Tolna Megyei Népújság, 1986. április (36. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-04 / 79. szám
8 rtÊPÜJSÂG 1986. április JUGOSZLÁVIA Az ellenállási mozgalom ismeretlen fejezete Noha Európa egyik legnagyobb és legjelentősebb ellenállási mozgalma bontakozott ki Jugoszláviában a másodikvilágháború idején, a jugoszláv történészek mind a mai napig nem dolgozták fel ennek a harcnak egy különösen érdekes fejezetét. Tulajdonképpen senki nem foglalkozott behatóbban a fasiszta börtönök és a koncentrációs táborok jugoszláv foglyainak sorsát, ellenállási harcát feldolgozó tanulmányokkal. Most végre elkészül a hézagpótló mű, s várhatóan 1989-ben kerül a közönség elé. A kutatások elsősorban arra irányulnak, hogy a tudósok kétséget kizáróan megállapítsák: mennyiben járultak hozzá a jugoszláv foglyok a táborokban kibontakozó ellenállási mozgalomhoz, s miként vettek részt jugoszlávok más országok ellenállási harcaiban. A munka nagyságára és bonyolultságára utal, hogy Jugoszlávia területén 1941 és 1945 között 330 vizsgálati börtön, valamint 71 gyűjtő-fogolytábor működött. Az országhatárokon kívül 69 koncentrációs táborban szenvedtek jugoszláv foglyok. A tanulmány elkészítésében 40 intézmény munkatársai működnek közre, s a munkát a belgrádi Történelmi Intézet hangolja össze. A Jugoszláv Harcos Szövetség Országos Bizottsága már tíz évvel ezelőtt kezdeményezte a kutatásokat, de komolyabban csak 1982 óta foglalkoznak a kérdéskörrel. A most készülő tanulmány várhatóan 30 monográfiát ölel fel. Az első monográfia, amely a nisi koncentrációs tábor lakóinak sorsát mutatja be, már megjelent. Az idén újabb három vagy négy kötetre számíthatnak az érdeklődők. A barátság pillanatai Melyik kép a leginkább jellemző? Nehéz volna választani. Lényegében mindegyik. Hiszen mindegyik betekintést nyújt a szovjet-magyar kapcsolatok mélységébe, sokoldalúságába, a két ország, a két nép összetartozásának, barátságának, együttműködésének ünnepeibe és hétköznapjaiba. Immár negyvenegy éve járunk egy úton - ezek a képek egy- egy pillanatát idézik fel ennek a közös útnak. Rendszeresek a kétoldalú találkozók országaink vezetői között. A képen Kádár János és Mihail Gorbacsov az 1985 szeptemberében lezajlott moszkvai tárgyalásukon Farkas Bertalan és Valerij Kuba- szov közös űrrepülésük előtt Sok magyar fiatal dolgozott Uszty-llimszkben és jó néhányan ott leltek rá életük párjára Szovjet közreműködéssel épült fel hazánk első atomerőműve Pakson. A képen az erőmű vezénylőterme Új jelenségek a szovjet gazdaságirányításban A tervezés iavitását. a gazdasági ösztönzők erősítését, valamint a gazdál- ———— kodó egységek és vállalatok gazdasági önállóságának fokozását nem választhatjuk külön a szervezeti struktúrák átalakításától, s még kevésbé állíthatjuk szembe egymással - mondta az APN tudósítójának Vlagyimir Rapoport professzor, az egyik legismertebb szovjet rendszerelemző szakember. Tekintetbe kell venni, hogy az irányítás gazdasági módszereinek fejlesztése megfelelő változásokat követel az irányítás megszervezésében is, vagyis megfelelően meg kell osztani a jogokat és a felelősséget az irányítási szintek és a gazdasági egységek között, meg kell változtatni az irányítási funkciók tartalmát és rendet kell teremteni a funkciók ellátásának módjában. Rapoport professzor véleménye szerint a gazdasági ösztönzők erősödése ugyanakkor megteremti annak az előfeltételeit, hogy decentralizálják a döntéshozatali jogkört, egyes erőforrások felett alacsonyabb szinten is rendelkezhessenek, változtassanak az ellenőrzés módján és formáján, koordinálják az együttműködést. Főként emiatt történnek szervezeti változások a szovjet gazdaságban. Vannak azonban más okok is, melyek közül Rapoport szerint a legfontosabb a munkamegosztás és a kooperáció elmélyítése a társadalmi termelésben. Szakadatlanul erősödik és sokrétűbbé válik a népgazdasági ágak közötti együttműködés. Ez pedig új megközelítést és új irányítási módszereket igényel. A többi között éppen emiatt alakultak új szervek az ágazati komplexumok, a gépgyártó és az agráripari komplexum irányítására. Ugyanakkor nemcsak a legmagasabb szinten, hanem középszinten, köztársasági, minisztériumi szinten is változnak az irányítási formák. Az irányítási struktúra megváltoztatása irányában hat az a másik, legalább ennyire fontos ok is, hogy gyorsítani kell a tudományos-műszaki haladást és különösen a tudomány és a technika eredményeinek bevezetését a termelésbe. A tudomány és a termelés közötti kapcsolat erősítésére például a tudományos kutatóintézetek és tervezőirodák fölötti irányítás a termelési és tudományos-termelési egyesülések kezébe kerül, ágazatközi tudományos-műszaki komplexumok jönnek létre és átfogó tudományos-műszaki programok valósulnak meg. A szervezeti struktúrák tökéletesítésére irányuló intézkedések a társadalmi termelés fejlődésének tendenciáiból és elveiből fakadnak, amelyek közül a legfontosabb, hogy összpontosítani kell a végső népgazdasági célok elérésében viselt felelősséget, meg kell szüntetni a közbenső láncszemeket, közvetlen kapcsolatot kell létesíteni a felhasználó és a termelő között, egységes irányítást kell gyakorolni az egyes termelési folyamatok minden résztvevője fölött. Rapoport professzor példaként említette a Szovjetunió Állami Agráripari Bizottságának a létrehozását. Az 1985 végén megalakult hatóság szervezetileg egyesíti több olyan minisztérium funkcióit, amelyek korábban egymástól külön irányították a technológiai folyamat egyes szakaszait, a talajelőkészitéstől és a növénytermesztéstől kezdve az élelmiszertermelésig. Ezzel egy időben körzeti agráripari egyesülések és komplexumok létrehozása is lehetővé vált, amelyekben egyesítik a megfelelő termelési és elosztási folyamatokat. Vegyünk egy másik példát. A tudományos-technikai haladás fő területein gépipari ágazatközi tudományos és műszaki komplexumok létrehozását kezdték meg. Ezek a komplexumok tudományos kutató, tervező és technológiai szervezeteket, valamint kísérleti üzemeket fognak össze. Mindez elősegíti, hogy a felfedezéseket rövidebb idő alatt vezessék be a termelésbe, javuljon a termékek minősége, és gyorsuljon a termékváltás. Az irányítási szerkezetváltásnak az a lényege, hogy lehetőség szerint ki kell iktatni a közbenső, középszintű irányítást és át kell térni a közvetlenebb, egyszerűbb és operatívabb alárendeltségi viszonyra, tehát a minisztériumok és az egyesülések, vagy vállalatok közötti kapcsolatra - hangsúlyozta Rapoport professzor. Mindezt nem lehetne megvalósítani anélkül a sokévi munka nélkül, amelyet a vállalatok gazdasági önállóságának erősítéséért, a döntéshozatali jogkör decentralizálásáért végzünk. Másodsorban pedig a közvetlen ágazatirányítási rendszerre való áttérés jelentős változásokat követel a minisztériumok központi apparátusának szerkezetében, s át kell csoportosítani a főhatóságok, minisztériumok és egyesülések feladatait. E téren a munka már megkezdődött. A végrehajtandó intézkedések legszemléletesebb hatása Rapoport szerint az lesz, hogy csökkenni fog a felső- és középszintű vezető szervek irányító apparátusában dolgozók száma. Csak a gépgyártás területén például több mint kétezer szakember válik szabaddá, ami nem jelenti azt, hogy munka nélkül maradnak. Munkájukra égető szükség van a termelésben. A szervezeti változtatásokat azonban nem csak és nem is annyira az irányí- ■ tási költségek csökkentése érdekében hajtják végre. A legfontosabb, hogy fokozódjék a vezetés hatékonysága, tettrekészsége, növekedjék minden szerv felelőssége a végső eredményekért. És van még egy ok: meg kell teremteni az optimális feltételeket a vállalatok és egyesülések gazdasági önállóságának növeléséhez, hiszen a társadalmi termelésnek ezen a szintjén oldhatóak meg közvetlenül a munka termelékenységével és minőségével kapcsolatos feladatok, s a szovjet gazdaság intenzív fejlesztésének feladata. SZERGEJ ABRAMOV NDK A csigolyatörés külső rögzítése Száműzték a gipszkötést csigolya törés esetén a berlini Charité és a lipcse ortopédiai klinika orvosai. Ahelyett hog\ a szerencsétlenül járt beteg baját még í kényelmetlen gipszkötéssel is tetéznék a gerincoszlop törött szakaszán fém lapokkal rögzítik a csigolyákat. Műtét nélkül természetesen megoldhatatlan volna az eljárás. Ez a következőképpen történik: a föltárt területen í csigolyákra alul és felül vékony fémlapokat illesztenek, ezeket csavarokká kötik össze, s így rögzítik a törött részeket. A csavarokat'a bőrön át kivezetik £ beteg testéből és a hátán összefűzik Amíg a törött rész összeforr, ez biztosítjé a gerincoszlop tartását. Azokon a részeken, ahol a csavarok a bőr felszínére kerülnek, nem alkalmaznak nagyobb kötést, csupán fertőtlenítik a testfelületet. A szerkezetet külső rögzítőnek nevezték el. A műtéti gyógymód biztos kezel és nagy szaktudást követel a sebésztől A csavaroknak ugyanis sem idegeket, sem verőereket nem szabad érinteniük. Az előnye viszont az, hogy mig korábban a csigolyatöréses beteg hosszú hónapokat töltött szinte mozdulatlanul fekve a kórházi ágyon, külső rögzítés alkalmazása esetén - ha állapota egyébként engedi - a műtéti beavatkozást követő két-három nap elteltével megpróbálkozhat a lábra állással, illetve a kerekes székben való közlekedéssel.
