Tolna Megyei Népújság, 1986. április (36. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-18 / 91. szám

19X6. április IS. NÉPÚJSÁG 3 A; atomerőmű 1985-86-ban Az 1985-ÖS ev a Paksi Atomerőmű-------------------- életében a termelő kél b lokknál és a IM., IV. blokk beruházá­sánál kiemelkedő eseményéket hozott, ugyanakkor jelentős erőfeszítéseket kívánt az üzemeltető személyzettől és a beruhá­zási munkákban résztvevő vállalatoktól. Az elért eredmények értékét növeli — el­sősorban a beruházási feladatok megvaló­sításánál — hogy a kitűzött célok teljesí­tésének biztosításával párhuzamosan végre kellett hajtani a beruházásirányítás kor­szerűsítését. A népgazdaság éves feladatainak teljesí­téséhez és a lakossági igényék kielégíté­séhez szükséges volt az energia-ellátáson belül a megfelelő mennyiségű villamos- energia-szolgáltatás. A működő két 'blokk üzemeltetésénél biztosítani kellett, hogy azok folyamatosan álljanak rendelkezésre, s a népgazdasági tervben meghatározott 5,7 milliárd fcWó villamosenergiát termel­jék meg. Az elmúlt évi hosszan tartó hi­deg tél, az egyéb területen tapasztalható energiagondok fokozottabban kiemelték a folyamatos üzemét biztosító paksi atom­erőmű jelentőségét. Ebből adódóan fo­galmazódott meg az Ipari Minisztérium, il­letve a Magyar Villamosművek Tröszt ve. zetése részéről az a követelmény, hogy a műszaki és a biztonsági előírások betartá­sával meg kell tenni mindent a tervben meghatározottak túlteljesítésére. Az atomerőmű vezetése megtette a szükséges intézkedéseket ennék érdeké­ben, s az erőmű személyzete vállalta, hogy a kieső idők csökkentésével, a ren­détkezésre állás biztosításával — a szo­cialista munkaverseny egyik céljaként — ;a tervet túlteljesítik. A végzett munka eredményéként az 1985. évi termelt villa­mos energia 6,4® milliard kWó volt, az or. szág összes villamosenergia-termelésénék a 24,5 százaléka, tehát meghatározó a magyar villamosenergia-rendszerben. A beruházás területén az elmúlt év egyik legfontosabb feladata a III. sz. blokk 1986. évi termelésbe állítását meghatáro­zó üzembe helyezési munkák megkezdése volt. E tevékenységek körébe tartozott a iprimerkör első nyomáspróbája, valamint a dirkulációs mosatás előkészítése és le­bonyolítása. A beruházás végrehajtásáért felelős Erőmű Beruházási Vállalat igazgatója 1985 júniusában a megyei párt vb-nek majd júliusban az Atomerőmű Be­ruházás Párt VB-nek számolt be a blokk helyzetéről. A beszámoló­ban foglaltakból több hónapos lemara­dás volt megálllaipítlható. A kialakult helyzetet figyelembe véve az iparág és a beruházás vezetése a munkák gyorsításá­ról döntött. Ennek eredményéként 1985 november elején megtörtént a III. sz. blokkhoz tartozó 5. sz. turbina idegengő­zös indítása, december 18. és 30-a között végrehajtásra került — a tervezettnél 8 nappal rövidebb idő alatt — a prímedkor hatósági nyomáspróbája és cirkulációs mosatása. A két fontos üzembe helyezési fázis elvégzése megteremtette az alapot az 1986. évi feladatok teljesítéséhez. Az atomerőmű IV. sz. blokkja helyzeté­nek értékelését, a III. blokkal együtt elvé­gezte a ‘beruházás és a 'kivitelezésben résztvevő vállalatok vezetése. Bár az épí­tő és szerelő vállalatok lekötöttsége rend­kívül nagy volt ebben az időszakiban a III. blokkon, a primerköri szereléseknél a kitűzött feladatokat teljesítették. Az 1985. évi munkák teljesítésénél meg­határozó volt a szocialista versenymozga- lom. Az üzemeltető vállalat és a kivitele­zésben részt vevő vállalatok részéről 240 brigád versenyzett, illetve tett felajánlá­sokat a kitűzött feladatok határidő előtti teljesítésére. Az elért eredményekben meghatározóak voltak a szocialista brigá­dok, a legnehezebb helyzetekben is tehe­tett számítani tettrekészségükre. Az elmúlt év az elért teljesítmények mellett jelentős volt a beruházás életében olyan vonatkozásban is, hogy döntés szü­letett a beruházás-irányítás korszerűsíté­sére. A Magyar Villamos Művek Tröszt vezér igazgatójának 1985. július 15-i hatá­rozata értelmében a beruházás helyszíni irányítását a Paksi Atomerőmű Vállalat vette át az Erőmű Beruházási Vállalattól, illetve az egyéb — atomerőművel kapcso­latos — tevékenységnél feladatmegosztás jött létre. Az átszervezés munkái, a lét­szám-átirányítás, az új szervezetek létre­hozása december 31-ig megtörtént. Az át­szervezés kezdeti időszakában jelentkező bizonytalanságokat — elsősorban a szemé­lyes, egzisztenciális kérdéseket — gyors intézkedésekkel sikerüil't rendezni, s így az átszervezés a feladatok teljesítésében nem jelentett kiesést, illetve a végrehajtást megakadályozó zavart. A létrehozott — beruházást irányító — szervezetek az el­várásoknak megfelelően működnek. Az irányításban végrehajtott változások­nak megfelelően, az új szervezeti rendhez igazodva, átalakult a PAV, illetve a be­ruházás politikai irányító rendszere. Lét­rejött a PAV pártbizottsága, mint irányí­tó pártszerv, illetve az annlaik irányításává! működő Kivitelezői Pártbizottság. Ennek megfelelően átalakították a KISZ szerve­zeti rendjét is. A paksi atomerőmű termelő blokkjainál és a beruházáson 1986-ra kitűzött felada­tok alapján a vállalatok kollektíváinak munkájával kapcsolatban megfogalmazott elvárások feszített munkatempót, jól szer­vezett munkát követelnek meg. A Paksi Atomerőmű Vállalat villamos- energia termelési tervéit 6,4 rod. kWó-!ban határozták meg, amelyet a népgazdaság számára biztosítani kell. A beruházási, üzembe helyezési íeladatöknál a III. sz. blokkon el kell érni a hátralévő munkák elvégzésével, hogy a tervnek megfelelően 1986. szeptemberben megtörténjen az energetikai indítás és a blokk megkezdjfe próbaüzemét. A IV. sz. blokknál jelentős szere­------------------------------------—lési feladatokat kell megoldani ebben az évben, különö­sen nagy munkát jelent a Villamos- és irányítástechnikai területen jelentkező szerelési és üzérrtbe helyezési tevékenység. Ezek végrehajtásával kell biztosítani 1986-ban a következő évre ütemezett leg­fontosabb határidők — az 1987 áprilisi cirkulációs mosatáskezdés és 1987 decem­beri energetikai indítás — teljesítését. A Paksi Atomerőmű Vállalat és a be­ruházáson dolgozó vállalatok kollektívái felkészültek az 1986. évre tervezett felada­tok végrehajtására. Biztosítani kívánják, hogy a magyar népgazdaság jelenlegi leg­nagyobb beruházása a tervezett határidőre elkészüljön. Hegedűs György pártszervező Paksi Állami Gazdaság Vetik a cukorrépát Befejezéséhez közeledik a c ukorrépa vetése Pakson, az állami gazdasirt biritói kerti leiében. Jól bevált külföldi tapasztalatok ’’apján ez évtől a vetőmagot 17 centimé­ter téfávolsá ' ’ vetik, an.1 nemesaV. rcir.iéíg! jsvslsat ígér. balte'.'! csrkkrr-!’ « betakar-fis i veszteséget is Rába-gépek a mezőgazdaságnak - hitelbe Értékes segítséget nyújt a mezőgazdasági üzemeknek a győri Ráta gyár és az Álta­lános Vállalkozási Bank Részvénytársaság. Megálla­podásuk értelmében a Rába az idén 250 mlíllió forint ér­tékben szállít erőgépeket és különböző talajművelő esz­közöket — ékéket, talajjazí- tókat, vetőgépöket — azok­nak a mezőgazdasági üze­meknek, amelyek anyagi gondokkal küszködnék,' és emiatt nem tudják elörege­dett gépparkjukat korszerű­síteni. A bánik meghitelezi a gépiek árát, a mezőgazdasá­gi üzemék pedig a vételárat öt év alatt részletekben fi­zetik ki. Az első szállítások már a második negyedévben ímeg- ■ kezdődnek a különböző iter. mêlési rendszereken kerese ­tül. ■ Hz állategészségügyi helyzet megnyugtató, jé Riport az állatorvosi munkáról A Tolna megyei állattartó gazdaságokban, a háztájiban az állategészségügyi helyzet jó, megnyugtató volt a Vála­sza dr. Pâmer Frigyes igaz­gatónak arra a kérdésünkre, hogy most milyen a helyzet ebben a fontos ágazatban. — Az állattenyésztés szín­vonala nemcsak az állomány genetikai értékétől, hanem az állatorvosi munkától is: a rendszeres megelőző és gyógyító munkától függ. Tolna megyében száznyolc állatorvos dolgozik, jó részük a megyei állategészségügyi és élelmiszer ellenőrző állo­más alkalmazottjaként. A termelőszövetkezetek, állami gazdaságok is foglalkoztat­nak állatorvosokat és még néhány intézményben mun­kálkodó orvosok érdeme a Tolna megyei jó helyzet. Pedig igen sok állat gond­ját kell viselni. Az alábbi adatok nem lehetnek száz százalékig pontosak, hiszen az állomány óráról-órára nő. illetve a vágóhídra kerülve csökken. A megyében vala­mivel több mint 25 ezer te­hén van, ebiből kétezer a háztáji gazdaságokban. A ko­cák száma nagyüzemben 26 ezer a háztájiban is körül­belül ennyi. A birkaállo­mányt szinte nem is lehet összeszámolni, de jóval húsz­ezer felett kell saccolni. A baromfiállomány is megha­ladja a kétmilliót. Szintén nem számolható össze a nyúl, a méhcsaládok számát csak becsülni lehet, a halak szá­mát szintén. A kutyák számát inkább lehet pontosítani, hiszen a szekszárdi körzetben — há­rom van a megyében — 18 500 kutyát oltottak be. számításaim szerint legalább ezer kóbor is van a körze­tekben. Tehát e felsorolásból is következtethetünk arra, hogy az állatorvosoknak mennyi munkát jelent, s milyen nagy a felelősségük a lakosság ellátásában. Mert csak egészséges állatokat le­het levágni-tartani, s nem is szólva arról, hogy még a ta­karmány minőségére is ügyelnie kell a 108 állator­vosnak. Irányításúk a szekszárdi állomásról történik, ahol im­már öt éve dr. Pámer Fri­gyes az igazgató, aki előtte 22 évig volt gyakorló körzeti állatorvos. Nagy szeretettel beszél kollégái munkájáról, arról különösen, hogy szá­mos tudományos munkát is készítettek, az alkotó kedv jellemzi a TOlna megyei ál­latorvosokat. így igaz, annak ellenére, hogy felszerelésük nem mondható jónak. Az állator­vos kap öt fecskendőt, né­hány tucat tűt, az egyéb esz­közöket, műszereket pedig maga szerzi be. Ahol gazdag a szövetkezet, az állami gaz­daság ott adnak pénzt az ál­lategészségügy műszerezésé­nek korszerűsítésére. A me­gyei állomáshoz tartozó 53 állatorvos inkább saját esz­közzel dolgozik, erre kény­szerül. Többen nyugati ki­rándulásaik megtakarított márkáiból vesznek, vettek műszereket. Az a jellemző az „állami" és a gazdasági orvosokra, hogy kapcsolatuk igen jó. Volt szerencsénk találkozni dr. Fisi István sióagárdi ál­latorvossal. Mintha haza menne a saját gazdaságába, úgy fogadják, s dolgozik a termelőszövetkezeti állattar­tó telepen. Dr. TuruArpád a bonyhádi állatkórház veze­tője szintén azt hangsúlyoz­ta beszélgetésünkkor, hogy a körzetükben igen jó az együttműködés a termelő­szövetkezetekkel. Sőt még Baranyába nyúló kapcsola­taik is intenzivek, jók hi­szen a legközelebbi nagy, ál­latot fogadó kórház csak Szi­getváron van. Szekszárdon néhány éve megszüntették az állatkórházat, így a megye- székhely és környékének be­teg jószágait dr. Bertha Béla látja el, ha gyógyításra szo­rulnak — a lakosság meg­elégedésére. Az állatorvosi szolgálat főbb tennivalói általában négy pontban foglalhatók össze: 1. a járvány elleni vé­delem rendszeres, és mély­reható tennivalói. 2. szolgál­tató munka. 3. az exportra kerülő állatok és termények előkészítésével kapcsolatos feladatok és 4. az emberről állatra, illetve állatról em­berre terjedő betegségek elő­fordulásának megakadályo­zása. A legtöbb gond azonban a veszettséggel kapcsolatos megelőzési, és gyakorlati munkát jelenti. Sajnos éven­te Vissza-Visszatérő gond, hogy egyik másik községben találnak szelídnek tűnő ál­latot. Az állat azonban ve­szettséggyanús, vagy veszett. Történt pedig Tolnán a kö­zelmúltban, hogy egy ember jelezte az igazgatónak, fogott egy szelíd őzet. Az őz való­ban veszett volt, s amikor a vizsgálat ezt egyértelművé tette, a következő tennivaló az volt, amint az asztalos mesterséget űző emberrel közölték: vagy csinál egy méretre szabott koporsót, vagy azonnal beoltatja ma­gát. Ez utóbbit választatta. B. községben négy kisgyerek talált ugyancsak őzet. Másutt rókákkal van a baj, mint például Szekszárdon. Az állategészségügyi mun­kával kapcsolatban jó tudni, hogy a hullák — dögök — el­távolítása a helyi tanácsok illetékességi körébe tartozik. A gyepmesteri feladatok el­látásával kapcsolatban tehát nem az állatorvosokhoz kell fordulni. Az állatorvosok tennivalói igen szaporodtak, s egyre bővülnek. Legutóbb például rájuk bízták a Sulkoform és hasonló, takarmányozással kapcsolatos tápok „kiírását”, s abban sem vagyunk biz­tosak, hogy riportunk felvé­tele óta nem kaptak ismét újabb feladatot — amelyet, mint az eddigieket is min­den bizonnyal lelkiismerete­sen végrehajtják. Pálkovács Jené Fotó: Bakó Jenő Dr. Fisi István a sióagá rdi szövetkezetben egy tehé ntöl vizsgálatra vért vesz Dr. Bánhidi Pál a bonyhádi állatkórházban egy vizslával foglalkozik

Next

/
Oldalképek
Tartalom