Tolna Megyei Népújság, 1986. május (36. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-23 / 120. szám

NÉPÚJSÁG 3 1986. május 2.Ï. Határszemlék a földeken A föld olyan nemzeti kincs, amely a mezőgazdaság legfontosabb — semmi más­sal nem pótolható — terme­lési eszköze. Érthető, tehát, hogy a termőföld védelme, hasznosítása népgazdasági érdek, vagyis mindannyiónk közös érdeke. Az utóbbi években meg­nőtt „földszeretet’' mellett felvetődik a kérdés: szükség van-e arra, hogy a hatósá­gok határszemléket tartsa­nak? Igen, szükség van er­re, de ma már a határszemle sokkal összetettebb feladat, miként az korábban volt. A földhivatalok, községi taná­csok kötelessége, hogy Tolna megyében mintegy 270 ezer hektár mezőgazdasági ren­deltetésű földterület szemlé­jét májusban, utóvizsgálatát júniusban megejtsék. Nagy és fontos feladat ez. A művelési kötelezettséget, vagyis az időszerű munkák végrehajtását ellenőrzik el­sősorban a szemlebizottsá- gdk. A nagyüzemeknél évek óta nincs gond, hiszen ma egyetlen üzemi vezetőt sem kell arra bíztatni, hogy szánt­son, vessen. Ha kell, szomba­ton, vasárnap is dolgoznak a földeken azért, hogy a mag időben a földbe kerüljön. A magántermelőknél sajnos, még mindig nem ilyen egy­szerű a kérdés. Az elmúlt Vb-ülés Szekszárdon Ülést tartott Szekszárd Város Tanácsának Végrehaj­tó Bizottsága. Elsőként Csorba László, az IBUSZ Tolna Megyei Irodájának igazgatója, Wieszner György, a Tolna Megyei Idegenfor­galmi Hivatal vezetője, Hi- kádi Attila, az Expressz If­júsági és Diák Utazási Iroda Tolna Megyei Kirendeltségé­nek vezetője és Alföldi Im­re, a COOPTOURIST Iroda vezetője adtak tájékoztatást tevékenységükről. Mint töb­bek között elhangzott, a kiutazási forgalom évente dinamikusan emelkedik. Ezen belül nőtt a tőkés for­galom, amiben meghatározó volt a bécsi, illetve velencei utak száma. A szocialista or­szágoknál stagnálás, (Szov­jetunió, Csehszlovákia, NDK) illetve csökkenés (Románia, Lengyelország, Bulgária) ta­pasztalható. Megállapítható, hogy az árak emelkedése el­lenére a lakosság nagy ré­sze még mindig szívesen ál­doz utazásokra. Ezt követően Kovács János tanácselnök és Knopf Attila, a KISZ Szekszárdi Városi Bi_ zottsága első titkára értékelte a KISZ és a városi tanács vb együttműködési megállapo­dásában foglaltakat­Szekszárd Város Tanácsa (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Még havas volt a Magyar- keszi Petőfi Termelőszövet­kezet határa, amikor Somo­gyi Károly f őa g r o n ómussa 1 arról beszélgettünk, hogyan lehet behozni az időjárás okozta késést a tavaszi mun­kákban. Akkor azt mondta, hogy nagy ugyan a feladat, melyet el kell végezni, de május 10-ig befejezik a tava­sziak vetését. Somogyi Károlyék állták szavukat, nem a kitűzött ha­táridőre, hanem hat nappal előtte az utolsó táblán is be­fejezték a kukorica vetését. A házikertekben is a kispar- cellákban vannak az SPC— 6-os vetőgépek. A talajon dolgozó és a kiszolgáló sze­mélyzet munka- és erőgépe­ikkel nyújtott műszakokban dolgoztak munkanapokon és ünnepnapokon egyaránt. Ahogy a március eleji hava­évben is 108 hektár parlag­területet találtak a határ­szemlét végzők, és 24 hektár földet kellett állami tulaj­donba venni, mert a felszó­lítás ellenére sem művelték meg a tulajdonosok. A határszemle-bizottságok a területbejárások során át­tekintik az üzemek vezetői­vel közösen, van-e olyan te­rülete a gazdaságnak, amelyet nem művelnek, de adott az ismételt termelésbe állítás lehetősége, a rekultiváció. Meg lehet szüntetni a feles­leges földutakat, fel lehet számolni az elhagyott majo­rokat, romos tanyákat — kü­lönösen a Sárközben —. amellyel nemcsak a termő­föld növelése érhető el, de megszüntetik a gyom, a kü­lönböző kártevők fertőző gócait is. A bizottságok el­lenőrzik az utak melletti, úgynevezett izolációs terüle­tek indokoltságát. Már eddig is közel 200 hektár útmenti sávot adtak át a közutak kezelői a mezőgazdasági üzemeknek, ahol azóta búza. kukorica, és más növény te­rem. Sok kicsi sokra megy — mondja a közmondás. Kis ország vagyunk, meg keli becsülnünk tehát a földet, amely nemcsak a mindennapi kenyerünket .termi meg, ha­nem a mezőgazdaság export­jával segíti a gazdaságpoli­tikai célok megvalósítását. Végrehajtó Bizottsága 1982- ben kötötte meg a KISZ Szekszárd Városi Bizottságá­val a jelenleg is hatályos együttműködési megállapo­dást. A tanács feladata lehe­tőségei szerint minél széle­sebb körben és minél több területen javítani az ifjúság életkörülményeit. A KISZ és a tanács együtt­működésének fontos területe a KISZ érdekképviseleti, érdekvédelmi szerepének biztosítása. A fiatalok élet- körülményeit tekintve első­sorban lakáshelyzetük javí­tására tett tanácsi intézke­désekről keli szólni. A Szsk- szárdon nyilvántartott 2136 lakásigénylőből 1003 a fia­tal lakásigénylök száma. Az elmúlt évben, épült vagy megüresedett 342 lakás 23 százalékát (79-et) fiatal há­zasok kapták.. Az olcsóbb — a fiatalok számára könnyeb­ben elérhető szövetkezeti la­kások 43 százalékát (15 la­kás) és a tanácsi bérlaká­sok 20 százalékát (22 lakás) szintén fiatal lakásigénylők kapták. A fiatalok lakásgondjain enyhít — ha átmeneti meg­oldásként is — garzonlakás- hoz juttatásuk. A vb-ülés bejelentésekkel ért véget. zások és a későbbi esők után a talaj megengedte, a jól szervezett brigádok azonnal indultak. Az őszigabonák fej trágyázását, majd később egy menetben a gyomirtást és a gombaölő szeres kezelé­sét 872 hektáron mezőgaz­dasági helikopter végezte. Saját gépparkjukkal juttat­ták ki 1691 hektárra a tava­szi vetésű növények alá az 1500 tonna vegyes műtrá­gyát, melyek közül a nitro­gén műtrágya beszerzésével volt egy kis gond. Az őszi szántásoknak kö­szönhetően jó minőségű mag­ágyat tudtak a traktorosok biztosítani a 230 hektár bor­sónak, a 81 hektár zabnak, a 332 hektár napraforgónak és az 1038 hektár kukoricá­nak. A vásárolt vetőmagok időben és jó minőségben megérkeztek. Minapik Lajos Ugyancsak az országos cé­lokból fakadó feladata a szemlebizottságoknak, hogy megpróbálnak összhangot teremteni a népgazdasági és üzemi érdekek között. Mivel az ország területe adott, a szántóterület —, amely a fontos exportnövényék ter­melésének alapja — csak más művelési ágak terhére bővíthető. Vannak olyan mű­velési ágú területek, például a síkvidéki erdők, az úgy­nevezett zárvány szőlők és erdők, amelyek szántóvá ala­kíthatók. A bizottságok tö­rekvése, hogy a termelőszö­vetkezetek állami gazdasá­gok vezetőit meggyőzzék a művelési ág átalakításának szükségességéről. Az ez évi határszemlék so­rán olyan speciális feladato­kat is el kell végezni, amely hatósági munka. Ellenőrzik többék között a gyep-gabona váltógazdálkodás területeit. Felülvizsgálják az új föld- értékelés közgazdasági sza­bályozásával összefüggő, a mezőgazdasági termelést aka­dályozó tényezőit. A határ­szemlék felelősségteljes mun­kája tehát fontos feladat. Védjük, óvjuk nemzeti kin­csünket a mezőgazdaság előtt álló népgazdasági célok meg­valósításának elősegítése ér­dekében. Kedvezményes gépbérlet mezőgazdasági üzemeknek Új szolgáltatást vezet be június 1-től az Agrotek: a mezőgazdasági üzemek ked­vező feltételekkel bérelhet­nek a vállalattól kombájno­kat, továbbá magajáró szecs­kázógépeket. A termékből mintegy négyszáz, szocialista országokból vásárolt gépet vehetnék igénybe. A bérbevétel három, négy, vagy öt évre szól. A szerző­dés első évében fizetési hala­dékot kaphatnak a mező- gazdasági nagyüzemek. Az Agrotek, illetve a megyei Agroker vállalatok gondos­kodnak a szervizről, és a ga­ranciális javításról is. Erre, és általában a bérbeadással kapcsolatos szolgáltatások zökkenőmentes lebonyolítá­sára, szervezésére, hamarosan gazdasági társaságot alakít az Agrotek. A bérleti szer­ződés lejárta után a bérlő­nek módja nyílik majd a gép megvásárlására, méghoz­zá előnyös feltételekkel. A kedvezményes akció 1986. december 31-ig lesz érvény­ben. A gépbérlet lényegében a termelés feltételeinek javí­tását, többi között a gabona­program sikeres megvalósí­tását szolgálja. Főként azok­nak a gazdaságoknak nyílik lehetőségük a műszaki szín­vonal emelésére, amelyek kedvezőtlen adottságaik kö­vetkeztében kevésbé ered­ményesen gazdálkodnak, s hiányoznak az anyagi eszkö­zeik az új gépek vásárlásá­hoz. Új Hungarovin- létesítmények Üj létesítményekkel gazda­godik a Hungarovin Borgaz­dasági Kombinát. Hamaro­san megkezdődhetnek a pró­bák a budafoki új hőkezelő üzemben, s a napokban ké­szült el a vállalat új, kétezer négyzetméteres raktárháza. A Hungarovin hőkezelő üzemében 36 ezer hektoliter bort tárolhatnak és érlelhet­nek. Az új létesítmény le­hetővé teszi, hogy a bort vegyszerezés nélkül kezel­hessék. így az élesztőgom­bák, a baktériumok és a fe­hérjék egy részét meleg ke­zeléssel tudják elpusztíta­ni, hideg kezeléssel pedig — egyebek közt — a borkövet távolítják el. Változatlan utazási kedv, eredményes együttműködés Jól szervezett munkával behozták a késést Időskorúak szociális helyzete Tamásiban I Virágot a gon Nyolcszáz-negyvenkétezer forint támogatás Tamásiban a 60 éven felü­liék száma 1539. A Okossá­gon belüli arányúk 14,8 szá­zalék. Kiemelkedően magas Pariiban az idősek száma, ará_ nyűk eléri a 21,2 százalékot. Ez magasabb az országos át­lagnál. Az idősek túlnyomó többsége külterületen lakik, így a gondozás bizonyos for­máiba nehezen vonhatók be. Rendszeres szociális segély­ben részesült 1985-ben 39 em­ber, ez összesen 842 ezer fo­rintos támogatást jelentett. A természetbeni juttatások egyik formája: a szociális ét­keztetés. Az aranyat érő májusi eső végre megérkezett Tamásiba. Veldi János gépkocsivezető tartóztatta ugyan gondolat­ban pár órára, hogy száraz úton juttatták volna az ebé­det a szőlőhegyi szurdokokon át az idős emberekhez. A Ni­va terepjáró jobbra-bailra csúszkál a keskeny hegyi uta. kon. Ételhordók koccannak a hátsó ülések mögül. A kocsi másik utasa Győri Lajosné, házi szociális gondozó. Mind a ketten otthonosan mozog­nak a sáros terepen, de az ebédet várók lakásában is. Lakás ... E fogalomról al­kotott minden elképzelés szer­te foszlik, mikor megérkezünk a 90 éves Papp József és élet­társa Rábli Lujza portájára. Mintha megállt volna itt az élet. Percekig tart míg a szem megszokja a szoba sötétjét. A tűzhely fénye rajzolja a tárgyak körvonalát. Győri La­josné pillanat alatt kitölti az ébédet, egy újságpapírra fel­írja, hogy mit vásárolt, azt is átadja. Közben a gazda „ti­zenkilencről”, a direktórium­ról mesél, az egyszemélyes földosztó bizottságról, melyet ő képviselt, és a csattogó szárnyú játékokról, amikkel kereskedett. Három napig marasztal, mert ennyi idő alatt mondaná el élete törté­netét. Nem törődik az ebéd­del, csaik, hogy meghallgassa valaki. A felbúgó Niva hang­jára, a beszakadt tetejű is­tállóból, egy idei tavaszt még nem látott ló nyerít. .. Győri Lajosné és Veldi János a napközi udvarán Tankuló virágok mellett ve­zet a betonjárda Piszker Ist- vánék udvarában. — Olvasok éppen — köszönt erős kézfogással a gazda, a 67 éves nyugdíjas, aki 1951-től volt téesztag. — A Szábad Földet és a Népújságot olva­som szívesen. Tudja ezzel már megmentettem egy disz­nót. Átjött a szomszédom, hogy nézzem meg .ki az ügye­letes állatorvos, mert beteg a jószága. Néki nem jár az új­ság. Megnéztem, eljött az or­vos, meggyógyította az állatot. Ha nincs újság, ma nincs disznó se . .. így éldegélünk itt. Fiaim Pesten dolgoznak, szorgalmas emberek. Nagy segítséget jelent, hogy Ilon- káék helybe hozzák az ebédet. Ezt szégyellni kellene? Nem hiszem. Inkább köszönjük. Belátó 18. Ez olvasható a kis fehér falú ház falán, ahol Bernât Veronika néni él. Már, cius 7-én volt 84 éves. Egyet­len szoba az otthona. A dön­gölt földpadló frissen söpör­ve, locsolva, annak rendje- mödja szerint. Az ágy bevet­ve, az asztal abrosszal takar­va, a fényt beengedő kis ab­lakban egy vaskos biblia, rajta szemüveg. — Mit hozzak Veronka né­ni? — kérdi Győri Lajosné, miközben ebédhez teríti az asztalt. Veronika néni válaszol az­tán a pénztárcára mutat, hogy Ilonka — Győriné — vegye, ki a pénzt, amennyire szüksége van. — Holnap kap tiszta ruhát, Verortka néni — szól vissza a házi gondozó és a sáros úton elindul a gépkocsi felé. A szociális gondozással fog. ialkozók, ezzel a három be­tűvel nevezik egymás között az öregek napközi otthonát: ö. N. O. Tamásiban Kiss Jó- zsefné az otthon vezetője, Müller Gyuláné, a városi ta­nács egészségügyi osztályá­nak vezető gondozónője és Mocsirán Jánosné házi szo­ciális gondozó társaságában röppennek a gondolatok az öregékről. Azokról a rende­letékről, amelyek meghatá­rozzák, hogy kit kell rend­szeres és rendkívüli szociá­lis segélyben részesíteni, ki­nek jár például ebéd, vagy teljes gondozás. Pontos szám­adatok hangzanak el az el­múlt évek felmérése alapján. Lhrdrr vár Bernât Veron­ka néni Dr. Hajós Károly Piszker István: „Megma­radt a disznó ..." Számok, tényék. Mögöttük azonban, ott bujkál valami, amiről nem, vagy csak kér­désékre válaszolva beszélnek : a szeretet. Ez vezeti esőben, sárban, hóban, porban, hús­vétikor és karácsonykor, május elsején és minden napon a há­zi szociális gondozókat, né­ha a madár se járta külterü- leték öregjei közé. Egyetlen szó ereje árad feléjük az eső­verte, füstös szagú, omlado­zó házból, vagy a remegő kéz. zel, kapkodva szedett virág­csokorból, amit az ebédért szánt hálából valaki. Tamásiban a házi szociá­lis gondozók — a már em­lítetteken kívül Piszker Fe- rencné és Páriban, Steiner Ferencné, — fizetése nem éri el a négyezer forintot. Tény ez is. Mosnak, takarítanak, bevásárolnak, ebédet visznek — nem sorolom — az idős rászorulóknak, azöknak akik számukra idegenek voltak. Ma a kimondatlan bizalom családtaggá avatta őket. Dr. Hajós Károly városi fő­orvos mondja: A gondozónők lelkiismere­tességének, áldozatkészségé­nek köszönhető, hogy az idő­sek ellátása zökkenőmentes. Terveink között szerepel, hogy a jelenlegi öregek nap­közi otthonát, úgynevezett hétközi ellátást biztosító „he­tes napközi”-vé szervezzük át. A tárgyi feltételek adot­tak, a szükséges gondozói lét­számot a megyei tanács biz­tosítja. Belső átalakítással 2- szer 3 és 2-szer 2 ágyas szo­bákat berendezve tíz ember­nek biztosíthatunk a hét hat napján szállást is. Erre igény is van. Ahol tudunk segítünk, de néha megkeseríti munkán­kat a hozzátartozók félté­kenysége az örökség miatt, pedig a házi szociális gondo­zóink nem fogadnak el sem­mit, legfeljebb néhány szál vi rágot... Decsi Kiss János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom