Tolna Megyei Népújság, 1986. május (36. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-24 / 121. szám
198«. május 21. ^NÉPÚJSÁG 5 Népfront és műemlékvédelem Értékeink szerves, elválaszthatatlan részét képezik u *' műemlékvédelmi védettség alá tartozó épületek: kastélyok, váraik, templomok, szobrok és egyéb építmé-’ nyék. Múl tűrik kiemelkedő alkotásainak megőrzéséről korunk nemzedékének kell gondoskodni.” Ezekkel a gondolatokkal kezdte írásos tájékoztatóját Fertőszögi Béláné művészeti főelőadó és Patkó Sándor megyei főépítész a Hazafias Népfront Tolna Megyei elnökségéneik ülésén, ahol a megyénk rreűem lékVédelm i helyzetét tárgyalták. Almi e hasábokon kér nyilvánosságot, az az ülés hangulata, az értékmentést sürgető állásfoglalás. Olyan társadalmi szervezetek aktív részvételére számít a műemlékvédelem, ahol a széles tömegbázisra támaszkodva képviselik a lakosság véleményét, ahol különböző célfeladatok elvégzésére mozgósíthatnak, ahol informálódhatnak az értékeket sértő beavatkozásokról. Kétségtelen, hogy a népfront e vonatkozásban is sókat tehet. Az építésügyi hatóságok háromévenként kötelesek a védett építményeket félülivizsigálni és a tapasztalatról jegyzőkönyvet készíteni. Megyénkben legutóbb 1983-han készült felmérés. Ennék eredményeként a védendő épületek állapotáról kialakult kép a szakemberek részéről ismert. Gond. jelentkezik azonban olyan tulajdonosokkal, kezelőkkel, akikiben nem tudatosul, hogy milyen értékek gazdái. Ezért a szemlélet módosítása, változtatása egyik legfontosabb és viszonylag semmi anyagi fedezetet nem igénylő lépés. Ezt támasztja alá az a tény, hogy a megyei tanács két évvel ezelőtt kiadott egy felmérésre szolgáló kérdőívet, hogy melyek azok az utcák, házak egy-egy településen, amelyeket községi vagy városképi szempontból védetté nyilvánítanának. A szétküldött ivek többségére válasz sem érkezett. Megfelelő funkciót találni — a másik — már költségesebb teendő. Ez azoriban szorosan összefügg az előbbi gondolkodással. Egy nagyközségi tanácsunk — néprajzi és idegen* forgalmi szempontból kiemelt településen — döntésre kényszerült, egy uteaképi jelentőségű régi parasztház megóvása és egy új élelmiszerbolt építése kapcsán. Mi történt? Lebontották az építészeti emlékeket őrző házat és helyére megépüli a bolt. A falu lakossága igényelte ugyan a kereskedelmi egységet, de nem ott, hanem a falu egy új lakónegyedében, távol a központtól. Elveszett egy karakter és nem oldódott meg az igazi gond. Nem volt ugyan védetté nyilvánítva sem az utca, sem a ház, die érezni kellene és figyelni ,a funkciót is ■ajánló ötletekre. Ugyanebben a faluban korábban közadakozásból létrehoztak olyan gyűjteményt is, ami egy elihlaló életforma tárgyi emlékeit volt hivatott bemutatni. Volt! Sajnos egy baleset folytán megsemmisült és vele égett egy község adakozókedve Is. Itt már nehéz lesz a szemléletformálás, pedig a turisták száma évről évre nő a faluban. Voltak szélsőséges nézetek is, ezek valamiféle kötelezést sürgettek. A hatásági eszlközök bevonása, sem mindig célravezető. Az állami és egyházi tulajdonban lévő építmények esetében a kellő anyagi eszközök hiánya az akadály. Itt ki kell térni egy folyamat említésére, ami néhány évvel ezelőtt indult megyeszerte, de országos jelenség is és műemlékvédelmi szempontból hasznos. Arról van szó, hogy a külföldre származottak — hívők _ t ámogatásával egy sor templom felújítását végzik. Ezzel csökken az állami teher, megújul egy falu képe. Több helyen a közös erőfeszítés vezet eredményre. Jó példa erre a bonyhádi szentháromság szobor restaurálása, ahol a költségeket a városi tanács, az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség és az egyház közösen biztosítja. Az ozorai vár teljes felújítási költsége várhatóan 60—70 millió forint. Szekszárdon a kórházkápolna (állami .tulajdon) restaurálásának becsült költsége 2 millió forint. Ugyancsak állami tulajdoniban van a szekszárdi szentháromság-szobor, helyreállítási munkái 1 millió forintba kerülnek. Bonyhád, Dunaföldvár, Tamási, Kölesd, Györik és nem sorolom azokat a településeket, ahol megoldást keresnek az elhagyott kastélyok, kúriák megmaradt patináinak megmentésére. A megtett intézkedések, erőfeszítések ellenére megyénk sokszínű, gazdag műemlékeinek — 231 védett objektum van — fenntartása további társadalmi összefogást igényel. A Hazafias Népfront megyei elnöksége úgy jellemezte ezeket az építményeket, hogy nemzeti vagyonunk időtálló és pótolhatatlan értékei. Állásfoglalásukban javaslatot tesznek az érintett településeken a műemlékek használóinak. A falugyűlések, iskolai osztályfőnöki órák fórumait kell kihasználni, hogy a figyelmet az értékekre irányítsák. A város- és községrendezési tervekben a tanácsok foglalják bele a műemlékek és műemlékjel 1 egű építményekkel kapcsolatos tennivalókat Készüljenek ezekhez társadalmi munkatervek. Egy-egy településen lévő üzem, szövetkezet, gazdaság, szocialista brigádja vállaljon védnökséget ilyen jellegű értékmentő feladatok esetén. Apróság, ám fontos, hogy a város és faluképi szempontból jelentős épületeket jelöljék táblával. A már említett 231 védett objektumból 20 műem- lék, 199 műemlék jellegű, 12 városképi jelentőségű, továbbá kettő a védett műemléki környezet, és egy a régészeti jelentőségű védett terület. A műemléki védettség alatt álló építményeket a jövőben is a használati mód szerint indokolt tárgyalni. Azok a közösségi épületek, ahol az eredeti rendeltetésével közel azonos funkciót látnak el, megfelelően karbantartottak. A rendeltetésváltozást eredményező felújításoknál pozitív példákén,t említhető a szekszárdi volt zsinagóga, ma Művészetek Háza, a paksi volt Béke Szálló, ma ifjúsági és vendéglátóipari egységként üzemelő épület. De a követésre méltó példák nem jelenthetnek megnyugvást, mert a sok látszatra gaizdátlan épület megóvást sürget. Decs! Kiss János A fenti kitüntető címmel megyénkben immár kél ház és két alkotó közösség — építtető, tervező és ki vitelező — dicsekedhet. Az év lakóháza 1985. díjai Tolna megyében Fenyvesi István, Bonyhád, Rákóczi- utca 9. szám alatti építtető és Váczi Imre okleveles építészmérnök tervező — felelős műszaki vezető alkotása kapta. A családi ház zártsorú foghíjbeépítéssel, kétszintes elrendezéssel létesült. A földszinten cipészműhelyt, raktárt, szociális blokkot, valamint tüzelőtárolót és fűtőfülkét alakítottak ki. A hagyományokhoz igazodóan zárt kapualjon keresztül közelíthető meg a belső udvar, illetve az emeleti háromszobás -j- étkezőlakóteres, összkomfortos lakás. Különösen értékelhető az épület kisvárosi utcaképbe való illeszkedése, a hagyományokhoz igazodó kialakítása, egyszerűsége és gazdaságossága. Hangulatos a cipészműhely bejárata feletti elhelyezett cégér, és a belső udvar kialakítása is. GOTTVALD KÁROLY képriportja A foghíjbeépítéssel létesített kétszintes ház jól illeszkedik zz uteaképbe Harmonikus, faburkolatos lépcsőház Hagyományos, zárt udvarbelsó Egyszerű, hant ulatos hálószoba Világos gyermekszobasarok Fenyvesi János
