Tolna Megyei Népújság, 1986. május (36. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-17 / 115. szám

198t). május 17. KÉPÚJSÁG 3 A KISZ kongresszusa előtt Kommunisták a KISZ-ben, fiatalok a pártban A naptár következő je- ----------—----- lentös belpoli­tikai eseménye a KISZ XI. kongresszusa lesz. Az ifjú­sági szövetség legfelső fó­ruma május végén tanácsko­zik. A kongresszusi felkészü­lés finiséhez érkezett. A kö­zelmúltban megtartott bu­dapesti és megyei KISZ-kül- döttgyűlésékkel befejeződött a kongresszus szervezeti elő­készítése. Kialakult és meg­mérettetett a politikai mon­danivaló, a KISZ programja. A KISZ tagjainak többsége egyetért a mozgalom tovább­fejlesztésének fő irányaival. Támogatja, hogy a KISZ-nek a mainál élesebb politikai arcéle legyen. A politikai jelleg erősítése azt igényli, hogy egy-egy munkahelyen, intézményben, vagy egyete­men a KISZ az eddig is csak látszólag, formálisan meglévő monopolhelyzetének görcsös fenntartása helyett valódi hegemón szerep betöltésére törekedjen a fiatalok köré­ben. Szükségesnek tartják, hogy a KISZ tevékenysége jobban irányuljon a fiatalabb kor­osztályokra. Így a KISZ te­vékenységében a mainál mi­nőségileg nagyobb figyelmet fordít a diákokra, a pálya­kezdőkre és a csa'ládalapítók- ra. A KISZ-tagok nagyobb hányada úgy ítéli meg, hogy az ifjúsági szövetségnek a jövőben jobban el kell is­mernie és figyelembe kell vennie az egyes ifjúsági ré­tegek és korosztályok kü­lönbségeit. A programalko­tástól a szervezeti rend kiala­kításáig a mogzalom minden lényegi területén érvényesí­teni kell, hogy az egyes if­júsági rétegek élethelyzete, tapasztalatai, felkészültsége és — gondjai különbözőségé­ből adódóan — gyakran ér­dekei is eltérőek. A KISZ tagjai a már korábban ki­bontakozott demokratizálási folyamat megerősítését és továbbvitelét igényelték. Ez a törekvés a szervezet lénye­géből fakad: a KISZ csak akkor tud tartós politikai és erkölcsi tekintélyt kivívni, ha a tagsága nap mint nap meggyőződhetik arról, hogy a szövetség az övék, általuk és értük működik. Már­pedig ezt elérni csak széles körű demokrácia érvényesí­tésével lehetséges. Az életben, a politikai munkában gyakran lehet ta­lálkozni határesetekkel. Ezekre sokszor az indokolt­nál és a szükségesnél keve­sebb figyelmet fordítunk. Pedig az esetek jelentős ré­szében ezek igen izgalmas kérdések. Én ilyen határeset­nek tekintem, ha egy fiatal­ember még a KISZ tagja­ként, de már felnőtt párttag­ként vesz részt a közéletben. Ezen fiatalemberek száma ma meghaladja a 80 ezret, s közülük sokan már a har­mincasok táborába tartoz­nak. A KISZ zászlóbontása óta — közel 30 esztendeje — hivatásának eleget téve, ki­tüntetett szerepet tölt be a párt utánpótlásának nevelé­sében. A fiatalok többsége a KISZ tagjaként kéri felvéte­lét a kommunisták politikai szervezetébe. Évente mint­egy 18 ezren vannak, s túl­nyomó többségük egyik ajánlója a KISZ. A tények azt mutatják, hogy a KISZ­ben felnőtt fiatalok elköte­lezetten, felkészülten, tettre- készen vállalják a párttag­sággal járó kötelezettségeket. A nagy gond inkább az, hogy ez a folyamat indokolatlanul lassú. Sokszor csak harmin­cas éveik határán túl jutnak el a pártba, aktív, a közös­ségben, a közéletben ráter­mettségüket bizonyított em­berek. Ha a huszonévesek gyakori és törvényszerű élet­átváltásait, (iskola, katona­ság, munkahely) is figye­lembe vesszük, még akkor is marad 3—4 év, amit jószeri­vel várakozási időnek lehel minősíteni. E problémakör kifejtése azonban már egy külön cikk témája lehetne. A fiatal párttagnak, mint minden párttagnak, van meg­bízatása. E téren az a jó gyakorlat vált uralkodóvá, hogy a fiatal párttagok to­vábbra is a KISZ-ben dol­goznak. Vagyis azt a poli­tikai feladatot kapják a párt­tól, hogy kezdeményezően, példamutatóan tegyenek ele­get a KISZ-ben korábban betöltött tisztségüknek. Ez a felfogás és gyakorlat ésszerű, megfelel a párt és a KISZ érdekeinek is. A párt érdeke az, hogy a KISZ-ben megfe­lelő politikai hatást érjenek el, és megfelelő példát,'vonz­erőt jelentsenek a fiatal párt­tagok. Nyilvánvaló, hogy életkoruk révén számos kér­désben, könnyebben meg­találva a közös nyelvet, job­ban tudnak kortársaikra hat­ni, mint a felnőttek. A KISZ számára is fontosak ők, hi­szen politikai, mozgalmi és élettapasztalataik nélkülöz­hetetlenek. Tehát a párt és a KISZ kapcsolatában, a pártirányítás helyes gyakor­latának kialakításában a kapocs szerepét sokszor ép­pen a fiatal párt- és KISZ- tagok látják el. Várható, hogy az elk°­------------------ vetkező évek s orán ennek a pártmegbíza­tási gyakorlatnak bizonyos mértékű módosítása, átala­kítása szükségessé válik. En­nek két lényegi oka van. Az egyik egy gyakran, s joggal kritizált felfogás módosítása, melynek a párt hadat üzeni. Tételesen arról a társadalmi gyakorlatról van szó, amely sokszor intézményesítetten kiskorúsít kész, felnőtt em­bereket. Vagyis ifjúságpoli­tikánk egyik sarkallatos pont­járól van szó: felnőtt embe­rek tapasztalatlan ifjúként való kezelése helyett az ifjú­ságot kell nagykorúsítani a politikában és a közéletben egyaránt. A másik ok szin­tén egy korábban eléggé el­terjedt rossz ifjúságpolitikai gyakorlat kiigazítására ve­zethető vissza. Valódi tár­sadalmi munkamegosztást kell a jövőben elérni a kü­lönböző politikai intézmé­nyek aktív közreműködésé­vel. Nem vállalható tovább, hogy a felnövekvő nemzedék részére lényegében egyetlen politikai-közéleti cselekvési terep van, az pedig a KISZ. Sürgető szükségszerűség, hogy a szocializmus eszméjé nek és értékeinek megisme­résére és elsajátítására, kö­zös dolgaink felelős intézé­sére, a közéleti szerepválla­lásra a KISZ mellett más társadalmi szervek és moz­galmak is adjanak a fiata­loknak — az egyes rétegek helyzetének, sajátosságainak megfelelő — programot, mun­kaformát, és ehhez szervezeti keretet. Ide tartozik, hogy a jövőben a fiatal párttagoknak megbízatást ne automatiku­san, hanem a valódig politi­kai szükségletekből kiindul­va adjanak az alapsáerveze- tek. Ügy vélem, mindezekkel együtt továbbra is általáno­sítható lesz az a gyakorlat, hogy a párt fiatal tagjainak saját ifjúsági szervezetében felelős tisztségek, feladatok ellátására ad megbízást. Tehát a huszonéves pártta­gok tipikus pártmegbízatása lesz a jövőben is a KISZ-ben végzendő munka. De meg­győződésem, hogy emellett növekedni fog, és növelni is kell azon fiatal párttagok számát, akik politikai fel­adatukat nem a KISZ-ben végzik. Nézzük, mi a helyzet a pártban? A pártcsoportbi- zalmik, az alapszervezeti tit­károk, vezetőségek és a párt­vezetőségek tagjai között ma a fiatal — tehát a 30 éven aluli — párttagok aránya nem ér; el a korosztály pár­ton belüli részesedését. Tehát itt