Tolna Megyei Népújság, 1986. április (36. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-28 / 99. szám

1986. április 28. "rsiËPÜJSÂG 3 Hatékony, fegyelmezett munkával a gyorsabb haladásért/ A KISZ Tolna megyei I ■■■■■ ffI ' * ffI ■ I .. lelentjuk (Folytatás az 1. oldalról.) vési lehetőségeit, eredmé­nyeit, gondjait. Az eszmei, politikai neve­lő munka kapcsán arról is szól a beszámoló, hogy a fia­talok életkoruknál fogva ér­zékenyebben, türelmetleneb­bül reagálnak a hibákra, fo­gyatékosságokra, elítélik a hanyag munlkavégzést, a munka nélkül, ügyeskedéssel szerzett jövedelmet, a minő­ségi követelményeknek meg nem felelő munkát. Rétegző­désük alapján eltérő heves­séggel és módon keresik a választ, a megoldást a tár­sadalmi, gazdasági fejlődé­sünk ellentmondásaira, sa­ját problémáik megszünte­tésére. Nem tekintik lezárt­nak, megváltoztathatatlannak azokat a viszonyokat, ame­lyekbe beleszülettek. A kri­tikus hangvételű beszámoló utal arra, hogy a politikai nevelőmunka eredményessé­gét gátolja, a KlSZ-tagok többségénél nincs meg a szilárd politikai alapismeret, a rendszeres tájékozódás, az önképzés. Aztán részletesen elemzi, hogy mit tettek a tör­ténelemszemlélet formálása, a szocialista hazafiságra ne­velés, nemzeti önbecsülés ki­alakítása, a béke megőrzése, a KISZ politikai képzési rendszerének eredményeseb­bé tétele érdekében. Szól a párttaggá nevelő, párttag­ajánló tevékenység fontossá­gáról, a nevelő partnerek együttműködéséről, az egész nevelőmunka célkitűzéseiről, majd megállapítja: a fiata­lok szocialista tudatának és helyes közgondolkodásának kialakulását nehezíti a tár­sadalmi értékrend átformá­lódása, és ez magatartásuk­ban, az emberi kapcsolatok lazulásában a közösségtől va­ló eltávolodásban, a politikai közömbösségben és a hará- csolásiban jelentkezik. Mind­ezek megkövetelik a munka, a módszerek állandó meg­újulását, fejlesztését. Az ifjúsági szövetség ne­velési munkáját képező köz- művelődési tevékenységgel — ami főleg a fiatalok általá­nos és szakmai képzésére, a szabad idő tartalmas, hasz­nos eltöltésére irányuló — is foglalkozik a beszámoló, és többek között megállapítja azt, hogy az elmúlt évek gyors technikai fejlődése je­lentősen megváltoztatta az ifjúság szórakozási szokása­it, a szabad idő eltöltésének módját. Míg a városokban javult a feltételrendszer, ad­dig a kistelepüléseken és a lakóhelyen a személyi és tárgyi feltételek hiánya gyakran nehezíti a munkát. Az egészséges életmódra ne­velésnek fontos színtere a sport és a turisztika, amely a helyi kezdeményezésű ren­dezvényekkel nagy tömeget mozgósított, de kívánatos lenne a szakmai, illetve tár­sadalmi és tömegszervezetek összehangolt együttműködé­se. Befejezésül foglalkozik az írásos anyag az irányító munka színvonalával, a KISZ-vezetők felkészültségé­vel, összetételével — megje­lölve a feladatokat is, majd pediig a pénzügyi ellenőrző bizottság célmegjelölő érté­kelését is tartalmazza. »» Legyen érték KISZ-tagnak lenni” — A KISZ Tolna megyei Bizottsága megbízásából a szóbeli kiegészítésben arra törekszem választ adni, ho­gyan értékelhető az elmúlt öt év munkája a KISZ meg­újulási törekvéseinek tükré­ben, illetve a kongresszusi vitadokumentumok vitája — alapján — kezdte Kiss Mag­dolna szóbeli kiegészítését. — Mai értékelésünk hetek, hó­napok komoly munkájára, a KISZ-szervezetek és alsóUto irányító KlSZ-ibizottságok fe­lelősségteljes munkaértékelé­sére, javaslataira épül. A társadalom jelenlegi helyzetének áttekintése után így folytatta: — A társa­dalomban kijelölt szerepünk eredményes teljesítése, a mindenkori politikai igé­nyekhez igazítása érdekében szükséges időről időre végig­gondolnunk, hogy milyen for­mákban és keretekben foly­jék az a közösségi, politikai, közéleti munka, amelynek az ifjúsági szövetség ad teret és tartalmát. Ha a gazdaság, a pol i tikai i nté zmén yr e n d szer működését, korszerűsödé­sét nézzük, s ennek ösz- szefüggéséhen próbáljuk megítélni szerepünket, fel­adatainkat, akkor elmond­hatjuk, hogy most jött el az ideje a vizsgálódásnak. Ugyancsak ezt válaszolhat­juk. ha belülről, szervezete­ink, az irányító bizottságok működése, munkája oldalá­ról közelítjük meg a kérdést. Az utóbbi években nemegy­szer felvetettük", elmondtuk már különböző mozgalmi fó­rumokon, hogy szervezeti megoldásaink, programjaink, módszereink sok tekintetben nem követik a valós életet, a KISZ-tagság igényeit. Mun­kánk hiányosságainak egyik legnyilvánvalóbb jelzője az volt, hogy több ifjúsági ré­tegben, csoportban gyengült a KISZ hatása, hogy az alap­szervezeti közösségek veszí­tettek összetartó erejükből, tevékenységükben erősödött a formalizmus. A megújulás szemszögéből nézve a tizenéves diákok kö­rében végzett munkát mond­hatjuk sikeresebbnek — Kiss Magdolna: „Az elmúlt öt év munkáját eredmé­nyesnek minősítjük" folytatta Kiss Magdolna. Az elmúlt időszakban érezhetően aktívabbak lettek a tizenéve­sek, ezzel összhangban bő­vültek a KISZ munkaformái is. Az írásos beszámolóban jelzett gondok ellenére is azt mondhatjuk, hogy az isko­lákban, a KlSZ-szervezetek- nél megmozdult valami. A változások mozgatói maguk a diákok. Első és legfontosabb lépésként a szervezethez tar­tozás követelményeinek tisz­tázását, a magasabb követel­ménytámasztást és az aktív, érdeklődő kisközösségek megteremtését tűzték ki cé­lul tanintézeti KlSZ-szerve- zeteink. A megújulás útjait, formáit, módszereit illetően persze szép számmal akad­nak kérdőjelek. A megoldást diákoknak, tantestületeknek, irányító bizottságoknak kö­zösen M megtalálniuk, s a válaszok tanintézetenként mások és mások lehetnek. Az aktivizálódás jeleit ta­pasztaltuk az elmúlt években a fiatal értelmiség körében is. Értelmiségi KlSZ-tagja- ink az átlagosnál érzéke­nyebbek azokra a politikai síkú és a gazdálkodást érin­tő változásokra, amelyek a társadalomban végbemen­nek. A termeléshez kötődő mozgalmi feladatok megva­lósításában, a politikai neve­lőmunkában, az érdekvéde­lem, érdekképviselet terén megnyilvánuló támogatásuk és feladatvállalásaik hozzá­járultak ahhoz, hogy az el­múlt öt év ifjúságmozgahni munkáját is alapvetően eredményesnek minősíthet­jük. Fontosnak tartom hang­súlyozni, hogy nem akarunk megválni a KISZ-iben fel­adatot és folyamatos tagsá­got vállaló értelmiségi fiata­loktól1 26 éves korban, mint ahogy szeretnénk magunk között tudni az aktív mun­kásfiatalokat is. Az ő körükben végzett te­vékenységünk és tömegbefo­lyásunk fejlődött a legkeve­sebbet az elmúlt időszakban. Egyfajta elfordulást tapasz­talunk a közélettől1, a moz­galomtól. Az okot kérdezve többen tömören így fogal­maznak: él'ni kell. Ez pedig többletmunkát és szabad időt kíván a közéleti tevékenység rovására iS. Ezért gondolom, hogy rétegmunkánk a mun­kásfiatalok körében komoly felülvizsgálatra szorul. A kongresszusi felkészülés vi­táiban nyilvánvalóvá vált, hogy munkaformáink egy ré­sze