Tolna Megyei Népújság, 1986. április (36. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-22 / 94. szám

1986. április 22. îsiÉPÜJSÀG 5 FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK Megújulás az 505-ösben A Szekszárdi 505. Ady Endre Szakmunkásképző In­tézetben 1986. április else­jén a küldöttgyűlés Nyéki Istvánt választotta meg KlSZ-titkámaik. Az iskolának 1800 tanuló­ja van, közülük ezerkétszá­zam KISZ-tagak. Ebből a magas létszámból adód ük, hogy az iskoláhan függétle- nített titkár láthatja el a KISZ-.titkári teendőket. A titkár mellett 15 tagiból álló bizottság irányítja a fialta - lokat összefogó szervezetet. — Sokrétű a KISZ-b'tikár tevékenysége, hiszen az ösz­töndíjak megállapításától a szabadidős rendezvények szervezéséig, lebonyolításáig mindenhol ott kell lennie. Miiben újét meg a KISZ- mozgalom az 505-ösben? — Az eddigi jó tapasztala­tok ellenére itt is érezhető, hogy a tanulói KlSZ-szerve- zetek megújításra szorulnak. A KISZ-szervezetek munká­ja több esetben egysíkúvá vált. A mai tizenévesek nem érzik magukénak igazán a mozgalmat. Szükség van a változtatásra, ezért nekünk is másképp kell hozzájuk szólni, murtkába hívni őket. Kidolgoztuk az egész szak­munkásképző intézet moz­galmi munkájára vonatkozó megújítási tervet, amelynek véglegesítésére szeptember, ben sor kerül. Gyakorlati­lag az új tanévben kezdjük e szerint a programokat és a munkát. Addig is alapszer- vezetli körökben vitát kez­deményezünk, ahol a tagok megismernék a programot, elgondolkoznának rajta. Jó lenne, ha vita is kialakulna, hiszen szavazásra akarjuk bocsátani háromvaniáeiós tervünket. A viták alapján döntenénk el, hogy melyiket fogadják el. A vitában el­hangzott érvéket titkári ér­tekezleten összegeznénk. — Miiből áll a három vá­lasztási lehetőséget tartalma­zó programjavaslat? — A mozgalmi munka alk­otóit, programjait és a sza­badidős tevékenységet ér­deklődési körök szerint osz­tottuk fél. így az a választá­si lehetőség általános érdek­lődési körit ölel fel. A b. in. kâbfo a szakma iránti osztá­lyozás, a c. pedig ennék a kettőnök a variánsa. Amíg a KlSZ-tlitkári he­lyiségben beszélgetünk, töb­ben is benyitnak, érdeklőd­nek, intézik doLgalikat. Kö­zülük kérdeztünk néhányat: ismeri-e a megújulás prog­ramját, mi a véleménye er­ről? Orsós János harmadéves központifűtés-szerelő szak. munkástanuló: — Nekem az a. és a b. javallat egyfor­mán tetszik, még nem tudok dönteni a kettő közölt. Milei László, autószerelő szakmunkás : — Nekem az a megoldás szimpatikus, a szakmai osztályozást kevés­bé tartom szerencsésnek. — A vélemények változó, ak. Remélhetőleg hasznos vita alakul ki, s ha a három variáció közül nem tudnak választani, akkor akár egy negyediket is elfogadhatunk — fejezi be a beszélgetést Nyéki István KISZ-titkár. Az oldalt összeállította: Szekér József KISZ-szervezetek a kongresszus előtt Az elmúlt év végén és eimun ez év tavla szán több jelentős bel- és külpolitikai esemény zajlott. A Szovjetunió Kommunista Pártja, a testvéri szocialista országók kommunista párt­jai, valamint a Hazafias Népfront és a szakszerveze­tek tartották illetve tartják kongresszusukat. Ezek sorá­ba illeszkedik a Magyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség XI. kongresszusa is, amelyet 1986. május 23—25. között rendeznek meg. A kongresszusi felkészülés részeként a fiatalok a szer­vezet valamennyi szintjén értékelik a X. kongresszus óta végzett munkát, megha­tározzák a KISZ cselekvési programját a következő idő­szakra. Megyénkben ez év tavaszán 828 KlSZ-alapszer- vezet tartotta meg a mozgal­mi év zárását és az év indí­tását kísérő beszámoló, illet­ve tervező taggyűlését, s ezt követően 78 szervezeti szin­tű küldöttgyűlés összegezte azok munkáját. A fiatalok a taggyűlések, küldöttgyűlések előtt egyéni és kiscsoportos beszélgetés formájában nyilvánítottak véleményt az alapszervezet és a KISZ-tagok munkájá­ról, a KISZ Központi Bizott­sága előzetesen kiadott vita­dokumentumairól. Ezekbe igyekeztek bevonni a kör­nyezet, a párt és tömegszer­vezetek tagjait is. Az értékelő és tervező taggyűlések január 15.— március 15. között, a szerve­zeti szintű küldöttgyűlések március 15.—március 31. között zajlottak. A taggyű­lések, küldöttgyűlések beszá­molói általában kritikusan értékelték az elvégzett mun­kát, de kevésbé voltak előre mutatóak, politizálóak, elem- zőek. A beszámolót követő vitá­ban nagyrészt a szervezet működésének kérdéseivel, az anyagi- technikai feltételek hiányával, a szabadidő-eltöl­tés lehetőségeivel, a munka- körülményekkel, a tovább­képzés kérdéseivel foglalkoz­ták. A gyakorlati munkában a politikai nevelés, az érdek- védelem, érdekképviselet nem jelentkeznek kézzelfog­hatóan a KISZ-tagok számá­ra, s emiatt kevesebb szó esett ezekről a kérdésekről. Pozitívumként értékelhető azonban, hogy az elmúlt évekhez képest nagyobb fi­gyelmet kapott a káderkivá­lasztás, káderegyeztetés, ami a választások eredményeiben is megmutatkozik. A KISZ-ben hagyomány már, hogy a fiatalok a vá­lasztások során egyre széle­sebb körben élnek a kettős, iletve többes jelölés lehető­ségével. A küldöttgyűlések során valamennyi testület tagjait és vezetőit a közel­múltban bevezetett új vá­lasztási módok adta lehető­ségek alapján választották. A legműködőképesebb for­mának azt tartották a szer­vezetek, amikor a testületi tagok egy részét közvetlenül irányított szervezeti egysé­gek delegálták, másik részét pedig a küldöttgyűlés válasz­totta meg. Emellett gyakran alkalmazták a közvetlen vá­lasztási formát is — elsősor­ban tanintézeti KlSZ-szer- vezeteknél —, ahol a teljes tagság részvételével zajlott a testületi tagok és tisztségvi­selők választása. Ez évben az alapszervezeti titkárok 20%-a, a vezetőségi tagok 25—30%-a cserélődött. A szervezeti szintű KlSZ-bi- zottságok titkárainál és tag­jainál 65%-ban történt vál­tás. A korábbi évekhez képest kisebb arányú fluktuáció mellett jelentősebb ered­ményiként könyvelhetjük el. hogy a megválasztott titká­rok, vezetőségi tagok, testü­leti tagok átlagéletkora lé­nyegesen alacsonyabb az elő­dökénél. Ezzel igazolódni látszik a KISZ azon törek­vése, hogy a fiatalabb kor­osztályok (18—25 év) kapja­nak nagyobb szerepet a moz­galom arculatának alakítá­sában. A beszámoló a KISZ-tagság kb. 10%-ának szűnt meg tagsági viszonya. Ez az előző évinél magasabb arányú. A szervezetből kilé­pettek (1700 fő) jelentős ré­sze a 30 évhez közeli korosz­tályból tevődik ki. A taggyű­lések, a feladataik teljesíté­sének elmulasztása miatt 190 főt töröltek a KISZ-ta- gok sorából. Természetesen ma még ennél lényegesen