Tolna Megyei Népújság, 1986. április (36. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-01 / 76. szám

I Világ proletárjai, egyesüljetek ! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam. 16. szám. ARA: 1,80 F« 1986. április 1., kedd. Mai számunkból / LÁMPÁK. ZEBRÁK. EMBEREK (3. old.) ON KÉRDEZ — MI VÁLASZOLUNK (4. old.) DÖBRÖKÖZ ELLESHETETT VALAMIT A MEGLEPETÉSSZERZO A NAGYOKTÓL (6. old.) (5. old.) Infrastruktúra Amikor két esztendeje az országos település- és te­rületfejlesztési irányelvek kidolgozásához a megyék­ben az ottani „szűk keresztmetszetek” iránt érdek­lődtek, szinte egyöntetűen az infrastruktúra elmara­dottságára panaszkodtak. Hát, igen: akár merre já­runk, szemben találják magunlkat az iivóvíz-szolgálta- tás, a szennyvíz-elvezetés, a közlekedés, az energia- ellátás, no és a telefonihelyzet problémáival. Úgy tűnik, hogy a nagy késéssel felismert lemara­dások bepótlására nem volt elegendő a néhány utób­bi esztendő, ami alatt nagy eszközöket csoportosítot­tak e célokra. 1980 és 1984 között több, mint 400 ezer- lakást kapcsolták ibe a közműves vízellátásba, 100 ki­lométerrel hosszabbították az árvízi töltéseket; 14 szá­zalékkal emelték a fő- és mellék telefonvonaliakat, 10 százalékkal a lakosság energiafelhasználását. Mindez, zel azonban távolról sem simulták el a nagy feszült­ségek, amit jelez, hogy a magyar lakosság 17 százalé­ka ma még nem jut vezetékes ivóvízhez, 610 kistele­pülésen nem találni egészséges ivóvizet. A népesség 2,4 százalékának otthont adó 800 törpeíaluban a leg­elemibb infrastruktúra is hiányzik. Az országban a 430 ezer telefonigénylő nagy többsége is vidéken sze­retne készülékhez jutni. 1 Az ilyen hiányok nemcsak ma jelentenek gondot a lakosságnak. Hosszú ideje tapasztalhatjuk, hogy azok a térségek fejlődnek gyorsabban, ahol kedvezőbb az infrastrukturális háttér. A jó ivóvíz, az aszfaltozott ót, a telefon vonzza az ipart, a termelőhelyeken kép­ződött tőkéből azután jut az életkörülmények továb­bi fejlesztésére is. Ahol viszont nincs, ami az ipart odacsalogatná, ott talán a jövő kilátásai is bizonyta­lanabbak. Ezért igyekszünk arányosabban elosztani az ország területén a termelőerőket, de a célt, a beruhá­zásra fordítható szűkebb pénzeszközök miatt, .nehe­zen érhetjük el. A szakemberek mégsem tartják ele­gendőnek a várakozást, váltást sürgetnek az infra­struktúrát érintő szemléletmódban, a tervezőmunká­ban egyaránt. Mit jelent ez? Az infrastruktúra termelőágazat mö­götti tartománya a gazdaságnak és az életnék, ez azonban nem jelent valamiféle ^mögöttes” területet. Termelő infrastruktúra nélkül nem létezne ipar, szol­gáltatás nélkül pedig elképzelhetetlen a modern em­beri lét. Ma már teljesen nyilvánvaló, milyen nép- gazdasági károk keletkeznék a Lassú szállításból, a hír­közlés elmaradottságából, de mérhető az a kár is, amely egyes térségek „isten háta mögötti” helyzetéből adódik; különösen az elnéptelenedés, még a kevésbé felszerelt városok felduzzadása — súlyosabb követ­kezményekkel is járhat. Joggal élhetünk a gyanúper­rel: az infrastruktúra fejlesztésére ki nem adott pénz később nem lesz elegendő a problémák megoldására. Az infrastruktúra fontosságát becsülő gondolkodás- mód ma még nem nevezhető általánosnak, még a ter­vező intézményeknél sem — mutatnak rá a szakem­berek. Tapasztalataikat megtoldva kijelentik: a mai hiányokhoz nemcsak az ország gazdasági adottságai vezettek, hanem elvi, szemléleti hibák is. Például a V.Á.TI szakemberei szerint a hierarchikus irányítás ko­rábbi gyakorlata és merevsége vezetett az iipar túllkon- centrálódásához, egyes területék elárvulásához, a su­garas közlekedési hálózat kialakulásához. A szűkén értelmezett 'termeléscentrikus fejlesztésnek köszönhe­tő, hogy a létesített nem csekély tömegű új telefonok többsége közületi előfizetők birtokába került. Ebből következik, haladást érhetünk el, ha minél Inkább de­centralizáljuk a fejlesztésre szánt eszközöket, az em­berre és az ő környezetének kulturáltságára fordítóit pénzt egyként kezeljük a termelési beruházásokkal. Bármilyen furcsa is, másmilyen társadalmi struktú­rákkal az infrastruktúra is növelhető. Ezt bizonyít­ják azok az újítások, amelyek a járások megszűnésé­vel tulajdonképpen a települések kezébe adták a fej­lesztési lehetőségeket. A helyi tanácsok VII. ötéves tervei igen sok, komoly szolgáltatási beruházásokat tartalmaznak, központi helyen kezelik az ivóvíz bizto­sítását, >| szennyvíz elvezetését, az egészségügyet és a vendégfogadást. A megyei tanácsok e fontos felada­tokhoz még céltámogatást is adnak. Gyakori a taná­csok társulása is a régió általános problémáinak meg­oldásához. Budapesten az egyes kerületek közötti ará­nyos fejlesztést biztosítja a „fejkvóta”, ami annyit je­lent: a költségvetési támogatást a Lakosság száma után adják. Az ilyen és hasonló újítások hozzásegítenek áh- ■hoz. hogy a rendelkezésre álló szerényebb eszközök­ből többet „ledolgozhassanak” a periféria elmaradá­sából. A területi különbségek csökkentéséből, csakúgy, mint a helyi infrastruktúra gyarapításából eddig is dicséretes módon kivette részét a lákosság. Először 300 millió forint gyűlt össze országszerte a kis váro­sok gázellátásának biztosítására, legutóbb — jelentette a posta — féLmiWiárd forint értékű telefonkötvény fo­gyott el. A vízműtársulásba bevont települések száma is több száz. Ezek már új, rugalmas módszerek, alkal­masak arra, hogy felkeltsék a lakosság érdeklődését. Az emberek — úgy látszik — sehol sem akarnak ki­békülni a helyzettel, készek áldozni is önmagukért, nagyobb kényelmükért. Amíg egy hely is van, ahová a csecsemőnek palackokban kell a vizet vinni, vagy ahol gondot okoz az orvosért telefonálni, addig nem szabad megállni az infrastruktúra fejlesztésében, a hozzá szükséges szellemi, emberi és anyagi források feltárásában. KOMORNIK FERENC Nemzeti ünnepére készül az ország A felszabadító hősökre em­lékező koszorúzásokat, intéz­ményi ünnepségeket, baráti találkozókat rendeznek a kö­vetkező napokban országszer­te nemzeti ünnepünk, április 4-e tiszteletére. A főváros és valamennyi település utcáit, tereit zászlódíszbe öltöztették már, s felkerülték a színes dekorációk a középületek, ál­lami intézmények homlokza­tára is. Budapesten díszkivi­lágítást kapnak a középületek és a műemlékek. Április 3-án ünnepi külső­ségek között, katonai tiszte­letadással felvonják az álla­mi zászlót az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren, a Ma­gyar Népköztársaság nemzeti lobogóját és a munkásmoz­galom vörös zászlaját pedig a Gellérthegyen. Az állami zászlónál 4-én délben zenés őrségváltás lesz a Parlament előtt. A felszabadulás évforduló­ja alkalmából az Országház­ban átadják a művészet terü­letén elért kimagasló ered­ményekért a Kiváló és Ér­demes Művész címeket, vala­mint az Elnöki Tanács kitün­tetéseit eredményes munkás­ságuk és közéleti tevékenysé­gük elismeréséül az állami és gazdasági élet különféle területein dolgozóiknak. Az ünnep előestéjén az Elnöki Tanács fogadást ad a Parla­mentben. A meghívottak kö­zött lesznek a politikai, az ál­lami, a társadalmi élet kép­viselői, üzemek, vállalatok, intézmények kiváló dolgozói. Országszerte koszorúzási ünnepségeken tisztelegnek a hazánk szabadságáért vívott harcokban elesett szovjet bő­sök és más népek elesett ka­tonái emléke előtt. Április 3- án az MSZMP Központi Bi­zottsága, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, a fegyveres erők. valamint a tömegszer­vezetek és mozgalmak képvi­selői megkoszorúzzák a Sza­badság téri szovjet hősök em­lékművét és a Magyar Hősök Emlékművét a Hősök terén. Elviszik a kegyelet koszorúit a harkányi bólgár hősi em­lékműhöz, Beremenden a ju­goszláv katonák temetőjébe, a hajdúböszörményi román katonai sírkertbe, a solymári angol katonai temetőbe és a Budaörsi útra, a fasizmus el­leni harcokban hősi halált halt amerikai katonák em­lékművéhez. Az évforduló alkalmából számos intézményt avatnak fel: a fővárosban átadják a Margit Kórház-Rendelőinté­zet új épületét; Várpalotán megnyitják az Országos Ve­gyészeti Múzeumot, Visontán pedig üzembe helyezik a Mát­ra Gázbetongyárat. Pécsett or­szágos délszláv színjátszó ta­lálkozóra invitálják a művé­szetkedvelőiket. A Heves me­gyei fiatalok az ünnepnapon rendezik meg Kékestetően a hagyományos félszabadulási emlékprogramot. Az ország legmagasabb pontján emelke­dő emlékműnél hálatüzet gyújtanak, s ünnepi műsorral köszöntik április 4-ét. Pénte­ken Gyöngyösön egész napos kulturális diák-rendezvény- sorozaton méltatják a sors­fordító történelmi évfordulót. Megyénkben is a szovjet hősi emlékművek, sírok meg­koszorúzásával, ünnepi gyű­lésekkel, megemlékezésekkel köszöntik a felszabadulás negyvenegyedik évfordulóját. A megyeszékhelyen áp­rilis 3-án délután az alsóvá­rosi temetőben lesz koszorú­zási ünnepség, majd 16.30-kor a párt- és állami szervek, tö­megszervezetek, intézmények, vállalatok képviselői megko­szorúzzák a Felszabadulás té­ri emlékművet. Az ünnepi nagygyűlés ,17 órakor kezdő­dik a Babits Mihály Megyei és Városi Művelődési Köz­pont nagytermében, utána ünnepi műsort rendeznek. Bonyhádon ugyancsak csü­törtökön délután, 15 órakor kerül sor a koszorúzási ün­nepségre fél órával később kezdődik a művelődési köz­pontban az ünnepi megemlé­kezés. Dombóváron az ünnep előestéjén a városi tanács fo­gadást rendez, majd 16 óra­kor lesz a koszorúzás a teme­tőben és a Felszabadulási em­lékműnél. Pakson megkoszo­rúzzák csütörtökön 10 órakor a Fehérvári úti temetőben a szovjet hősök sírját, délután 15-kor a város északi részén álló szovjet hősi emlékművet, az ünnepi nagygyűlés 18-kor kezdődik a Munkásművelő­dési Központban. Tamásiban 3- án 15 órakor lesz a koszo­rúzási ünnepség a szovjet hő­si emlékműnél, ugyanékkor a Kossuth téri emlékműnél ün­nepi megemlékezést tartanak. Színes programok lesznek a kisebb településeken is, Kurdon csütörtök délelőtt út­törő- és kisdobosavatást ren­deznek, Pincehelyen este fák­lyás felvonulás, Sióagárdon 4- én a sporttelepen tartják az Úttörő Felszabadulási Kupa sportrendezvényeit. Locsoló A húsvéthétfő — a farsang, ,a nagyböjt utáni ün­nep befejezése, az ünnep másnapja, amikor is a régi szokás szerint a fiúk elmennek a lányokat meglocsol­ni. A locsolási módszer ma már sokféle és gyakran a drasztikumtól sem mentes. De minden bizonnyal a lányoknak nagyon kedves. Hiszen, ha nem az volna, akkor minden lány zárva tartaná kapuját. De ez hús­vét hétfőjén egyáltalán nincs így. ez— A locsolólegény ajándéka ök csak „amatőr” módon csinálják ünnepi locsolók la decs! tájházban

Next

/
Oldalképek
Tartalom