kiürült, termelési moz­galmaink, akcióink elavultak. Színesebb, sokirányúbb mun­kára, több élményt adó kö­zösségi programra, az egyén számára is hasznos, termelő- munkára mozgósító szakmai feladatokra van szükség. Csak ez oldhatja fel azt a dilemmát, hogy a KISZ mi­nőségi munkája érdekében támasszunk magasabb köve­telményeket a KISZ tagjaival szemben, ugyanakkor tűzzük ki célul a szervezetttség, tö­megbefolyás növelését a munkásfiatalok körében. A két dolog együtt, azonnal ne­hezen teljesíthető, de egy-két év távlatában nem megva­lósíthatatlan. Erre a meg­győző erőre a lakóterületen is nagy szükség van. Itt ne­hezíti a munkát a fiatalak heterogén összetétele, a veze­tői gondok, az anyagi és tár­gyi feltételek szűkössége. Mindezekkel együtt is el­mondhatjuk, hogy sok ki­használatlan lehetőség rejlik ezen a területen. Ezt követően az alapszer­vezetekről, k<is közösségek munkájáról, majd a vezető személyiségéről, felelősségé­ről beszélt a KISZ megyei bizottság első titkára, majd így folytatta: — A közössé­get legjobban formáló és ösz- szetartó erő a közösen kigon­dolt és megvalósított cselek­vés, az együtt végzett munka felelőssége és öröme. Eköz­ben tudjuk alakítani nor­máinkat, hagyományainkat, saját követelményrendsze­rünket. Így növekedhetnek a szervezet belső értékei és így válhat valósággá az az óha­junk is, hogy legyen érték KlSZ-itagnak lenni. Mun­kánk során nem szabad meg­feledkeznünk arról sem, hogy politikai szervezet vagyunk, és ez azt jelenti, hogy a fia­talokat érintő minden lénye­ges kérdéshez közünk van, ennek a felelősségteljes sze­repnek pedig meg kell fe­lélni. Az érdekvédelmi, érdek- képviseleti munka feladatai­nak felvázolása után így fe­jeződött be a szóbeli kiegé­szítés : — A KISZ erejét, tevé­kenységünk sikerét sok te­kintetben a gyárkapukon, in­tézményeken, iskolákon belül folyó teljesítmény határozza meg. A rétegmunka további fejlesztése, a politikai jelleg erősítése megköveteli, hogy növeljük a testület mellett működő rétegtanácsok, szak­mai bizottságok számát. Ez elősegíti a véleménynyilvání- tááí, a demokratizmus, a szakmai hozzáértés erősíté­sei. Problémaérzékenyen, nagy kezdeményező készség­gel és rugalmassággal kell dolgoznunk, mert csak így tudunk segíteni a szerveze­teknek az önállóság fokozó­dásában, napi gondjaik meg­oldásában. Lehet számítani a fiatalokra A küldötteken kívül me­gyerik vezetői is hozzászól­tak a beszámolóhoz, értéke­lésükkel, véleményükkel gazdagították a küldöttgyű. lés munkáját. Péter Szigfrid, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának első titkára két gondolatkör köré csoporto­sította hozzászólását. Első­ként az ország belpolitikai helyzetét vázolta fel, -hiszen ettől elválaszthatatlan me­gyénk és ezen belül ifjúsági mozgalmunk helyzete, majd a fiatalokról szólt. Elmondta, hogy megyénkben kedvező élet- és munkafeltételeket kapnak a fiatalok, bár gon- dök is jelentkeznek, az in­frastruktúra, kommunális-, lakásellátottság, az oktatás és egészségügy helyzetében, amelyek megoldására a me­gyéi pártbizottság kidolgoz­ta a koncepcióját, a fiatalok véleményét is meghallgatva, figyelembe véve. Kiemelte, hogy lehet számítani a fia­talok aktivitására. Az ifjú- kommuinistáknak, a felnőtt társadalom felelős tagjainak a fiatalok rétegénél jelen kell lenniük. Mind többeket, kell bekapcsolni az építő- munkába úgy, hogy az új kérdésekhez új módon, a helyi követelményéknék megfelelően tudjanak alkal­mazkodni. Ezután részlete­sen szólt a KISZ egyik fon­tos hivatásáról, a párttagság utánpótlásának biztosításá­ról. A KISZ megyei bizott­ságának munkájáról szólva a sokald'alú újító irányító tevékenységet emelte ki, a megújulásra való -törekvés­nél pedig a türelmes, foko­zatos munkát hangsúlyozta, a párt, állami és tömegszer­vezetekkel valló együttműkö­dés szükségességét, hiszen csak így lehet reális esély a kitűzött feladatok -megvaló­sítására. Császár József, a megyei tanács elnöke hozzászólásá­ban külön kitért az ifjúság rétegét érintő problémákra, a lakáshelyzet, lakáselosztás, jövedelmi viszonyok gondja, iit taglalta. Ezután a demog­ráfiai hullám középiskolát elérő áramlatának kedvezőt­len hatásáról, az ebből adó­dó feladatokról, az iskolák bővítésének megyei koncep­ciójáról szólt. Megemlítette azt a szemléletbeli változást, amit a kötelességüket telje­sítő, jogaikkal felelősséggel élni tudó fiatalok példája eredményezett az idősebb generációnál. A megyei ta­nács elnöke elmondta, hogy a fiatalok élet- és munka­körülményeivel kapcsolatos témákat a testületek az if­júság szempontjait figye­lembe véve Vizsgálják, jól szolgálják ezt a -tanácsok és a KISZ-szervezetek közötti megállapodások. Szintén ezt példázza a KISZ képviselői­nek részvétele a tanácsi munkában, a településfej­lesztés sokoldalú tevékeny­ségrendszerében. A válasz­tott tisztségviselők 30 száza­léka 30 év alatti fiatal, az if­júság nevelésének, formálá­sának egyik alapja az állami szervek bizalma, t-ürelime, — fejezte be gondolatsorát Csá­szár József. Utolsóként kért szót dr. Tomsics Erika, a KISZ KB Intézőbizottságának tagja, aki a megújítást mindig akaró, a helyét a hazában megtaláló ifjúságról beszélt. A társadalmi program adott, az MSZMP XIII. kon-giresz- szusa kidolgozta, — mon­dotta — s ennék közvetítése, a fiatal generáció megnye­rése most a feladat. Hogy miilyen KISZ-t akarunk, a kérdésre adott egyértelmű válasz: jobb, minőségi szer­vezetéket. Ez nem egy radi­kális tag-létszámcsökkentést jelent, hanem azt, hogy a szervezettség és a politikai erő közelítsen egymáshoz. Színesebb legyen a mozga­lom, közvetlenebbül szóljon az egyes rétegekhez. Az -if­júságért tenni akarók lépje­nek be, maradjanak csak a mozgalomban. Az érdekvé­delem 'kérdésénél, a KISZ és szakszervezet szerepét úgy ítélte meg, hogy a fiatalok egyéni érdeke mellett a szakszervezet, a közösségi érdek mellett a KISZ álljon ki. Tatár Hajós megyei imun- kásőrpahancsndk írásban nyújtotta be hozzászólását. (A küldötték véleményét, ér­tékelésüket, pr Obi émaf elve. tésüket lapunk keddi szá­mában, a Eiatalók oldalon részletesen közöljük.) A szekcióülésekről Egyed László, az ipari és szolgáltatás székeié vezetője elmondotta, hogy a hozzá­szólók egyhangú véleménye szerint szükség van arra, hogy az ifjúsági munkában dolgozói területen is változás következzen be. Élesen vető­dött fel a fiatalítással kap­csolatban a 26 éves tagfel­vételi korhatár, amit többen elleneztek. A különmunkáról szólva elhangzott, hogy szük­sége van a gazdasági mun­kaközösségekre a fiatalok­nak is, de nemcsak azt kell látnunk, hogy a fiatal pénz­szerzésért vesz részt ebben a munkában, hanem azt is, hogy ez lehetőség az önmeg­valósításra. A fiataldk sze­retnék dolgozni, és jól is dolgoznak — állapították meg. Az élelmiszergazdasági szekció vezetője, Boros Lász­ló elmondta: a fiatalok ve­zetővé válásával kapcsolat­ban elhangzott, hogy a je­lenleg meglévő bérezés mi. att nem szívesen vállalkoz­nak vezetői munkára. Java­solták, hogy -teljesítmény szerint történjen a bérezés, ez legyen a döntő. A falu vi­szonyait figyelembe véve az a cél, hogy a KISZ-en kívü­li fiá tál ókat is bevonják az értelmes cselekvésbe. A kül­döttek a falusi ifjúsági alap létrehozásával egyetértettek. Az értelmiségi szekció munkáját Török Mária ösz- szegezte, Ezen az ülésen hangzott el, hogy meg kell állítani a szellemi -munka ál­talános leértékelődését, el kél-1 érni azt, hogy a fiatal értelmiség a szakképzettsé- génék megfelelő munkakör­be kerüljön. Aki több -mun­kát végez, éljen is jobban. A vezetővé válás kérdése olyan értelemben vetődött itt fel, hogy élni kellene a fiatalok, magasabb furtkcfióba való helyezésének lehetőségével. Annák a fiatalnak aki erre vállalkozik, meg kellene ad­ni a lehetőséget, és ha nem teljesíti megfelelően felada­tát, akkor vállalja azt is, hogy visszalép. A heves vi­ta alapján kiegészítés hang­zott el a határozati javaslat­tal kapcsolatban: a KISZ- szer vezeték vitassák meg a társadalom előtt álló felada. tokát, keressék megoldásuk lehetőségeit, törekedjenek reális javaslatokkal a prob, lémák megoldására. Rácz László a középiskolai szekción elhangzottakat is­mertette. A legtöbb szó a megújulási törekvésekről esett. Változtatni kellene a KISZ-tagfelvétel jelenlegi rendszerén, ugyanis az első­söket feltétel nélkül rögtön felveszik. Szó esett a tanár- diák viszonyról, az iskolai demokrácia kérdéseiről, ja­vaslat hangzott el a dolgo­zói és az iskolai KlSZ-szer- vezetek együttműködéséhez. Az öntevékeny körök megala­kításához felnőtt-segítséget igényelnék. Mind a négy szekció meg­választotta a rétegtanács el­nökét. titkárát és a tagokat. Választottak a küldöttek A küldöttgyűlés titkos sza­vazással megválasztotta a megyei KlSZ-bizottság első titkárát, titkárait és tagjait, a pénzügyi ellenőrző bizott­ság vezetőit, valamint tíz tag­ját, a kongresszusi küldötte­ket és élve delegálási jogá­val, egy fiatalt delegált a KISZ Központi Bizottságába. A KISZ Tolna Megyei Bi­zottsága első titkárának is­mét Kiss Magdolnát, titká­rainak Török Máriát, Rácz Lászlót és Boros Lászlót, tagjainak Homoki Zoltánt, Hanti Sándort, Kirch Jánost, Pámer Jakabot és Szummer Krisztinát választották. De­legálási jogával élve a me­gyei úttörőelnökség Bácsal­mási Lászlót, a Szekszárdi 505. Számú Ipari Szakmun- káslképző Intézet Pintér Jó­zsefet, a Paksi Atomerőmű Vállalat Berkó Jánost, a KISZ Szekszárd városi kül­döttgyűlése Csömör Évát, az „ipar, szolgáltatás szekció” Szautner Józsefet, az élelmi­szergazdaság szekció Sándor Juditot, a középiskolai szek­ció Tamis Viktóriát delegál­ta a KISZ megyei bizottsá­gába. A pénzügyi ellenőrző bi­zottság elnökének Nagy Lászlót, titkárának Szíjártó Lászlót választották. A kongresszusi küldöttek: Kiss Magdolna, Berkó János, Ambrusz Pál, Bácsalmási László, Kaszás Lajos, Bara­bás Éva, Szabó Loránd, Már. kus Ágota, Zenka Lajos, Stercz Jánosné, Sükösdi Ju­lianna, dr. Horváth Katalin és Pancza Tibor. Az ezret meghaladó taglétszámú KISZ-szervezetek által köz­vetlenül delegált küldöttek: Eger László (505. Számú Ipa­ri Szalkmunkásképző Intézet, Szekszárd) és Molnár László (Paksi Atomerőmű Vállalat). A KISZ Központi Bizottságá- gáha Molnár Lászlót (Paksi Atomerőmű Vállalat) dele­gálta a megyei küldöttgyűlés. A plenáris ülésen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom