Tolna Megyei Népújság, 1986. május (36. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-22 / 119. szám

1986. május 22. tsíÉPÜJSÁG 5 Nyúlfarm Cikón Egy percre sincs megállás Valamennyi öntözéshez kapcsolódó beruházás felesleges és ráfizetéses Tolna megyében? A ház udvarából látni lehet a cikói sorompót, a ba'kterhá- zat. A sorompóőr Reichert Zol­tán, aki harminchat éve szol­gál a MÁV-nál, s huszonnégy éve Ciikón, a 63-as őrhelyen. Azok közé az emberek közé tartozik, akik egy pillanlatra sem képesek megállni, akik számára minden perc drága, ákik rosszul érzik magukiat, ha olyan napot hagynak ma­guk után, amikor semmiféle hasznos munkát nem végez­tek. Lételemük az állandó ér­tékteremtés, és jellemzőjük, hogy bármit is csinálnak, nem tudnak, nem képesek rosszul dolgozni. Reichert Zoltán mindeníé- • le munkát elvállal, ami a fa­luban adódik, szabadidejé­ben szőlőt és gyümölcsöt metsz permetez és kapál... — Nincs mese: pótolnom kell a fizetést, s ennek egyik módija, hogy segítek azoknak, Étkük erre megkérnek. Ideha­za a kert mellett csupán pár tőke szőlőm van, néhány gyü­mölcsfám, és persze a nyula- im. — Nem jelent túlzott meg­terhelést, hogy szinte meg­A szőlő kártevői és kór­okozói ellen védekezni kell, ha jóízű gyümöcsot akarunk, ha tiszta bort szeretnénk hordóinkban találni. Úgy tű­nik ez az év sok munkát ad a permetező gépeknek, em­bereknek, s ebből követke­zően nem lesz olcsó mulat­ság a védekezés. A különféle vegyszerek túlságos használata káros, meg kell választani a leg­jobb időt, a szert, amelyik éppen abban az időben, an­nak a veszedelmet hozó va­laminek a legjobb ellensége — kímélendő egészségünket. A múlt héten szóvá tettük, hogy a szekszárdi történel­mi borvidéken a fagy milyen károkat okozott. A védeke­zés fontosságát hangsúlyoz­ták, sajnálatos módon kis hiba csúszott az informáci­ónkban, ugyanis az nem volt teljes. Most megismételjük dr. Diófási Lajos ajánlását, tehát, hogy fokozott gonddal kezeljék a fagyott szőlők új hajtásait, amelyek a tőből, néha még termést ígérőén is hajtanak. A héten támad a liszthar­mat, és a szölőmoly az atka is jelen van. s várható, — Amíg az egészségem bírja, muszáj dolgozni. A gyerekék továbbtanultak, az egyik fiam a műszaki egyetem gépészmérnöki karán Vég­zett, a Mezőgépnél dolgozik. A másik fiam, miután befe­jezte a Pollack Mihály főis­kolán a vegyipari gépész sza­kot, és elhelyezkedett a dom­bóvári Láng Gépgyárnál, is­mét továbbtanul a pécsi köz- gazdasági főiskolán. Ezek- után ,azt hiszem, nem kell bővebben magyarázni, hogy miért kellett minden fillért megfognom. Hiába fejezték be a tanulást a gyerekek, a munka nem állhat meg, hisz el kell őket indítanom az életiben. S kitől kaphatnak se­gítséget, ha nem a szüleiktől ? A feleségem is rengeteget dolgozik, szarvasmarha-gon­dozó a cikói tehenészetben. Reggel és este dolgozik a té- esaben, de napközben ő sem ér rá pihenni. A ház, a ház­tartás, a baromfi, a nyúl, az udvar a kert mindig ad munkát. — Mióta foglalkozik nyúl­tál, s megéri-e manapság nyúlás ákodni? amint a távprognózisból tud­juk, hogy csapadékos lesz a hét vége. így fontos, hogy időben permetezzék a szőlő­ültetvényeket.. Rengeteg szer között lehet válogatni. Az AGROKER Gazdaboltja, a SKÁLA Ker­tészeti Áruház is megfelelő vegyszerkészlettel áll a vá­sárlók rendelkezésére. A molyok ellen is igen jó a választék a