Tolna Megyei Népújság, 1986. május (36. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-20 / 117. szám
\ 1986. május 20. Képújság 5 FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK Kerékpárral a megyében A KISZ KB sportosztálya ez évben egy új turisztikai akciót hirdetett meg „Hazánk, Magyarország” címmel. 1986 a kerékpárosok éve. Ez alkalomból 200 db kerékpárt bocsát a fiatalok rendelkezésére térítésmentes túrák szervezéséhez. A kerékpárokat 50-es tételekben kapják meg a megyék hosszabb-rövidebb időre. Tolna megyébe június 2-án Bonyhádra érkezik az 50 kerékpár. Június 2—5., valamint június 9—12. között elsősorban KISZ-szervezetek, ODK-k igényelhetik még a kerékpárokat saját szervezésű túrákhoz. A kerékpárokat mindenki ingyenesen használhatja, de annak állapotáért teljes felelősséggel tartozik. Az igényeket a KISZ Tolna Megyei Bizottságán lehet leadni. V. M. Nyugatnémet fiatalok Rockzene és tudatzavar Kezdetben voltaik 1960-as lá- zadtó ddáikolk, Rudi Dmtoftke és Peter Brandit, aztán jöttök a „Vörös Hadsereg Fraikeiíó” terroristái, Andreas Biaader és Ulrike Meimhof, utánuk az új nyiuigatnémet gazdasági csoda. És közben szólt a roak : Klaus Voarman, az Amon Düül, az EiLOY, majd később az elektronikus Tangerine Dream, az újhullám os Scorpions neve világhírűvé vált — de valamennyien angolul énekeltek. Alig néhány éve kezdtek a nyugatnémet együttesek németül énekelni : most már nem a mindent elsöprő hangerő, a kemény ritmus, a világsiker a lényeg, hanem azok a szövegek, amelyek a nyugatnémet ifjúság mai lelkiállapotáról, anarchikus nézeteiről, és id entit ásza varáról tanúskodnak. Akkor, amikor az angolszász világban meglehetősen kevés napjainkban a politikus dal, a legnépszerűbb nyugatnémet együttesek nem a napfényes Bahamákról énekelnek. Természetesen mem a müncheni stúdió által gyártott t-ucatdis zk ósztá - rolkról van szó: a „Neue Deutsche Welle” a „német új hullám”, a „ki vagyok én” kérdését feszegeti. A legtöbb fiatal ma az NSZK-ban nem tud mit kezdeni a két német állam létével, sem a náci múlttal, amelyet egyre kevésbé éreznek magukénak, vagy pedig szégyenlősen befogják a fülüket — sokak szerint éppen ez az egyik oka annak, hogy a neonáci csoportokban rengeteg a fiatal — a gazdasági prosperitást üresnek, e mbertel ennek érzik. W olf Maahn énekes dalában szinte minden benne van: „Berlinben született német vagyok, a gazdasági csoda fogadott gyermeke, akit teletömtek rágógumival és farmerrel, a szövetségeseik segítettek, az amerikaiak zenét hoztak, a franciák megbocsátották a háborút, az oroszok titokzatos ellenség dk maradtak, az angoloktól a hosszú hajat kaptuk.” Jellemző a „Német—'Amerikai Barátság” nevet viselő zenékar, amely egy körbe vonja HiitlLert és Mussolinit, Jézus Krisztust és a kommunizmust, mint „démonokat”. Egyesék a magas, szőke, kék szemű, „árja” típust magasztalják. A jólét dalai a mai NiSZK-t olyan elgépieisedett társadalomnak mutatják be, amelytől még Firitz Dang, a „Metropolis” rendezője is megijednie. A szerelemből kiveszett a romantika, csupán akkor tér visz- sza, hogyha egy NDK- és egy NSZK-beli között szövődik gyengéd kapcsolat. A többi dal a koszos lebujok szereimét dicsőíti. Washington és Bonn barátságát e dalokban a nevetségesség övezi: „B-kategóriás hősök kormányozzák a világot” — Játssza Fehl fanden, nem is titkod tan Reagan elnökre utalva. A oesz- szirrwsba dalokban egyre gyakoribb szereplő a terrorizmus, és a nukleáris fenyegetés. Geier Sfcurzfiug arra szólítja fel hallgatóit, hogy addig látogassák Európát, amíg még létezik, amíg még nincsenek rakéták a Szent Péter téren és az Olümposzon is. Milyen lesz a KISZ 7 Jelképet is felfedezhet * ~ hpnnp aki kedvvel keresgél ilyesmit, hogy harmincadik évébe lépett a KISZ. A jelkép nevezetesen az, hagy a harmincasok vagy az e korhoz közeledők tagságának jószerével derékhadát alkotják. Nem kéne-e kicsit megfiatalodnia az ifjúsági szövetségnek? — tömöríthet- nők a kongresszust megelőző országos eszmecsere egyiik fő kérdését. Harminc év már tradíció. Ismeretes, hogy a KISZ-iben hosszú esztendők óta ifjúság- mozgalom-történeti kutatást is folytatnak. A kongresszus feladata viszont az lesz, hogy — bár a hagyományók és tapasztalatok ismeretében és felhasználásával — elsősorban ne múltját, hanem- jövőjét faggassa a KISZ. A kulcs ehhez alighanem a legutóbbi fél évtized mélyreható elemzésében rejlik. Nemcsak azért, mert minden kongresszus fő hivatása az, előző óta lepergett események és folyamatok értékelése, hanem azért is, mert ez az öt év új feladványok és felismerések sorát produkálta. Számos jel mutat arra, hogy a VII. KlSZ-kongresz- szus nem egyszerűen egy lesz a sorban. Ezt nemcsak az említett öt esztendő eseménynaplója, a szocialista építés körülményrendszerének változása, hanem az ifjúsági szövetségben 1985 novembere óta zajló, kongresszust megelőző és előkészítő vita tartalma is igazolni látszik. Az álláspontoknak a részletkérdések szerint — minden igazi vitára jellemző módon — változatos rajzolatában is felfedezhető központi elhatározás és helyi szándék találkozása abban, hogy a kongresszusról egy megerősödött, a minőségi fejlődés útjára a korábbinál következetesebben lévő KISZ-nek kell kikerülnie. Arra, hogy így legyen, minden eddiginél több az esély. Éppen azért több, mert a fejlődés ugyan most sem pusztán óhajokon dől el, ám a KISZ-t közelebbről-távolabbról övező politikai és gazdasági valóságot ugyancsak a minőségi változás szándéka jellemzi. Gondoljunk legfontosabb közös dolgunkra a béke ügyére, amelyért küzdeni immár nem néhány főhivatású békeharcos és kiemelkedő személyiség tevékenysége, hanem valóban tömegek közéleti szerepvállalása. A fenyegetettség érzeténék növekedésével világunk féltése is növekszik, s kivált érvényes ez az ifjúságra, amelynek számára a béke állapota szinte személyes ügy. Hiszen a tét is e nemzedék esetében b legnagyobb, lévén az maga a jövő. S tovább : a békés építő munka, társadalmi és gazdasági feltételrendszerének javítására az SZKP közelmúltbeli XXVII. kongresz- szusa ugyancsak a minőségi váltás, a gyorsítás programját hirdette meg — olyan programot, amelynek előremozdító hatása korántsem csak a szovjetunióbeli fejlődésre lesz érvényes. Nemzeti és nemzetközi feladataink teljesítéséhez pedig olyan valóságban gyökerező, felelősen fogalmazott dokumentum ad alapelveket, amelyben kimondva is és tételesen kimondatlanul, értelemszerűen belefoglaltan azonban ott áll, hogy a végrehajtás nemzedékek alkotó közmegegyezését feltételezi. Köztük az ifjúságét. Nagyon tömören ez hát az a nemzetközi és belpolitikai háttér, amely a KISZ kiemelkedő tanácskozásához politikai alkotásra ösztönző közeget kínál. Lesz miről véleményt cserélni, hiszen tudjuk: fejlődésünk jelenlegi szakasza a fő irány szilárd kiépítettsége melletti is számos ellentmondást hordoz. Az ifjúságot tékintve például azt, hogy mai lehetőségeink a gazdaság területén legfeljebb a megőrzésre kínálnak kondíciót — ám társadalmi feszültségeket kelt és növel, ha a helyzet okát képező hiányjelenségek túl nagy mértékben terjednek át az élet más területeire. Magyarán például arról van szó, hogy pályát kezdeni a század nyolcvanas éveiben és nálunk nem egy diadalmenet, s akinek még nemigen van mit megőriznie, annalk értékítéletében a „szinten tartás” nem igazán vonzó, nem lelkesítő program. Talán ezen egyetlen példázatból is kiviláglik, hogy a helyzetből következően magának a KISZ-nek is a korábbinál differenciáltabban kell politizálnia. Nincs általában ifjúság, hanem nagyon is konkrét élethelyzet, környezet és tapasztala tők által formált rétegek és csoportok vannak, sőt ifjúságkutatónak sem kell lenni ahhoz, hogy az ember még ezek mikrovilágán belül is „szóródást” észleljen. Ennek megfelelően „álbalában-KISZ-munka” sincs, hanem — a konkrét helyzet konkrét elemzések lenini parancsa szerint — változatos feladatok vannak, amint maga a gyakorlat is változékony. Többek között ezért formálódott a válasz a „milyen KISZ-t akarunk?” vitakérdésre főleg úgy, hogy semmi esetre sem mindent magára vállaló ifjúsági szövetséget. Ehelyett P°litizáló> mar- ' . — lkánsabb közéleti arculatot hordozó KISZ-re van szükség. A megvalósítás mindenképpen az alapszervezetekben kell, hogy elkezdődjék, Ha arra van szükség, akár szervezeti változtatásokkal is. Miről van szó? A KISZ helyi közösségei működésének meghatározó színtere az üzemi élet. Ám a gazdaság az utóbbi esztendőkben — tudjuk — jelentősen „átstrukturálódott”. A KISZ- szervezetek azonban zömmel abban a térben maradtak, amelyben voltak. így a döntési centrumok most már gyakorta másutt találhatók, mint ahol a KlSZ-alapszer- vezet kifejti tevékenységét. Az ilyen helyeken beleszólása is csak áttételesen, olykor „üzenet” formájában vagy „levelező tagozaton” érvényesük A korszerűbb, hatékonyabb politizáláshoz egyebek mellett az szükséges, hogy tisztázódjék, mi a KISZ dolga, mi másoké, továbbá mi az övé, de másokkal összefogva. Léteznek ugyanis fogós témák, amelyek nevükben bár ifjúsági ügyek: valójában társadalmi, társadalompolitikai kérdések. Gondoljunk csak például a családot alapító fiatalok lakáshoz jutási esélyeire. Könnyen belátható, hogy ezek nem azért szűkösek, mintha arányához képest kevesebb családi otthon jutna az ifjúságnak, hanem azért, mert maga a helyzet — az országos lehetőségrend- szer — olyan, amilyen. Ebből kiindulva a megoldásban az ifjúsági szövetség legfeljebb partner, ám nem főszereplő lehet. Emlékezzünk csalk^ vissza rá, hogy annak idején, amikor részben ma- gáráhagyatottsága, részben túlzott optimizmusa miatt, az utóbbi hitte, félsikert követett negyedsiker a KISZ-la- kásépítési akcióiban. A- jelen realitásaihoz illő módszer az, amit a szövetség egy ideje már gyakorol is, midőn az összes létező ajtón kopogtat a helyzet javításáért — de nem kívánja átvállalni mások dolgát és felelősségét. Ez és sok minden egyéb persze, lényegében a gazdaság teljesítőiképességén múlik, hiszen a szocialista építés — így többek között az ifjúság- politika — gyakorlati kérdései végső soron a termelő szférában dőlnek el. A KISZ e terepre is igyekszik hozzátenni a közös produktumhoz a maigáét. Azzal is, hogy például a főmunkaidő kihasználását, becsületét, a remélt több szabadidő révén nem is túl áttételesen tehát a családi élet, a kulturálódás rangját tagjai példamutatásán 'keresztül is növelni akarja, s akikor is, amikor a család vállalkozásaival kicsit mái- a jövőt csillantja meg. Nagy feladata imák megoldásához a kiaknázható tartalékok garmadáját kínálja a KISZ-nek a tanulóifjúságban rejlő szellemi energia. Ezen energiák felszínre kerüléséhez a diák KlSZ-szer- vezeteikben ugyancsak körvonalazódó minőségi előre- lépési óhaj is biztosítást ad. Joggal remélhető, hogy a jövőben nem pusztán a szervezettség — a középiskolákban most még 80—90 százalékos — adatai minősítik az ifjúsági szövetség munkáját. Mivel pedig a párt által is kimondatott, hogy a KISZ a magyar ifjúság politikai szervezete, ám nem egyetlen szervezete: abban is bízhatunk, hogy a szakszervezeti ifjúsági tagozatok, a népfront fiatalokat mozgósító egyesületei, a kis közösségek önszerveződése folytán létrejövő körök, klubok és csoportok a KISZ-nek nem versenytársai, hanem partnerei lesznek. Talán e néhány téma fel- ■ vázolása is érzékelteti, hogy szemvetést készíteni, és a jövőért előre tekinteni egyaránt bőséggel lesz mód a fiatalodó KISZ VII. kongresszusán. Az ott elhatá- rozottakon és azok végrehajtásán fél évtized ifjúságpolitikai cselekvése múlik majd. Rác T. János KISZ-szervezetek, -alapszervezetek, ügyelem! „40 éve zeng o szó, Úttörőnek lenni jó?” A Magyar Úttörők Szövetsége születésnapra készül. Mi, ifjúkommunisták — annak idején gyerekként — örömmel és büszkén viseltük az úttörőnyakkendöt. A felejthetetlen, kedves emlékek, a romantikus őrsi portyák most, felnőttként is arra köteleznek bennünket, hogy tegyünk meg mindent a 40. évforduló méltó megünnepléséért. Tegyük emlékezetessé a ma kisdobosainak, úttörőinek ezt a jeles napot. Feladatunk a gyermekek szocialista neveltetésének segítése, együttműködésünk biztosítson számukra érdekes, sokszínű mozgalmi életet. Közösen járuljunk hozzá környezetünk és társadalmunk szocialista fejlődéséhez. KISZ-vezetők, KISZ-tagok! Sorainkba hívunk minden fiatalt, felnőttet, aki az „Üttörőhét” keretében szeretné szorosabbá fűzni kapcsolatát úttörőcsapatainkkal. A közös rendezvényeken, találkozókon új, s tartós barátságok születhetnek, KISZ- szervezeteink születésnapi ajándéka egy életre szófó élményt nyújthat a pajtásoknak. Ezzel is erősítve elődeink emlékét, felelősséget vállalva a békés gyermekkorért. Mind többen csatlakozzatok felhívásunkhoz, legyetek nemes céljaink megvalósítói! „Es érezzék egy kézfogásról rólad, hogy jót akarsz, és te is tiszta, jó vagy; s egy tekintetük elhitesse veled: — szép dolgokért élsz — és érdemes élned!” KISZ Tamási Városi Bizottsága A honvédelmi klub lőterén lőtéri távcsővel ellenőrzik » pontos célzást Tolna és Baranya megye határán, Bonyhád és Dombóvár között félúton van egy kis község: Lengyel. Ez a település nemcsak arról híres, hogy mezőgazdasági szakközépiskolája és szakmunkásképző intézete a gyönyörű, több száz hektáros természetvédelmi területen működik, hanem arról is, hogy honvédelmi klubjuk minden elismerést megérdemel. Ezt bizonyítja az 1985. évi szocialista versenymoz- galom'ban elért Élenjáró kitüntető cím elnyerése is. A honvédelmi klub titkára Leipold Boldizsár szakoktató, aki 1976 óta végzi „megszállottként” munkáját. Akkor még csak 32 taggal dolgozott, jelenleg 238 taglétszámmal működik a klub. Lövész- és gépjármübarát szakosztályokkal, illetve a szakosztályok azonos szakköröket is irányítanak az általános iskola keretén belül 20—30 fős létszámmal. A gépjármű-szakosztály igen komoly képzési tervet teljesít évente, hiszen B kategóriás és segédmotoros oktatás során 160—200-an szereznek jogosítványt. A lövészszakosztály jó munkáját dicséri, és fémjelzi, hogy megyei szinten, ha valamilyen versenyre megérkezik a lengyeli csapat nevezése, már tudják, hogy a dobogó valamelyik foka biztosan az övék lesz, sőt, egyéniben olykor több fokra is bérletet váltanak. Az iskola Ifjú Gárda szakasza évek óta kiemelkedően szerepel, 1976 óta minden évben az országos bajnokságon ők vesznek részt. Az elmúlt évben a 6. helyezést érték el. Női egyéniben pedig a 4. helyezést hozták haza. Leipold Boldizsár munkáját dicséri, hogy a 17. helyen szerepeltek .még a hetvenes évek végén is, hiszen mint szak'aszparancsnok is dolgozott az IG élén évekig. Nincs olyan országos vagy megyei MEDOSZ lövészverseny az utóbbi években. ahonnan érem nélkül térnének visz- sza. A legsikeresebb évük az 1984-es volt, amikor is az országos MEDOSZ versenyről az összetett csapat kispuska kategóriába 3., a női csapat 2., férfi 4. helyezéssel, egyéniben pedig női csapat 2. hellyel tértek visz- sza. A kicsi klubtitkári helyiségében az elismerő oklevelekkel van „kitapétázva” a fal', de mindig csak az újakat teszi ki, mert a régieknek nem maradna hely. Ad- minisztrativ munkája fegyveranyag tárolása, kezelése, karbantartása mintaszerű, törzsvendég a fdimkölcsönző- ben, mert a fiatalok honvédelmi nevelése is az ő feladata. Megtalálni csak az iskolai foglalkozások időtartama alatt egyszerű, vagyis az órán, mert szünetben már szervez, telefonál, intézkedik, hogy délután a társadalmi munkájához is minden helyén legyen. Csöndes, halk szavú, de amit mond, arra oda kell figyelni. És, hogy jó oktató, pedagógus, nevelő, apa egy személyben, az számára természetes. Megkérdeztem tôle a minap, honnan van ennyi energiája, és ideje ilyen szerteágazó, de jó munkához. A rövid, tömör válasz így hangzott: — Szeretni kell az embereket, gyerekeket és azt, amit csinálunk. Jól kelt előkészíteni mindent, mert a rossz szervezés elveszi azok kedvét, akiknek örömet akarunk szerezni. Mindehhez kell olyan igazgató, mint Fodor János, olyan kluibelnök, mint Nőth János és a teljesség igénye nélkül olyan segítség, mint öcsém Leipold Mátyás, vagy Herr Péter, Rokiczky Zoltán, Dudás Kálmán és még ami nagyon lényeges, egy türelmes feleség. Hát ilyen egyszerű a képlet egy élenjáró cím elnyeréséhez vezető úthoz. Pém László Bonyhád Városi MHSZ-titkár Arcképcsarnokba illik Leipold Boldizsár, a klubköz gyűlésen klubtitkári beszámolót tart
