Tolna Megyei Népújság, 1986. május (36. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-17 / 115. szám
■■DH M ai számunkból XXXVI. évfolyam, 115. szám. ÁRA : 2,20 Ft 1986. május 17., szombat. A KISZ KONGRESSZUSA ELŐTT (3. old.) VEZETÖ-E A MŰVEZETŐ? (5. old.) MIT TÄMOGAT ÉLET A GYULAJI A KULTURÁLIS ALAP? CIGÄNYKOLLÉGIUMBAN (10. old.) (7. old.) ■BmHHHBBHHHmHHBBHmmHBIBHHBRBHHBDB Kulcsemberek Beleszületünk a korba, döntően az úgynevezett mintákat követve, megtanulunk viselkedni, alkalmazkodni, beilleszkedni. Nem mindig sikeresen. A szakirodalom társadalmi beilleszkedési zavarokról cikkezik, miközben kutatja az alkoholizmus, az öngyilkosság, a növekvő halandóság okát. A szocializálási folyamat azonban soha nem lehet abszolút. Hiszen az egyén megőrzi, sőt, kifejleszti a reá jellemző sajátos személyiség- jegyeket, s nemcsak alkalmazkodik a környező világhoz, hanem egyidejűleg alakítja is azt. Az azonosulás és a szembenállás együtt kifejezési formája az alkotásnak és a belső harmóniának. Nehéz emberek — ez volt a címe annak a dokumentumfilmnek, amely mintegy két évtizede feltalálók és újítók kálváriájáról szólt. Kiemelkedő műszaki alkotások ritkán találkoznak a ikortársak, de még inkább a hivatalos főnökség osztatlan támogatásával. Ez érthető, hiszen az új gondolatok, az előre mutató megoldások a meglévő gyakorlatot bírálják. Képviselői tehát csak kellő elszántsággal, megszállottsággal és harciassággal érhetnek el eredményt. Bár kevesen vannak, mégis erősek, mert „megálmodják” a jövőt, és hisznek benne. Napjainkban a kellemetlenkedő, nehéz emberek tábora népesebb, nem szorítkozik kizárólag az újító, a változásokat kikényszerítő „elitre”. A lelkiismeretes, gondos munka megszállottjai sok helyütt ugyancsak nehezen kezelhetőek, esetenként a belső ellenzékhez sodródnak, ők szintén öntörvényeik szerint cselekednek. Szembenállásukat azonban sokkal inkább régivágású alaposság, szorgalom, megbízhatóság fűti, és kevésbé a változásokra törő újító szellem. Megszokták, szeretik munkájukat, s komolyan veszik a munkanapok nyolc óráját. Esősorban a főmunkaidőben élik ki magukat, nem pedig a hobbikertben, nem a fusiban vagy más pótcselekvésben. A munka belső szükségletté vált náluk, s így a bérszabályozás és a vgmk-k megannyi negatív hatása, az ellenérdekeltség és az érdektelenség változatos megnyilvánulása legföljebb zavarta, de nem törte meg munkájuk ritmusát. Eleve ütközés, kellemetlenkedés forrása a kellő „alkalmazkodóképesség” hiánya. De még inkább kilógnak a sorból azok, akik nemcsak saját magukkal, hanem másokkal szemben is igényesek. Fellépnek a szervezetlenséggel, a fegyelmezetlenséggel, az elnéző, igénytelen vezetői magatartással szemben. Talán a belső törvények táplálta makacsság a különös viselkedés alapja? A találgatás, a feltételezés bizonytalan, a tények viszont egyértelműek: a kiállás, az erkölcsi tartás és fedezete, a teljesítmény. Az ütközések, a kellemetlen viták hevében gyakran elítélik a „nehéz embert”, mondván, a „csendes többséghez” viszonyiiva rossz a modora, összeférhetetlen a természete. Pedig a viselkedés, a modor, a stílus nem minősíthető többségi alapon, a munkától függetlenül. A tartalom és a forma ezúttal is szoros egységet alkot. Ahogyan vállaljuk sorsunkat, egyéniségünket — nem is tehetünk mást —, ugyanúgy meggyőződésünkre, lelkiismeretünkre hallgatva vállalnunk kell esetenként az ütközést is környezetünkkel. Az újítás, a megszokott régivel