különféle sze­rekből. így például a Ditri- fon és a Cinetrin jöhet szá­mításba. Ez utóbbi ampullá­ban is kapható, de előnye — ára ellenére —, hogy a mé- ricskéléssel nem kell baj­lódni. Az atkák ellen igen jó hatással használható a MI- TAC, valamint a Bi—58, amelyet már kisebb üvegben is forgalmaznak — tekin­tettel a kiskertek kevesebb szer-szükségletére. A lisztharmat fertőzése is várható. Kéntartalmú szerek használata ajánlatos. Példá­ul a Thiovit, amely a mi vidékünkön igen kedvelt a gazdák között. Eredményesen alkalmazható a Karathane és a Rubigán is. A peronoszpóra ellen igen — A mi portánkról sohasem fogyott el a nyúl, még akkor sem, mikor mások sietve fel­számolták az állományt. Je­lenleg harminc anya, négy bak, és a szaporulatuk van a ketrecben. Egy-egy eszten­dőben, öt-hatszáz nyulat ér­tékesítünk. Azelőtt szedett- vedett állománnyal dolgoz­tunk, de néhány éve Bikáiról kaliforniai nyulakat kaptunk. Igen jó fajta húsnyúl, de ér­zékeny a betegségekre. Ezért aztán van itt lepketart'ka, meg vadasnyúl is, — a biz­tonságos termelés miatt, hisz ■ha a kaliforniainál beüt vala_ milyen betegség, a többiek pótolják a kiesést. — Melyik üzemmel kötött szerződést? ■ — A szigetvári téesszel. Na­gyon meg vagyok velük elé­gedve, nincs oikom panaszra. Idejében hozzák a tápot, a gyógyszert, s viszik el a kész nyúlakat. Három hónap kell a hizlaláshoz, ez idő alatt 2,4 kilogramm körüli lesz a sú­lyuk. Kéthetenként szállít­ják a kész nyulakat, kézi ko­csival viszem az állatokat az átvevőhelyre. — Kiszámolja, hogy a be­fektetett munkának mi az eredménye? — Évekkel ezelőtt mindent fölírtam, de most már nem írok semmit, hozzávetőleg azért tudom, hogy mennyi haszonra számíthatok. Most viszonylag jó a felvásárlási ár, kilogrammonként 66 fo­rintot adnak élősúlyban a fe­hér nyálért. A vegyestarka átvételi ára 62 forint. Szóval most meg vagyok elégedve, hisz fizettek már 32 forintot is a nyúl kilójáért, pedig hát nemcsak a húsa értékes, fel­dolgozzák a nyúl szőrét és bőrét is. Úgy döntöttem, hogy ha még egyszer ilyen ala­csonyra visszaesik a felvásár, lási ár, abbahagyom a nyu- 1 ászkodást, nem próbálkozom, nem erőltetem. Hisz, ha ke­vesebb pénzt adnak érte, a nyúl éppúgy eszik tápot, az abrakot, s dolgozni kell vele. A kisebb bevétel viszont már nem éri meg azt a sók mun­kát, ami egy ilyen nagyság- rendű nyúlállomány gondo­zásával, ápolásával, a sza­badidő állandó lekötöttségé­vel jár. * Ezt mondja most, 1986-ban Reichert Zoltán cikói sorom­póőr, akinők a kezében ég a munka. Biztos vagyok abban, hogy ha csak az egészségi ál­lapota meg nem állítja, min­jó a választék a különféle szerekből. Van újfajta és a régebbi is, itt ajánlani ta­lán nem is szükséges, mert a kiskerfitulajdonosok már több éves tapasztalataik alapján tudják, hogy melyik szer a legjobb — szerintük. Az elmúlt két évben jeget kapott szekszárdi hegyvidék szőlőültetvényei még az idén is fokozott gondot kí­vánnak. A téli fagyok hatá­sa pedig különös gondot kí­ván. S itt jegyezzük meg, hogy a Szekszárdi Aranyfürt Mgtsz szőlészetében nem 75 hektáron, hanem százhetven- öt hektáron érte fagykár. A 75 hektár csak az említett, riportunkban közölt Leány­vári területen volt, a többi száz hektár a szövetkezet más helyen lévő ültetvényeit érte. Még a permetezésről: ne vigyük túlzásba a szerek ki­juttatását. S nagyon vi­gyázzunk, tartsuk be a ma már kielégítő módon tájé­koztató használati utasítá­sokat. Ugyanis nemcsak a szőlőt, hanem a permetezőt is védeni kell a különféle kemikáliák hatásától.