több olyan fiatal található az ifjúsági szövetségben, aki nem felel meg a szervezet támasztotta követelmények­nek. A kongresszusi felkészülés részeként a taggyűléseken, küldöttgyűléseken több száz fiatal mondott véleményt a „Mi a teendőnk?” kongresz- szusi levélről és a központi rétegtanácsok vitadokumem- tumairól. A „Mi a teen­dőnk?” vitaanyag elsősorban arra keresett választ, hogy a KISZ tagjai hogyan viszo­nyulnak a KISZ rétegprog­ramjaihoz, a magasabb kö- vetelménytáTnasztás, a KISZ politikai jellege erősítésének kérdéseihez, a fiatalítási el­képzeléshez, az új tagkönyv bevezetéséhez, és a tagdijak emelésének tervéhez. A dokumentumok fogadta­tása a KISZ tagság körében karosztályonként és rétegen­ként eltérő volt. Helyeslik, támogatják a KISZ megújulási törekvése­it, azonban saját 'lethelyze- tükre egyenlőre kevésbé tud­ják ezt lefordítani. Emögött eddigi hagyományaink, mód­szereink is meghúzódnak. A szervezetekben eddig nem volt jelen az az igény, hogy az alapszervezetek, KISZ-szervezetek maguk formálják, változtassák meg az ifjúsági szövetséget, s emiatt most is sokan felül­ről jövő segítséget, instruk­ciókat várnak. A tartalmi kérdések közül a követelménytámasztás és a politikai jelleg erősítése vál­totta ki a legnagyobb érdek­lődést. A követelménytámasztás körül kibontakozott vita elég sok ellentmondást is ta­kart. Azzal valamennyi szer­vezet, a KISZ-tag egyetért, hogy magasabb követelmé­nyek nélkül nincs minősé­gibb munka. Miközben a tagság körében erős az igény arra, hogy legyen valami tényleges mércéje a szerve­zethez tartozásnak, ugyanak­kor szintén maguk fogalmaz­zák meg, hogy az önálló életkezdés, az egzisztencia megteremtésének nehézségei miatt a fiataloknak kevés az ideje a közéleti tevékeny­ségre, egyre kevesebben tud­ják azt vállalni. A politikai jelleg erősíté­sének kérdését a legtöbb he­lyen szűkén értelmezik. Jel­lemző, hogy az ötletek, a to­vábblépés gondolatai szinte kizárólag a politikai képzési rendszer felülvizsgálatára összpontosulnak. Kevésbé körvonalazódik még az a vé­lemény, hogy mit jelent a KISZ-tagok szerint politizá­ló szervezetként dolgozni. A rétegdokumentumokban megfogalmazott ötleteket, akciókat a fiatalok jónak tartják, támogatják, környe­zetükben megvalósíthatónak ítélik. A KISZ-tagok élénken rea­gáltak a fiatalítási törekvé­sekre, a tagfelvételi korha­tár felső határának rög­zítésére. A fiatalítással ösz- sze&ségében egyetértettek, de hangsúlyozták, hogy az ak­tív, idősebb KISZ-tagok ta­pasztalataira változatlanul igényt tart a szervezet. Az új tagkönyv bevezeté­se a tagság körében tetszést aratott. Ügy vélik, hogy az méltóan képviseli egy szer­vezethez tartozás tényét. So­kan felvetették, hogy a tag- könyvnek legyen „gyakorla­ti értéke” is a különböző rendezvények látogatásánál kedvezmények odaítélésénél. A KISZ megújulási tö­rekvéseivel kapcsolatban szinte valamennyi réteg és korosztály megfogalmazta, hogy célkitűzéseink megva­lósításának sikeréhez elen­gedhetetlen az ifjúság neve­lésében szerepet vállaló szer­vek, szervezetek támogatása, az érdemi együttműködés. A IZIÇ7 alapszervezetek, M IVI3X.- KiISZ-szerveze­tek taggyűlései, küldöttgyű­lései, a kongresszusi vitado- kumentumok vitái elősegí­tették, hogy a szervezetek, a KISZ-tagok átgondolják tel­jesítményüket a mozgalmi munkában, megvizsgálják viszonyukat a szervezethez, hogy alakítói lehessenek az ifjúságmozgalmi munka fej­lesztésének. Megyénk KISZ- szervezetei kongresszusi fel­készülésének következő állo­másai a ngayközségi, váro­si, megyei szintű küldött- gyűlések. Rácz László KISZ MB titkár Egymást kóstolgatva Megyei lövészverseny Nagy Tímea KISZ-titkár A Szekszárdi Egészségügyi Szakközépiskolát és az Egész­ségügyi Szakiskolát 1985. szeptember elsejétől össze­vonták. A két isíkoLa így már egy intézményként működik tovább, és így látja el kép­zési és oktatási feladatait. Az összevonás az iskolákban működő KISZ-szervezeteket is érintette. Az iskola csúcs- titkárának Nagy Tímeát, a szakközépiskola 'harmadik osztályos tanulóját válasz­tották meg, de mindkét is­kolában megmaradt külön- külön a két szervező titkár, agitáció- és propaganadafele- lős, valamint a kultúr- és sportfelelős tisztség. Az összevonás — vagy ahogy az iskolában nevezik: az integráció — új feladato­kat és problémákat is hozott, megbolygatta az eddig meg­szokott KISZ-életet. Ezekről a gondokról, az ebből adódó feladatokról beszélgetünk Nagy Tímea KlSZ-csúcstit- kárral, Pál Beatrix szervező titkárral, a szakiskola má­sodik osztályos tanulójával, Gungl Mária ifjúgárda-pa. rancsnotókal, a szakközépis­kola harmadik osztályos ta­nulójával, és Jobbi Éva har­madik osztályos tanulóval, a szakiskola ifjúgárda-parancs- nokával. — Az összevonás sok prob­lémát jelentett nekünk — kezdi a beszélgetést Nagy Tí­mea. — Először is kevésbé ismertük és ismerjük egymást mind a mai napig. Az: sem szerencsés, hogy az összevont iskola két épületiben van, s így a távolság újabb gondot okoz. — Az ifjúgárda-mozgalmon beiül is érezhető volt ez — veszi át a szót Jobbi Éva. — Nálunk a szakiskoláiban na­gyon sokan belépnek a gár­dába. Talán nem túlzók, ha azt mondom: majdnem min­den elsős szeretne ifjúgárdis­ta lenni. Szeretik a mozgal­mat, a mozgást és a sportot. Három szakaszunk van, de le­hetne alkár négy is. A közép­iskolában viszont keveseb­ben vannaik és csak egy sza­kaszt alkotnak. Közösen kel­lene szolgálatot adni, de ezt sokszor nehéz összegyeztet- ni. — Elég sok tennivalónk van — folytatja a gondolat­sort Gungl Mária. — Nekünk, szaikközépiskól ásóiknak több a tanulnivalónk, kevesebb a szabad időnk. Valóban ösz- sze kell még szoknunk. De van iitt egy másik gond is, amelynek mélyebbre nyúl­nak a gyökerei. Arról van szó, hogy a szákiskolások azt gondolják, hogy mi, szakkö­zepeséit lenézzük őket, pe­dig nem így van. — Lehet, hogy van ben­nünk egy ilyen kisebbségi ér­zés — szól közbe Jobbi Éva. — Talán azért, mert mi csak három évig tanulunk. Min­denesetre az elején nehezen mentek a dolgok és csaik kós­tolgattuk egymást, egymás közösségeit. Nehezen fogad­tuk el, hogy szakközepes lett a parancsnokunk. Hiszen alig ismertük őt. — Közös nevezőre kell jut­ni — folytatja Gungl Mária. — Eddig csak a gondokról beszélgettünk, pedig vannak eredményeink is. A közép­iskolában .nem volt olyan nagyértékű az ifjúgárda szer­vezettsége. Jól jött a szak­iskolások lelkesedése, hiszen fellendítette nálunk az ér­deklődést és szinte közös to- borzó lett év elején. Közös programokat dolgoztunk ki, az időt összehangoljuk és akkor nemcsak papíron le­het együtt menni szolgálat­ba, hanem ténylegesen is. — A megoldás a közös ren­dezvények és programok szervezése — mondja egy­szerre Pál Beatrix és Nagy Tímea —, de úgy keE ezt irányítani, hogy a két isko­la megőrizze saját hagyomá­nyait és emellett közösen új jókat is kialakítson. — Az ismerkedésen már túl vagyunk — folytatja a KISZ-titkár a beszélgetést, — és nem teszünk különbsé­get egymás között aszerint, hogy ki melyik iskolatípus­ban tanul. Erre a legjobb pél­da a közösen rendezett sza­valóverseny, amelyen még a zsűri sem tudta, hogy me­lyik versenyző melyik isko­lában tanul. Közösen alakít­juk ki akcióprogramjainkat, a tagfelvételt is közösen ren­deztük, közösen tartjuk az is­kolai rendezvényeket is, és hogy ne legyen vita, egy harmadik épületben — iga­zán méltó helyen — a Művé­szetek Házában. Szeretnénk, ha az ünnepélyeken elsősök az elsősökkel lennének egy helyen, a másodikosok a má. sod'ikosokkal és így tovább. A szalagavatókat külön-kü- lön tartjuk, ez már a ha­gyományokhoz tartozik. A ballagás viszont megint kö­zös lesz. Itt is van még ten­nivaló, hiszen minden bal- lagónak a saját osztályából kell elindulnia. Ami a későbbi programot illeti: a kora őszi mezőgazda- sági munkákat is szeretnénk közösen elvégezni, hiszen a munka az egyik legjobb is­merkedési lehetőség, erősí­ti a közösségi szellemet és összetartozást. Szeretnénk, ha a szakiskola klubja a to­vábbiakban KlSZ-klubként is funkcionálna. Van tennivalónk tehát bőven, lehet, hogy nem si­kerül minden tervünket megvalósítani ebben a tanév­ben. De bízunk egymásban és tanárainkban is, hiszen mindkét iskola tanulhat egymástól. Közös feladatain, kát csak közösen lehet meg­oldani. Az MHSZ Tolna megyei vezetősége a szekszárdi lisz- testvöllgyi lőtéren rendezte meg az általános iskolák lég- fegyveres megyei bajnoksá­gát, valamint a KISZ Tolna Megyei Bizottsággal közösen a KISZ Ifjú Gárda megyei lövészversenyt. Az ünnepé­lyes megnyitón Takács And­rás MHSZ megyei ttilfkárhe- lyettes és Csonka József, a KISZ MB munkatársa 'kö­szöntötte a versenyzőket. Eredmények : az általános iskolák légfegyveres bajnok­ságán: csapiéiban, lányoknál első Kurd általános liákola, ,435, második Iiregszemcse általános iskola 370, harma­dik Pálfa 343, fiúknál első Kurd 435, második Ozora 414, harmadik Bonyhád III. Sz. Általános Iskola 407, egyéniben lányuknál első Si­mon Erika (Iiregszemcse) 155, második Győrvanga Erzsé­bet (Kurd) T50, harmadik Rédics Júliia '(Kurd) 142, rály Attila 162 (Kurd) máso­dik Szász Tibor (Pálfa) 155, harmadik Horvath Gyula (Ozora) 153 köregységgel. Az Ifjú Gárda megyei lö­vészverseny eredményei : a nyolcfős csapatuk kispuská­val versenyeztek. Csapat­ban első Bonyhád (Lengyel Mg. Szakközápidk.) 1154, má. sodiik Dombóvár (Gőgös I. Giimn.) 971, harmadik Bony­hád II. csapda ta (Lengyel Mg. Szakiköz.) 939, egyéniben Iá. nyUknál első Kiss Gabriella (Bonyhád 150, második Papp Zsuzsanna (Bonyhád) 144, harmadik Kapéter Márta (Szekszárd) 113, fiúknál egyéniben első Köő Zoltán (Bonyhád) 168, második Gő­gös Tamás (Dombóvár) 162, harmadik Kerékes Ferenc (Bonyhád) 154 köregységgel. A vándorserleget harmad­szor nyerte el a Kurd Álta­lános Iskola, ezért végleg a birtUkábam marad. Fotó: Gk. fiúknál egyéniben első Ki­Verseny közben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom