Tolna Megyei Népújság, 1986. április (36. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-11 / 85. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam. 85. szám. ÄRA: 1,80 Ft 1986. április 11., péntek. Mai számunkból JÛL ÖSSZEHANGOL! BALESETELHÁRÍTÁSI GYAKORLAT (3. old.) KÖNYTARSAROK AZ Étteremben (3. old.) OLVAS0SZOLGÄLAT faddi népújság (4. old.) Kádár János a Honvédelmi Minisztérium vezetői értekezletén A Magyar Néphadsereg vezető állományának részvételével csütörtökön értekezletet tartottak a Honvédelmi Minisztériumban. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára. Jelen volt Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Czine- ge Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Varga Péter, az MSZMP KB osztályvezetője, valamint Nyikolaj Szil- csenko vezérezredes, a Varsói Szerződés Tagállamai Egyesített Fegyveres Erői fő- parancsnokának magyarországi képviselője. Az értekezleten Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter összegezte azokat az eredményeket, amelyeket a Magyar Néphadsereg az elmúlt öt évben a hadsereg fejlesztésében, felkészítésében elért. Hangsúlyozta, hogy néphadseregünk a Varsói Szerződés tagállamainak hadseregeivel együttműködve képes és kész hazánk szocialista vívmányainak védelmére. A miniszter hangoztatta, hogy az emberiség történetének mai, sorsdöntő időszakában a Magyar .Néphadsereg katonáinak legfontosabb feladata : harci készenlétük magas szinten tartása. Az MSZMP XIII. kongresszusa határozatában megfogalmazott célokkal összefüggésben szólt a miniszter a néphadsereg további fejlődését, fejlesztését meghatározó körülményekről, s mindazokról a feladatokról, amelyek az elkövetkezendő években a harckészültség magas szinten tartása érdekében néphadseregünk előtt állnak. Szólt a hivatásos állomány helyzetéről, társadalmi megbecsüléséről, élet- és munkakörülményeiről, a katonai pályára irányítás és pályán - tartás fontosságáról, a katonai tanintézetekben folyó oktató és nevelőmunkáról. Beszélt arról, hogy a néphadsereg továbbra is fontos feladatának tartja az ifjúság szocialista szellemű nevelésében való részvételét, amelyben az eddigiéknél is jobban együtt kíván működni a megújuló Kommunista Ifjúsági Szövetséggel. Kárpáti Ferenc előadói beszéde után felszólalások következnek. Ezek során szót kért Kádár János, a párt főtitkára. Üdvözölte a Honvédelmi Minisztérium vezetői értekezletének résztvevőit, fontos eseménynek minősítette a tanácskozást, mert öt esztendő m u n kájáról, ta paszta tatairól, készítenék felelős számvetést, s kijelölik a további feladatokat. Átadva az MSZMP KB üdvözletét, elismeréssel szólt a Magyar Néphadseregről, azokról az eredményekről, amelyeket helytállással, áldozatos munkával, a legutóbbi években a fejlesztésben, a felkészítésben, az ifjúság ne. velésében elértek. Külön kiemelte, hogy a Magyar Néphadsereg a Varsói Szerződés Fegyveres Erőinek felikészült, megbízható tagja; a katonákat, tiszthelyetteseket, tiszte, két, főtiszteket, tábornokokat a magas fdkú szakmai tudás és elismerésre méltó politikai elkötelezettség jeliem, zi. Elismerés illeti a hadseregben dolgozó kommunisKádár János beszél a vezetői értekezleten (Telefotó—KS) Iákat és pártszervezeteket, a KISZ szervezeteit és tagjait, mert példamutatóan élnek és dolgoznak. Kádár János kiemelten szólt az elmúlt több mint fél évtizedről. Hangsúlyozta, hogy az MSZMP XII. kongresszusa annak idején nehéz külső és belső körülményék között határozott az elvégzendő munkáról. Az elmúlt évek tapasztalata azt bizonyítja, hogy helyes volt a program, a feladatok meghatározása. Sikerült az egyensúlyi helyzetet javítani, a fizetőképes, séget megőrizni, szocialista vívmányainkat megvédeni. Társadalmunk ezt nagyra értékéli. Időszerű belpolitikai kérdésekről szólva hangsúlyozta: egy esztendővel a párt XIII. kongresszusa után megállapítható, hogy a párt világos és reális programját az egész nép támogatja. Most minden erőt a feladatok megoldására kell összpontosítani. Belpolitikai helyzetünk kiegyensúlyozott és szilárd. Gazdasági gondjaink csökkentése rajtunk múlik. Csak a jobb és a fegyelmezettebb munka eredményeként számolhatjuk fel azókat a kedvezőtlen jelenségeket, amelyek az 1985-ös esztendőben és az idei év első három hónapjában tapasztalhatók voltak. Emlékeztetett arra, hogy a magasabb igényeket csak hatékonyabb termeléssel lehet kielégíteni. Azt már jól megtanultuk — mondotta —, hogy a javakat miként osszuk el, de azt még kevésbé, hogy azokat miiként állítsuk elő. Pedig előbb meg kell termelni a szükséges javakat, s csak azután lehet dönteni az elosztásukról, s bármilyen vitát vagy eszmecserét folytatni felhasználásukról. A nemzetközi politika időszerű kérdései között arról beszélt Kádár János, hogy változatlanul a feszültség a jellemző. A Varsói Szerző, dés tagállamainak, így a Magyar 'Népköztársaságnak is az a célja, hogy a feszültség csökkenjen, s a társadalmi hálladás ügyét sikerüljön előmozdítani: Ennék — a szocialista országok szerint — az egyetlen járható útja a békés egymás mellett élés politikája, az aktív nemzetközi tevékenység. Mi azt valljuk — mondta a párt főtitkára —, hogy a társadalmi rendszerek harcának békés úton kell eldőlnie. Amikor azt mondjulk, hogy egyenlő biztonság, akkor ezen azt értjük, hogy a Szovjetunió, a Varsói Szerződés nem törekszik erőfölényre, mi a leszerelés hívei vagyunk. De világosan látni kél'l, hogy az Amerikai Egyesült Államok, a NATO erőfölényre törekszik. Ezt 'Viszont nem engedhetjük 'meg. Ez az egész emberiség érdeke is. Ebben a szellemben készülünk a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének soron következő budapesti ülésére. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVII. kongresszusáról szólva kiemelte annak nagy nemzetközi jelentőségét. Ez a kongresz- szus — mondotta — a Szovjetunió békepolitikáját megerősítette. Az S2KP törekvései egybeesnek a mi pártunk törekvéseivel. A kongresszus céljait, a szovjet elvtársak erőfeszítéseit teljes 'mértékben támogatjuk és üdvözöljük. Az S2KP XXVII. kongresszusa nemcsak a szovjet fejlődés mozdonya, hanem az összes szocialista országé — mondta Kádár János, majd a magyar—szovjet viszonyt méltatva hangsúlyozta, hogy az* szilárd, felhőtlen, az élet minden területén egyre tartalmasabbá válik. Barátságunk erősítésénék, együttműködésünk fejlesztésének kiemelkedő eseménye lesz, amikor Mihail Gorbacsov elvtársat, az SZKP KiB főtitkárát népünk vendégeként a közeljövőben hazánkban üdvözölhetjük. Kádár János végezetül szólt azókról a feladatokról, amelyek békénk, szocialista vívmányaink Védelmében, az ifjúság nevelésében, a szocialista építőmunka segí. tésében a Magyar Néphadseregre várnak. Hangsúlyozta: a Központi Bizottság elvárja a hadsereg kommunistáitól, pártszervezeteitől, KISZ- szenvezeteitől, hogy példamutató helytállásai, élenjáró munkával segítsék a feladatok megoldását. A Központi Bizottság és a magyar vezető testületek nevében kijelenthetem — mondta az MSZMP főtitkára —, hogy teljes bizalom övezi a Honvédelmi Minisztérium vezetőit, a néphadsereg parancsnoki karát. A párt, a kormány, a nép, az egész társadalom bízik a hadseregben. Kádár János befejezésül további sikereket, eredményes munkát kívánt. Illést tartott a Minisztertanács A Kormány Tájékoztatási Hivatal közli: A Miniszter- tanács csütörtöki ülésén jóváhagyólag tudomásul vette a Gazdasági Bizottság elnökének jelentését a KGST- tagországok 1984. évi felső szintű gazdasági értekezletén és a KGST XXXVIII. rendkívüli ülésszakán hozott határozatok hazai végrehajtásának menetéről és tapasztalatairól. A kormány áttekintette az MSZMP XIII. kongresszusa és felszabadulásunk 40. évfordulója tiszteletére folytatott szocialista munkaver. seny eredményeit. A Minisztertanács a Szakszervezetek Országos Tanácsával közösen határozatot hozott a hatáskörébe tartozó kitüntetésekről és javaslatot tett az Elnöki Tanács egyes magas elismerések adományozására. A kormány tájékoztatást kapott a tavaszi mezőgazda- sági munkák helyzetéről, és jóváhagyólag tudomásul vette a mezőgazdasági termelés ösztönzésére tett 'intézkedéseket. A Minisztertanács felhívta a kormány tagjait és az énin- tétt országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vizsgálják meg az Országgyűlés márciusi ülésszakán elhangzott képviselői javaslatok megvalósításának lehetőségét, s arról tájékoztassák az Országgyűlés elnökét, valamint az érdekelt képviselőket. Tegnap délután ülést tartott Szekszárd Váiros Tanácsa. Elsőként Kovács János tanácséinak tett jelentésit a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, a végrehajtó bizottság által tett fontosabb intézkedéseikről, határozatokról és az interpellációk intézéséről. Ezt követően értékelte az 1985. évi költ- ségvétési és fejlesztési alap terv végrehajtását. Mint megállapította, tekintettel a népgazdaság általános teherbíró képességére, a gazdasági növekedés mérsékelt ütemére, a társadalmi közkiadások és ebből adódóan a tanács pénzügyi lehetőségei is lassúbb ütemben emelkedtek. Elsőbbséget kapott a lakosság szélesebb körét érintő, alapellátást nyújtó intézmények működési feltételeinek és színvonalának megtartása. A társadalompolitikai céloknak megfelelően kiemelt feladat volt az alsófokú oktatás, a kommunális ellátottság színvonalának szinten tartása, javítása és a meglévő állóeszközök állagmegóvása. A szűkös pénzügyi lehetőségek a bevételi irányzatok teljesítésére — illetve túlteljesítésére — ösztönözték a tanácsi és az intézményi gazdálkodást. Szekszárd város 1985. évi fejlesztési alap gazdálkodására alapvetően a pénzhiány volt a jellemző. Az építőipari árak emelkedése és a korábbi évekről áthúzódó feladatok nehézzé és bizonytalanná tették a tervszerűségre törekvő gazdálkodást. A kiadások az emelt szintű bevételekhez igazodtak és a legnagyobb súlyarányt a lakásépítés, annak területelőkészítése és a nem beruházási célú kifizetések tettók ki. A településfejlesztési hozzájárulás mértékét — a lakosság véleményének előzetes kikérése alapján — a tanácsülés 1000 forintban határozta meg. Előzetes számítások alapján e bevételi forrás hatmillió háromszázezer forintra becsülhető. Ezen ösz- szeg 60 százalékát a tanácsi döntés alapján fejlesztési célú kiadások fedezetére, a fennmaradó 40 százalékot pedig a tanácstagi körzetekből beérkező észrevételek, javaslatok alapján társadalmi munka bevonásával kívánják felhasználni. Az önkéntes hozzájárulásnál a kommunista műszak akciókból befolyó összeget a játékcsarnok építésére tervezik. Jelentős ösz- szeget képvisel a bevételek között a földihasználati díj. (Közel 37 millió forint.) A lakásépítéssel és -juttatással kapcsolatos bevételek összeg- szerűségben kisebb jelentőségűék, a mintegy 6 millió forintra tervezett egyéb bevételek az állami bérlakások eladásából keletkezett részletfizetések összegét, a bontási, a közterület-foglalási és egyéb ingatlaneladási összegeket tartalmazzák. Az 1986. évi fejlesztési célú kiadások öt nagy csoportba sorolhatók: lakásépítés, ehhez kapcsolódó közműépítések, áthúzódó beruházások egyéb beruházások és nem beruházás jellegű kifizetések. Együttesen 265 millió 334 ezer forint fejlesztési célú kiadás szerepel a terv. ben. A tanácsülés bejelentésekkel folytatódott, ahol többek között megszavazásra került az 1986. évi lakáselosztási terv. Az 1986. évben új és megüresedő tanácsi bérlakások száma 96, ugyanez a szám az OTP-takásoknál 122. A tanácsülés a tanácstagok interpellációival ért véget. Költségvetés, fejlesztés, pénzügyek Tanácsülés Szekszárdim Fásítási ankét, emlékfaültetés Az évek óta vissza-visszatérő fásítási hónap Idei egyik rendezvényeként tegnap fásítási anlkétot tartottak a Faddi Lenin Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben. Az ünnepségen elsőként Kamarás György, a Tolna Megyei Tanács főerdésze köszöntötte a résztvevőket — erdészeket, állami gazdaságok és termelőszövetkezetek, a helyi állami és társadalmi szervek képviselőit —, valamint Decnényné Misikéi Máriát, az MSZMP Szekszárd Városi Bizottságának titkárát, Horváth Józsefet, a TESZÖV titkárát, továbbá Mészáros Józsefet, a Pécsi Erdőfelügyelőségi igazgatóját. Ezt követően Barsi Mihály, a Tolna Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője emlékezett meg a fásítási mozgalomról. Mint elmondta, megyénkben is a felszabadulás után indult meg a folyamatos erdőtelepítés, amely még ma is tart. Napjainkban az erdőterület nagysága meghaladja a 60 ezer hektárt. Megyénkben is sokat tettek a parkosítás és a környezetvédelem érdekében. Kiránduló- központokat alakítottak, s ezék elérhető közelségben biztosítják, hogy minden lakosunk megtalálja a toultu. rált pihenés színhelyét. A fásítási ankét további részében az erdő munkásainak adtaik át elismeréseket. Kiváló szakmai munkája elismeréseként a MÉM em- lékplakettjét vehette át többek között Méth Ferenc, a rendezvénynek otthont adó termelőszövetkezet erdésze. Hat személyen kívül erdő- mentő- és telepítőtevékenységéért dicsérő oklevélben jutalmazták a faddi téeszt. Az ünnepség a hagyományos faültetéssel és kirándulással zárult. Minden résztvevő egy fát ültetett
