Tolna Megyei Népújság, 1986. március (36. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-13 / 61. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam. 61. »rám. ARA: 1A0 Ft 1986. március 13., csütörtök. Mai számunkból hős hog vészről (3. old.) CSALÁD, OTTHON (4. old.) OLDALHALÓ ’86 (6. old.) AZ ÜRES ÜZLET CSAK PÉNZT VISZ (S. old.) Szabvány és korszerűség Mennyi bosszúságot tud okozni, ha a fali konnek­torba nem jó a kislámpa, vagy a magnó villásdugó­ja, a kerékpár abroncsán lötyög a gumi, a levélpa­pír nagyobb, mint a boríték és így tovább. Mindnyá­jan találkozunk a mindennapi életben azzal, hogy valahol valaki eltért a szabványtól. Jóllehet a szab­vány szótól sokan idegenkednek, holmi uniformizálást éreznek mögötte — a modern világban aligha lehet­nénk meg nélküle. Sőt: már a régebbi korokban is szükségét látták. Talán a legrégibb ismert „szabvány” a római utak mérete: egységesen 11 méter szélesnek kellett lenni­ük, hogy az — ugyancsak egységes kerékszélességű — kocsik elférjenek és még elózni is tudjanak rajituk. A középkori nagy tengeri hatalmaik pedig gyorsan megtanulták: csatába csak olyan hajókkal szabad menni, amelyeken az árbocok és más fontos alkat­részek azonos méretűek, és sérülés esetén könnyen cse­rélhetők. Később békésebb célokat szolgált a szabvány. S ahogyan a kereskedelem világméretűvé vált, egyre nagyobb szükség lett arra, hogy a különböző orszá­gokban készült iparcikkek másutt, is használhatók, azaz eladhatók legyenek. Ezért lehet — például — a szovjet gyártmányú gépkocsikra osztrák vagy francia gumit felrakni, a japán fényképezőgépbe magyar fil­met fűzni — és a sort folytathatnánk. S ezért van sök terméken a két betű: MSZ, ami magyar szabványt jelent. Egysor élelmiszeren és hasz­nálati cikken is ott áll a jelzés, ami — az esetek nagy részében — nemcsak a méretet, hanem elsősor­ban a minőséget garantálja. A szabvány jelzését ugyanis csak olyan termékekre szabad rátenni, ame­lyek megfelelnek a szabványminőség előírásainak. Vagyis: élelmiszernél például meghatározza a szab­vány, hogy mennyi zsír, szárazanyag, cukor lehet ben­ne, illetve kötelezően benne kell lennie. Még nagyobb a szabvány jelentősége az iparcikkek­nél. Korábban — 1968 előtt — nagyon sok volt a szabvány, a vállalatok kötelesek voltak ezeket megtartani. A gazdaságirányítás reformja azonban nagyobb szabadságot hozott a vállalatoknak, ehhez tar­tozott az is, hogy a szabványok 80 százalékát „disz- pozitívvá” tették, azaz lehetőséget adtak arra, hogy a gyártó és a vásárló előzetesen az állami szabvány­tól eltérő minőségben állapodhasson meg. Csakhogy ezt — félretéve az intézkedés lényegét — sok vállalat­nál úgy értelmezték, hogy csak a fennmaradt 20 szá­zaléknál kötelező a szabvány, a többi árucikknél figyelembe sem kell venni azt. S mert a szabvány nem csupán írott malaszt, ha­nem annak meg nem tartását büntetni is lehet (sőt kell!), szabályozás következett 1975-ben, majd pedig 1979-ben. Bár tovább szűkült azoknak a szabványok­nak a száma, amelyek megtartása hatóságilag köte­lező (ilyenek például az egészségvédelem, a környezet­és munkavédelem és a fogyasztók alapvétő érdekei­nek Védelméhez szükséges szabványok), viszont szi­gorú előírásokban rögzítették, mit is értsünk az imént említett alapvető érdekek fogalmán. Hogy még vé­letlenül se keletkezhessen félreértés, útmutatóval adott segítséget a gyártóknak és fogyasztóknak a Ma­gyar Szabványügyi Hivatal. A szabvány egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy a világ, a technika, és a tudomány fejlődésével igyek­szik lépést tartani. Ez tefmészetesen nem könnyű, bár a tapasztalatokat nemzetközi méretekben is gyűjtik és hasznosítják. Magyarország a Nemzetközi Szabvány- ügyi Szervezetnek 1946-os megalakulása óta tagja (angol nevének rövidítése ISO), a szabványosítással is foglalkozó Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság­nak (IEC) pedig 1923 óta. Ezeknél lényegesen újabb, de semmivel sem kevésbé fontos a KGST Szabvány- ügyi Állandó Bizottsága, amely — természetesen kez­dettől fogva Magyarország részvételével — 1962 óta működik. iNeimrégiben 98 szakterületre készítettek szabvá­nyosítási tervtanulmányokat a Magyar Szabványügyi Hivatal szakemberei. Ezekben azt vizsgálják, hogy milyen az egyes termékcsoportok szerepe a népgazda­ságban, milyen a korszerűsége, bel- és külkereskedel­mi jelentősége —, s hogy a fejlesztésben és értékesí­tésben milyen változások várhatók. Mert a szabvány nem lehet örökérvényű. Időnként a szabványügyi hivatalban- megvizsgálják a szabvá­nyok korszerűségét és ha szükséges, módosítják, kor­szerűsítik. Ezt a módszert átvette a KGST Szab­ványügyi Állandó Bizottsága, és átvették a nemzetközi szabványügyi szervezetek is. óz élet új meg új feladatokat állít a szabványügyi szakértők elé. Most például külön gondot okoz, hogy az utóbbi években megnőtt hazánkban a magán iparo­sok és kereskedők száma. Közülük sokan foglalkoznak új termékek előállításával — és ezen belül forgalom­ba kerülhetnek veszélyt okozó termékek is, ha nem nyújt ezek ellen kellő védelmet többek között a szab­vány is. Most dolgoznak a szabványügyi hivatal­ban az ide vonatkozó szabványok kidolgozásán. Mindezt nem azért, hogy több legyen a szabvány, hanem — hogy több legyen a minden kritikát elbíró, a magasra emelt szabványmércének megfelelő áru. V. E. Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Jól végzi mnikáját a bonyhádi taiács Kemény és felelősségteljes munkát végzett tegnap dél­előtt a megyei tanács végre­hajtó bizottsága. A szokásos napirendeken kívül megtár­gyalták a bonyhádi tanács vezetésének beszámolóját az elmúlt öt évben végzett mun­káról. Az anyagot kiegészí­tette a felügyeleti vizsgálat összefoglalója. Megvitatták ezenkívül a munkaidőalap védelme érdekében tett köz­ponti intézkedések megyei végrehajtását, és előkészítet­ték az első negyedévi tanács­ülést. A megyei tanács végrehajtó bizottsága elismeréssel szólt a bonyhádi tanács munkájá­ról, azt jónak tartja. A hoz­zászólók elmondták, hogy megfelelőek a kapcsolataik a nem tanácsi szervekkel, így például jelentős eredménye­ket szült az együttműködés a gazdálkodó szervekkel. Ez megmutatkozik a városfej­lesztésben is, amelynek kon­cepcióját a lakosság egyetér­téssel fogadta. Ennek lénye­ge, hogy a korábbi városké­pet szeretnék megőrizni, illet­ve visszaállítani. f A megfelelő kapcsolatra utal a közműfejlesztés és a gázprogram megvalósításá­nak üteme, hiszen mindkettő jelentős lakossági pénzek be­vonásával történik, társulási formában. Sikeres volt a te­lepülésfejlesztési hozzájárulás szervezése. Már értek el ered­ményeket a városkörnyéki feladatok ellátásában. Részt vett az ülésen Tamás Ádám, a városi pártbizottság első titkára, hozzászólásában meg­erősítette az eredményeket, de főként a részkérdésekben Tegnap délután Péti Imré­nek, az MSZMP Tolna Me­gyei Bizottsága titkárának a tanintézeti párta lapszer veze­ték működésének megyei ta­pasztalatait bemutató élőn adásával befejeződött Tenge- licen, a megyei tanács Okta­tási és továbbképzési köz­pontjában a nevelési-dktatá- si intézmények igazgatói ré­szére szervezett tanácskozás. A három termékeny nap munkáját PóLa Károly, a megyei művelődési osztály vezetője értékelte. Megálla­pította, hogy a tanácskozás több oldalról elemezte az is­kolai munka helyzetét, lehe­tőségeit, feladatait, a terve­zett tematikus blokkok meg­felelően megvalósultak. Az érdeklődés középpont­jában az iskolák önállóságá­A Magyar Népköztársaság Országgyűlésének meghívá­sára szerdán reggel mongol parlamenti küldöttség érke­zett hazánkba. A delegációt Nyamin Dzsagvaral, a Mon­gol Népköztársaság Nagy Népi Kúrálja elnökségének elnökhelyettese vezeti. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Cservenlka Fe- rencné, az Országgyűlés al- elnöke fogadta. Jelen volt meglévő fogyatékosságokról és a közös feladatokról szólt. Mások elismeréssel beszél­tek arról, miként valósítja meg a tanács a nemzetiségi politikát. Itt csak két dolgot van mód megemlíteni ebben a témakörben. Folynak a Völgység! Múzeum és a két­nyelvű — német—magyar — általános iskola létrehozásá­nak előkészítő munkálatai. A határozatban a megyei tanács végrehajtó bizottsága naik, valamint az iskolai de­mokratizmus kérdése állt. Ez pedagógiai és politikai megközelítésben is terítékre került. A témához kapcso­lódva sok vitakérdés és vé­lemény is elhangzott. Ezek lényege, hogy az iskolai ön­állóságot nem szabad part­talan szabadosságnak értel­mezni, csakis az eredménye­sen nevelő oktatómunkát szolgálhatja. A hozzászólók az önálló döntés és felelős­ségvállalás összhangjának a fontosságát hangoztatták, jó részük óvott a szélsőségektől. Ez az élénk eszmecserét ki­váltott témakör az új okta­tási törvény bevezetésére va­ló felkészülést is szolgálta. Nagyon sok aktuális tar­talmi és szervezeti kérdés hangzott él az egészségneve­Dangászurengijn Szaldán, Mongólia budapesti nagykö­vete. Délelőtt a Parlament de- Iegációs termében megkez­dődték a hivatalos tárgyalá­sok. A két tárgyaló küldött­séget Cservenka Ferencné, illetve Nyamin Dzsagvaral vezette. Részt vett a megbe­széléseken Dangászurengijn Szaldán. Cservenka Ferencné a ma­megállapítja, hogy eredmé­nyesen hajtották végre a ko­rábbi beszámoltatás során hozott határozatokat. Most à következő főbb feladatokat határozták meg. Jobban kell segíteni a tanácstagokat, és a bizottságok munkáját. A szakigazgatási szervek szá­mára is meghatároztak né­hány tennivalót a hatósági munka színvonalának javítá­sa érdekében. lés, testnevelés, a mentálhi­giénés problémák témakör­ben. Nemcsak a tanulóifjú­ság testi és szellemi fejlődé­séért megnyilvánuló aggoda­lom csendült !ki a hozzászó­lásokiból, hanem az eredmé­nyesebb munka érdekében szükséges útkeresés fontos­sága is. Mint mindig, most is nagy érdeklődés kísérte az aktuá­lis pedagógiai kérdések kö­zül a vizsgálati eredmények­re, felügyeleti tapasztalatok­ra épült iskolai tartalmi munkáról készült elemzése­ket. Ismét bebizonyosodott, hogy szükség van a gazda­ság-, társadalom- és műve­lődéspolitikai tájékoztatókra is. gyár törvényhozó testület te­vékenységét ismertetve szóit a szélesedő demokratizmus jegyében korszerűsödött vá­lasztási rendszerünkről, a ta­valy júniusi országgyűlési és tanácsi választásokról. Ki­emelte, hogy e ciklusban je­lentősen megélénkült a par­lamenti tevékenység. Nyamin Dzsagvaral tájé­koztatást adott a mongol népgazdaság eredményeiről. Érdekes téma voit a mun­kaidőalap védelmében hozott határozatok végrehajtása is. Elemezték, hogy miért inté­zik annyian ügyes-bajos dol­gaikat a munkaidőben. Az anyag leszögezi, hogy van előrelépés, de nem sok. A boltok, szolgáltatások, taná­csok, intézmények nyitva tar­tásának idejét az elmúlt (Folytatás a 2. oldalon.) Az Országgyűlés külügyi bizottságának ülése Az Országgyűlés külügyi bizottsága szerdán a Parla­mentben Szűrös Mátyás el­nökletével ülést tartott. Az ülésen részt vett Péter Já­nos, az Országgyűlés alelnö- ke is. A testületet Horn Gyula külügyminisztériumi állam­titkár időszerű külpolitikai kérdésekről, valamint a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVII. kongresszu­sának külpolitikai program­járól tájékoztatta. A külügyi bizottság ezt követően, meg­hallgatta Bányász Rezső ál­lamtitkárnak, a Miniszterta­nács Tájékoztatási Hivatala elnökének időszerű tájékoz­tatáspolitikái kérdésekről szóló beszámolóját. A két napirendi pont vitá­jában felszólalt Réger Antal, Kállai Gyula, Péter János, Szakács József (valamennyi­en az országos lista képvise­lői), Apró Antal (Csongrád megye), Fekete János (Békés megye), valamint Barabás János, az MSZMP KB agi- tációs és propagandaosztá­lyának helyettes vezetője. Befejeződött az iskolaigazgatók tanácskozása Mongol parlamenti küldöttség Budapesten ( (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom