Tolna Megyei Népújság, 1986. április (36. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-06 / 80. szám

Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 80. szám. ÁRA: 1,80 Ft 1986. április 6., vasárnap. (3. Old.) TOLNAIAK PÉCSETT (4. old.) MIT MUTAT A VIDEO NAGYKONYIBAN? GYENGÉLKEDÉS HAZAI PÁLYÁN (5. old.) KINYÍLOTT A „TÉLTEM ETÖ” <4. old.) Pecsét és számítógép Fiam tízéves, negyedik osztályba jár, matemati­káiból jeles, e sokak által nem igazán szeretett tárgy­ból iskolabajnökiságot nyert. E tény, bármily büszke vagyok rá, nem tarthat számot közérdeklődésre. Az sem, hogy a gyerek nem igazán szeret összeadni, szo­rozni. Anyja gyakorlásra buzdító követelőzését a kö­vetkezőképpen utasította vissza a minap: „Majd szá­mol helyettem a számítógép.” Szerintem, ez már nem magán-, hanem* közügy. A megjegyzés azt jelzi, hogy a tízéves fiú nyiladozó értelme a legteljesebben nyitva áll a számítástechnika befogadására. Sőt, ennél is töb­bet jelent, azt, hogy a gyerek nemcsak készen áll rá, hanem akarja is alkalmazni a számítástechnikát. Fiam osztálytársai közül is többen gondolkodnak hozzá ha­sonlóan. A népgazdaság elektronizálásának társadalmi pro- ramja kétségkívül „emberi tényeződnek ítélhető lé­nyeges akadály nélkül haladhatna előre, ha teljesülé­se a mai tívévesek, tizenévesek korosztályán múlna. A program kidolgozói szerint elképzelésük érvénye­sülésében az az egyik legerősebb fék, hogy a döntésre jogosult idősebbek e szempontból korántsem gondol­kodnak olyan haladó módon, mint a fogékony fiatalok. A program nem a számítástechnika, hanem az azt is magába foglaló elektronika elterjesztésének szor­galmazója. Mégis azzal példálóznék, mivel a számító­gép inkább kézzelfogható, mint az elektronika általá­ban. Sok hivatalban jártam, ahol büszkén, tettetett vagy magától értetődő természetességgel tájékoztattak ar­ról, hogy ők bizony már „számítógépesedtek”. De ke­vés hivataliban jártam, ahol valóban megtették azt. Volt ott számítógép, csak éppen a munkát nem úgy alakí­tották, szervezték meg, hogy az eszköz valóban haté­konyan alkalmazható lett volna. Márpedig, ahol a ko­rábbi munkaszervezés meghagyásával, az előző szer­vezet merev fenntartásával fognák hozzá az irodaauto­matizálásihoz, ott jobbára csak a divatnak tesznek ele­get, nem a kor igényeinek. A számítógép, az auto­matizált irodai eszközök a régi szervezetben nehézke­sen, sok ibosszankodással használhatók, körülbelül olyan hatékonysággal, mint az óriás teljesítményű kombájn a nadrágszíjparcellákon Hadd említsek egy meghökkentő példát. Köztudott: a számítógéphez csatolt kiírószerkezet kiírja azt, ami a képernyőn látszik. Mondjuk: raktári kivételi jegyet, számlát st’b. Ugyanakkor csák kevés szervezet akad, amely az ily módon elkészített bizonylatot elfogadja hiteles okmánynak. A számítógép segítségével össze­állított, s egy gombnyomásra másodpercek alatt ki­írtakat ezért hagyományos bizonylatra, sok percet fel­áldozva, át kell vezetni. Ez kaphat pecsétet, aláírást. Gondolkodásunk akkor lesz korszerű, ha majd pe­csét nélkül is elfogadjuk a számítógépet. Akkor válik fölöslegessé az igazából már ma is fölösleges hagyomá­nyos bizonylat (ann'ak nyomdai előállítása is), és az azt kitöltő adminisztrátor a nem éppen alkotó tevé­kenységnek számító másolás helyett hasznosabb mun­kát végezhet. Akad példa jócskán az elektronika meg nem érté­sére az üzemékben is. Vajon hány helyen működik teljesen automatizált csodagép régi környezetben? Sok vállalatnál a nagy számítógéphez biciklis kézbesí­tő viszi az adatokat, az elektronizált forgácsoló be­rendezéshez pedig targoncás ember a megmunkálandó alkatrészeket. Nem, nem igaz, hogy mindenütt azért a félmegol­dások, mert az egészre már nem jutott, nem jut pénz. A legtöbb helyen jutott volna, jutna, csak a régi szer­vezet szerint gondolkodókban fel sem merül, hogy jus­son. Ha felmerül is, hát rögtön eltemnetődik, mert bi­zony könnyebb az eszközt félig kihasználatlanul mű­ködtetni, mint annak teljes kihasználása érdekében a megszokotthoz ragaszkodó embereket átcsoportosítani. Az emlber gondolkodása nem egykönnyen változik, az új elterjedése többnyire nem napok és évek, hanem sokszor évtizedek alatt történik meg. Miért nem várunk sikkor a mai tizenévesek idejéig? Miért nem várunk az országos programmal addig, míg rajtuk múlnak a dolgok? Az ő kezükben az erre szol­gáló pénz többszörösen hatékonyabban hasznosulna, mint a miénkben. Nem várhatunk. Ma Magyarországon egy ember ke­vesebb elektronikai és elektronizált terméket és szol­gáltatást fogyaszt, mint a Világátlag. ENSZ-adatok sze­rint körülbelül 100 ezer szakma, foglalkozás él az elekt­ronika nyújtotta előnyökkel a világ legfejlettebb orszá­gaiban, nálunk annak csak csekély hányada. Hia várnánk, akkor évről évre nőne a hátrányunk, termékeink egyre kevésbé találnának maguknak vevőt a világpiacon, a számítástechnika kínálta egyszerűsí­tések híján nem a kívánt ütemben csökkennének a költségeink, vagyis másokhoz képest nőnének stb. Hia viszonylagosan maradi szemléletünk miatt ma kevésbé hasznosul is az elektronika, mint hasznosul­hatna, mégis törekednünk kell az országos program teljesítésére. Különben hátrányunk behozhatatlanná vá­lik. A mai tizenévesek tíz-lhúsz év múlva csiak akkor 'kezelhetik hasznosan az elektronikát, ha hozzájutnak. De csak akkor jutnalk hozzá, ha már most törekszünk a program megvalósítására. M. M. Véget ért a BKP XIII. kongresszusa Maróthy László felszólalása A Bolgár Kommunista Párt XIII. kongresszusa pénteken reggel plenáris üléssel foly­tatta munkáját. Maróthy László, a Bolgár Kommunista Párt XIII. kong­resszusán részt vevő magyar pártküldöttség vezetője, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, miiniszterelnök-he- lyettes pénteken köszöntötte a bolgár kommunisták ta­nácskozását. Beszédében a következőiket mondotta: Kedves élvtársnők és elv­társak ! Tisztelt Todor Zsivkov elv- társ ! A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, pártunk valamennyi tagja, a magyar nép nevében tiszte­lettel köszöntőm a Bolgár Kommunista Párt XIII. kongresszusát. Átadom Önök­nek Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkás­párt főititkára szívélyes, elv­társi üdvözletét és jókívánsá­gait. Kedves elvtársak! Küldöttségünk nagy figye­lemmel, testvérpártunk ta­pasztalatai iránti őszinte ér­deklődéssel olvasta a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának beszámolóját és hallgatta meg Todor Zsivkov elvtárs szóbeli kiegészítését. Nagyra értékeljük azokat az eredményekét, amelyekről számot adtak kongresszusu­kon. Ezek a Bolgár Kommu­nista Párt erejéről, a bolgár nép szorgalmáról, munkasze­retetéről és tehetségéről ta­núskodnak. Vívmányaik értékét növe­li, hogy azokért a korábbinál jóval nehezebb külső és bel­ső feltételek közepette kellett megküzdeni. Kongresszusu­kon meggyőződhettünk arról, hogy a Bolgár Kommunista Pártnak az új helyzetben is van programja a fejlett szo­cialista társadalom építésé­nek továbbvitelére, a gazda­ság intenzív pályára való ál­lítására, a tudomány és a kultúra feladatainak megol­dására. Szébmünk előtt törté­nik az új célok eléréséhez szükséges új stílus, az új módszerek és eszközök ková­csolása. Meggyőződésünk, hogy bolgár barátaink valóra váltják a XIII. kongresszus elhátározásaií. El vtársak ! A magyar—bolgár kapcso­latok pártjaink törekvései­nek, a kormányzati szervék munkájának, a vállalatok, intézmények együttműködé­sének, népeink egymás irán­ti kölcsönös érdeklődésének köszönhetően az elmúlt idő­szakban tovább bővültek, gyarapodták és az egyes em­ber számára is még inkább érzékelhetővé váltak. Jöven­dő programunknak is politi­kai együttműködésünk erősí­tését, a gazdasági, a műsza­ki-tudományos és a kulturá­lis kapcsolatok továbbfejlesz­tését, a turizmus kölcsönös szélesítését tartjuk. Meggyő­ződésünk, hogy ez a magyar és a bolgár nép igazi érdeke. Kedves elvtársak! A Magyar Szocialista Mun­káspárt egy esztendővel ez­előtt tartotta meg XIII. kong­resszusát. Megerősítettük pár­tunk bevált, a nép támogatá­sát élvező politikai irányvo­nalát. A kongresszus a fejlett szo­cialista társadalom építésé­ben nagy feladatokat határo­zott meg, amelyek a magyar kommunisták, a magyar nép számára is komoly erőpróbát jelentenek. Céljaink elérése érdekében az alapvető ter­melőeszközök társadalmi tu­lajdonára, szocialista terv- gazdálkodásra alapozunk. Egyben támaszkodni kívá­nunk a szabályozott piac, az áru- és pénzviszonyok kínál­ta eszközökre is. Gazdaságirá­nyítási rendszerünkkel ösztö­nözzük a változó körülmé­nyekhez való rugalmas alkal­mazkodást, a bátor kezdemé­nyezést, a szocialista gazda­sági szervezetek lehetőségei­nek jobb kihasználását. Fontos érdekünk, hogy or­szágunkban még szélesebb­re tárjuk a kapukat a nép al­kotó energiájának mozgósí­tása előtt. Ebben a törekvé­sünkben kitüntetett hely il­leti meg a szocialista demok­rácia továbbfejlesztését. Ösztönző példaként tekin­tünk a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XXVII. kong­resszusára, amely az új jelen­ségek iránti nagy fogékony­sággal — lenini módon — el­vi következetességgel és a gyakorlati megoldások irá­nyában nyitottan foglalt ál­lást a szocialista építés kor­szakos kérdéséiben. Munkánkhoz nagy bizton­ságot jelent a Varsói Szerző­dés nyújtotta oltalom, gazda­sági terveink megalapozottsá­gát a KGST-ben folytatott együttműködés biztosítja. A Magyar Népköztársaság a jövőben is aktívan munkál­kodik azon, hogy tovább erő­södjék és tartalmában gazda­godjék a szocialista országok egysége és összeforrottsága. Szocialista építőimunkánk­hoz békére van szükségünk. A béke megóvásához nélkü­lözhetetlen a háború veszé­lyének elhárítása, a vitás kér­dések tárgyalásos rendezése, a fegyverkezési verseny meg­állítása, az űrfegyverkezés megakadályozása, a felhal­mozott fegyverkészletek csökkentésének megkezdése. Üdvözöljük a Szovjetunió ja­nuár 15-én Mihail Gorba­csov elvtárs által előterjesz­tett javaslatát, amely reális és ésszerű alternatívaként a nukleáris fegyverek teljes megsemmisítését ajánlja. A Szovjetunió és a szocialista országok aktív külpolitikája, a különböző társadalmi rend­szerű országok közötti pár­beszéd szélesítésére irányuló tevékenysége is a nemzetkö­zi viszonyok javulását kíván­ja elősegíteni. Tisztelt elvtársak ! A Bolgár Kommunista Párt XIII. kongresszusának további alkotó munkát, gyü­mölcsöző eszmecserét, hatá­rozatuk megvalósításához pártunk és népünk nevében sok sikert kívánunk. Éljen és erősödjék az MSZMP és a BKP, a magyar és a bolgár nép testvéri ba­rátsága! Éljen a szocializmus és a béke! A kongresszusi küldötték délután zárt ülést tartottak, hogy megválasszák a párt vezető szerveit. Ismét Todor Zslvkovot választották meg a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának fő­titkárává. Az újjáválasztott Központi Bizottság szombaton megtar­totta első ülését, amélyen megválasztották a Politikai Bizottság tagjait és póttag­jait, a KB titkárait. A testü­let ugyanazoknak a szemé­lyeknek szaivazott bizalmat, akik már a kongresszus előtt is betöltötték e tisztségeket. A BKP XIII. kongresszusa tegnaip befejezte munkáját. Bontja virágját a mandula Az ünnepen és a munkaszüneti napon se pihent a határ Most minden erőt a földekre A szakemberek szerint — az időjárás következtében — kéj-három hetes az elmara­dás a mezőgazdaságban. Én­nek ellenére nincs szó ka­tasztrófahelyzetről, hiszen a természet is rendkívüli al­kalmazkodóképességet tanú­sít, ha arra van szükség, de az emberi szorgalom is so­kat tud pótolni, ha kell. Ami a szorgalmát illeti, így volt ez most is. Tisztes­séggel megünnepeltük április negyedikét, de rákényszerül­tünk arra, hogy napján és a követő munkaszüneti napon ne szünettel, hanem munká­val töltsük az időt. Pihenni majd ráérünk akkor, amikor az időjárás engedi, netán rá- kényszerít bennünket. Most benépesült hét köze­pére, hétvégére a határ. Dol­goztak a nagyüzemekben, a kiskertekben egyaránt. Tennivaló van bőségesen. de szorgalomnak se vagyunk híján. Szépen halad a talaj- előkészítés megyeszerte és a soron lévő vetések dolgában se panaszkodhatunk, a nagy­üzemekben, meg a kiskertek­ben sem. Fotó: Gottvald Károly Virágzik a mandula Talaj-előkészítést végeznek a Tolnai Aranykalász Mgtsz földjén

Next

/
Oldalképek
Tartalom