való szakítás hasonló konfliktus forrása, mint a múlt értékeinek átmentése, megőrzése, következetes képviselete. Az emberek különböző beállítottságuknál, eltérő mentalitásuknál, felfogásuknál fogva erősíthetik a maguk munkahelyén a társadalmi-gazdasági fejlődés folyamatosságát, kezdeményezhetik megújulását, és lehetnek a dolgok iránt közömbösek. Érdekes módon rendszerint nem a folyamatosság és a megújulás hívei csapnak össze egymással, hanem mindkét irányzatnak többnyire a közönyös környezettel van vitája. Mindenfajta meggyőződés, kiállás és erőfeszítés tiszteletreméltó. A betartás, a mechanikus kontrázás, a semmit nem akarás annál kevésbé. A „nehéz embert” — legyen bármilyen töltésű — nem szükséges szeretni, de ha háborgása mögött nyilvánvaló a teljesítményfedezet, becsülni nem csupán illik, hanem muszáj is. Kulcsfigura a munkahelyen, minden esetben lehet rá építeni. Megérdemli, hogy figyeljünk véleményére, hogy szavának nyomatéka legyen. Indokolt az átlagon felüli tolerancia is, amennyiben véleménye túlzó, vagy netán túlontúl türelmetlen. Minden munkahely döntően a teljesítmények világa. Ezért nemcsak a munkajövedelmek elosztásában, hanem a beleszólási jogok gyakorlásában is indokolt az egyenlősdi felszámolása a teljesítményekkel arányos differenciálás. A bérezéshez hasonlóan, a munkahelyi demokrácia sem lehet parttalan és öncélú. KOVÁCS JÓZSEF Elismerő oklevél a Tamási Állami Gazdaságnak Péter Szigfrid átadja az oklevelet Tolnai István igazgatónak Ünnepi ülésre gyűltek össze tegnap délután a Tamási Állami Gazdaság farnádi ebédlőjében. Az ünnepi aktusra azért ikerült sor, mert a gazdaság — az előző évek eredményes, jó munkáját folytatva — ismét kiérdemelte a MÉM és a ME- DOSiZ által alapított Miniszteri Elismerő Oklevelet. A Himnusz elhangzása után Kosztyu Sándor párt- titkár köszöntötte a dolgozókat, valamint az elnökségben helyet foglaló Péter Szigfridet, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának első titkárát, Horváth Józsefet, az SZMT vezető titkárát. Hegedűs Jánost, a megyei tanács vibitiitkárát, valamint a város párt-, állami, társadalmi és üzemi vezetőit és a szomszédos gazdaságok képviselőit. A köszöntő után Tolnai István, az állami gazdaság igazgatója értékelte az elmúlt évi munkát, azt a teljesítményt, amivel a gazdaság továbbra is az élvonalban tudta magát tartani. Szólt a dolgozó kollektívák jó munkájáról, majd külön- külön értékelte az egyes ágazatok tevékenységét, meghatározva a feladatokat is. Az értékelés után Péter Szigfrid, az MSZMP Tolna Megyei Bizottsága első titkára méltatta a gazdaság tevékenységét, szólt az elmúlt esztendő gondjairól és eredményeiről, a gazdaság dolgozóinak tisztes helytállásáról. Kiemelte a növénytermesztésben elért eredményeket, és jónak minősítette az állattenyésztés munkáját is. Végezetül átadta a miniszteri kitüntetést Tolnai Istvánnak, az állami gazdaság igazgatójának, valamint nyolc személyinek a Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést, illetve a gazdasági vezetők jutalmát. Ezt követően Tolnai István igazgató tizenhét szocialista brigádnak és több személynek, dr. Herpai Balázs az ÁGÉ vezérigazgató-helyettese pedig a szakszervezeti munkáért adott át okleveleket. Sajtótájékoztató a BNV előkészületeiről Pénteken a Hungexpo és az Ipari Minisztérium képviselői sajtótájékoztatót tartottak a május 21-én nyíló tavaszi BNV előkészületeiről. Körösvölgyi László, a Hungexpo vezérigazgatója elmondotta, hogy harminc ország és Nyugat-Beriin több mint 2000 kiállítója vesz részt a beruházási javak szakvásárán, A Hungexpo — az Ipari Minisztérium és a MTESZ javaslata alapján — az idén 14 árucsoportban szervezte meg a termékbemutatót. A budapesti nemzetközi vásárok tör. ténetében először a kiállítási terület meghaladja a százezer négyzetmétert, de ez is szűknek bizonyult, a magyar vállalatok igénye ennél jóval több lett volna. A kiállítói terület 37 százalékán külföldi cégek mutatják be kínálatukat. A szocialista országok közül a legnagyobb kiállítóik: Lengyelország, a Szovjetunió és Csehszilovákia, s jelentősen növelte részvételét Jugoszlávia. Szabó Imre ipari államtitkár elmondotta, hogy az ipari vállalatok számára a vásár kedvező lehetőséget nyújt a hatékony, széles körű marketing-munkára, a hazai és a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésére, a piac jobb megismerésére. Ezért is évről évre mind több hazai iparvállalat vesz részt a tavaszi BNV-n. Művelőnyomos búzatermesztési bemutató Tolnán Sebességarányos adagolás A növénytermesztési ter. méshozamok ma már egyre nehezebben növelhetők a régi, megszokott módszerekkel. A mezőgazdasági szakembereknek fel van adva a ledke: keresni kell az üj eredményeikre vezető eljárásokat. De nemcsak keresni, hanem bátran alkalmazni .is. Itt van például a mű- velőnyomos búzatermesztési eljárás. Legfőbb gabonafélénknél ezt a módszert több, magas termelési kultúrával rendelkező megyében tömegesen alkalmazzák a mező- gazdasági üzemek. Ezáltal a légi növényvédelem kikapcsolásával a költségek csökkenése, így a gazdaságosabb termelés ténye — egyértelmű. De emellett több gazdaságban, ahol ezt az eljárást alkalmazták, a hozamok is növekedtek. A művelőnyom a növény mindenkori állapotának megfelelő optimális időben történő beavatkozást tesz lehetővé, valamint a kezelés egyenletességével lényegesen javul a felhasznált műtrágyák és növényvédő szerek hatékonysága. A téma az érdeklődés középpontjába került megyénkben is. Erre való tekintettel a Tolna Megyei Tanács V. B. mezőgazdasági osztálya és a KSZE Növény- termelési Rendszer Agrár- fejlesztő Közös Vállalat tegnap termelési bemutatót hívott össze, a tolnai Aranykalász Tsz együk búzatáblájánál, amelyen több mini száz szakember vett részt, a megye csaknem valamennyi mezőgazdasági üzeme képviseltette magát. Nem véletlen, hogy a tolnaiak voltak a házigazdák, hiszen, ők azok a megyében, akik bátran alkalmazzák ezt az eljárást, az „újítók” között nekik lehetnek leginkább érdemi ta- pasztalataiak. A művelőnyom tulajdonképpen már a vetéskor kialakul, amikor a vetőgép bizonyos csoroszlyáit elzárják, s ezáltal egy“1 állandó út teremtődik meg a traktorok, mezőgazdasági gépek számára a fejtrágyázáshoz és növényvédelemhez. A munkát a Bayern cég gombaölő és csávázó szereivel, valamint szintén import, speciális géprendszerekkel végzik, amelyek a sebességarányos adagolással a hatékonyságot növelik, ugyanis sebességgel egyenes arányosan változik a kipermetezett hatóanyag. További előnye a művelőnyomnak, hogy a permetezőgépekkel juttatható ki folyékony nitrogén fejtrágya a növény igényének legjobban megfelelő időpxmtokban. Az import gépek mellett megtalálhatók már a magyar és külföldi kooperációban készült különböző gépek változatai is. — bégyé — Fotó : Czakó S. Németh József tsz-ágazatvezető a tapasztalatokról beszél A térdig érő búzában jól látszik a művelőnyom
