Tolna Megyei Népújság, 1986. április (36. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-18 / 91. szám
1986. április 18. A^ÉPÜJSÀG A közlekedés időszerű kérdései A tavasz beköszöntével közútjaink forgalmai jelentős mértékben megnőtt. A forgalomban résztvevő járművezetők életkora, és közlekedési ismereteinek szintje változékony képet mutat. Ebben az időszakiban szinte minden mozgatható, illetve mozgóképes közlekedési eszköz használatba kerül. Történik mindez egy hosszú téli kényszerpihenő után. Ilyen alkalmakkor nemcsak a járművek műszáki állapota, felszereltsége, üzembiztonsága, hanem a járművezetők elméleti, gyakorlati felkészültsége is felülvizsgálatra, illetve szinitréhozásra kényszerül. Tavasszal, vagy más egyéb ókból történő hosszabb kihagyást követően a járművezetést tudatos felkészüléssel és gyakorlással kell újrakezdeni. Különösen érvényes ez a segédmotoros-kerékpárokon, illetve a .motorkerékpárokon közlekedőkre. Az agynyomon haladó járművek biztonságos közlekedésének egyik záloga, a helyes és érthető nyomvanal- tarás. Ügy válasszák meg a tér- és távközöket, hogy megfelelő biztonsági zóna álljon rendelkezésre a közlekedési manőverek végrehajtásához. Fordítsanak megkülönböztető figyelmet a menetirányváltoztatások helyes és időben történő előkészítésére, illetve végrehajtására. A menetirány változtatási szándékot nemcsak jelezni kell, hanem meg is kell győződni a végrehajtás veszélytelenségéről. Az útkereszteződések előtti besorolások végrehajtásakor igen gyakran tapasztalható, hogy az egynyomon haladó járművek vezetői, például jobbra bekanyaro- dáshoz besorolva beállnak a forgalmi sávba már korábban besorolt jármű és az útpadka közé. Ez a magatartás végzetes következményekkel járhat — ezen felül szabály- szegő is — mert a már korábban besorolt jármű vezetője elinduláskor nem a mellette tartózkodóra, hanem a kanyarodás végrehajtására fog koncentrálni. Ezúton is felhívom a figyelmet arra, hogy a motor- kerékpáron közlekedők számára — az utasokat is beleértve — akár lakott területen belül, akár azon kívül közlekednek, kötelező a bukósisak használata. Ez a rendelkezés lakott területen kívül haladva érinti a segédmotoros-kerékpáron közlekedőket is. Az egynyomon haladó járművek vezetői közül, különösen a kerékpárosoknak igen rossz szokása, a menetközben való indokolatlan balra hátranézés. Jó példa erre az az eset, amikor a kerékpáros figyelmeztető dudaszót hall, éppen azért, mert előzni szeretnék. Ekkor hátranéz és eltér az iránytól a legveszélyesebb irányba, balra. Nincs értelme ilyen módon meggyőződni a hagjelzés jogosságáról, ehe- lyet célérthető mozgással, esetleg jobbrahúzódással kell visszajelezni azt, hogy a vezető tudomást szerzett a másik jármű jelenlétéről, szándékáról. A tavaszi forgaloim jellegzetes résztvevői a lassú, és lassan haladó járművek, a mezőgazdasági járművek és traktorok, esetenként az állati erővel vont járművek. Közlekedési veszélyességük lassú haladásukban, nehézkes mozgásúkban, nagy terjedelmükben, kilátás-korlátozottságukban van. Az említett járművek vezetőinek fokozott figyelmet kell tanúsítaniuk a forgalomba való befonódáskor, az elsőbbség megadásakor, a menetirány- változtatások pontos, szabályszerű végrehajtásakor. Célérthető mozgásuk, a jobb- ratartási kötelezettség teljesítése fontos kritériuma a közlekedés biztonságának. A felsorolt néhány gyakorlati példával, és az odavonatkozó közlekedési szabályok felelevenítésével nemcsak az említett járművek vezetőinek, hanem a közlekedés minden résztvevőjének figyelmét felhívnám a veszélyforrásokra. Ezeket a közlekedési szituációkat fokozott figyelemmel kell kísérnie a közlekedés minden résztvevőjének. A veszély- források ismerete, és felismerési, illetve felismerhető- ségi fóka függvényében minden közeledőnek alapvető kötelessége az adott forgalmi helyzetben szükséges figyelemmel és elővigyázatossággal úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat indokolatlanul ne zavarjon, és az út használatában indokolatlanul ne akadályozzon. Balogh József Vigyázzunk a gyerekekre! Itt a tavasz, közeleg a nyári nagyvakáció. Az iskolák, óvodák termei udvarai hamarosan elnéptelenednek, a gyerekek a szabadba özönlenek, hogy a tanév tíz hónapjának fáradalmait gondtalanul kipihenhessék. Korukkal járó mozgásigényük velejárójaként az utakon is sokukkal találkozhatunk majd és számíthatunk arra is, hogy a szabadság önfeledt élvezete közben néhányuk figyelmét elkerüli a nagy nyári forgalomban rejlő veszélyekkel szembeni óvatosság. Megyénk útjain, főleg városaink területén az elmúlt esztendőben megengedhetetlen mértékben növekedett a gyerekkornak sérelmére bekövetkezett közlekedési balesetek száma. Csupán a gyalogos-baleseteknek 38 százalékát 14 éven aluli gyermekek okozták, de sokan jártak szerencsétlenül kerékpározás közben is. Sajnálatos tapasztalat, hogy a felnőttek többsége nem ismeri eléggé a gyerekektől elvárható magatartást a közlekedésben és nincs tisztában saját szerepével sem annak alakításában. Ez mutatkozik meg többek között a hiányos felügyeletből eredő balesetekben, a felnőttek gyakran nem példamutató közlekedési magatartásában stb. Elfelejtik, hogy a gyermekek a közúti közlekedés leginkább veszélyeztetett résztvevői közé tartoznak. A gyermekek figyelme — koruktól függően — könnyen elterelődik és saját mozgásuk ellenőrzése is problémát jelent számukra. Kutatások bizonyítják, hogy a 6—8 éven aluli gyerekek a közlekedési szabályokat nem ismerik, vagy azokat félreértik, ugyanígy a közlekedési szituációkban rejlő különböző veszélyeket is, következésképpen nem képesek biztonságos közlekedési magatartásra. A gyermekbalesetek tanulmányozása arra enged következtetni, hogy a szülők gyermekeik felügyeletét sokszor elhanyagolják. Óvodáskorúakat pl. csak kézenfogva szabad vezetni az utcán, hogy a felnőttől el ne távolodhassanak. Több gyerek szenved balesetet felnőtt kíséretében úgy, hogy váratlanul az úttestre szalad mellőle. Nagyon kevés szülő tiltja meg gyermekének, hogy az utcán játsszon, még kevesebben tanítják meg az ún. „járdaszegélyszabályt”, azt, hogy a szegélyt fogadják el a biztonságos és a veszélyes zóna határvonalaként, ahol lelépés előtt mindig le kell „blokkolni”. Arra sem figyelmeztetik őket következetesen, hogy az úttesten nem szabad futni. Egyetlen dolog, amit a szülők legnagyobb része tanít gyermekének: átkelés előtt körül kell nézni. A tudatosabb szülői magatartás nagy mértékben hozzásegítene a gyermekbalesetek megelőzéséhez PIACSEK GYÖRGY A személygépkocsi vezetője nem adta meg a kötelező elsőbbséget — amint képen is láthatjuk, nem volt módja értékelni a baleset után saját felelőtlenségét A személysérüléses közlekedési balesetek alakulása ez év első három hónapjában szomorú képet mutat. Megyénk útjain 83 báleset fordult elő, 22-vel több, mint a múlt év azonos időszakában, az emelkedés szokatlanul nagy, 36 százalékos. A tavalyi 3-mai szember az idén 9 eset követelt emberéleteket, súlyos sérüléssel 41 végződött, 15-tei több, mint egy éwel korábban, csupán a könnyű sérüléssel végzödöt- tek emelkedtek minimálisan 32-ról 33-ra. Ezen balesetek során a múlt évii 89-cel szemben 126 ember járt szerencsétlenül, ákik közül lien életüket vesztették, 49- en súlyosam, 66-an toöny- nyebben sérülték meg. A közvélemény egy része a bálesetek okait olyan objektív körülményekkel igyekszik magyarázni, mint •p(l. a közlekedést kedvezőtlenül befólyásóló időjárási, látási, útviszonyok stb. Ezekét a vélt okokaít azonban éppen a szóban forgó 'három hónap statisztikai adatai cáfolják a legjobban. Januárban ugyanis az időjárás lényegesen nem nehezítette a közlekedést, februárban már havasak, jegesek voltak az utak, márciusban előfordulták síkos, ködös, de száraz, derült napok is, mindezek ellenére a közúti ibalesetek száma hónapról hónapra változatlanul emelkedett. A közúti baleseték okait soha nem a megváltoztatni lehetetlen, külső körülményekben kell keresni, hanem a forgalomban résztvevő emberek hibás magatartásában, azokban, akik az adott körülményekhez nem • tudnak, vagy nem akarnak alkalmazkodni. Cáfolhatallan tényék bizonyítják, hogy az év első negyedévében megyénkben előfordult baleseteknek több mint 96 százaléka amorális, szabályokat szegő viselkedés következménye volt. Relatív gyorshajtás miatt történt a baleseteknek több mint 43 százaléka, szám szerint a tavalyi 31-gyei szemben 36. Ha csekély mértékben is, de nőtt a figyelmetlen, gondatlan vezetésből eredő ikarámbolok száma is. Az ossz báleset 12 százaléka elsőbbség meg nem adásából származott, többsége elsőbbséget szabályozó táblákkal védett útkereszteződésékben. A megkérdezették legtöbbje azzal védekezett, hogy vagy a táblát, vagy a közeledő járművet nem vette észre időben. Egyik érv sem fogadható el mentségül még ha igazak is, mert azok az akozó megengedhetetlen mérvű figyelmetlenségét bizonyítják. De az ilyen természetű balesetek kapcsán szólnunk kell az elsőbbséget élvező járművezető felelősségéről iS azon sokát hangoztatott, de a legritkább esetben elfogadott elv alapján, ami szerint abszolút elsőbbség nem létezik. Ha a vezetőik a defenzív vezetési stílust választva, saját érdekükben is lemonda- nánák elsőbbségükről a kritikus csomóponthoz szabálytalanul érkező észlelésekor, a baleseteket el lehetne Ikerülni. Az, hogy szabálytalan előzésekből három hónap alatt mindössze három baleset történt, csák a véletlenen múlhatott. E megállapítás igazát bizonyíthatja, bárki aki az utakat járja és a minden szabályt nélkülöző, hajmeresztő előzési tmanöverék sorozatának naponta szemtanúja. A közelmúlt néhány erősen ködös napjain csupán helyzet jelző lámpák mellett végrehajtott vakmerő előzések láttára emlékezve józanul gond öllkodó embereknek ma is borsódzik a háta. A szabálytálan (kanyarodások miatti balesetek száma három hónap alatt a múlt évihez 'képest ötszörösére emelkedett. Főleg a kerékpárosak és a segédmotorosok nincsenek tisztában a „Tükör-index-manőver’7 hármas szabállyal, s a 'kanyarodó járművek közötti elsőbbség sorrendjével. Ahhoz, hogy ezen balesetek száma csökkenhessen, az említett járműveken közlekedők ismerethiányára a gépkocsi - vezetőknek is igondolniok kell velük való találkozáskor. Amíg a múlt év első három hónapjában szabálytalan bal oldali hajtás miatt nem történt baleset, addig az idén hat ilyen fordult elő. Ezeknek zöme rendszerint gyorshajtás következménye útkanyaruLaltolkban, ahol a jármű sebességénél fogva sodródik bal oldalra, s az már csak a szerencsének köszönhető, ha ott szemben jövő járművél nem ütközik, vagy nem borul az árokba. Főleg személyiaotósók és motorkerékpárosok szeretik a kanyarokat „levágni”, sokukat ebben még a záróvo. nal sem zavarja. A baleseteknek több, mint 13 százaléka gyalogosok hibájából történt az első negyedévben. Közülük ketten életüket vesztették. Egyikük Szekszárdon ikét gyalogátkelőhely között lépett szabálytalanul jármű elé, másikukat Kurd község belterületén, sötétedés -után ütötték el az úttest felezővonala közeliében. Nemcsak a gyalogosok, de a járművezetők figyelmének felkeltése végett is érdemes megemlíteni, hogy megyénkben csupán a márciusban történt 33 közúti balesetből 11 esetben gyalogost ütöttek el. Még sajnálatosabb, hogy az elgázolt gyalogosok között sok volt a gyermekkorú. Noha a ‘következő hetekben, hónapokban a igyalogos-teözieke. dés országszerte fokozott ellenőrzés alá kerül, e téren javulás csak akkor várható, ha a gyalogosak ellenőrzés nélkül is alkalmazkodnak a reájuk vonatkozó szabályókhoz. A balesetek 12 százalékát ittas állapotban okozták. Ez némi javulást jelent a műit évi csáknem 20 százalékhoz képest, de megelégedésre nem adhat okot. Ilyen szándékos közlekedési bűncselekménynek egy ál'talán nem szabadna előfordulnia. Az első negyedév közúti baleseteinek több mint 60 százalékát — miint mindig — személyautók vezetői idézték elő. Szaporodott a te- herautó-vezetők okozta balesetek mennyisége is. örvendetes viszont, hogy az elmúlt három hónap alatt egyetlen motorkerékpáros sem karambolozott, továbbá az is, hogy a segédmotorosok miatti baleseték száma is csökkent valamelyest. A kerékpárosok viszont négyszer több bajt öko ztak mint a bázisidőszakban. Az egynyomon haladó járművek szezonja most kezdődik. Kérjük vezetőiket, hogy a következő hónapökban is álljanak helyt^ mutassanak példát szábálytisztalet terén. összességében megállapít, ható, hogy megyénk közúti fegyelme, a közlekedés biztonsága 1986 első negyedévében jelentősen romlott. Reméljük, hogy ez csak átmeneti jelenség. De javulás csak akkor várható, ha minden közlekedő ember megérti, hogy a közúti közlekedés biztonsága és zavartalansága fontos társadalmi, politikai érdek, ha a közle. kedési szabálydkat megtartva mindenki számíthat embertársai előzékeny, türelmes, tkulturáilt magatartására is az utakon. A relatív gyorshajtás az adott út és látási viszonyokhoz kell hogy alakuljon. Képünkön egy nem is túlságosan, de veszélyes helyzetet figyelmen kívül tartó személygépkocsi látható — felborult, vezetője, utasai megsérültek Hz első negyedév baleseti mérlege
