Tolna Megyei Népújság, 1986. április (36. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-12 / 86. szám

Mai számunkból A gömbölyités a legutolsó művelet „Pumpálják” a Tangó labdákat SZÉP KOTTÁK (11. old.) XXXVI. évfolyam. 86. szám. Ara : 2,20 Ft lOHb. április 12., szombat. Az MSZMP Központi Bizottságának 1986. május elsejei jelszavai: 1. Világ proletárjai, (egyesüljetek! 2. Éljen a marxizmus—leninizmus! 3. Éljen május elseje! 1. Éljen a proletár internacionalizmus, a kommunis­ta és ;a munkáspártok szolidaritása! 5. Éljen » Szovjetunió, a béke és a haladás szilárd támasza! 6. Éljen a magyar és a szovjet nép testvéri barátsága! 7. Békét, biztonságot a világnak! 8. Éljen a szocializmus |és a béke ! 9. Támogatjuk a szovjet leszerelési javaslatokat! 10. Atomfegyvermentes világot az ezredfordulóra! 11. Támogatjuk a szabadságukért és függetlenségükért küzdő népek harcát! 12. Előre az 1986. évi népgazdasági terv sikeres végre­hajtásáért! 13. Hatékony, fegyelmezett munkával a gyorsabb ha­ladásért! 14. Köszöntjük a szocialista brigádokat, a munkában élenjáró dolgozókat! 15. Fiatalok! Nagyobb tudással, jobb munkával a szo­cialista Magyarországért! 16. Előre a XIII. kongresszus határozatainak végrehaj­tásáért! 17. Éljen pártunk és pépünk egysége ! 18. Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt! 19. Éljen és erősödjék szeretett hazánk, a Magyar Népköztársaság ! Ma tartja az Ipari Szö­vetkezetek Tolna Megyei Szö­vetsége IX., tisztújító kül­döttközgyűlését. A 30 szö­vetkezet, 3 szövetkezeti le­ányvállalat több mint 9 ezer dolgozója képviseletében a 65 szövetkezeti küldött meg­vitatja, a KISZÖV elnöksé­gének beszámolóját a VIII. küldöttközgyűlés óta végzett munkáról, a megye ipari szö­vetkezetinek a VI. ötéves tervidőszakra kitűzött fel­adatai végrehajtását, mégha- határozza az elkövetkezendő időszak feladatait, s újjává­lasztja a testületek tagjait. A küldöttközgyűlés résztve­vői minden valószínűség sze­rint a XIII. pártkongresszus azon megállapításából indul­nak ki a végzett munka ér­tékelése és a feladat-megha­tározás során, mely szerint: „a szövetkezetek mint gaz­dasági szervezetek a népgaz­daságban jelentős szerepet töltenek be.” Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a szövet­kezetek jól szolgálják a gaz­daságpolitika fő céljait. A megye ipari szövetkeze­tei olyan időszakban tartják megyei tisztújító küldöttköz­gyűlésüket — készülve az OKISZ 1986. október 10—li­re összehívott IX. kongresz- szusára —, amikor pártunk XIII. kongresszusa határoza­tainak szellemében igyek­szünk úrrá lenni belső nehéz­ségeinken. A szövetkezők nagy családjába tartozók a költővel együtt vallják: „ha gép búg, zenél a fűrész. a jövő beszél.” Azaz a becsüle­tesen és lelkiismeretesen el­végzett munka az, ami meg­alapozza a jövőnket is. A küldöttek nyugodt lelki­ismerettel végezhetik el a számvetést. Az öt évvel ez­előtt megfogalmazott fő cél­kitűzések teljesültek, összes­ségében nézve a feladatokat végrehajtották, a gazdasági, és mozgalmi tevékenység ha. tékonyságának javításán ke­resztül hozzájárultak a nép­gazdasági célkitűzések telje­sítéséhez. A tagság tulajdo­nosi tudata erősödött, a dol­gozók életszínvonala — ha szerény mértékben is — nö­vekedett, a demokratikus fó­rumok működése magasabb színvonalon valósult meg. Nem túlzás azt állítatni, hogy megyénk ipari szövet­kezetei Tolna megye politi­kai és gazdasági életében be­töltött szerepüket megtar­tották. A megye szocialista iparában foglalkoztatottak közül minden ötödik dolgo­zó ipari szövetkezet tagja, vagy alkalmazottja. A me­gyébe települt szocialista ipar termelésének mintegy 12 szá­zalékát állították elő. Az ipa­ri szövetkezetek végezték a szocialista szektorban jelent­kezett ipari javító- és szemé­lyi szolgáltatások, valamint a lakáskarbantartás több mint felét, a kisipart is figye­lembe véve az összes szol­gáltatás mintegy egyötödét. Ezek a megállapítások a kül­döttközgyűlésen résztvevők számára kiadott írásos beszá­molóban is egyértelműen megfogalmazást nyerték. Ugyanakkor nem tagadhat­ják és nem is tagadják, hogy az eltelt ötéves ciklusban sokasodtak a termelést, a gaz­dálkodást, a mozgalmi mun­kát nehezítő, vagy akadályo­zó tényezők. Talán ezzel is magyarázható, hogy a jelen­tősebb célkitűzések közül az export kívánt növelését a mozgalomban dolgozók nem tudták teljesíteni. A megye politikai és gaz­dasági életében elfoglalt he­lyük az eddigieknél is haté­konyabb munkára kötelezi az ipari szövetkezetek dolgozóit. A tennivalókról nyilván fele­lősséggel szólnak majd a ta­nácskozás vitájában. A ta­nácskozást előkészítő munka során is egyértelműen érzé­kelhető volt a tenniakarás, a cselekvési szándék. Elsődle­ges feladatnak tekintik a ter­melés jövedelmezőségének emelését, a gazdasági termék- szerkezet kialakítását, a vesz­teségforrások felszámolását, a szervezettség és a vezetés színvonalának további növe­lését. Igénylik az önállóság növelését célzó intézkedése­ket, a jogi túlszabályozás megszüntetését, a rendelke­zési jogosultság erőteljesebb érvényre jutását. Fodor Tibor AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A KÖLTÉSZET NAPJA (10. old.) COOPTOUKIST KUPA (13. old.) TAVASZ ELŐTT (12. old.) SÍPSZÓ ELŐTT (13. oldj KÉZILABDA CSARNOK KUPA (13. old.) Az utóbbi napokban szá­mos levél és távirat érkezett az Országos Béketanácshoz, amelyekből kitűnik: a béke nemzetközi évében a magyar közvélemény érzékenyen rea­gál a kontinensünk és föl­dünk biztonságát veszélyez­tető lépésekre, és a korábbi­aknál is határozottabban tá­mogatja a békét és leszere­lést szolgáló javaslatokat és intézkedéseket. A levelek írói — munka­helyi kollektívák és magán- személyek — határozottan tiltakoznak az Egyesült Ál­lamok újabb kísérleti atom­robbantásai ellen, amelyek a szovjet javaslatok figyelmen kívül hagyását jelentik. A Tiszavasváriban nemrégen megtartott békenagygyűlés résztvevői, vagy a Mátraaljai Szénbányáik Thorez-üzemé- nek szocialista brigádjai épp­úgy fellépnek az atomfegy­verkezés ellen, mint például a szabadszentkirályi Béke Tsz dolgozói. Az állásfoglalásokból az is kitűnik, hogy közvélemé­nyünk bizakodással tekint arra a javaslatra, amelyet Mihail Gorbacsov fogalma­zott meg a nemzetközi béke­év alkalmából az ENSZ főtit­kárának küldött üzenetében: a népeknek el kell érniük, hogy a békeév az átfogó nemzetközi biztonsági rend­szer megteremtésének itezdő évéként vonuljon be az em­beriség történetébe. Ezt a bizakodást fejezi ki a mis­kolci kompresszorgyár kol­lektívájának távirata is, amely így fogalmaz: „Meg­győződésünk, hogy a Szovjet­unió és az Egyesült Államok között létrejönnek a tárgya­lások, amelyek nyomán .az emberiség megszabadul a nukleáris katasztrófa fenye­gető veszélyétől”. A béketanács „Őrizzük a békét”, illetve „Gondolataim a békéről” címmel .meghir­detett véleménygyűjtő akciói­ban már eddig is több ezren nyilvánították ki békevágyu­kat és tettre készségüket, ki­fejezve egyben a reményt is, hogy tovább él a genfi csúcs­találkozó szelleme, betartják az eddigi megállapodásokat, és mihamarabb újak is szü­letnek. A magyarországi baptista egyházak napokban megtartott közgyűlésén nyi­latkozatot .fogadtak el, amely egyebek mellett leszögezi, hogy a nemzetközi békeév­ben a hívók támogatják az Országos Béketanács felhívá­sában foglaltakat, mert az minden jóakarata ember összefogását sürgeti bolygónk békéje érdekében. Világbajnoki labda: az Azteca Acapulco A megrendelések folyamatosan érkeznek A Siimontornyai Bőr- és Szőnmeféldoligüzó Vállalat 1986-os exportpozíciója, amelyet szigorú minőségja­vítással ért el, jelentősen emelkedett. Ebben közreját­szott az is, hogy a labdarú­gó világbajnokság Lábdaszál- liításáhaik jogát megszerezve, 1986-ban 210 ezer futball- labdát exportálnak. A francia Adidas céggel hoszú évék óta állnak kap­csolatban a Siimontomyaiak, a kapcsolat sokszor volt gyü­mölcsöző, de néha — a ke­reslet csökkenése miatt — hullámvölgy is jelentkezett. A világbajnokságok idején természetesen a labdagyártók óriási csatába kezdenék, nagy a konkurenoia, ezért nem szabad egy pillanatra sem szem elől téveszteni a piacot* A siimontornyai gyár kapta azt a jogot, hogy az Azteca Acapulco fantázianevű, az­ték mintákkal díszített vi­lágbajnoki labdákat gyártsa. (Sajnos üzleti titok miatt az Adidas cég igénye szerint, a világbajnokságon szereplő labda csak a világbajnokság megkezdésének napján fény­képezhető és propagálható.) Siimontornyán ebből a lab­dából 1985-ben már 30 ezer darabot kiváló minőségben legyártottak és a megren­delő részére elszállítottak. A megrendelések folyamatosan érkeznek: a világbajnoki labdából eddig 78 ezer darabot rendeltek. A gyárban tovább folytatják a Tango labdák gyártását is, melyből szintén több mint 75 ezer darabot rendelték szeptemberig. A Siimontornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalat 1986-ban 91 millió forint ár­bevételt tervezett exportbe­vételként, ami 30 százalék­kal több, mint az 1985-ös tel­jesítés. H. J. — G. K. MIT TEHET A PÁRTTITKÁR? (3. old.) BÉRFEJLESZTÉS, ÉS AMI MÖGÖTTE VAN (4. old.) NŐK SZAKSZERVEZETI TISZTSÉGBEN (5. old.) HÉT VÉGI BESZÉLGETÉS (6. old.) I SZOLGÁLTATÁS ÉS MUNKASZERVEZÉS (7. old.) Békevágy és tettre készség Üzenetek az Országos Béketanácshoz „FELHŐKARCOLÓ­VERSENY” (12. old.) JUR1J GAGARIN (8. old.) KAPCSOLAT SZÁZ ORSZÁGGAL (9. bid.) ERNST THÄLMANN ÉLETÚTJA (9. old.) ■■■■■■■■■■■■■H

Next

/
Oldalképek
Tartalom