- Pj — A megnövekedett költsé­gek és alapvető technikai eszközök hiányában 1979-től kezdve 1984-ig folyamatosan csökkent az ország öntözési kapacitása, 412 ezer hektár­ról 292 ezer hektárra. Ezt a tendenciát a MÉM 1984-ben bevezetett ideiglenes kedvez­ményei csak lassítani tudták. Az aszály felkészületlenül érte az országot 1984-ben, és a közel hatszázezer hektáros főművi kapacitást képtelen­ség volt kihasználni. Az amortizálódott berendezé­sekkel megkésve végzett, kis adagú öntözések sok helyen nem hozták meg az üzeme­lés költségét, és ez az öntö­zés eredménytelenségéről győzte meg az üzemi szak­embereket. A megyei öntözési kapaci­tás érzékenyen igazodott az országos tendenciákhoz: 5 év alatt 7409 hektárról 5946 hektárra módosult a vízjo- gilag engedélyezett terület, a tényleges kapacitás pedig 4000 hektár alá csökkent. 1986-tól kezdődően hosszú idő után új, kedvező feltéte­lek mellett készülhetnek fel az üzemek az öntözési idény­re. Az új öntözőtelepek épí­téséhez 40—70 százalék, a gépvásárlásokhoz 20 száza­lék támogatást vehetnek igénybe. Az új, kedvező feltételek ellenére a megyei növényter­mesztési szakemberek között megerősödött az a vélemény, hogy megyénkben öntözni csak ráfizetéssel lehet. A szabályzómódosulások hatá­sára ezért csak két üzem irányzott elő számottevő ön­tözésfejlesztést 1986-ra: a faddi Lenin és a sióagárdi Sióvölgye Mgtsz. A két üzem adottságaikból kiindulva, a fejlesztés különböző útját választotta. A faddi szövet­kezet a mobil öntözőkapaci­tás bővítése mellett döntött, és elektromos üzemelésű be­rendezések vásárlását terve­zi. A sióagárdi üzem a meg­A gyeptelepítés legkedve­zőbb ideje március végétől június elejéig tart. Sokan szeptember elejétől október elejéig vetnek fűmagot. A tavaszi vetés előnye, hogy ek­kor még a talaj nedvesség­tartalma kedvezőbb, mert őrzi a téli és tavaszi csapa­dékot. A gyep sok évezredes kul­túra, ezért fontos a talaj elő­készítése, és a célnak meg­felelő magkeverék kiválasz­tása. (A nálunk kapható Bu­dapest, Pázsit, Strand. Sport keverék közül a legutóbbi bírja a legjobban a taposást.) A talaj lazításával egy­idejűleg az évelő gyomokat távolítsuk el. Ez lelkiismere­tes munkát, és gyakran nagy türelmet igényel, mert pél­levő ác. telepének 147 hek­táros bővítését készítette elő. Döntésüket a következők­kel indokolják: A faddi tsz 81 hektáros vízjogilag enge­délyezett területtel, 10 nul­lára leírt, valamint 3 műkö­dő öntözőberendezéssel ren­delkezik. A 4115 hektáros szántóterületű üzem terme­lési volumenében az öntözés fejlesztés után sem fog szá­mottevő szerepet játszani, és jelentős előmunka-igénye az öntözéses gazdálkodás megszüntetését indokolná. Az öntözés fejlesztését eb­ben az üzemben a tagok jö­vedelemkiegészítése magya­rázza többek között. A ház­tájiban öntözéssel termelt fehér paprika a magas ön­tözési költségek mellett is jelentős jövedelemhez jut­tatja a tagokat. A másik üzem, amelyik az öntözésfejlesztés mellett döntött, a sióagárdi szövet­kezet. A Sió bal parti öntö­zőfürt tagüzemeként 2746 hektáros szántójának 15 szá­zalékán folytat a tsz öntözé­ses gazdálkodást. dául, ha a tarack egyetlen kis gyökérdarabkája a talaj­ban marad, az újra kihajt. A