Tolna Megyei Népújság, 1986. március (36. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-28 / 74. szám
4 Képújság 1986. március 28. A Szakszervezetek Tolna Megyei Tanácsáiak ülése Hírek események A Közalkalmazottak Szak- szervezete megyei titkársága egynapos felkészítőt tartotta titkárság mellett működő nőbizottság tagjai és az alapszervezetek nőfelelősei részére. A résztvevők tájékoztatást kaptak a nőpolitikái határozat végrehajtásának megyei helyzetéről, az országos tapasztalatokról, és a további tennivaókról. • A MEDOSZ Tolna Megyei Bizottsága március 14-én tájékoztatta a bizottság tagjait a MEDOSZ XI. Országos Természetbarát Találkozó előkészítésének helyzetéről és a további szervezési feladatokról. A találkozó megrendezésére Szekszárdon és a sötétvölgyi parkerdőben kerül sor 1986. június 27—29. között. • A Dombóvári Szakmaközi Bizottság március 20-i ülésén megvitta és jóváhagyta az 1986. évi munkaprogramját, majd megbeszélték a város 1986. évi településfejlesztési tervéből adódó feladataikat. • Az SZMT nőbizottsága március 17-i ülésén megtárgyalta a szakszervezeti választások során a megválasztott tisztségviselők és testületi tagok között a nők arányát, majd elfogadták a bizottság 1986. évi munkatervét. Csütörtökön Szekszárdon ülést tartott a Szakszervezetek Tolna Megyei Tanácsa. Az ülés munkájában részt vett Ligeti László, a SZOT alelnöke is. Először az agitációs és propagandamunka továbbfejlesztésére vonatkozó SZOT elnökségi állásfoglalás időarányos végrehajtásáról kaptak tájékoztatást az SZMT tagjai majd javaslatot vitattak meg a VII. ötéves megyei terület- és településfejlesztési tervhez kapcsolódó szakszervezeti állásfoglalásra. > Ennek a napirendnek a megvitatásában részt vett Mátyás István, a megyei tanács elnökhelyettese is, aki tájékoztatást adott a tanácsi elképzelésekről. Végül az SZMT tájékoztatót hallgatott és vitatott meg a szakmaközi bizottságok munkáját értékelő beszámolóinak, a bizottságok újjáalakulásának tapasztalatairól. Megyénkben tizenkét településen alakultak újjá a szakmaközi bizottságok, mindenütt, ahol erre a feltételek adottak voltak. Azóta minden településen értékelték, hogy a bizottságok és bizottsági tagok alkalmasak-e a feladatok teljesítésére, a dolgozói igények, vélemények jobb feltárására. A tapasztalatok, általában kielégitőek. A szakmaközi bizottságok a terület- és településpolitikai feladataik ellátása során együttműködtek a szakszervezeti alapszervezettekkel, a helyi párt-, állami és társadalmi szervekkel. A munkára — természetesen ez differenciáltan értendő — a tervszerűség volt a jellemző. Elképzeléseiket, többségében, előzetesen egyeztették a különböző társadalmi és állami szervekkel. A szakmaközi bizottságok a településfejlesztés terveit mindenütt megismerték, az alapszervezetek szakszervezeti bizottságaival is megismertették és összegyűjtött véleményeiket továbbították a tanácsoknak. Több szakmaközi bizottság konkrét szervezőmunkát vállalt a település helyi társadalmi munkaakciók kivitelezésében, például Bátaszéken a tornacsarnok, Dombóvárott és Tamásiban a szabadidő- központ megteremtésében, Tolnán a környezetvédelem, Pakson és Bonyhádon az uszodaépítés feladataihoz kapcsolódva. A városi szakmaközi bizottságok a megyei egészség- ügyi munkabizottsággal közösen ellenőrzést folytattak az egészségügyi alapellátás, az egészségügyi intézményi feltételek, az egészségügyi propaganda helyzetének feltárására és javaslatokkal éltek a gondok feloldására. Az árak alakulásában, azok ellenőrzésében például Bátaszéken és Szekszárdon jó kapcsolat alakult ki a kereskedelmi és ellátási felügyeletekkel, a kereskedelmi társadalmi ellenőri hálózattal. Bizalmitanácskozás a műszergyárban A műszergyár bizalmijai tanácskozásra ültek össze, hogy meghallgassák Kulcsár József termelési főmérnök tájékoztatóját az éves termelési feladatokról. A hasonló jellegű tanácskozás általános, hiszen a kellő tájékozódás és tájékoztatás a jobb munka egyik feltétele A Közalkalmazottak Szakszervezete Dombóvári Városi Tanácsa alapszervezetének munkamódszerei Alapszervezetünk jelenleg 250 tagból tevődik össze, ebből 65 a nyugdíjas és 8 jog- fenntartó tagunk van. Szervezettségünk 100%-os. Ide tartoznak a 7 városkörnyéki községi tanács és a városi művelődési ház dolgozói is. Alapszabályunk értelmében hoztuk létre és választottuk újjá az elmúlt év őszén szerveinket, a bizalmi- testületet, a különböző mun- kabizottságökait, szakszervezeti bizottságot, megválasztottuk a csopartbizalmia-kat és helyetteseket. Az elmúlt választások során a tisztség- viselők mintegy 30%-a cserélődött ki, tagságunk véleménye, reális értékelése következtében. A következő időszak feladata az lesz, hogy az újonnan megválasztott aktíváinkkal megismertessük a tennivalókat, felkészítsük őket rövid időn belül a tisztségükkel járó feladatok ellátására. Alapszervezetünkben — munkánk jellegénél fogva — nem törekszünk látványos dolgok megvalósítására. A korábbi években kialakított jó módszerek, tapasztalatok továbbfejlesztése véleményünk szerint biztosítja a szakszervezeti munka megfelelő fejlődését, az érdekvédelemnek tagságunk megelégedésével történő ellátását. Az éves munkatervünket a szakszervezeti kongresszusok határozataiból adódó feladatok, a felsőbb szakszervezeti szervek ajánlásai alapján, és saját célkitűzéseink figyelembevételével állítjuk össze. A szakszervezeti bizottság mindig aktuális témákat tárgyal, hiszen a szakmai munka mellett az a feladatunk, hogy a mozgalmi munkát is ellássuk, a nap mint nap végzett igzgatási szolgáltatói tevékenységet biztosítsuk. Szeretnénk azt elérni, hogy tanácsainktól az állampolgárok ügyintézésük után megelégedéssel távozzanak. Természetesen a jogszabályok keretei között kell eljárni, de ez nem zárja ki a humánus magatartást. Ezt a tanácsi munkáiban is biztosítani kell. Mindig fontos feladatunknak tartottuk a tanácsi dolgozók megfelelő időben és színvonalon történő tájékoztatását. Ebben fontos szerepük van a csoportbizatmiak- nak és helyetteseiknek. Biztosítjuk részükre folyamatosan mindazokat a sajtótermékeket, melyekből megfelelő tájékoztatást kapnak központi szerveink döntéseiről, állásfoglalásairól. Azt valljuk, hogy a megfelelő szakszervezeti mozgalmi munka csak a munkahelyi vezetőkkel való jó és napi munkakapcsolat esetében tud kibontakozni. A dolgozóinkat érintő mindennemű vezetői döntés előtt elengedhetetlennek tartjuk a szakszervezet megkérdezését, véleményének kinyilvánítását — ez meg is történik. Természetesen szó sincs arról, hogy minden esetben szakszervezeti egyetértés van. Véleményünk szerint a mi helyzetünkben pontosan az esetenként kialakult vitáikban megyünk előre a megoldáshoz vezető úton. Tagságunkat foglalkoztatja az üdültetés, szociális ellátás, a szociálpolitikai feladataink ellátásának helyzee. A dolgozók üdülési igényeit nagy részben ki tudjuk elégíteni. A szezonra szóló SZOT-beutáló jegyekből és csailádi beutalókból azonban több kellene. Igaz, van Harkányban 12 személyt befogadó saját üdülőnk, de ezt dolgozóink csak kis százalékban veszik igénybe, mivel egyrészt a lakóhelyektől távol esik, másrészt nem tudunk teljes ellátást biztosítani. A szabad idő kihasználására tagságunk jelentős része igyekszik egyénileg megoldást találni. A Dombóvárott lakók a hétvégeken igyekeznek szabad idejüket szőlőskertjükben eltölteni és kipihenve, felüdülve folytatni a hétköznapi murtkát. A községekben lakó tanácsi dolgozók kertes családi házaik táján megtalálják a kikapcsolódást, pihenést jelentő hasznos tevékenységet. Szeretnénk, ha a tanácsi dolgozók még többen találnának lehetőséget a szabad idő hasznos és egészségüket is kedvezően befolyásoló időtöltésre. Megítélésünk szerint az erkölcsi és anyagi megbecsülés tekintetében az utóbbi években a lehetőségeket kihasználták a munkahelyi vezetők. A városi tanácsnál 1985-ben a jutalmazás aránya az éves módosított béralaphoz viszonyítva 118,13 százalékos volt. A bérfejlesztésre fordított összegek is jelentősen hozzájárulták a bérek emeléséhez. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy átlagosan és esetenként is nincs lemaradás és pótolni való. Rédei Kornél szb-titkár Felhívás A Szakszervezetek Országos Tanácsa ez évben is meghirdette a „Rendet, tisztaságot a munkahelyeken május I-re” akciót. A versenymozgalom alapvető feladata, hogy tökéletesebb rend és tisztaság legyen a vállalatok, szövetkezetek és intézmények területén és környékén; növekedjék a munka kulturáltsága; esztétikusabbá váljék a munkahelyi környezet. E társadalmi akciókat elsősorban a hulladékanyagok összegyűjtésére, a haszomanyagok újrafelhasználására, a munkahelyek és környékének rendezésére, szépítésére, fásítására. parkosítására szervezzék. A gazdálkodó szervek, intézmények szákszervezeti bizottságát kezdeményezzék és szervezzék, a munkahelyi vezetés pedig biztosítsa a tisztasági verseny feltételest. Javasoljuk, hogy a teendőket feladattervben határozzák meg. A munka során támaszkodjunk a szocialista brigádokra, munkavédelmi aktívákra, őrökre, az üzemegészségügy! szolgálatra és a vöröskeresztes hálózatra. A legkiemelkedőbb eredményt elért vállalatoknak, intézményeknek a környezetvédelmi világnap (június 5.) alkalmából rendezett megyei ünnepségen a SZOT titkárságának elismerő oklevelét adományozzuk. Az akció lebonyolításához a következő szempontok figyelembe vételét javasoljuk: — Tartsák tiszta és jó állapotban a gépeket, berendezéseket, szerszámokat, jármüveket, egyéni védőeszközöket. — Ellenőrizzék és javítsák a gépek, berendezések, járművek, szerszámok műszaki állapotát, védőruhák tisztaságát, a járművek, szállítóeszközök az üzemeken belüli és az üzemek közötti utak, KRESZ-táblák állapotát, szervezzék meg a fáradtolaj gyűjtését és hasznosítását, a dolgozók közérzetét befolyásoló tényezőket, az öltözők, mosdók, wc-k, munkásszállások, a munkásszállító eszközök tisztaságát, intézkedjenek a nem üzemelő, de még használható gépek értékesítésére, a munkahelyek természetes megvilágítását, az üzemablakok tisztaságát, szorgalmazzák a hulladékszegény és hulladékmentes technológiák bevezetését, a hulladék újrahasznosítását, az energiatakarékosság érvényesülését segítő lehetőségek feltárását és érvényesülését. közte a munkahelyek fűtését, szellőzését érintő kérdéseket is. — A környezetvédelmi és tűzrendésze« előírások messzemenő figyelembe vételével a területek lomtalanítását, takarítását végezzék, a hulladékok gyűjtéséről, elszállításáról gondoskodjanak. — A tisztasági akció terjedjen ki a raktárakra, rák- területekre, közlekedési utakra, az udvarokra és a munkahelyek közvetlen környékére is. A felhívás az elvégzendő feladatok többségét május 1-hez kapcsolja, ennek ellenére nem kampányról van szó, törekvéseinknek a folyamatosságra kell irányulni. A felhíváshoz való csatlakozást kérjük írásban jelezni a Szakszervezetek Tolna Megyei Tanácsa munkavédelmi főellenőrének. Az eszperantómozgalom Tolna megyében Az utóbbi hetekben néhány apró újsághír adott tájékoztatást a megyei eszperantis- ták életének fontos mozzanatairól. Az elkövetkezendő időkben szeretnénk jobban megismertetni munkánkat és céljainkat szélesebb körben is. Ennek érdekében rendszeres időközönként kívánunk beszámolni a megyei mozgalom tevékenységéről, terveiről és eredményeiről. Eszperantistamozgalom: valószínűleg magyarázatot igenyel már maga a kifejezés is. Az eszperantisták az egyetlen, ma is élő, minden próbát kiállt nemzetközi nyelvnek, az eszperantónak a hívei. Tervezetét 1887-ben tette közzé megalkotója, Lazaro Ludoviko Zamenhof lengyel származású szemorvos, a „remélőt, reménykedőt” jelentő Dr. „Esperanto” álnéven, amely később, magának a nemzetközi nyelvnek az elnevezésévé vált. Zamenhof szülővárosának, Bialystok-nak négynyelvűsége (lengyel, orosz, jiddis, német) és az ebből fakadó meg nem értés, elzárkózás, sőt, az egymás iránti gyűlölet indította a latin és újlatin alapokon álló, de germánból is átvett szavakkal fűszerezett, dallamos, logikus, könnyen tanulható nyelv megteremtésére. Célja nem egyszerűen egy közös nyelv megalkotása volt, hanem az emberek, országok közti összhanghoz, megértéshez, békéhez kivánt optimális eszközt létrehozni. Az eszperantómozgalom zöld csillagos zászlaja alá sorakozó humanisták éppen a fenti célt tekintik elsődlegesnek, így közös ügyet szolgálnak a világ összes békeszerető, haladó erőivel. Miután ez elsősorban nem a világnyelveket anyanyelvként beszélő nagy nemzetek érdeke, az elszigeteltségből kilépni akaró országoknak kell összefogniuk az eszperantó népszerűsítéséért, elfogadtatásáért. Hazánk a század első harmadában ak* tív szerepet vállalt ezért a célért, nagyon erős eszperantómozgalom bontakozott ki, melynek megyénk is részese volt, sőt, Lengyel Pál esz- perantista nyomdász néhány évig Szekszárdon szerkesztette és adta ki az eszperantó világmozgalom folyóiratát, a „Lingvo Internacia”-t. Hazánkban több országos szervezet működése után 1961-től a Magyar Eszperantó Szövetség (HEA) a mozgalom központi szerve. Sorra alakultak a megyei bizottságok is. 1982. novemberében lelkes megyei eszperantisták létrehozták — bár az országban utolsóként — a Tolna megyei bizottságot. 1985. júniusában alakult meg a már működő paksi, tamási, dombóvári klubok után a jelenleg legnagyobb taglétszámú szekszárdi „Lengyel Pál” eszperantó csoport. A Magyar Eszperantó Szövetség, mint országos vezető szerv, a Szakszervezetek Országos Tanácsának védnöksége alatt működik. Ennek megfelelően a megyei bizottság a Szakszervezetek Tolna Megyei Tanácsának erkölcsi és anyagi támogatását élvezi, s ehhez a megyei szövetkezeti szövetségek is hozzájárulnak. A „Lengyel Pál” csoportnak és 1986. február 26-tól az újjáalakult megyei bizottságnak is az SZMT Munkásotthon és Könyvtár a székhelye, ahol az eszperantisták igazán otthonos légkörben folytathatják önként vállalt, nagy lelkesedéssel végzett szervező munkájukat a nemzetköz! nyelv népszerűsítéséért. VARADY ZOLTÁN
