Tolna Megyei Népújság, 1986. április (36. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-10 / 84. szám

/tolna / _ U NÉPÚJSÁG isse. április itt. Bélyeggyűjtőknek 0 Újdonságok Oskar Kokoschka festőt születésének 100. évforduló­ján egyszerre tisiztelte meg bélyeggel a német és az oszt­rák posta. Az expresszionista művész számos kifejező ön­arcképet festett, ezekből (két különbözőt reprodukálnak a bélyegek. Haladó szelleme (a nácik 417 művét zárták el a közönség elől) hatott jeles magyar mesterekre is. 1980- ban halt meg. Franciaország a nemzet­közi nőnapot Luise Michel arcképének bemutatásával köszönti. 2,20 frank névérté­kű ibélyeggel emlékeznek meg a népfront megalakulá­sának 50 éves jubileumáról F. Léger festményének rep­rodukálásával. 5 fr névérté­kű bélyeg Raymond Gid nyomdászat tiszteletére ké­szített grafikáját ábrázolja. A finnek modern építésze­tük remekeivel hat bélyegen büszkélkednek. Hazai, vala­mint Bagdadban és New Del­hiben megvalósított változa­tos anyagú és formájú épü­letek körvonalaiban gyö­nyörködhetünk. Építenek a Tokólau-szige- teken is. A Csendes-óceán e távoli vidéke kórházakról, is­kolákról ad hírt bélyegein. Az épületek többnyire helyi stílusban, fából, pavilon- rendszerben készültek. Eső és napsütés (grúz népmese) Egy parasztnak volt két lánya. Az egyi­ket egy paraszthoz adta, a másik egy fa­zekas felesége lett. Télt, műit az idő, és a paraszt felesége megszólailit : — Eredj már, nézd meg, hogy éltnek a lányaink, mi van velük, szerencsések-e. A paraszt útnak eredt. Elért a parasat- veje udvarába. Azdk köszöntötték, az öreg .megkérdezte a vejét: — Milyen lesz az aratás? — Mit is mondjak neked? Ha ezen a hé­ten nem esik az eső, tönkremegyek. Elment a paraszt a másik vejéhez is, és megkérdezte: — Hogy megy az üzlet? Csináltál-e elég edényt, jól átvészeled-e majd a telet. — Mit is mondjak neked — felelt a vő —, ha ez a hét napos lesz az edények jól kiszáradnak, és szerencsés leszek. De ha esik, tönkremegyek. Amiikor a paraszt hazaért, 'kérdi tőle a felesége: — Hogy vannak a gyerekeink? És a paraszt így felelt: — Ezen a héten elveszítjük valamelyiket. (Migray Ernőd fordítása) RAKOTT BURGONYA DARÁLT HÚSSAL Hozzávalók: 50 dkg sertés­vagy marhahús, 3 dkg zsír, só, bors, paprika, 2 dl tejföl, 1 kg hámozott burgonya, 4 dkg vaj, 2 db tojás. A húst ledaráljuk. Zsíron sóval, borssal és paprikával puhára pároljuk. Ha puha, hozzákeverjük a tejfölt. A burgonyát sós vízben meg­főzzük, áttörjük, hozzáadjuk a 4 dkg vajat, a 2 tojás sár­gáját, és a két tojás fehérje kemény habját. Kikeverjük. Tűzálló tálba, rétegesen rak­juk a húst és burgonyát. Te­tejére burgonyát teszünk. Pirosra sütjük. MÂRVANYTÊSZTA Hozzávalók: 50 dkg liszt, 20 dkg vaj, 15 dkg porcukor, 2 csomag sütőpor, 3 db tojás. 30 dkg őrölt dió, 25 dkg por­cukor, 1 mokkás kanál kakaó­por, barackíz. A lisztet a vajjal, 15 dkg porcukorral és sütőporral, majd a tojások sárgájával és kevés tejjel összegyúrjuk. A tésztát két részre osztjuk. Egyik felébe egy mokkás ka­nálnyi kakaót szórunk és összegyúrjuk. A tésztákat ki­nyújtjuk, kizsirozott tepsibe helyezzük. A barna tésztát megkenjük barackízzel, meg­szórjuk cukrozott dióval. Rá- terítjük a kinyújtott fehér tésztát. Megsütjük. Még me­legen rákenjük a 25 dkg por­cukorral kemény habbá vert tojásfehérjét. Meglocsoljuk vízzel elkevert kakaóval, és nedves késsel elkenjük. A sütőbe visszatéve, a habot megszárítjuk. Nedves késsel szeleteljük. • POZSONYI KIFLI Hozzávalók: 25 dkg liszt, 10 dkg margarin, só, 1 db tojás, 1 dl tej, 2 dkg élesztő, 1 evőkanál kristálycukor. Töltelékhez: 15 dkg dió, 10 dkg porcukor, 1 evőkanál rum. kevés tej. A lisztet a margarinnal el­morzsoljuk, hozzáadjuk a tojás fehérjét, kevés sót, a tejben felfuttatott élesztőt és a cukrot, összegyúrjuk. Fél centiméter vastagságúra nyújtjuk. Fánkszaggatóval kiszaggatjuk. Minden kerek lapocska közepébe egy kis- kanál diótölteléket teszünk. Betekerjük, kifliformára hajt­juk. Sütőlemezre rakjuk. Tojással megkenjük. Közép­meleg sütőben sütjük. Divat 1986. Befellegzett a lapos női ideál több éves uralmának — 1986 a keblek, a csípője, a darázsderekak, a hangsúlyo­zott vonalak esztendeje lesz, legalábbis a női ruhadivat­ban. Az idei divatparancs kö­vetői megint tudatában lesz­nek annak, hogy van testük, amelyet ugye megedzett a rendszeres kondicionáló tor­na. A legújabb divatot kitö­mött váltak, hangsúlyozott keblek, lélegzetelállító da­rázsderekak és a feszes nad­rágokban domborodó csípők jellemzik. A szoknyák 1—2 tenyérhosszal, gyakran még többel a térd fölött végződ­nek, a térdet csak ritkán ta­karják. Raffinált kellékek — fűzők, széles övék, vállpán­tok és redőzések pótolják azt, amit sem a természet, sem a mindennapos testedzés nem adott. Hétköznap a testhez simuló, változatos kiegészítőkkel díszített hol­mik járják majd, az estélyi ruhák pedig szexis szabásuk­kal, csillogásukkal Hollywood legszebb napjait idézik. Az új divat azért van olyan változatos, hogy nem kény­szeríti egyenruhába a nőket. Tájékozódási pontként szol­gálhatnak mindenkinek a 30-as, 40-es évek gengszter­filmjeinek hősnői, a 60-as évek fesztelen, könnyed vise­leté. További ötletek ment­hetők a haditengerészet vi­lágából és a brit afrikai és indiai gyarmati idők viseleté­ből. Kívánatos azonban, hogy az összhatás nem annyira sportos, mint inkább városias legyen ezen a tavaszon és nyáron. Színekben minde­nekelőtt a hűvös lenfehér és a fekete lesz az uralkodó, külön vagy együttesen, díszí­tésként napsárga, narancs- színű és muskátlipiros, tró­pusi dzsungel- és virágmotí­vumok rikítanak majd a zöld legkülönfélébb árnyalatainak kíséretében, sok kekkel, tarkabarka virágágyásokat idézve. Divatos minták az idén: foltok, pettyek, csíko­zások, virágok, csúcsukra ál­lított négyzetek, Vasarely-féle ábrák. Ami a férfidivatot illeti, megint hódítanak a hagyo­mányos kellékek — a nyak­kendő és a kalap. A nyak­kendőgyártók már tavaly hat százalékos termelésnöveke­dést könyveltek el, és jó évre számítanak most is. Az új nyakkendők tarkák, mintá­zatuk izgalmas, és vidám — virágok, filmsztárok arc­képei, autók, repülőgépek, sőt, akár Mikiegerek is dí­szíthetik majd a tarkabarka hátteret. Még a nemes, fénylő anyagból, például selyemből készült klasszikus nyakken­dőknek is erőteljesek lesz­nek a színeik. Azúrkék, élénk­piros. smaragdzöld, rózsaszín nyakkendők élénkítik majd a szürke, a szürkéskék, vö­rösesbarna és a zöld színű öltönyöket. Ahol nem a hideg elleni védelmül szolgálnak, ott dí­szítőelemekké válnak a sálak is, fantáziadúsak a nyak kö­rül elrendezve. A kötöttek helyett az 1,8 méter hosszú és 40 centiméter széles szőtt sálak lesznek a divatosak. Amióta az ember a testét ruházattal védi. a fejét is óvja vagy az időjárástól, vagy az ellenségtől, vagy éppen csak dísz gyanánt, az elegan­cia fokozására szolgál a fejfedő. Sisak, turbán, sap­ka, kalap, főkötő, valamint toliakból, szalmából, fémből, virágokból, nemezből vagy bőrből készült egyéb alkal­matosság koronázhatta fes­tőién, vagy éppen bizarrul a férfiak és nők fejét. Ez így volt évezredeken át, mígnem a második világháború után felnőtt egy nemzedék, amely hajadonfővel dacol az eső­vel, a hóval, a perzselő nap­pal. A pszichológusok szerint a változástól való félelem, a viselkedéskutatók szerint le­génykedés, imponálni akarás is lehet „kalapkomplexus” oka, amely miatt a kalap­gyárak termelése az elmúlt húsz évben egyharmadára esett vissza. A mai ifjúság újra meg­kedvelte a kalapot, a sapkát, kötelező ruhadarabnak azon­ban nem hajlandó elfogadni. Tehát „Félre a régi kalapok­kal!” — hangzik az új jelszó a férfi fejfedők készítőinél. Az új kalapok rendkívül pu­hák és formálhatók, a szélei­ken gyakran felgyűrtek, vagy ferdén csapottak, „művész módra”. Anyaguk nemes: kasmír, alpakka, selyem, pa­mut, bőr, vagy éppen tiszta nyúlszőr. A sapkák is mo­dernek — tavaszra ballonos sapkát, őszre és télre angol tweedsapkát, műszőrme füí- védőkkel ellátott norvég sap­kát, vagy kozák stílusú mű­szőrmesapkát ajánlanak a divatkreátorok. B. M. Bayer Béla: Szunnyadó A bársonyos ég zöldes csillagot vajúdik, lámpácskát gyújt titkon egy szentjánosbogár. A napkorong ma álmos fák kontyába bújik, aranyos terője nem bánthatja már. Lenge esti szellő nádbugákat ringat zsombék ölén ringó vadvizimadár. Szempillákra míves röpke álom alvad, őrzi sások kése, virradatra vár. Divatos minták, új vonalak A kedvéit és divatos min­tázatok között élen járnak ismét a csíkos, koakás anya­gok. Három modellünk is ehhez igazodik, s követik az új szabásvonalakat. L Könyökig érő, bő ujjú, raglánszabású köpeny, nagy rátett zsebekkel, tűzéssel dí­szítve. A legkülönfélébb anyagból készülhet, nyárra vászonból, pilkéből, ősszel bal Ionból stb. Érdekes és praktikus is, ha például két­féle színből — üregolimegol- dással — varrjuk, így kíviül- belül viselhető. Alatta ferde csíkozású, hosszú ujjú pup- linblúz a színben harmoni­záló párhuzam-nadrághoz. 2. Fiatalok viselete a diva­tos, térdig érő, felhajtott szá­rú kockás térdnadrág, oldalt bevágott zsebékkel. Jól 'li­lik hozzá a sportos, tűzéssel díszített blúz, és a nadrág anyagából készült kis kerek, koakás sapka. 3. Rózsaszín alapon sötét­kék vékony csíkozású kosz­tüm, kihajtott sötétkék gal­lérral és övvel, a zsebén is sötétkék csík. A szoknya ré­szekből, élére állított csíko­zással szabva. Fehér táská­val, sötétkék cipővel kiegé­szítve. B. K. A hajas fejbőr gyakoribb megbetegedéseiről A bőrgyógyászati szakren­delésen jelentkező betegek 9—10 százaléka hajhullás, il­letve az ehhez gyakran kap­csolódó haj zsírosodás, kor.pá- sodás miatt fordul orvoshoz. Az emberi hajzat 80—200 ezer szálból áll, a hajszálak élettartama néhány évre te­hető. A hajváltás élettani fo­lyamat, kórosnak akkor te­kinthetjük a hajhullást, ha a napi kb. 100 szálat meg­haladja. Ez hosszabb idő alatt a hajzat megritkulásá- hoz, átmeneti vagy .tartós ko­paszsághoz vezethet. Foltos hajhullásról beszé­lünk, ha a fejbőrön egy vagy több kerek vagy szabályta­lan alakú területen megrit­kulnak, vagy eltűnnék a haj­szálak. diffúz a hajhullás, ha az egész hajas fejbőrön ját­szódik le ugyanez. A foltos hajhullás gyakori Oka a szer­vezetben megbújó gennygóc, ami leggyakrabban foggyö­kérben, mandulákban talál­ható. A kopasz folt bőre ép, gyulladásmentes, kezdeti stá­diumban jelentkezhet fájda­lom, ez később megszűnik. A haj magától is visszanőhet, de célszerűbb várakozás he­lyett orvoshoz fordulni az esetleges gennygóc felderíté­sére. A góceltávolításon kívül hajszeszes kezelést, vitamino­kat adunk. A széborea a bőr faggyúmírigyeinek fokozott és megváltozott működésén alapuló kóros folyamat. Többnyire pubertásban kez­dődik, de már csecsemőkor­ban megjelenhet a fejbőrön vastag szürkéssárga felrako­dás, az úgynevezett „koszmó” formájában. Olajos puhííás után a fellazult réteg köny- nyen eltávolítható. A serdü­lőkori szeboreás fej'bőrelvál- tozásoknak két formája van, a száraz és az olajos szebo- rea. Az előbbinél a felhám fokozott elszarusodása és hámlása áll az előtérben, ilyenkor fésülködésnél a kor­pa lepotyog a vállra fehér pikkelyek formájában. Ola­jos szeboreánál a hajszálak zsírosán összecsapzódnak, a fejbőrről a korpa nem pereg le, hanem olajos tapintató, könnyen lekaparható felrako­dásként rajta marad. Mind­két kórképnek gyakori vele­járója a viszketés. A diffúz hajhullás leggya­koribb formája a férfiakon jelentkező, a szeboreás álla­pot következtében kialakuló kopaszodás. Ez a fejtetőn, és kétoldalt a halántéktájon kezdődik sokszor már puber­tás után, és végstádiumban csak kétoldalt, illetve a tar- kótájon marad kevés haj, ki­alakul az ún. Szent Péter fej. Oka férfihormon túl produk­ció, és a fejbőr feszülése. Egy idő után a hajhagymák elpusztulnak. Jelenlegi tudá­sunk szerint nem lehet meg­előzni, sem megállítani, csu­pán rendszeres kezeléssel lassítani a lefolyását, mivel ahöl a hajhagymák elpusz­tultak, hajnövekedés nem le­hetséges. A hajiam rendsze­rint családon belül öröklő­dik, és a kopaszodáson kívül zsíros, viszkető, korpázó hámlással jár. Kezdlésére gyógyszertári forgalomban lévő kéntartalmú hajimosó­szert, és a fejbőr vérellátását fokozó, ként, szalicilt, papri­ka- vagy kőrisbogár-kivona­tot tartalmazó haj szeszt, egyes esetekben kvarcfény kezelést alkalmazunk. Nők­nél gyakori panasz a terhes­ség és a szülés után 2—3 hó­nappal jelentkező hajhullás, ami a hajzat erős megrítku- lásához vezethet. Megfelelő kezelésre, ami hajszesz, vita­minok, esetenként vas adá­sából áll. a kóros folyamat néhány hónap után rendező­dik. Ugyancsak .nőknél, kis­lányoknál látjuk a szoros konty vagy lófarok frizura rendszeres viselése miatti ko­paszodást, — ami kétoldalt a halántéktájon szokott je­lentkezni, — de a szoros sap­ka, vagy fejkendő is Okoz­hatja. A kiváltó Ok megszün­tetése után magától rendbe­jön. A fejbőrviszketésnek az említett szeboreán kívül több oka is lehet. A fejtetü a haj­szálak között élő kb. 3 mm hosszú, szabad szemmel jól látható élősdi, mely petéit főleg a tarkótájon, és a fül mögött rakja le. A serkék 1 mm hosszú, tojás alakú kép­letek. Erősen tapadnak a haj­szálakhoz, friss fertőzés ese­tén a szálak tövén találhatók. A serkéket könnyebb megta­lálni, mint a kifejlett rovart. Óvodákban, iskolákban ki­sebb járványokat okozhat. Kezelésére Ergo, Neocyklo- tox vagy Nittyfor oldat hasz­nálatos, ezek recept nélkül is kaphatók a gyógyszertá­rakban. A kezeléssel egyidő- ben a fésűk, sapkák, párnák fertőtlenítése is ajánlatos. A hosszabb ideig fennálló fej­tetvesség fejbőrekcémát, vagy gennyes bőrfertőzést. okozhat. Ekcémát okozhat még a ha­jas fejbőrön túlérzékenység­re hajlamos embereken haj­festék, hajszesz, tartósbullám is. A gyulladás ráterjedhet az arcra, fülre. Ennek elkerü­lésére kell elvégezni hajfes­tés előtt a túlérzékenységi próbát, mely a festék kis te­rületre való felkenéséből áll. így túlérzékenység esetén nem az egész fejbőr, hanem csak a bekent rész jön gyul­ladásba. Az ekcéma kezelése mindig orvosi feladat. Min­den viszkető bőrbetegség haj­lamosít fertőzésre, mivel a gyakori vakarástól keletkező apró hámsérülések behatolá­si kaput nyitnak a gennykel­tő kórokozóknak, gombáknak. Régen különösen gyakori volt a gombafertőzés és egyes esetekben a következménye maradandó kopaszság. Ma jó­val ritkábban, de még elő­fordul állatgondozókon a tarlósömör néven ismert gombás fertőzés, ami meg­felelő kezelésre nyom nélkül meggyógyul. Bőrgennyesedés vagy gombásodás gyanúja esetén a beteg területet be­kötve minél előtt jelentkezni kell a legközelebbi bőrgyó­gyászati szakrendelésen. A fejbőr megbetegedéseinek egy irésze elkerülhető helyes hajápolással. Megfelelőnek tartjuk a 7—10 naponkénti fejmosást. Fontos a mosószer alapos kiöblítése a hajból, és a langyos levegővel történő hajszárítás. Forró búra hasz­nálata, vagy hideg levegő egyaránt káros, és korpáso- dáshoz vezethet. Baktériu­mok és gombák ép bőrön nem tudnak megtelepedni, csak hámsérülésen keresztül, melyet a vakaráson kívül okozhat szúrós fésű vagy ke­fe használata is. A drót- és műanyag kefék, fésűk azon kívül, hogy sérthetik a fej­bőrt, törik, felrostozzák, „molyossá” teszik a hajszá­lak végeit. Helyettük disz- nósörfe kefét, szarufésüt ja­vaslunk, ezek naponkénti használata csökkenti a haj- zsírosodást is, mivel a feles­leges zsiradék a hajról a ke­fe rostjaira tapad. A haj rendszeres kefélése javítja a fejbőr vérellátását, serkenti a haj növekedését is. Jó közérzetünkhöz az ápolt haj is hozzátartozik, fentiek­kel ehhez kívántunk segít­séget adni. dr. Ligeti Judit a megyei bői*- és nemibeteg- gondozó főorvosa

Next

/
Oldalképek
Tartalom