gyeptelepítés előtt for­gatni nem feltétlenül szük­séges, lazítani annál inkább. E célra ásó helyett használ­junk ásóvillát. Egyidejűleg keverjünk a talajba fakéreg- komposztot, vagy érett kom- posztföldet, négyzetméteren­ként legalább 5 kg-ot, de el­mehetünk 20 kg-ig is. A ta­lajlazítást, trágyázást a vetés előtt legalább egy hónappal végezzük el. Egy négyzetméterre 4—5 dkg mag jusson, amelyet egyenletesen az elegyengetett és lehetőség szerint lehen­gerelt felszínre szórjuk, majd a gereblye fokával verjük a talajba. Alaposan öntözzük Az üzem növénytermeszté­sében 10 év óta meghatáro­zó az öntözés. A kézi mun­kaerő hiánya ugyan növény­váltásra kényszerítette a kertészetet, de az elmúlt évek üzemi termelési adata­it megvizsgálva, egyértelmű­en gazdaságos az öntözés. A hidrológiai és területi adott­ságok a beruházás megvaló­sulását alacsony költségszm- ten teszik lehetővé. A hektá­ronként 38 ezer forintos ön­tözésfejlesztési beruházás megtérülési ideje 3,7 év, ku­korica, zöldbab, őszi búza, pohánka vetését feltételezve. Az öntözés eddigi üzemi gyakorlata a beruházás ked­vező kapacitáskihasználását garantálja. A két üzem két jellemző típusa a megye öntözéses gazdálkodást folytató üze­meinek. Példájuk azt mutat­ja, hogy az öntözésfejlesztés az üzemi adottságok alapos elemzése mellett gazdaságos lehet. dr. Hadházyné Ivanics Judit öntözési főfelügyelő meg, és ezt kétnaponként ismételjük, hogy szinte to­csogjon a víztől. A madarakat és a baromfit tartsuk távol a vetéstől, egészen addig, míg az első gépi nyírásra sor ke­rül. Ez körülbelül két hónap. A mag gondos öntözés esetén két-három hét alatt kikel. Az első három vágást csak sarlóval végezzük, a gép kitépné a finom kis tö­veket. Az első három vágás 4 em-nél rövidebb ne legyen. A finom gyepet nyáron, gyakori öntözés esetén 1 cm- re vághatjuk. A vágási ma­gasság a gép beállításával szabályozható. A fűnyírógép kaübantartása és különösen rendszeres élezése a minő­ségi munka egyik legfonto­sabb feltétele. Mezőgazdasági kisgépek Bagódról A Zala megyei Bagód köz­ségben működő Mezőgazda- sági Gépgyártó Vállalat a me­zőgazdasági kistermelők ré­szére munkaeszközök gyár­tását kezdte meg az 50 ló­erőnél kisebb erőgépekhez, köztük a 15 lóerős Rába kis- traktorokhoz. A kisgazdasá­gok gépgyára tízféle munka­eszközt már sorozatban gyárt és folyamatosan szállít az Agroker és az Agroszer vál­lalatok telephelyeire. Többek között egytonnás pótkocsikat, tolólapokat, rotációs talaj- marókat, ásógépet, rotációs kaszát, amihez felszedő be­rendezés is tartozik, és sor­közművelőt, amely egyaránt használható szőlőben és ku­koricaföldeken. Az utóbbi hetekben további öt munka­gép mintapéldánya készült el, ezek sorozatgyártását a kipróbálás után, még ebben az évben megkezdik. AZ EGYESÜLT VILLAMOSGÉPGYÁR kohászati gyáregységének pusztahencsei üzemébe keres középiskolai végzettséggel rendelkező, gépírni tudó gazdasági ügyintézőt Fizetés: gyakorlattól függően, megegyezés szerint. Jelentkezés: Egyesült Villamosgépgyár Bp., X., Gyömrői út 128., munkaerőbiztosítási osztály. Telefon: 270-656, valamint pusztahencsei üzem: Juhász Károly üzemvezetőnél. (368) állás nélkül dolgozik? A kaliforniai nyúl hizlalása most kifizetődő dig dolgozni fog. dvm Permetezzünk, védekezzünk! Gyepszőnyeg a kiskertben Az öntözést a búza is meghálálja

Next

/
Oldalképek
Tartalom