Tolna Megyei Népújság, 1986. április (36. évfolyam, 76-101. szám)

1985-04-30 / 101. szám

2 rtÉPÜJSÀG 1986. április 30. ÉÊjen a marxîzmus-leninizmus ! Kádár János Angyalföldön Az MSZMP főtitkára Csahadacz Józseffel, a Kender-Ju­ta és Politextil 'Vállalat üzemvezető-helyettesével beszél­get. (Tcleíotó) (Folytatás az 1. oldalról.) násaira hívta fel a figyel­met, amelyek összefüggenek a népgazdaság egészének kulcsfontosságú feladataival. Mint mondotta, ez a gyár a könnyűipari üzemek sorában az elsők között, s igen ko­rán, már a hetvenes években végrehajtotta a világpiac ál­tal igényelt termékváltást. — Helyes volt a hagyomá­nyokat a vállalat nevében is megőrizni, kiegészítve a mű­anyagokra utaló új megne­vezéssel, de ha körülnézünk, ma már sem jutával, sem kenderrel nem dolgoznak a gépsorokon. Olyan terméke­ket állítanak elő, amelyeket az egész magyar ipartól igénylünk: korszerű, vala­mennyi piacon versenyképes cikkeket. Tudom, nem volt könnyű az átállás — másutt sem az —, gyakran a pihenő­napok feláldozását is meg­kívánta a kollektívától. De kulcskérdés, hogy ebbe az irányba előre lépjünk. Mint ahogyan az is elengedhetet­len az előrehaladáshoz, hogy az emberek öntudatára, tár­sadalmi felelősségére és az egyéni érdekeltségre egyaránt építsünk. Ez volt az 1968-ban bevezetett új gazdaságirányí­tási rendszer, és sok, azóta tett . lépésünk lényege. Ügy tűnik, önöknél sikerül a tár­sadalom, az üzemi kollektíva és az egyes ember érdekei közötti összhangot újra meg újra megteremteni. Erre kell törekedni mind szélesebb körben, a népgazdaság min­den területén. A párt főtitkára ezután az elhangzott felszólalások né­hány gondolatára reagált. Évről évre egyre többet és jobban kell dolgozni — ismé­telte meg az egyik hozzászóló szavait, hozzáfűzve : érvényes ez mindannyiunkra, az élet minden területén. A'magasabb színvonalú munka minden­kor érvényes követelmény — mondotta. A munkaerőgondokkal kap­csolatos megjegyzésekre utal­va a munkásgárda utánpót­lását jövőnk egyik nagy kér­désének nevezte. Az egész társadalom ügye ez — hang­súlyozta — és nem intézhet­jük el csak azzal, hogy el­marasztaljuk a fiatalokat, mert érdeklődésük gyakran a könnyedebb életforma fe­lé fordul. — Sok összetevője van ennek. Most csak egyet eim. lítek: a szülők, felelősségét. Azt a szemléletet, hogy „kap­jon meg mindent a gyerek, amiben nekünk nem lehetett részünk” oda vezethet, hogy a fiatal életviteléből hiány­zik a felelősségérzet. Enél- kül pedig nagyon nehéz meg­birkózni az önálló élet kez­désének nehézségeivel. A háromműszakos mun­karenddel összefüggésben hangsúlyozta: a jövő útja a folyamatos termelés beveze­tése minden olyan munka­helyen, ahol a körülmények ezt lehetővé teszik. Nem en­gedhetjük meg magunknak, hogy korszerű technológiát hozzunk létre, nagy értékű, termelékeny gépeket üzemel­tessünk, de csak felóben-har- madában használjuk ki azo­kat. Egyetértéssel reagált az adózás korszerűsítését, az igazságosabb adózási rend­szer megteremtését szorgal­mazó véleményre, hozzáfűz­ve, hogy napirenden van a jelenlegi rendszer felülvizs­gálata és a társadalmi szük­ségletekhez igazítása. Ez a kérdés összefügg azzal a tö­rekvésünkkel — folytatta —. hogy az emberek jövedelme egyre inkább megfeleljen a valóságos teljesítményük nek. S ennék a kívánalom­nak tulajdonképpen a má­sik oldala az, hogy a társa­dalmi igazságosság szempont­jait is szem előtt tartsuk, vagyis akiknek magas a jö­vedelmük, azok nagyobb mértékben járuljanak hozzá közkiadásaink fedezéséhez. A továbbiakban arról szólt, Kádár János, hogy napjaink­ban a közéletben — a sajtó­ban, a különböző társadalmi és szakmai fórumokon egy­aránt — sok szó esik a gond­jainkról. — Ez persze nem baj — mondotta —, mert a helyzetünk reális megítélésé­hez, a gondok megoldásához tudni és beszélni kell azok­ról. De éppen a valós helyzet- feltárás érdekében szükséges az is, hogy tudatában legyünk az eredményeinknek. Mert ha ezekről nem esik szó, ha elfeledkezünk róluk, akkor a munkánk, mindennapos küzdelmünk veszítheti értel­mét. — Vannak eredményeink, korszakosak a változások, csak gyakran nem vesszük észre azokat. Évtizedek óta beszélünk például — joggal — a lakáshelyzetről, mint a legfeszítőbb társadalmi kér­désről. De eközben szerte az országban új otthonok száz­ezrei épültek fel. Ma Buda­pesten 800 ezernél több az önálló lakások száma; ez nagyjából megfelel az itt élő családok számának. Egy lakásra átlag 2,4—2,8 lakos jut. A megoszlás persze, az igényekkel nem teljesen ará­nyos, de az vitathatatlan, hogy mindez nagy változás bizonyítéka. — Én 1931-ben jártam elő­ször a Kender-Jutában, ak­kor egy kommunista röp- gyűlést szerveztünk itt — folytatta a párt főtitkára. — Emlékszem a rosszul öltözött., falvakból bejáró munkás­asszonyokra, sokuk arca 30 évesen már egy-két évtized­del többet mutatott a való­ságos koruknál. Nézzünk körül ma az országban: egy­re inkább ennek a fordított­ja igaz! Ilyenkor, a május elsejei ünnepen el-elnézege- tem a szüleik oldalán felvo­nuló gyerekeket. Az ő gond­talan vidámságukat látva csak arra gondolhatok: ha semmi másért, de értük ér­demes volt küzdeni. Élet- körülményeink változásában benne vannak a szocialista rendszer eredményei, értel­met, tartalmat adnak dolgozó népünk erőfeszítéseinek. Vívmányaink megbecsülé­sének fontosságáról szólva Kádár János emlékeztetett arra: a szocializmus kezdeti időszakában először az igé­nyeket, a vívmányokat, a jo­gokat hirdettük meg, és csak azután fogtunk hozzá az eh­hez szükséges anyagi felté­telek megteremtéséhez. S ez a gyakorlat azóta is vissza­visszatér. Bevezettük például az öt­napos munkahetet, és ma már sokan azt is értetlen­kedve fogadják, hogy meg­próbáljuk elkerülni a három- viagy négynapos munkaszü­neteket. Én azokkal értek egyet, akik látják ennek a hátrányait, mert a három nap igen nagy kiesést jelent az ország egészének teljesít­ményét tekintve, és különö­sen káros, hogy ez gyakorla­tilag legalább további két­szer fél nap kiesést jelent. A teljesítmény-fedezet szükségessége elsődleges a bé­rezésben is. Ebben az üzem­ben is jelentősen növekedtek a keresetek, de úgy, hogy megteremtették ennek fel­tételeit a vállalati munká­ban. Csak ezen az úton le­het járni. Hiszen előrejutni csak úgy tudunk, ha a sza­vakat tettek követik. A ma­gyar nép történelmi útja a szocializmus, ebben az or­szágban munkával, a szocia­lizmus erejével boldogulha­tunk. A párt főtitkára vége­idtől arról szólt, íhogy felada. fáinkat bonyolult nemzetközi körülmények közepette kell elvégezni. A külpolitikai kérdéseket érintve rámuta­tott: a Szovjetunió, a Var­sói Szerződés legutóbbi bé- ke javaslatai igazságosak, mindkét fél érdekeinek meg. felelnek. A tömegpusztító fegyverektől mentes világ megteremtésére vonatkozó program, az egyenlő bizton­ság koncepciója, a kölcsönös ellenőrzés mellett megvaló­suló leszerelés indítványa, mind-mind egy békésebb vi­lág megteremtésére ad le­hetőséget. Bíztató válasz azonban a másik oldalról még nem érkezett: ellenke­zőleg, újabb feszültséget kel­tő lépésekről érkeznek hírek. Pedig nincs más út az embe­riség előtt, mint a béke, s ezt fel kell ismernie min­denkinek, függetlenül attól, hogy milyen a világnézete. Két társadalmi rendszer van, s ha élni alkarunk, akkor meg kell tanulnunk egymás mellett, békében élni. Bízom abban, hogy ezt minden ér­dekelt fél megérti, s a jó­zanság kerekedik felül — mondotta Kádár János, majd további sikereket kívánva búcsúzott el vendéglátóitól. Bányászsztrájk Belgiumban A belgiumi Limburg szén­medencéjének 20 ezer bányá­sza hétfőn folytatta egy he­te megkezdett sztrájkját és elhatározta: követelései ki­harcolásáig nem hagyja azt abba. A sztrájkolok a kormány ama terve ellen tiltakoznak, hogy az állami költségvetés nagy hiányár ik csökkenté­sére veszteséges bányaüze­meket akar bezárni és a munkásokat elbocsátani. A sztrájkolókat felháborította, hogy Martens miniszterelnök válasz nélkül hagyta levelü­ket, amelyben küldötteik meghallgatását kérték. A sztrájkoló bányászok hétfőn haragjukban már pá­lyaudvarokat foglaltak el és főútvonalakat, csomópon­tokat torlaszoltak el. Fokozza a belpolitikai fe­szültséget, hogy a pedagógu­sok és a közalkalmazottak, akiket szintén elbocsátás fe­nyeget költségvetési takaré­kosság miatt ugyancsak sztrájkot hirdettek. PANORAMA BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fe­jezte ki jókívánságait Hiro- hito császárnak Japán nem­zeti ünnepe alkalmából. ♦ Losonczi Pál táviratban üdvözölte Beatrix holland királynőt Hollandia nemzeti ünnepe alkalmából. SZOLNOK A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa által a telepü­lésfejlesztési társadalmi mun­ka legjobbjai számára ala­pított Nemzeti Zászlót adtak át kedden Szolnokon, Békés­csabán, Harkányban és Ti- szajenőn. Szolnokon meleg, elismerő szavak kíséretében Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az Országgyűlés elnöke adta át a zászlót. TATABÁNYA Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a KISZ Központi Bizott­ságának első titkára kedden Komárom megyébe látoga­tott. Először a Márkushegyi Szénbányát kereste fel, majd a Nagyigmándi Új Élet Ter­melőszövetkezetet, s végül Tatabányán a KISZ megyei vezetőivel folytatott eszme­cserét. BERLIN Az NDK és az NSZK kép­viselői kedden Berliniben újabb megbeszélést folytat­tak a két ország közötti tudo­mányos és műszaki együtt­működést szabályozó szerző­dés kidől go zásáról. RÓMA Ünnepélyes keretek között mutatták be hétfőn este Ró­mában a „Liszt Ferenc éle­te” című, nemzetközi koop- rodúkeiőban készült televí­ziós sorozatot, amelyet Szi- netár Miklós rendezett. Az olasz televízió hat héten ke­resztül szerda esténként ve­títi majd a sorozatot. HANOI A múlt héten a kambodzsai népi fegyveres erők a harcok során 357 ellenforradalmárt tettek harcképtelenné — je­lentette az SPK kambodzsai hírügynökség. WASHINGTON Az Egyesült Államok hi­vatalosan is felmondja az ANZUS-szerződés keretében meghatározott katonai együtt­működést Űj-Zélanddal, ab­ban az esetben, ha az ország parlamentje törvénybe iktat­ja a nukleáris fegyverekkel felszerelt, illetve a nukleáris hajtóanyagú hajók kitiltását az új-zélandi kikötőkiből. A washingtoni kormány erről már hivatalosan értesítette is Űj-Zélandot. Mai kommentárunk Faluvégi Lajos, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke kedden Moszkvában tárgya­lást folytatott Nyikolaj Tali- zinnal, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának első elnök- helyettesével, az Állami Terv­bizottság elnökével. A folya­Dr. Martin Bangemann, a Német Szövetségi Köztársa­ság Szövetségi gazdasági mi­nisztere, a Szabaddemokrata Párt elnöke — Veress Péter külkereskedelmi miniszter meghívására — kedden ha­zánkba érkezett. A kedd délutáni megbe­szélésen a két miniszter át­tekintette a magyar—NSZK gazdasági kapcsolatok alakú­kudarcok matos tervkoordináció kere­tében tárgyaltak a gazdasági kapcsolatok bővítéséről, a hosszú távú együttműködést szolgáló új formákról. A megbeszélésen részt vett Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete is. lását, kijelölve az együttmű­ködés bővítésének legfonto­sabb területeit. A találkozó­nak azért is nagy a jelentő­sége, mert az NSZK hazánk legfontosabb tőkés kereske­delmi partnere, a kétoldalú árucsere dinamikusan nö­vekszik, értéke tavaly már meghaladta az 5 milliárd márkát. Az újáhb tűzszünetről könnyen elképzelhető, hogy is­mét csak rövid életű lesz. Az a felhívás ugyanis, amelyet ezúttal a Libanoni Erők nevű keresztény szervezet .ett közzé, s amely általános és egyoldalú fegyvernyugvást szorgalmaz, aligha különbözhet sókban az előző, megszö­vegezésükben éppoly bíztató bejelentésektől. Az előjelek mindenesetre nem sok derűlátás a adnak okot. A megnyugvásra, békés tárgyalásokra történő fel­szólítások az elmúlt napúkban sem voltak képesek elihall- gattatni a fegyverdörgést a bejrúti demarkációs vonal mentén, ahol újra le kellett zárni a főváros Ikét részéi összekötő átjárókat. A feszült helyzetben, úgy tűnik, nem hozott sikert a muzulmán és a maronita egyház magas képviselőinek közvetítési kísérlete sem. Ezúttal nem ar­ról volt szó, hogy ne lett volna meg esetleg a szemben ál­ló felékben a jó szándék, hanem inkább arról, hogy a fej­lemények irányítása, az ellentétek tényleges csökkentése immár rég nem a vallási szféra szereplőin múlik. Az egy­házaik politikai, s még inkább katonai lehetőségei ugyan, is meglehetősen korlátozottak, az egymással harcoló tu­catnyi milídia részéről viszont jóval kevésbé tapasztalha­tó igazi szándék az ellenségeskedések beszüntetésére. „Hovatovább minden milídisita egy független szervezetet képez — panaszolta maga Karami kormányfő is, hozzá­téve komor véleményét: — egyelőre semmilyen megol­dás nincs kilátásban az olajfák földjén.” Pesszimizmusát igazolja azoknak a közvetítési próbálkozásoknak az ered­ménytelensége is, amelyéket Damalszkússzál hoznak össze­függésbe. Asszad elnök legutóbbi nyilatkozatában ismét síkraszállt ugyan a libanoni megbékélés elősegítése, s a szíriai szerepvállalás fenntartása mellett, egyben azon­ban arra is felhívta a figyelmet, hogy milyen sokrétű, egyeztetett kísérletek történtek a tavaly decemberben DamaS'Zikuszhan aláírt rendézési csomagterv aláásására. A biztonsági helyzet köziben tovább romlik. A külföldi­ek, a nagykövetségek Védelme „kívánnivalókat hagy ma­ga után” — fogalmazott egy nyugat-bejrúti bizottság. Enyhén szólva kérdéses tehát, mennyit javíthat az össz­képen az éjféltől meghirdetett tűzszünet... ELEKES ÉVA Faluvégi Lajos moszkvai tárgyalásai Martin Bangemann Budapesten Vietnami évforduló Tizenegy éve, éppen a nem­zetközi munkásosztály legna­gyobb ünnepének előestéjén Saigon (ma Ho Shi Minh vá­ros) felett, az elnöki palotán már a Dél-vietnami Köztár­saság Ideiglenes Forradalmi Kormányának zászlaja len­gett. A vietnami nép a leg­szebb május 1-1 ajándéknak örvendezhetett: egész Dél­Vietnam felszabadult! Évtizedekig tartott a küz­delem a japán, a francia, majd az amerikai elnyomók, a régi és az új gyarmatosítók ellen. A győzelemben orosz­lánrésze volt annak az ösz- szefogásnak, amely Dél-Visl- nam hazafias erői és északi testvéreik között valósult meg, s amelynek során ha­tékonyan kapcsolták össze a katonai, politikai és diplomá­ciai erőfeszítéseiket. A Dél-Vietnam felszabadí­tása után hamarosan ismét egységes Vietnam népe a munka frontján is szép sike- jes figyelmét és energiáját reket ért el azóta, s remélhe- csak a békés országépítésnek tőleg mihamarabb már tel- szentelheti. A felszabadult Saigon lakói köszöntik a népi hadsereg katonáit

Next

/
Oldalképek
Tartalom