Tolna Megyei Népújság, 1986. április (36. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-22 / 94. szám

1986. április 22. KÉPÚJSÁG 3 Előre a XNL kongresszus határozatainak végrehajtásáért ! Programok az elektroaika elterjesztésére A VII. ötéves tervidőszak­ban folytatódik az elektroni­kai alkatrészek és berende­zések gyártását, illetve azok széles körű elterjesztését szolgáló központi fejlesztési, illetve szervezési programok megvalósítása. A hazai elektronikai ipar fejlesztését a gépgyártók és más ipari, mezőgazdasági stb. felhasz­nálók igényeinek növekedé­sével összhangban tervezték meg. Ennek megfelelően nö­velik az elektronikai alkat­részek választékát és azok termelése is tovább bővül. Az e célt szolgáló központi fejlesztési program a követ­kező évekre előirányozza a/ ipar versenyképességének fokozásához szükséges alkat­részek, elemek előállításának korszerűsítését, továbbá azt, hogy a gyártásban érdekelt vállalatok, mindenekelőtt a Mikroelektronikai Vállalat az eddiginél is aktívabban bekapcsolódjék a nemzetkö­zi munkamegosztásba. 1986—90 között olyan új technológiákat honosítanak meg, amelyek lehetővé te­szik, hogy több területen lé­nyegesen fejlettebb, egy ge­nerációval korszerűbb ter­mékeket készítsenek nagy sorozatban. Az elektronikai alkatrészek gyártását öt év alatt 80 százalékkal növelik, s így a belföldi igények ki­elégítésében a hazai alkatré­szek aránya már 50 száza­lék lesz. Számottevően bő­víteni kívánják a szocialista kivitelt is ezekből a termé­kekből, cserében itthon nem gyártott korszerű cikkekért. A termékszerkezet további korszerűsítésére, a termelés bővítésére új gyártó üzem létesítését is tervezik a kö­vetkező években. A nem mikroelektronikai alkatré-' szék, mint például a kerá­miahordozók, mikrotokozású áramkörök és induktív chip- pek előállításához is új el­járásokat és gépsorokat al­kalmaznak majd és fejlesz­tik az elektromechanikai al­katrészek gyártását is. Az elektronikai alkatré­szek 50—60 százaléka néhány év alatt kicserélődik. Ezzel az elektronikai berendezések további korszerűsítése is le­hetővé válik, aminek min­denekelőtt a telefonia, a számítás- és méréstechnika, valamint a videotechnika te­rületén lesz kedvező hatása. Az elektronika hasznosítá­sának felgyorsítása szinte minden ágazat számára fon­tos; ezt felismerve dolgoz­ták ki a gazdaságírányító szervek azt a programot, amely az elektronika társa­dalmi-gazdasági alkalmazó, sát és elterjesztését fogja át. Megvalósítása tavaly meg­kezdődött. Az Ipari Minisztériumban részletes tervezetben össze­gezték az egyes iparágak­nak a programból adódó feladatait. A programot a társadalmi szervekkel is megvitatták, köztük a vasas­szakszervezettel. amely nemrég állást foglalt a mi­előbbi megvalósításról. Egy- ben a szakszervezeti moz­galom segítségét, hatékonv támogatósát is felajánlotta. Az Ipari Minisztérium eléktronizálási tervezete — amely mind a termelésre,, mind a termékekre vonatko­zik — egyebek között előír­ja; a kohászatban a komp­lex információs és irányító rendszerek a jövőben alap- berendezésnek számítanak. A technológiai fejlesztések so­rán automatizálni kell a nyersvasgyártó nagyolvasz­tók adagolási munkáit és az acélminőséget szabályozó mérőrendszereket. A gép­iparban önműködővé teszik a megmunkáló gépsorokat, a folyamatvezérlői szabályo­zó berendezéseket, egyes szerelési folyamatokat és i korrózióvédelmet. Célszerű minél több robotot alkal­mazni a villamosenergia­iparban, az erőművek folya­matirányítását is elektroni­kus készülékekre kell bízni. Mindehhez biztosítani szük­séges a számítógépes terve­zést és az ellenőrző folya­matok, mérési eljárások pontosságát biztosító elekt- ronikus eszközök gyártását, beszerzését, A program megvalósítása rövidesen segíti az iparvál­lalatok gyártmánykorszerű­sítési munkáját. Egyebek között már sorozatgyártásra készek egyes, dimenziós megmunkálásra alkalmas szerszámgépvezérlések, a lé­zeres mérőműszerek, vala­mint a szenzoros érzékelők­kel ellátott ellenőrző készü­lékek. Megkezdik az elekt­ronikus járműipari gyújtás- vezérlő-rendszerek, valamint a vasúti járművekhez, úszó­művekhez és kikötői rakodó­berendezésekhez, különféle élelmiszeripari gépekhez, vegyipari és műanyagfeldol­gozó berendezésekhez való vezérlési és irányítási egy­ségek előállítását. Tervezik a gyártók az elektronika al­kalmazását néhány tartós fogyasztási cikk gyártásánál is; például fűtő, hűtő és víz­melegítő berendezésekbe szerelve. Szőke László Tudományos értekezlet Tengelicen A sugárbiológiai és sugáregészségiigyi eredmények és feladatok A besugárzással kombinált modalitások hatásmechaniz­musának vizsgálata daganatsejtekben című előadást dr. Hídvégi Egon tartotta A tengelici oktatási köz­pontban tegnap, négy napig tartó tudományos értekezlet kezdődött. Az Országos Fre­deric Jóliot-Curie Sugárbio­lógiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet nemzetközi tanácskozást tart azzal a cél­lal. hogy a hetedik ötéves terv feladatait. az elmúlt évek tapasztalatai alapján jelöljék ki. Munkatársunknak dr. Szta- nyiik B. László főigazgató fő­orvos elmondta, hogy hét je­lentős témában hangzik majd előadás, illetve lesz általá­nos vita. — Az új ötéves terv­vel kapcsolatos felada­tok meghatározása a célunk, az eddigi tapasztalatok fel­dolgozása. A besugárzással kapcsolatos daganatsejtek vizsgálata, a sugárzások ké­miai anyagokra gyakorolt hatása a természetes ellenál­ló képessé g vizsgálata, az embereket érő sugárzások hatása, diagnosztikus radio­aktív gyógyszerek kutatásá­nak eredményei, különféle kísérleti vizsgálatok elemzé­se, az ezzel kapcsolatos hazai szabályozók kidolgozása sze­repel a programban. Az urán- bányászattal kapcsolatos egészségügyi helyzet értéke­lése is napirenden szerepel. A tudományos tanácskozást nemzetközivé teszi, hogy a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség, a Nemzetközi Sugárvédelmi Társaság Nem­ionizáló Sugárzások Bizottsá­gának tevékenységeiről, va­lamint a KOST Atomener­giai Áldandó Bizottság su­gárbiztonsági programjáról tartanak előadást. A tudo­mányos értekezlet, a tanulsá­gok összegezését a főigazgató a negyedik nap végzi el. Egy hónap múlva nyit a BNV Egy hónap múlva, május 21-én nyitja meg kapuit a ta­vaszi BNV, a beruházási ja­vak szakvására. Az idén minden eddiginél nagyobb az érdeklődés a ki­állítás iránt; már március­ban minden fedett kiállítói területet lefoglaltak a hazai és a külföldi cégek. Több mint ezet vállalat hozza el termékeit vagy képviselteti magát a tavaszi vásáron. A BNV-n 97 ezer négyzetmé­ternyi kiállítási területen 14 árucsoportban mutatják be újdonságaikat a beruházási javakat gyártók. A magyar vállalatok közül mintegy 450- en vesznek részt a BNV-n, a korábbinál több kisvállalat, ipari szövetkezet és számos gazdasági munkaközösség is kiállít. A külföldi kiállítók 28 or­szágból és Nyugat-Berliniből érkeznek. A szocialista or­szágok közül Bulgária, Cseh­szlovákia, Jugoszlávia, Kuba, Lengyelország, az NDK, Ro­mánia és a Szovjetunió vál­lalatai vesznek részt a vá­sáron. Közülük a legnagyobb kiállítást az idén Lengyel- ország, a Szovjetunió és Csehszlovákia rendezi. A legnagyobb tőkés kiállítók, az osztrák vállalatok mint­egy 9,5 ezer négyzetméternyi, az NSZK-beli cégek pedig 9 ezer négyzetméternyi terü­leten népszerűsítik termé­keiket. Az előző esztendők­höz képest lényegesen na­gyobb területen mutatkoz­nak be a francia, az egye­sült államokbeli, az olasz és az angol cégek is. A MÁV az idén is 33 szá­zalékos kedvezményt bizto­sít a vidékről érkező BNV- látogatóknak. A Keleti Pá­lyaudvarról különvonatok közlekednek, közvetlenül a vásárba szállítva a látoga­tókat. Gyermekétkeztetés II. Ellenőrzései a KOJÁL-lal Egy neuralgikus pont - És ahol kulturáltan étkeznek — Asszonyom! Minden étkezés alkalmával tesz a teríték mellé papírszalvé­tát? — ÍNem. Csak a hét vé­geken. — És önök milyen ab­rosszal terítenek? — Jórészt műanyaggal... Nézze, én dolgozó nő va­gyok... Amúgy is elég a mosnivaló. Tegyük a kezünket a szi­vünkre, s gondoljuk át, hogy otthon milyen kulturált kö­rülmények között étkezünk. Általában az a fontos, hogy minél egyszerűbben, gyor­sabban és kényelmesebben bonyolódjék a családok együtt töltött fél-háromne­gyed órája. Elég sajnos ez, de most a téma egészen más. Mindössze azért a fenti ki­térő, mert a kutyafuttában étkező családok felnőtt tág­jai gyakran teszik szóvá, hogy gyermekeiket kultúrá­latlan körülmények között étkeztetik az iskolában, a vendéglátó egységekben. S felteszik a kérdést is, hogy „Ugyan hol tanuljon meg kulturáltan étkezni a lurkó?” A válasz csakis kettő lehet; otthon és az iskolában. S ezek után kísérjenek gyermekétkeztetési kőrútun­kon, melynek ggy részén ve­lünk tartott Hermann-né Barabás Erzsébet is, a me­gyei KÖJÁL közegészségügyi és járványügyi ellenőre. Első színhelyünk a szek­szárdi 5. Számú Általános Iskola — természetesen dél- időben. Az 1200 adagos kony­ha fenntartója a Tolna Me­gyei Vendéglátó Vállalat. Ha címet kellene adni a riport e részének, az csak „Játék a főzelékkel” lehetne. A mai ebéd karfiolleves, sárgabor­só főzelék pörköltteli, illetve paradicsomos káposzta ser­téssülttel, valamint mind­egyik menühöz egy-egy sze­let cukrászsütemény. Az éte­lek gusztusosak, illatosak. A gyerekek viszont fitymálják. A sárgaborsó főzeléket talán játékra használják legszíve­sebben: villájukkal minden­féle ábrát rajzolnak felszíné­re, melyek csak néhány pil­lanatig érdekesek, majd el­tűnnek. A süteményt viszont valamennyien elfogyasztják. — Rendszerint három fo- gásosak az ebédek — mond­ja Kercsmár Károlyné üzlet­vezető. — Minden főzelékes napon süteményt is adunk. A nyersanyagnormánk 12 ,fo>- rint 29 fillér. Igyekszünk úgy variálni, hogy ízletes, válto­zatos és kiadós menüket ad­hassunk a gyerekeknek. Ha­vi, de inkább heti mozgás­ban általában kifutunk a nullára. A főzeléket nem kedvelik a gyerekek, sőt a húst sem. Feltétnek a tojást szeretik, s nem bánnák, ha tésztaféle kerülne az asztal­ra miindennáp. Ha nem figyelném a Kö- JÁL-ellenőr munkáját, akkor is szinte biztosan tudnám, hogy itt hibát nem talál. A korábbi ellenőrzések alkal­mával hiányolt dolgokat is hiánytalanul beszerezték, s alkalmazzák. Csupán egy dolgot kérhet bárki i;s, ami teljesítés nélkül marad. Azt, hogy a gyerekek megegyék (legalább felét!) a saját ma­guk által felszolgált főzelék­nek. Ezek után menjünk a Ga- ray-táncosba. Oda, ahol es­ténként tombol a disco, dél­ben pedig szolid gyermekét­keztetési egységgé „alakul” át. Tehát a neuralgikus egy­ségbe érkezünk, melyre foly- ton-folyvást érkeznek a pa­naszok — s az az igazság, hogy nem is alaptalanul. Hermann-né Barabás Erzsé­bet úgy fogalmaz, hogy a kö­rülményekhez képest ezen a napon elég jók a benyomá­sai. Igaz, jegyzőkönyvbe ke­rül, hogy a tálalókonyha ta- karítátlan, a fal piszkos, va­kolata hiányos, csikkek van­nak a földön, a mosogatók rozsdásak, az egyik konyha­lány nem visel fejkendőt, az­az fityulát. . . Az utóbbiért majd kiróják a büntetést. S az előzőekért? A felújításra egyszerűen nincsen pénz. Azt már alig merem megjegyez­ni, hogy itt is alumínium evőeszközök kerülnek az asz­talokra. (Egyébként e gusz­tustalan evőeszközök hasz­nálatát áltálában mindenütt azzal indokolják, hogy a rozsdamenteset ellopják. De erre is van ellenpélda, még­pedig az 5-ös iskola. Ott so­ha nem tűnt el még egyet­len kanál, villa, avagy kés.) Szóval a Garay-ban sok mindenre van panasz, s álta­lában jogos is. Amikor a fel­szolgálás lassúságát említik, sőt szakszerűtlenségét is bi­zonygatják, csak félve jegy­zem meg, hogy az itt felszol­gálók alapfizetése 1800 (!) fo­rint, s a jó hónapban kapnak ehhez fejenként 600 forint körüli jutalékot. S szintén ide tartozik az a tény, hogy húsz esztendeje nem' végez­téit felújítást a Garay kony­hájában, s ugyancsak azóta szünnap nélkül üzemel a ház. Tehát mikor lehetett volna amolyan igazi nagytakarítást csinálni ? Herbert László, az egység új üzletigazgatója elhatá­rozta, hogy ezután féléven­ként — pontosan a szükséges takarítás miatt — egy-egy napon zárva tart a Garay. S ide kívánkozik még valami — azzal a megjegyzéssel, hogy egyáltalán nem illendő bármit is rákenni az „elő­dökre”. Azokra, akikben nyilván szintén megvolt a jószándék az üzlet szebbé té­telére. Hogy az adott pénz csupán toldozásra-foldozásra volt elegendő, nem az ő hi­bájuk. De tény, hogy az ét­termi részbe drága posztere­ket vásároltak, a szállodai szobákba ugyancsak nem ol­csó tapétát. De az utóbbi sze­rencsére nem került a falak­ra, mert minden műszaki háttér nélkül — a tető be­ázik — kár lett volna érte. Viszont áldatlan körülmé­nyek között étkezik a tán­cosban 360 kisdi ák ! Csakhogy ez is kényszermegoldás! Áz viszont kevésbé, hogy a sa­vanyúságot négy gyerek egyetlen tányérba kapja. — Ezek után az újságíró is örül, amikor s#ép konyhába van szerencséje betérni. Olyanba, melynek az iskola a fenntartója, s nem is túl nagy. Amolyan családias. Például ilyen a kocsolai, ahol 177 személynek főznek. Kö­zülük nyolcvanhat az általá­nos iskolás, de 51 óvodás is innen kapja az ebédet. A gye­rekek dicsérik a kosztot, a pedagógusok úgyszintén. S szintén csodálkozom, amikor a Hotel Dombóvár ét­termébe (pontosabban sörö­zőjébe) lépek. Itt ebédel két­száz tanuló. Feltétlenül em­lítsük meg, hogy az egységet a helyi áfész tartja fent, s a gyermekétkeztetés itt is úgy­mond kényszermegoldás. Te­hát halványlila damaszt ab­roszok az asztalokon, ele­gáns porcelánok, gusztusos evőeszköz. Az ételt — ma karfiolleves, Dombóvári ap­rópecsenye (rizs, apró hús, tükörtojás) káposztasaláta és sütemény, melynek mére­te közel tenyérnyi. A gyere­kek dicsérik az ételt, de kri­tikusak is. Spingler Zoltán vitaminokban gazdagabb ösz- szeállttásra vágyik. Például leves helyett gyümölcslét in­na, sütemény helyett gyümöl­csöt fogyasztana. (Igaz, ilyenre is van példa Domfoó- várott, mégpedig a Marx Ká­roly utcai általános iskolá­ban. Az ottani étlapok iz­galmas olvasmányt is jelen­tenek.) S most szóljon. Pap János, a Hotel Dombóvár üzletigaz­gatója; — Sajnos, nincs külön konyhánk és személyzetünk, hogy a gyerekeknek másutt főzzünk, mint a felnőtteknek. Előfizetéses rendszerben ét­keznek az iskolások is, az ö nyersanyagnormájuk 15 fo_ rint 50 fillér ... Abroszt na­ponta váltunk, ugyanúgy, ahogy a nagy étteremben. Egy abrosz mosatása 8 forint­ba kerül. V. Horváth Mária Fotó: —cas—és—kai— (folytatjuk) Önkiszolgálás az 5-ös iskolában Szekszárdon Mindjárt kész azebéd Kocsolán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom