Tolna Megyei Népújság, 1986. április (36. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-19 / 92. szám
986. április 19. / TOLNA \ !\IÉPÜJSÁG 9 )laj, gáz, szén, atomenergia Szovjet energetika a 90-es években A Szotjetunió szinte a világ egyetlen lyan iparilag fejlett országa, amelynek azdasága nem függ az energiahordo- ók importjától. Az elmúlt húsz esztendő órán a Szovjetunió több mint kétszere- ére növelte fűtöanyagtermelését és ma t termelik a kőolajból és szénből a világ îljes kitermelésének megközelítőleg gynegyedét, földgázból pedig az egy- armadát. A Szovjetuniónak az 1986-1990 vekre, valamint a 2000 évig terjedő idő- zakra kidolgozott gazdasági és társa- lalmi fejlesztési fő irányainak tervezetéül levonható a következtetés: a Szov- etunió a korábbiakhoz hasonlóan saját adalékaiból kívánja kielégíteni energe- ikai szükségleteit. A tudósok édékelése szerint nyers- tnyaginség sem ma, sem holnap nem enyegeti a Szovjetuniót. A problémát az elenti, hogy a kitermelés és szállítás :gyre nagyobb költségeket igényel, íiszen a legfontosabb kőolaj-, földgáz- 3S szénlelőhelyek a távoli, lakatlan és endkívül kemény éghajlatú keleti és iszaki körzetekben helyezkednek el. Ilyen körülmények között nagyon fon- os a helyes stratégia megválasztása - a egésszerűbb energiaellátási rendszer ■neghatározása, a főbb energiahordozók kitermelési médékének és a legnagyobb fűtőanyagbázisok fejlesztési sor- endjének kijelölése. Röviden: ki kell dolgozni a prioritásrendszed. Mit tartal- naznak ezzel kapcsolatban a „fő irányok”? A Szovjetunió már tíz éve első helyen áll a világon a kőolajtermelésben és a lelek szerint a továbbiakban is megőrzi vezető szerepét. Még az 1984. évi viszonylagos visz- szaesés (613 millió tonna az előző évi 616 millió tonnával szemben) sem ingatta meg a Szovjetunió pozícióját, továbbra is jelentősen megelőzi a többi nagy kitermelőt: az USA-t (1984-ben 430 millió tonna) és Szaud-Arábiát (235 millió tonna). Az idén a szovjet kőolaj és cseppfolyósított gáz kitermelését 628 millió tonnára tervezi fokozni. Ugyanakkor szovjet szakemberek úgy vélik, hogy nem célszerű a korábbiakhoz hasonló ütemben növelni a termelést, hiszen a kitermelés költségei az elmúlt tíz év alatt, egy tonnára vonatkoztatva, megháromszorozódtak. Ezéd a tervezetben szereplő tájékoztató jellegű számadatok eléggé visszafogottak: 1990-ben 630-640 millió tonna kőolajat és cseppfolyósított földgázt kell kitermelni. Emellett az 1986-1990 közötti időszakban bővíteni kell a kőolajfeldolgozó kapacitásokat és növelni a motorüzemanyag előállítását is. A szakemberek szerint a szovjet energetikában a földgáz veszi át az „első hegedűs” szerepét, amelynek kitermelési költségei alig a felét teszik ki a kőolajénak. Erről tanúskodik az 1984-es év rekordnövekménye, amellyel a Szovjetunió megelőzte a korábban első helyen álló Egyesült Államokat. Az idei év terve 632 milliárd köbméter. A földgáziparban 1990-re 835-850 milliárd köbméter - a jelenleginél egyharmaddal több - gáz kitermelését irányozta elő. Jelentős eszközöket kívánnak fordítani a szénbányászat korszerűsítésére is. 1990-re a szénbányászat termelését 780-800 millió tonnára kívánják fokozni. A feladat igen bonyolultnak tűnik, ha figyelembe vesszük, hogy eddig a 724 millió tonnánál jobb eredményt nem sikerült elérni. A legnagyobb reményeket ezen a téren a Szovjetunió keleti területein található gazdag szénlelőhelyekhez fűzik, ahol a kitermelés a gazdaságosabb és veszélytelenebb külszíni fejtéssel megoldható. A tervek szerint 1990-ben a szovjet szénkitermelés 46, 2000-ben pedig 60 százalékát a szibériai és a kazahsztáni külszíni fejtések biztosítják. Amíg a fűtűanyagkitermelő központok egyre inkább északra és keletre tolódnak, addig a Szovjetunió európai területein gyors ütemben fejlődik az atom- energetika. Amíg 1975-ben a szovjet atomerőművek összteljesítménye 4 500 megawatt volt, addig 1985 elejére ez a teljesítmény több mint ötszörösére növekedett. Ennek megfelelően nőtt 2-ről 10 százalékra az atomerőmüvekben termelt villamosáram részesedése a teljes termelésben. 1990-re ez a részesedési arány 20 százalékra emelkedik. Az atomerő- művi villamosáram-termelés a szakemberek szerint öt év alatt 75-90 millió tonna szerves fűtőanyag megtakarítását teszi lehetővé. A fejlett atomenergetikával rendelkező többi országhoz hasonlóan a Szovjetunióban is hosszú ideje dolgoznak a gyors neutronokkal működő reaktorok (briderek) létrehozásán. Ezeknél a természetes urán 30-40-szer hatékonyabban hasznosítható, mint a hagyományos berendezésekben. A Szovjetunióban jelenleg néhány ilyen brider üzemel, közülük kettő ipari jelleggel, 350 illetve 7 600 megawatt teljesítménnyel. Az előirányzat 1990-re a 800 megawattos briderek sorozatgyártását, illetve az 1 600 megawattos berendezés létrehozására vonatkozó tudományos-műszaki problémák megoldását írja elő. ALEKSZEJ PUTYINCEV Kozmikus mentőrendszerek Több mint 500 embert mentettek meg a bajba jutott hajókat és repülőgépeket felkutató Kaszpasz-Sarsat nemzetközi kísérleti kozmikus rendszer révén. A Szovjetunión kívül az Egyesült Államok, Kanada és Franciaország vesz részt ebben a kísérleti rendszerben. A szovjet csendes-óceáni kikötőben, Vlagyivosztokban még egy, sorrendben a harmadik - földi állomás működik a vészjelzések vételére. Ez a Csendesóceán és az Indiai-óceán vízterületén kiszélesíti a biztonságos vételek övezetét. Két hasonló állomás már működik Moszkvában és az északi kikötőben, Arhangelszkben. Az 1982 óta működő Kaszpasz-Sarsat három, különleges felszerelt szovjet műhold a „Kozmosz” sorozatból, és egy amerikai műhold működik közre, amely geocentrikus pályán keringve, 800-1000 kilométeres magasságból gyakorlatilag bolygónk egész felszínét ellenőrzi egyidejűleg. Ha a hajók vagy a repülőgépek fedélzetén automatikusan működésbe lépnek a vészjelző rádióbóják, vészjelzéseik a műholdakon keresztül azonnal eljutnak az információkat vevő állomásokra. Amellett a szerencsétlenül járt hajók vagy repülőgépek tartózkodási helyét egykilométeres pontossággal meghatározzák. A rendszer bebizonyította megbízhatóságát. Segítségével csaknem 150 hajó és repülőgép vészjeleit fogták. A kozmikus mentőszolgálat teljes hálózata 1990-re épül ki, de már ma is bármelyik ország beléphet. Csatlakozott a rendszerhez Anglia és Norvégia, Bulgária és Finnország. A csatlakozás lehetőségét tanulmányozza Japán, India, Etiópia és több más ország. Uj szovjet atomjégtörő Elkészült az újabb szovjet atomjég- törö a leningrádi Balti Hajógyárban. A „Rosszija” a negyedik ilyen hajó a jégtörő-flottában. A legelsőt, a „Lenin” atomjégtörőt 1959-ben építették, majd ezt követte az „Arktyika” és a „Szibir”. Külsőre a „Rosszija” alig különbözik elődeitől. Tökéletesített navigációs rendszerei azonban nemcsak arra képesek, hogy regisztrálják a jégpáncél adatait, de arra is választ adnak, hogy az adott körülmények között melyik a legkedvezőbb hajózási útvonal. Az új készülékek lehetővé teszik a hírközlő szputnyikok szolgáltatásainak intenzív felhasználását. A „Rosszija” fedélzetén először indult a sarkvidékre a KA-32 SZ típusjelzésű helikopter, amely igen nehéz időjárási viszonyok között is képes felszállni. Erős fényszórói és különleges navigációs műszerei segítségével az atomjégtörőnek e „vezető” helikoptere a sötét sarki éjszakában is képes megtalálni a jégtáblák közötti réseket. A tervezők nagy gondot fordítottak a 150 főnyi legénység életkörülményeinek a javítására. A hajón 155, többségében egyszemélyes kabin van. Többségük úgynevezett „úszó” kabin, vagyis a vibrációs és az erős lökéseket csökkentő lengéscsillapítókkal szerelték fel. A fedélzeten - a tengerészek nagy örömére - „veteményeskertet” létesítettek. A „Latuk” komplexumról van szó, amely folyamatosan állítja elő a sarki körülmények között oly fontos, vitaminokban gazdag zöldséget, petrezselymet, hagymát, salátát, retket. A „Rosszija” után a Balti Hajógyárban most újabb jégtörőhajó építését kezdték meg. LENGYELORSZÁG Ónérc-lelőhely Hosszan tartó geológiai kutatások után ónkészleteket fedeztek fel a szakemberek Lengyelországban Alsó-Szilé- zia és a Szudéták vidékén. A Jelenia Góra közelében feltárt lelőhelyen a kutatók becslése alapján mintegy 3 millió tonna ónérc található a föld mélyén, s ez a mennyiség körülbelül 13 ezer tonna tiszta ónt tartalmaz a számítások szerint. Valójában tehát nem különösebben nagy ónérc-telepekrő van szó, de jelentőségüket növeli, hogy Európában ez a fém igen ritkán fordul elő, a bányák java része már kimerülőben van. A Szudétákban fellelt és pontosan behatárolt lelőhelyen kívül még másutt is bukkantak ónérc-előfordulás nyomaira. A kijelölt területeken még folynak a próba- és a kutatófúrások. Végleges befejezésüket és a laboratóriumi vizsgálatok elvégzését 1988-ra ígérik a geológusok és a vegyészek. Más geológiai sikerek is születtek tavaly és idén. A földtani szakértők összesen 2 milliárd tonna tartalmú új ásványi nyersanyag-lelőhelyet kutattak fel. Vannak köztük kőszéntelepek, barnaszénmezők, valmint kisebb kőolaj- és földgáz-lelőhelyek. Cieszyn környékén 800 millió tonnás kőszén-, Zielóna Góra közelében 240 millió tonnás barnaszéntelepet határoltak be. A leggyorsabban persze a kőolaj- és földgázmezőket kívánják hasznosítani. Például a 320 ezer lakosú Lublin köz- igazgatási határain belül már folyik egy kisebb kőolajtelep kiaknázása. De Lublin egyébként is meglepetésekkel szolgált a kutatóknak. A város közelében több mint 10 milliárd tonna tartalékkal rendelkező kőszén-lelőhelyet fedeztek fel, s a bányászok a közelmúltban megkezdték a kitermelést. Kőolajat mellesleg nemcsak a szárazföldön keresnek a geológusok. A Szovjetunió és az NDK szakértőivel közösen a Balti-tenger medrében végeznek beható kutatásokat. A frissiben feltárt lelőhelyek között található az a vasérctelep is, amelynek mintegy 200 millió tonnára becsülik a készleteit. Az ország észak-keleti részében, Suwalk közelében körülbelül egy évtizede már felkutattak titánt és vaná- diumot is tartalmazó vasérctelepet, de ennek a kiaknázása még mindig nem kezdődött meg. A földtan tudósai jelenleg a Krakkó és Czestochowa közötti hátságon újra átvizsgálják az egykori horgany- és ólom-lelőhelyeket, hátha újabb ércelőfordulásokra bukkannak. Sziléziában és az Odera felső folyásánál aranylelőhelyek után kutatnak. Jelentős eredmény, hogy az újonnan feltárt mészkő- és kavicsbányák termelésével tavaly óta több száz millió tonnával bővült az építőipari és ásványipari nyersanyagkészlet. Új villanymozdony A Szovjetunióban üzembe helyezték az első szériagyártású VL 85 típusú villanymozdonyokat. Az új gépek egyaránt működhetnek a közép-ázsiai sivatagok rekkenő hőségében és a mínusz 60 Cel- sius-fokos szibériai fagyban is. A mozdonyokat Novocserkasszban gyártják. A kb. 14 ezer lóerős gépek speciálisan nagy súlyú szerelvények vontatására készülnek, segítségükkel növelhető a vasútvonalak áteresztőképessége. A villanymozdonyon automatikus irányítórendszert alkalmaznak, teljesen új rendszerű futóműve pedig csökkenti a sínre gyakorolt káros hatást. Az első ukrán atomerőmű, a „Csernobilszkaja” teljesítménye 4 millió kilowatt A „Rosszija” atomjégtörő irányítóterme A KA-32 SZ helikopter a „Rosszija” atomjégtörő fedélzetén