egyfajta alulfoglalkoztatás van. A KISZ most egy fiata­labb, fiatalosabb szervezet kíván lenni. Így a két szán­dék találkozhat: a párt fo­lyamatosan mind több 30 éven felüli tagját visszahív­hatja, és a párton belül ad­hat nekik értelmes, konkrét megbízatást. Ezáltal párt- szervezeteink jobban hasz­nosíthatják a különböző ge­nerációk együttműködésében fellelhető előnyöket. Alap­szervezeteink jobban ötvöz­hetik a friss tudást, a len­dületet, az egészséges türel­metlenséget a nagyobb poli­tikai és élettapasztalattal, megfontoltsággal. A társadalmi szervekben és mozgalmakban a saját hivatásukhoz kötődő, de az ifjúság közötti munka ki­bontakoztatásához felkészült fiatal káderek kellenek. En­nek megoldásában elsősorban a pártszervezetek segítségét fogják kéfni. Az olvasóban3Settegaz —---------------------------1 benyo­m ás alakulhat ki, hogy ez az írás a címétől eltérően, nem is a KISZ-ről, a KISZ-ben dolgozó fiatal kommunisták­ról szól. Elismerem, könnyen érezheti így az olvasó. De "ha végigvesszük a párt ifjúság- politikájának fő tételeit, és a KISZ tevékenysége tovább­fejlesztésének lényegi ele­meit, akkor könnyen belát­ható, hogy az ifjúsági szö­vetség csák akkor tud meg­újulni, ha ennek külső felté­teleit kellő időben megte­remtik a társadalmi szer­vek és mozgalmak. Vagyis amikor azt szorgalmazzuk, hogy legyenek változatosab­bak, érdemibbek és színe­sebbek a fiatal párttagok megbízatásai, akkor ezzel egy tagoltabb, jobb politikai hatásfokú ifjúsági munka személyi feltételeinek meg­teremtéséért is kiállunk. En­nek kiépítése pedig egyaránt célja a pártnak és ifjúsági szervezetének, a KISZ-nek. TÓTH ANDRÁS az MSZMP KB munkatársa Fém bányarácsokat gyárt a December 4. Drótművek Fém bányarács gyártását kezdte meg a miskolci De­cember 4. Drótművek. Az NSZK-beli Blaser cégtől lí­zing-szerződés keretében át­vett gép és eljárás segítsé­gével készült rácsozat jóval alkalmasabb a hosszabb éle­tű bányavágatok bélelésére, biztosítására, mint az eddig hasznait dorongfa, amely­nek beszerzése egyébként ál­landóan nehézségikbe ütkö­zik. A lízing-szerződést tavaly decemberben kötötték meg a Trianselektro Külkereskedel­mi Vállalat és a Külkeres­kedelmi Bank közreműködé­sével. A szerződés értelmé­ben a miskolci üzem a gép és az eljárás fejében öt éven át évente 560 ezer márka ér­tékű, bányarács gyártásához való darabolt huzalt szállít az NSZK-foa. A drótiművek- ben rekordgyorsaságigal sze­relték fel és állították üzem­be az új gyártósort, s a má­solik negydév elején meg kezdték a rácsok gyártását. Május elejéig több mint száz tofina fémrácsot szállítottak a Borsodi Szénbányák Válla­lata részére, amelynek veze­tői javasolták a drót-művek­nek, hogy vezessék be a rá­csozat gyártását. A bányará- esot a December 4. Drótmű­vek bemutatja a rövidesen megnyíló BNV-n is további, más bányavállalatokkal kö­tendő üzlet reményében. HÉTRŐL hírről Az esztendő huszadik hetén vagyunk túl, s Ivisszatdkintve jaz elmúlt napokra, azt mondhatjuk, hogy ez lényegesen külön­bözött |az előző héttől. Különbözött azért is, mert 1er re [az időszakra esett a béke- és barátsági hónap megnyitója, a ballagás, valamint az azt [követő írsábeli érettségi vizsgák, és ezen a héten tartotta névnapi ját s kánikulai melegben! — Pongrác, Szervác, Bonifác. Tudatosan nem írtam fagyosszenteket, {hiszen ezt a jelzőt a Sán­dorok, /Józsefek, [Benedekek érdemelnék ki — helyettük. (Az utóbbi évek tapasztalata ugyanis ezt Igazolja.