Tolna Megyei Népújság, 1986. április (36. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-04 / 79. szám

8 rtÊPÜJSÂG 1986. április JUGOSZLÁVIA Az ellenállási mozgalom ismeretlen fejezete Noha Európa egyik legnagyobb és legjelentősebb ellenállási mozgalma bontakozott ki Jugoszláviában a máso­dikvilágháború idején, a jugoszláv törté­nészek mind a mai napig nem dolgozták fel ennek a harcnak egy különösen érdekes fejezetét. Tulajdonképpen senki nem foglalkozott behatóbban a fasiszta börtönök és a koncentrációs táborok jugoszláv foglyainak sorsát, ellenállási harcát feldolgozó tanulmá­nyokkal. Most végre elkészül a hézagpótló mű, s várhatóan 1989-ben kerül a közönség elé. A kutatások elsősorban arra irá­nyulnak, hogy a tudósok kétséget kizá­róan megállapítsák: mennyiben járultak hozzá a jugoszláv foglyok a táborokban kibontakozó ellenállási mozgalomhoz, s miként vettek részt jugoszlávok más országok ellenállási harcaiban. A munka nagyságára és bonyolultsá­gára utal, hogy Jugoszlávia területén 1941 és 1945 között 330 vizsgálati bör­tön, valamint 71 gyűjtő-fogolytábor működött. Az országhatárokon kívül 69 koncentrációs táborban szenvedtek jugoszláv foglyok. A tanulmány elkészítésében 40 intéz­mény munkatársai működnek közre, s a munkát a belgrádi Történelmi Intézet hangolja össze. A Jugoszláv Harcos Szövetség Országos Bizottsága már tíz évvel ezelőtt kezdeményezte a kutatá­sokat, de komolyabban csak 1982 óta foglalkoznak a kérdéskörrel. A most készülő tanulmány várhatóan 30 monográfiát ölel fel. Az első monog­ráfia, amely a nisi koncentrációs tábor lakóinak sorsát mutatja be, már meg­jelent. Az idén újabb három vagy négy kötetre számíthatnak az érdeklődők. A barátság pillanatai Melyik kép a leginkább jellemző? Nehéz volna választani. Lényegében mindegyik. Hiszen mindegyik betekintést nyújt a szovjet-magyar kapcsolatok mélysé­gébe, sokoldalúságába, a két ország, a két nép összetartozásának, barátságá­nak, együttműködésének ünnepeibe és hétköznapjaiba. Immár negyvenegy éve járunk egy úton - ezek a képek egy- egy pillanatát idézik fel ennek a közös útnak. Rendszeresek a kétoldalú találkozók országaink vezetői között. A képen Kádár János és Mihail Gorbacsov az 1985 szep­temberében lezajlott moszkvai tárgyalásukon Farkas Bertalan és Valerij Kuba- szov közös űrrepülésük előtt Sok magyar fiatal dolgozott Uszty-llimszkben és jó néhányan ott leltek rá életük párjára Szovjet közreműködéssel épült fel hazánk első atomerőműve Pakson. A képen az erőmű vezénylőterme Új jelenségek a szovjet gazdaságirányításban A tervezés iavitását. a gazdasági ösztönzők erősítését, valamint a gazdál- ———— kodó egységek és vállalatok gazdasági önállóságának fokozá­sát nem választhatjuk külön a szervezeti struktúrák átalakításától, s még kevésbé állíthatjuk szembe egymással - mondta az APN tudósítójának Vlagyimir Rapoport professzor, az egyik legismertebb szovjet rendszerelemző szakember. Tekintetbe kell venni, hogy az irányítás gazdasági módszereinek fejlesztése megfelelő válto­zásokat követel az irányítás megszervezésében is, vagyis megfelelően meg kell osztani a jogokat és a felelősséget az irányítási szintek és a gazdasági egységek között, meg kell változtatni az irányítási funkciók tartalmát és rendet kell teremteni a funkciók ellátásának módjában. Rapoport professzor véleménye szerint a gazdasági ösztönzők erősödése ugyan­akkor megteremti annak az előfeltételeit, hogy decentralizálják a döntéshozatali jog­kört, egyes erőforrások felett alacsonyabb szinten is rendelkezhessenek, változtas­sanak az ellenőrzés módján és formáján, koordinálják az együttműködést. Főként emiatt történnek szervezeti változások a szovjet gazdaságban. Vannak azonban más okok is, melyek közül Rapoport szerint a legfontosabb a munkamegosztás és a kooperáció elmélyítése a társadalmi termelésben. Szaka­datlanul erősödik és sokrétűbbé válik a népgazdasági ágak közötti együttműkö­dés. Ez pedig új megközelítést és új irányítási módszereket igényel. A többi között éppen emiatt alakultak új szervek az ágazati komplexumok, a gép­gyártó és az agráripari komplexum irányítására. Ugyanakkor nemcsak a legmaga­sabb szinten, hanem középszinten, köztársasági, minisztériumi szinten is változnak az irányítási formák. Az irányítási struktúra megváltoztatása irányában hat az a másik, legalább ennyire fontos ok is, hogy gyorsítani kell a tudományos-műszaki haladást és külö­nösen a tudomány és a technika eredményeinek bevezetését a termelésbe. A tudomány és a termelés közötti kapcsolat erősítésére például a tudományos kuta­tóintézetek és tervezőirodák fölötti irányítás a termelési és tudományos-termelési egyesülések kezébe kerül, ágazatközi tudományos-műszaki komplexumok jönnek létre és átfogó tudományos-műszaki programok valósulnak meg. A szervezeti struktúrák tökéletesítésére irányuló intézkedések a társadalmi ter­melés fejlődésének tendenciáiból és elveiből fakadnak, amelyek közül a legfonto­sabb, hogy összpontosítani kell a végső népgazdasági célok elérésében viselt fele­lősséget, meg kell szüntetni a közbenső láncszemeket, közvetlen kapcsolatot kell létesíteni a felhasználó és a termelő között, egységes irányítást kell gyakorolni az egyes termelési folyamatok minden résztvevője fölött. Rapoport professzor példaként említette a Szovjetunió Állami Agráripari Bizott­ságának a létrehozását. Az 1985 végén megalakult hatóság szervezetileg egyesíti több olyan minisztérium funkcióit, amelyek korábban egymástól külön irányították a technológiai folyamat egyes szakaszait, a talajelőkészitéstől és a növénytermesztés­től kezdve az élelmiszertermelésig. Ezzel egy időben körzeti agráripari egyesülések és komplexumok létrehozása is lehetővé vált, amelyekben egyesítik a megfelelő ter­melési és elosztási folyamatokat. Vegyünk egy másik példát. A tudományos-technikai haladás fő területein gép­ipari ágazatközi tudományos és műszaki komplexumok létrehozását kezdték meg. Ezek a komplexumok tudományos kutató, tervező és technológiai szervezeteket, valamint kísérleti üzemeket fognak össze. Mindez elősegíti, hogy a felfedezéseket rövidebb idő alatt vezessék be a termelésbe, javuljon a termékek minősége, és gyorsuljon a termékváltás. Az irányítási szerkezetváltásnak az a lényege, hogy lehetőség szerint ki kell iktatni a közbenső, középszintű irányítást és át kell térni a közvetlenebb, egysze­rűbb és operatívabb alárendeltségi viszonyra, tehát a minisztériumok és az egye­sülések, vagy vállalatok közötti kapcsolatra - hangsúlyozta Rapoport professzor. Mindezt nem lehetne megvalósítani anélkül a sokévi munka nélkül, amelyet a vállalatok gazdasági önállóságának erősítéséért, a döntéshozatali jogkör decent­ralizálásáért végzünk. Másodsorban pedig a közvetlen ágazatirányítási rend­szerre való áttérés jelentős változásokat követel a minisztériumok központi appa­rátusának szerkezetében, s át kell csoportosítani a főhatóságok, minisztériumok és egyesülések feladatait. E téren a munka már megkezdődött. A végrehajtandó intézkedések legszemléletesebb hatása Rapoport szerint az lesz, hogy csökkenni fog a felső- és középszintű vezető szervek irányító apparátu­sában dolgozók száma. Csak a gépgyártás területén például több mint kétezer szakember válik szabaddá, ami nem jelenti azt, hogy munka nélkül maradnak. Munkájukra égető szükség van a termelésben. A szervezeti változtatásokat azonban nem csak és nem is annyira az irányí- ■ tási költségek csökkentése érdekében hajtják végre. A leg­fontosabb, hogy fokozódjék a vezetés hatékonysága, tettrekészsége, növekedjék minden szerv felelőssége a végső eredményekért. És van még egy ok: meg kell teremteni az optimális feltételeket a vállalatok és egyesülések gazdasági önállósá­gának növeléséhez, hiszen a társadalmi termelésnek ezen a szintjén oldhatóak meg közvetlenül a munka termelékenységével és minőségével kapcsolatos fel­adatok, s a szovjet gazdaság intenzív fejlesztésének feladata. SZERGEJ ABRAMOV NDK A csigolyatörés külső rögzítése Száműzték a gipszkötést csigolya törés esetén a berlini Charité és a lipcse ortopédiai klinika orvosai. Ahelyett hog\ a szerencsétlenül járt beteg baját még í kényelmetlen gipszkötéssel is tetéznék a gerincoszlop törött szakaszán fém lapokkal rögzítik a csigolyákat. Műtét nélkül természetesen megold­hatatlan volna az eljárás. Ez a követke­zőképpen történik: a föltárt területen í csigolyákra alul és felül vékony fém­lapokat illesztenek, ezeket csavarokká kötik össze, s így rögzítik a törött része­ket. A csavarokat'a bőrön át kivezetik £ beteg testéből és a hátán összefűzik Amíg a törött rész összeforr, ez biztosítjé a gerincoszlop tartását. Azokon a része­ken, ahol a csavarok a bőr felszínére kerülnek, nem alkalmaznak nagyobb kötést, csupán fertőtlenítik a testfelüle­tet. A szerkezetet külső rögzítőnek nevez­ték el. A műtéti gyógymód biztos kezel és nagy szaktudást követel a sebésztől A csavaroknak ugyanis sem idegeket, sem verőereket nem szabad érinteniük. Az előnye viszont az, hogy mig korábban a csigolyatöréses beteg hosszú hóna­pokat töltött szinte mozdulatlanul fekve a kórházi ágyon, külső rögzítés alkalma­zása esetén - ha állapota egyébként engedi - a műtéti beavatkozást követő két-három nap elteltével megpróbálkoz­hat a lábra állással, illetve a kerekes székben való közlekedéssel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom