Tolna Megyei Népújság, 1986. április (36. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-14 / 87. szám
198«. április U. nËPÜJSAG 3 A KISZ ÖV tisztújító küldöttközgyűlése Szombaton délelőtt Szek- szárdon, a Babits Mihály Megyei és Városi Művelődési Központ kamaratermében tartotta IX. tisztújító küldöttközgyűlését az Ipari Szövetkezetek Tolna Megyei Szövetsége. Részt vett a tanácskozáson Gyugyi János, a megyei párt- bizottság titkára, Császár József megyéi tanácselnök. Strack János OKISZ-főosz- tályvezető, és Varjas János, a Hazafias Népfront megyei titkára. A küldöttek előre megkapták az írásos beszámolókat — a szövetség elnökségéé! a VIII. küldöttközgyűlés óta végzett munkáról, a VII. ötéves tervi koncepcióról, a felügyelő bizottságét és az állandó bizottságokét, a jogi és az ellenőrzési irodáét. Az elnökség beszámolójához Fodor Tibor KISZÖV-elnök fűzött szóbeli kiegészítést. — Az 1985-hen a 3 milliárd forintót meghaladó termelési értékünk azt jelenti — mondta —, hogy az érdekképviseleti körünkbe tartozó szövetkezetek és leányvállalatok az elmúlt öt évben termelésüket több mint másfélszeresére emelték. Jelentősen nőtt az élő munkaerő hatékony foglalkoztatását kifejező, egy főre jutó anyagmentes termelési érték: ez évente 11 százalékkal emelkedett, emellett a bérhatékonyság átlagos évi növekedési üteme meghaladta a 3 százalékot. A tervezett mértékben nőtt a személyi jövedelem, a termelésé azonban ezt meghaladta. Növekedett az export, azonban struktúrája nem alakult a népgazdasági igényeknek megfelelően. A megye ipari szövetkezetei Tolna megye gazdasági és politikai életében betöltött szerepüket megtartották, még akkor is, ha az ipari nagy- beruházások belépésével a szocialista iparban elfoglalt részarányuk csökkent. ' A szövetkezeték mérleg szerinti nyeresége 1985-ben 348 millió forint volt, ez 48 százalékkal magasabb, mint az öt év előtti. A költségszint és a jövedelmezőség alakulása ágazatonként és szövetkezetenként erősen differenciált. Néhány szövetkezet termelése csökkent, ami önmagában nem jelentene negatív tendenciát, ha nagyobb mértékben csökkentek volna a költségek. Kedvezőtlen a központi irányítás költségeinek több maint másfélszeres növekedése, ami döntően a szövetkezeti iparon kívüli tényezők következménye, azonban ezek „kivédése” különböző eredménnyel sikerült, ami az egyes szövetkezetek belső irányítási, szervezési színvonalának eltéréseit tükrözi. A megfelelő eredmény biztosítása a vezetői munka színvonalának emelését, a korszerű üzem- és munka- szervezési módszerek átvételét, a szűkös fejlesztési források célra orientált felhasználását, aktív piacpolitikát, a termékszerkezet szelektív továbbfejlesztését, a műszaki fejlődés meggyorsítását, a döntéselőkészítés- elemzés megerősítését, a meglévő tartalékok feltárását tette szükségessé. A szövetkezetek többsége megfelelt e követelményeknek, egy részük azonban nem. A továbbiakban a gazdasági szabályzók változásával, az ehhez való alkalmazkodás problémáival foglalkozott a KISZÖV elnöke, majd szólt a beruházások csökkenésének Okairól és várható következményeiről. — Szükségesnek tartjuk ismét nyomatékosan felhívni a figyelmet a személyi jövedelem növelése és a fejlesztések közötti helyes arányók biztosítására, ami a vezetés egyik legexponáltabb és felelősségteljes feladata. Véleményünk szerint nem fogadható él, hogy engedve a keresetnövelés irányába ható dolgozói nyomásnak, megfeledkezzünk a jövőnk zálogát képező fejlesztésekről. — A szövetség érdekvédelmi, érdekképviseleti tevékenységének jelentős területévé vált az elmúlt öv évben a szövetkezetek gazdálkodásának segítése, közvetlen és közvetett eszközökkel az eredményesség növelésének előmozdítása. Ez egyrészt a szükséges információk leadására, a gazdálkodásból nyert információk feldolgozására, a szükséges általános vagy operatív segítség megadására irányult. Igyekeztünk helyszíni látogatásaink, szaktanácsadásaink számát növelni. Több esetben operatív kérdésekben — anyagellátási nehézségek megszüntetése, bér- preferenCiá stb. — konkrét lépéseket tettünk az érintett országos szerveknél. Az utóbbi évékben különösen az alacsony hatékonyságú szövetkezetek területén elégítettük ki az operatív segítségnyújtásra vonatkozó igényeket. — A hazai és exportiipacokon egyre inkább a korszerűbb, fejlett technikai igényeket kielégítő termékeket lehet értékesíteni. Ezért, valamint nyereségük növelése érdekében a szövetkezetek tervszerű műszaki fejlesztési politikát folytattak. Növekedett értékesebb, a magasabb szellemi munka tartalmú, újdonságokat tartalmazó, gondosabb és jobb munkával előállított termékek aránya. Jelentős az előrehaladás a gyártásfejlesztésben is: a gépkezelések, technológiai utak egyszerűsödtek, növekedett a készülékezettség, a gépesítettség, a magasabb minőségű termék gyártásának feltétele. Szinte minden szövetkezetnél jelentős pozitív változást hozóit a villamos és pneumatikával működő kézi- szerszámok alkalmazása. Az újítások által elért hasznos eredmény — forintban mérve — a tervidőszak során megnégyszereződött. A következő tervidőszakban még fokozottabban kell ügyelni a behatárolt erőforrások ésszerű koncentrálására, a szövetkezetek rövid és hosszú távú jövőjének megalapozására. Folytatni kell a beszámolási időszakban már erőteljesebbé vált termékszerkezet-váltást. A szövetkezetpolitikai munkáról szólva elmondta többek között a KISZÖV elnöke, hogy ennék szerepe, jelentősége megnőtt. Felerősödött az a felismerés, hogy a tulajdonosi szemléletet, a munkahelyihez való kötődést, azonosulást csak világos célok érdekében, a hozzávezető út reális megjelölésével lehet kialakítani. Olyan irányba kell továbbfejleszteni a szövetkezeti demokráciát, az ön- kormányzati szervek tartalmi vonatkozásait, hogy ezzel a szövetkezeti tag tulajdonosi helyzetének felelős, vállalkozói magatartásának elismerését és megerősítését lássa, hogy a testületekben részt vevő dolgozók érezzék a lehetőséget és természetesen a felelősséget döntéseikkel kapcsolatban. A szövetség és a szövetkezetek nagy figyelmet fordítottak a nő- és ifjúságpolitikai munkára, a nyugdíjasokkal, való törődésre, a közművelődési és sporttevékenységre, aminek színvonala a megváltozott körülmények ellenére sem esett vissza. A beszámolási időszakban tovább javultak a szövetkezetekben a munkakörülmények, csökkent a balesetek száma, szervezettebbé vált a szociálpolitikai tevékenység, eredményesen fejlődött a szocialista versenymozgalom. A beszámolók és a szóbeli kiegészítés fölötti vitában ti- zenketten szólaltak fel, köztük StraCk János QKISZ-fő- osztályvezető és Gyugyi János. A megyei pártbizottság titkára átadta a megyei párt- bizottság és a megyei tanács üdvözletét, szólt arról a jelentős szerepről, amit az ipari szövetkezeti mozgalom betölt a megye politikai, gazdasági életében. Méltatta azokat az eredményeket, amelyeket elérték az elmúlt öt évben a szövetkezetek, részletesebben szólt a gazdasági szabályozókról, amelyek szigorítását a népgazdaság helyzete tette szükségessé, az exporttal kapcsolatos feladatokról. Ezután Fodor Tibor válaszolt a hozzászólásokra, majd a küldöttközgyűlés egyhangú szavazással elfogadta a beszámolókat és határozati javaslatot, megadta a felmentvényt a tisztségviselőknek, döntött a küldöttközgyűlés kiegészítéséről, majd titkos szavazással megválasztotta a KISZÖV elnökét — Fodor Tibor személyében —, az elnökség további tíz tagját, a felügyelő bizottságot és a három munkabizottságot. Fodor Tibor szóbeli kiegészítést fűz a beszámolóhoz A városkép őrzést Szekszárdim MűemlékI Jelentőségű terület Falvainkban, városainkban találkozunk olyan építményekkel és azok tartozékaival, amelyek történeti és művészi értéke nem minősül ugyan műemléknek, de megjelenésénél fogva az adott falu- vagy városkép kialakításánál lényeges szerepe van. Szekszárdon a Béla téren beszélgetünk a városi tanács műszaki osztályának főelőadójával. Tárnái Attilával, akinek munkaköréhez a városfejlesztéssel, műemlékvédelemmel kapcsolatos feladatok tartoznak. — Az elmúlt hetekben gyakran szerepelt tudósításaink között a megyeszékhely főterének élete. Ezek arról adtaik számot, hogy a megnövekedett forgalom bizonyos fokú károkat okozott az itt álló műemlék szoborban és egyik-másik épületiben. A terheléstől bekövetkezett süllyedésnek tulajdonítható ez. — A városi tanács 1984-ben — kezdi Tárnái Attila — jóváhagyta a város rendezési tervét. Ez kimondja, hogy a teret egységes rendezési elképzelések alapján kell védeni. Az új fák telepítésénél például figyelembe kell venni a takarásukat. Ezért a megyeháza köré nem lehet magasra növő fákat ültetni. A templom falai mellé viszont sűrű fásítást javasolnak a tervezők. A térnek nem szabad óriási parkolóhellyé válni. Minél több gyalogút kialakítása lenne a célszerű. Így csendes, ligetes sétahely lehetne. Csak a legfontosabb átmenő forgalom számára kellene meghagyni a járművek útját. Ennek megfelelően — és idén, a város 925. évfordulójára készülve — már megindult a munka. Megtörtént a városi tanács épületének külső felújítása. A tér jellegzetes képéhez tartozik a műemlék Szentháromság-szobor is, amely megdőlt. ÁLlagának megóvása szükséges. Az eddigi feltáró munkák laza, feltöltött talajt igazolnak. Előzetes költségvetés alapján egymillió forint kell a restaurálásé, ra. Ezt a városi tanács biztosítja. Három szobrászművész végzi majd a felújítást, akik a pécsváradi és a bonyhádi Szenthároomság-szobro- kon is dolgoztak. — Ügy tűnik, semmi sem indokolja a város régi szerkezetének változtatását, esetleg szanálását. Készült egy tanulmány, amelyben a főtér részletes tárgyalása, kutatása, ábrázolása azért volt indokolt, mért ezáltal a város évezredes történelmi fejlődése és továbbélése tárult fel. — Bizonyítani szeretnénk ezzel — lapoz a dokumentációba a főelőadó —, hogy a szekszárdi Béla tér műemléki jelentőségű terület, hiszen a település összefüggő része, ahol nagy számban előfordulnak műemlék, műemlék jellegű és városképi jelentőségű építmények, jellegzetes városképet alkotnák. — Melyik időszaktól indul a dolgozatban a tér történelmi áttekintése? — Az első hiteles adatok, egy 1860-ban készült térképpel is illusztrált leírásban olvashatók. Négy nagyobb történelmi szakaszra bontható a városszerkezet, ezen belül a főtér változása. Az első a római uralom időszámításáig nyúlik vissza. Eszerint a város főtengelye egyben a híres római hadiúit, ami a régi hegyoldalon, a mai Kadarka utcán vezetett. Ez átment a Béla téren, a kórház kertjén és az átszeli keresztnél érte el a Béri Balogh utcát. Kereszttengelye a Hosszúvölgyben indult és keleti része a mai Várközben lehetett. Itt érte el a vizet. A Duna ártere ugyanis — a szabályozás előtt — a mai Széchenyi utcáig húzódott. Egy következő szakasz, a török idők nyomait idézi. Ekkor említi a kolöstorerődőt, sarofcbás. tyás várat feltételezve. Az 1774. évi augusztus 7-én támadt tűzvész óriási pusztítást végzett a Bartinán. A helyreállítási és átépítési munkák megváltoztatták a beépítés jellegét és kialakult a mostani Béla tér arculata. Megépült a vármegyeháza, áthelyezték a templomot, a városiházát lebontották. Mindez tudatos városrendezésre utal. — Ez a tanulmány e rendelkezésre álló irodalom és a városban fellelhető, különféle nyomokra alapozott fel- tételezéseket tartalmazza. — Itt kell megjegyezni, hogy nagy segítségünkre van egy összeállítás, amit Debu- lay Antal készített a szekszárdi emlékművekről 1968- bam. Szobrok, emlékoszlopok, emléktáblák részletes leírását adja közre. Feltünteti az alkotó nevétől kedzve, a létrehozás körülményein át, valamennyi fontosnak számítható adatot. Az idős patrióta jó szolgálatot tett mindazoknak, akik számára a történelmi emlékek kutatása, a meglevők tiszteletben tartása, ápolása, megtartása fontos... DECSI KISS JANOS Április 15-től május 15-ig: műszaki hetek Számítástechnikai kiállítás és előadások Mint minden év tavaszán, idén is megrendezik a Tolna megyei műszaki heteket. Ezek a rendezvények céljukat tekintve eddig is jól szolgálták és várhatóan a jövőben is jól szolgálják a műszaki szakemberek szellemi gyarapodását, az elért eredmények bemutatását. Megyénkben ismét sok szakterület mutatkozik be, a mezőgazdaságtól kezdve a számítástechnikán keresztül az atom-technikáig. A műszaki hetek megnyitójára április 15-én 10 órai kezdettel kerül sor a „Számítástechnika ’86, Szekszárd” című kiállítással a Babits Mihály Művelődési Központban. A nyitó előadást d-r. Varga Dajos, a KSH főosztályvezetője tartja a „Számítástechnika alkalmazásának helyzete és perspektívái” címmel. Ezt követően a számítástechnika iránt érdeklődőknek részletesebb tájékoztatást ad a kiállítás keretén belül megrendezésre kerülő előadássorozat, amiből kiemeljük az április 17-én délelőtt 10 óraikor a SZÜV Szekszárdi Központjában kezdődőt, ezúttal dr. Kondricz József, a KSH SZÜV vezér- igazgatója a SZÜV piacpolitikájáról tart tájékoztatót. Ezzel együtt három napon keresztül korszerű számítás- technikai berendezésék, felhasználói rendszerék, mikro, számítógépes és távadat-feldolgozási rendszerek kerülnek az érdeklődőik elé. A kiállítók között szerepel több országos hírű számítástechnikai vállalat; például a Számítástechnikai és Ügyvitel- szervezési Vállalat és a Videoton. Újdonságnak számít, hogy számítástechnikai segédeszközöket, könyveket, mikr os zárni tágé p -magazint lehet majd vásárolni. A műszaki hetek zárórendezvényére május 15-én 10 órakor a szekszárdi úttörőházban a Tolna megyei élelmiszeripari vállalatok termékbemutatójával kerül sor. A rendezvények nyilvánosak és díjtalanok, a rendezőség mindenkit szeretettel vár. Agrárifjúsági mozgalom Országos agrárifjúsági fesztivált rendez Békéscsabán augusztus 29—31. között a KISZ KB mellett működő Mezőgazdasági Fiatalok Tanácsa. A fesztivál a most szerveződő agrárifjúsági mozgalom első kiemelkedő rendezvénye lesz. Rácz Ernő, a KISZ KB osztályvezetője, a Mezőgazdasági Fiatalok Tanácsának titkára elmondta, hogy a mezőgazdaságban dolgozó mintegy 90 ezer KISZ-tag csaknem 3500 alapszervezetbe tömörülve meghatározó módon részese az állami és szövetkezeti mezőgazdaság, az élelmiszer-gazdaság, a víz- és erdőgazdálkodás és a fogyasztási szövetkezetek mindennapi gazdasági munkájának. E falun élő, mezőgazdaságban dolgozó fiaitalok igénye, hogy legyen önálló, csakis nekik és róluk szóló fórumuk, rendszeres találkozási lehetőségük. A Mezőgazdiasági Fiatalok Tanácsa az agrárifjúsági mozgalom szárnyra bocsátását a KISZ közelgő, XI. kongresszusán tervezi. Itt módjuk lesz szekció keretében beszélgetniük a mező- gazdaságban dolgozó fiataloknak, s ez alkalommal kialakítani konkrét elképzeléseiket. Az előzetes elgondolások szerint az agrárifjúsági mozgalom központját, magját mindenütt a helybeli KfSZ-szervezetek adnák. E köré gyűlhetnének mindazok a falun élő — tehát nemcsak a mezőgazdaságban dolgozó, hanem például pedagógus — fiatalok is, akik e mozgalom keretében kívánnak tevékenykedni. A küldöttek egy csoportja Tárnái Attila