-Fura kontrasztot mutat lapunk egyik esemlénytudősítása, a béke- és barátsági hónap megnyitójáról szóló, illetve egyik híre, ami arról értesít, hogy második vi­lágháborús gyalogsági lőszert találtak Szekszárdon udvarrendezés közben. Sze­rencsére nem történt baleset. A dolog min_ dénesetre azt hizonyítja, hogy 41 ©v után is kísért a háború emléke, leselkedik ránk a veszély. Eziért kell mindnyájunknak korra, nemre, beosztásra való tekintet nél­kül azon munkálkodnunk, hogy megőriz­zük a békét. A csoda fű az úttörőknek HETRE HÍRRE Kérem, a cím után ne valami varázsszerre gon­doljanak, hanem a tamási kék, illet­ve vörös nylakken- dős pajtásokra, az I. Számú Általá­nos Iskola és Ze­neiskola tanulóiba, valamint tanáraikra, akik Békefi Antal A csödlafű című zenés mesejátékát mutatják be a hónap végén, az úttörőhéten. Ez a hír is azt bizonyítja, hogy a pajtások és rajvezetők sem tétlenkednek, hanem szor­galmasan készülnek a Magyar Úttörők Szövetsége megalakulásánalk 40. évfordu­lójára. Bizonyára sok-sok örömben lesz részük a gyerékeknek a május 25—31-ig tartó úttörőhéten s a május 31-e éts június 2-a között Székszárdon megtartandó me­gyei úttörőtalálkozón. Ez utóbbi esemény­re 1450 gyerek érkezik a megye vallameny- nyi úttörőcsapatából, s nagy részüket a megyeszékhelyen élő pajtások — családok — fogadják szállással és koszttal. Gazdag programot állított össze erre a találkozóra a megyei úttörőelnökség. Június elsején felvonulás, az úttörőházban aszfaltrajz­verseny, megyei gyermekrajz-'kiállítás meg. nyitója, a strandon, vízivetélkedő, hexa- salkk, salkkszimultán, a Panoráma filmszín­házban non-stop filmvetítés a Proméíhe- usz-parklban tándház, énekkarok bemutat­kozása, a zeneiskolában hangverseny, a gyermekkönyvtárban játékos irodalmi ve­télkedőik, a SZÜV-ben számítástechnikai bemutató és játékolk lesznek. Ezenkívül ku tyiaszépségverseny, honvédelmi bemuta­tó, megyei fogathlajtóverseny és lovasbe- mutató, kulturális gálaműsor, műrepülő-, modellező-, ejtőernyős és hőlégballon- bemutató is szórakoztatja majd a résztve­vőiket. A Művészetek Házában emlékülés­re és kitüntetés átadási ünnepségre kerül sor. Ezen — az 1946—50 között •— az első úttörőcsapatokat alapító csapatvezetők vesznék részt. A felsorolás — ami koránt­sem teljes — végére kívánkozik, hagy a megyei úttörőelnökség 36 ezer sorsjegyet bocsátott ki, a csapatok árulják, számítva arra, hogy a patronáló közösségek is vásá­rolnak belőle. A nyeremények között — amelyeket megyénk vállalatai, üzemei, termelőszövetkezetei ajánlottak fel — szá­mítógép, számológép, kerékpár, úttörőtá­borozás és még sok-sok értékes díj talál­ható. Vendégeinkről Lapunkban kétszer is tudósítottunk ven­dégekről. Először a szovjet veteránok — lakik részt vettek hazánk felszabadításá­ban — valamint a szőkébb pátriánkban ritkábban megforduló kubai turistákról informáltuk olvasóinkat, azután pedig Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, az MSZMP KB Társadalomtudományi In­tézetének főigazgatója szekszárdi látoga­tásáról írtunk. Az első esetben túl azon, hogy örülünk a turistáknak, hisz szívesen látjuk őket, örömmel mutatjuk meg eredményeinket, egy kérdés megfogalmazódik bennem : Vajon felikészültek-e a fogadásukra? „Nyelvileg” gondolom, és nem kizárólag az idegenvezető, hanem a kereskedőik, a pincérek nyelvtudására kérdezek. Nem Aczél György a «zo.kszárdi SZÜV-ltél mindegy ugyanis, hogy a növekvő idegen­forgalmat így is, vagy osaik ©nélküli tud­juk kiszolgálni. A befektetett energia biz­tosan megtérül, hisz ki ahány nyelvet be­szél ... Aczél György látogatása, s a pedagó­gusklubban történt előadása egy hasznos kezdeményezés dicséretéit válthatja ki be­lőlünk. Az sem mindegy, hogy a felnö­vekvő nemzedéket nevelő-oktató (pedagó­gusok politikai tájékozottsága milyen. Eh­hez, illetve ennék a bővítéséhez kíván segítséget nyújtani az a pedagógusklub, aminek érdemes minden rendezvényén részt venni. Ka már a látogatásoknál tartunk, ak­kor el kell mondani, hogy vendégeink kulturális értékeink, természeti szépsége­ink mellett megismerkedtek szocialista építő munkánk eredményeivel, s rajtuk keresztüli magával a dolgozó, az alkotó emberrel is. Olvasóinknak is jutott ered­ményekről szóló hír. Elég csak a korsze­rűsített csiilkóstőttősi vegyesboltra — ahol a feltételek javulásával gazdagabb az áru­készlet is — vagy a koppányszántói víz­hálózat bővítésére, illetve az értény! víz­tároló medence építésére gondolni. A víz­vezeték és a kereskedelmi hálózat korsze­rűsítése a kistelepülések lakosságának jobb éllátását, jobb életkörülményeit biz­tosító, kiemelt feladat. Olyan munka ez, amit az állami ámogtás mellett, csak tár­sadalmi összefogással lehet és kell is meg­valósítani. Horgász-fohász Nagy-nagy érdéklődéssel olvastam — mivel néhány kilóval magam is hozzájá­rultam —, hogy az elmúlt öt esztendő alatt hét és fél ezer mázsa halat akasz­tottak meg és segítettek szákba, bogrács­ba, tepsiibe megyénk horgászai. Ügy tu­dom, a tervszerű haltelepítés mellett az a társadalmi munka is jelentős, amit a pecáso'k a vízpartokon végeztek, _ s vé­geznek .még napjainikbn is. Példaként szinte valamennyi horgászegyesületürtket megemlíthetném. Most maradjunk azon­ban a zsákmánynál ! A fogási nápló hűen tükrözi a becsült mennyiséget, a történeteket viszont a hor­gász szájhagyomány őrzi. Ismert ugye, hogy az éppen csalk méretes ponty a me- sélésök alkalmával' folyton nő, hízik, míg végül eléri a rekordot. Sokszor hallott az is, hogy a hosszú fárasztási után milyen óriási harcsa, amur, busa... szökött meg. Valahogy úgy vagyunk ezekkel a történe­tekkel, hogy jól szórakozunk velük, raj­tuk, de csak akkor hisszük, ha látjük. En­nék ellenére a leleményes horgász mindig újjal lep meg bennünket. íme egy példa: A nagy ho-bo-horgász kinyújtott karral mulatja: — Ekkora halat fogtam, nézzé­tek, ekkora halat fogtam... — A hall­gatóság egy ideig csak mosolyog, majd megunva a dicsékvést, összékötik a me­sélő csuklóit, mondván: — Most mutasd meg, mekkora halat fogtál! Emberünk két hüvelykujjából és két mutatóujjából kört formál, aztán így szól: — Ekkora szeme volt, ni! Ennyiből is látszik, milyen fon­tos a leleményesség is a pecásokmál, de ha valaki mégis híján lenne ennek, ak­kor javaslom, bedobás előtt mormolja el azt a „borgászmiatyánkot”, amit jó hu­morú révész ismerősömtől, Otoltics Gyu­lától hallottam Gerjenben: „— Add, uram isten, h*gy akkora halat fogjak, ha vala- kinék elmesélem, ne kelljen hazudni.” A hét es élményéiből válogatott, s hozzá­juk véleményt fűzött: ÉKES LÁSZLÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom