Tolna Megyei Népújság, 1986. március (36. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-11 / 59. szám
1986. március 11. TOLNA , _ IrtHPÜJSAG 3 Folytatódik a vasútvonalak villamosítása Hús Hôgyészrôl (I.) Területi vezetés, önállóság a kerületekben ürgeváron 1972-ben építették a korszerű sertéstelepet, é* azóta már kétszer újították te( A Hampshire törzstenyészet A MAV-nál megkezdődött a VII. ötéves tervidőszak villamosítási munkálatainak első szakasza: a TárnokMa rtonvásár—Kápolnásnyék közötti vonalszakaszon már alapozzák és állítják a fel- sővezeték-tartó oszlopokat. Hazánkban jelenleg összesen 1900 kilométernyi vasútvonal van villamosítva, a teljes vasúti hálózat egynegyede. A szállításban betöltött szerepe azonban ennél nagyobb arányú, ugyanis- itt bonyolódik le a vasúti áruszállításnak több mint a fele. A gazdaságossági számítások alapján kidolgozott villamosítási terv szerint az elkövetkező időszakban a legfontosabb feladat a Budapest—Székesfehérvár —Balatonszentgyörgy—Gyékényes, illetve a Dombóvár— Kaposvár—Gyékényes közötti. — mintegy 350 kilométernyi — vonalszakaszok villamosítása. A tervek a MÁV Tervező Intézetében készültek, a kivitelező szintén MAV-oég, a Villamos Felsővezeték Építési Főnökség. A munkálatokat négy ütemben végzik: az első ütemben Budapest—Székes- fehérvár—Szabadbattyán között teremtik meg a villamosvontatás feltételeit. A beruházásnak ez a része 740 millió forintba kerül — a teljes VII. ötéves tervi villamosítási programra összesen 1,8 milliárd forintot szán a MÄV. A tervek szerint az első ütem 1987 végére fejeződik be, vagyis ekkor indulhat meg a villamos- vontatás Budapest és Székesfehérvár között. A bonyhádi városszépítő és városvédő kör, fórummal egybekötött összejövetelét, a Hazafias Népfronttal közösen szervezték. Szőts Zoltán soros elnök ismertette a kör főbb céljait és feladatait. Beszámolójában kitért arra, hogy a műemlék jellegű épületekről, szobrokról készített fotókból és gyűjtött anyagokból emlékkiállítást kellene rendezni. Iskolák és szocialista brigádok felajánlásait és közreműködését várják a Perczel család sírjainak gondozására, a szovjet hősi emlékmű rendszeres ápolására, az első világháborúban elesettek és a bonyhádi gimnáziumi tanárok sírjainak ápolására. Perczel Mór születésének 175. évfordulója alkalmából pedig emlékülést és ünnepséget kellene szervezni. A tagok vállalási íveket töltöttek ki, amelyben feltüntették, hogy ki miben tudna segíteni, illetve mit vállalna szívesen. Ezek után Schuller Zoltán, a városi tanács elnökhelyettese ismertette a városfejlesztési koncepciót. Mint elmondta, még a vb-ülésre való előterjesztés előtt szükséges a széles körű véleménynyilvánítás. A végleges döntést ennek figyelembevételével hozzák meg. A célok közt a lakáshelyzet javítása áll az első helyen. A Fáy-lakótelepen mérsékelt ütemben ötszáz lakás építését irányozták elő. A város ivóvízellátottsága biztosított, de később új kutat kell fúrni. A szennyvízhálózatot is bővíteni kell. A gázellátás jó a városban. Cél, hogy a város lakásainak közel felébe vezessék be. Egy új orvosi rendelőt kívánnak kialakítani, és az új lakótelepen pedig egy gyógyszertár építését tervezik. Ezen időszakban várható, hogy háromszázötven előfizetővel Bonyhád is bekapcsolódik az országos távhívó-hálózatba. 1987. április elsejével. a várossá nyilvánítás 10. A hideg ellenére tervszerűen haladnak a munkák az első szakaszon, alapozzák és már állítják is a felsőveze- ték-tlartó oszlopokat. A munkaterület kijelölésénél figyelembe vették, hogy ugyanezen a vasútvonalon pályakorszerűsítési munkák is folynak, és a villamosítást célszerű a már felújított pályán végezni. A későbbi építéseket úgy ütemezik, hogy semmiképpen se zavarják a Velencei-tavi, a balatoni nyári üdülőforgalmat. Ebben az időszakban a kevésbé frekventált Dombóvár—gyékényesi szakaszon dolgoznak majd. A számítások szerint a 350 kilométeres vasútvonal villamosításának beruházási költségei 4 év alatt megtérülnek, nem utolsósorban a jóval olcsóbb üzemeltetési mód következtében ; a villamos vontatás költségei mindössze egyharmadát teszik ki a dízelvontatásénak. Népgazdasági szempontból különösen kedvező, hogy drága import gázolajat — a VII. ötéves tervi villamosítás elvégzésével évente 38 ezer tonnányit — lehet megtakarítani, ugyanakkor évi 300 millió forinttal csökkennek az_ üzemeltetési költségek. Előnyös az is, hogy a villa- mozdonyoknak egyszerűbb és olcsóbb a karbantartása, mint a bonyolultabb szerkezetű dízelmozdonyoké, s javításuk, szerelésük kisebb létszámmal is megoldható. Az utazókat várhatóan az érinti majd a legkedvezőbben, hogy a villamosítás elvégzésével a személyvonatok mintegy 20 perced hamarabb érik el a Balatont, évfordulója alkalmából szeretnék megnyitni a városi múzeumot. E célra a volt Dő- ry-kastély — közismectebb nevén a Hónig-ház — lenne alkalmas. A közeljövőben készül el a könyvtár zenei részlege is. Köztéri szobrok felállítására is szükség van; a művelődési ház elé a képző- művészeti vállalat által kiírt pályázat alapján Vörösmarty Mihály szobrát tervezik. A III. számú iskola aulájában szükség lenne valamilyen képzőművészeti alkotás elhelyezésére. Befejezésül Schuller Zoltán megkérte a résztvevőket, hogy a tájékoztatóval kapcsolatos kérdéseket és javaslatokat foglalják írásba. Ezek után Müller János, a műszaki osztály vezetője részletesen ismertette a városközpont rendezési tervét. Négysávos úttal kívánják elterelni a város főteréről az átmenő forgalmát. Minden hozzászóló elismerően nyilatkozott arról, hogy szinte egyedülállóan jól sikerült megoldani a régi épületek felújítását és újjáépítését. Ezt a koncepciót tovább kell folytatni. Lebontják a Vörösmarty iskola földszintes szárnyát, az utcafrontra nem a tornacsarnok kerül. Az új terv elkészítésénél a város vezetői kérjék meg a tervezőt, hogy a kétszintes épületnél a modern anyagok beépítése mellett vegye figyelembe Bonyhád házainak jellegzetességeit, jellemző ablak- típusait, méreteit, a homlokzatkiképzéseket, tetőzáródásokat, a boltíveket, és ezek alkalmazásával illeszkedjen az iskola új szárnya a kilenc műemlék jellegű épület környezetébe. Többen kérték, hogy a gimnázium tatarozása esetén állítsák vissza az eredeti homlokzati zárásokat, hiszen ezek a tulipánformák döntően határozzák meg az épület szecessziós jellegét. —ér— mint most. Környezetvédelmi szempontból is örvendetes, hogy hamarosan Villanymozdonyok válthatják fel a dízeleket: megszűnik az olaj- és füstszennyezés, és — ami a vízparti települések lakóit leginkább zavarja — az erős zaj. A villamosítás egyébként más kör- nyeztvédelmi problémákat is felvet: a felsővezeték létesítése miatt ugyanis több helyen fákat kell kivágni. Az építők igen gondosan járnak el, ahol csak tehetik megkímélik a fákat, különösen a védett és a tájra jellemző egyedeket. Az elkerülhetetlen falkivágást pedig úgy teszi jóvá a MÁV, hogy más helyen telepít fákat az országban. A villamosításhoz kapcsolódóan egyéb munkákat is elvégeznek az érinttett vasútvonalakon, így például a postai és hírközlő vezetékeket biztonságos földkábelekben helyezik el, az állomásokon korszerűsítik a világítást, s energiatakarékos fényforrásokat állítanak fel. Ugyancsak kapcsolódó munkaként átépítik a vágányok felett átívelő gyalogos felüljárók egy részét, s úgy alakítják ezeket, hogy a villamosvontatásnak és a helybeli lakosság igényeinek egyaránt megfeleljenek. A VII. ötéves tervidőszak befejeztével a hazai villamosított vonalak hossza várhatóan — pótlólagos fejlesztési forrásokat is feltételez- vte — megközelíti a 2400 kilométert. Ez egyben azt jelenti, hogy a nyolcvanas évek végétől a vasúton szállított áruk 70 százalékát már villamos szerelvényekkel továbbítják. Exportfejlesztés a Budalakknál A Budalakk Festék- és Műgyantagyár évi 3,8 milliárd forint értékű termelésének csak kis töredékét, alig 3 százalékát értékesíti külföldön. Mivel a vállalat az elmúlt években számottevő mértékben fokozta termelését, és sokféle korszerű készítménynyel gazdagította kínálatát, a hazai ellátás veszélyeztetése nélkül most már az export bővítésére is törekszik. A vállalat szakemberei külpiaci lehetőségeik feltárásához először azt vizsgálták meg, hogy mely külföldi cégekhez jutottak el olyan magyar gépek, berendezések és műszerek, amelyeknek a felületét a Budalakk festékeivel védték. Kiderült, hogy 35 magyar iparvállalat közvetítésével a gyár felületvédő anyagai eddig már 24 ország több mint félszáz vállalatánál feleltek meg a követelményeknek. Üj, közvetlen üzleti partnereket a vállalat elsősorban ezekben az országokban keres, mivel termékei itt már nem ismeretlenek. A vállalat főként az Araböböl, a Földközi-tenger és Észak-Afrika fejlődő országaiban számít új megrendelőkre. Mivel a külpiacokon kész festékek csak igen csekély mennyiségben és erős versenyben cserélnek gazdát, eladásra elsősorban műgyantáit, festék-koncentrátumait és intermedierjeit kínálja. Nem mondott le azonban a gyár a késztermékek exportjának bővítéséről sem. Ezt úgy valósíthatják meg, hogy a magyar vállalatok által külföldre eladott gépek, berendezések karbantartásához, felújításához szükséges festékek pótlólagos szállítására is vállalkoznak. Arról is szó van, hogy a magyar gépeket, műszereket érdemes lenne már eleve javítófestékkel együtt ajánlani a vevőknek. Ilyen üzleti lehetőségről tárgyalnak éppen a Ganz-Má- vaggal. 1 A Hügyészi Állami Gazdaságban jártunk, s ötrészes riportunkban arra keressük a választ, hogy 1986-ban miiyen pozícióban van a gazdaság a hústermelést illetően. A mai eredmények egyben azt is jelzik, hogy miiyen nehézségek vannak az állattenyésztésben, nemcsak Hőgyészen. A dinamikusan fejlődő élelmiszergazdaságban a szarvasmarha-, a sertés-, a juh- és a baromfi- ágazatot vizsgáljuk közelebbről. Áttekintés A huszonnyolc község határába nyúló gazdasági terület 13 500 hektárt tesz ki, a dolgozók létszáma pedig a másfél ezer körül alakul. A három és fél évtizeddel ezelőtti kezdés bonyolultsága, majd a későbbi évtizedek területi és gazdasági átszervezései következtében a HÁG jelenleg mintegy 60x40 kilométeres körzetben dolgozik. Az éghajlati, a domborzati viszonyok, a talajérték változása, az erdősültség foka, a rétek, legelők aránya meglehetősen vegyes képet ad a gazdaságról. Ebből következik, hogy a termelési spalet- ta is széles. A kerületi rendszerben működő nagy vállalat teljes önállóságot adott a kisebb egységeknek, a központi tervekhez igazodó helyi, kerületi növénytermesztési és állattenyésztési terveket dolgoznak ki, s annak végrehajtásához a gazdaság központi apparátusa a feltételeket igyekszik megteremteni. Nem mindig a vezetők által várt eredménnyel jár ez a munka. Mert ha a 28 község határára nyúló területet említjük, legalább ennyi az egyes üzemek száma, kisebb- nagyobb termelési egységek ezek, magukban hordva a három évtizedes múlt minden nyűgét is. Családi vállalkozás 1977-től számítható a mostani korszerű nagyüzem. Jelenleg Nagytormás, Juhé, Lengyel, Urgevár, Tabód számítanak nagyüzemi jellegű egységnek, a kisebb — néha ötven kocát tartó telep — termelési egységek mind ezekhez tartoznak. S ebből következik, hogy a gazdaságban a termelési költségek között első helyen a szállítási költségek jelentenék gondot. Nemcsak a munkások szállítása — a pusztákról mindenki igyekszik a községekbe költözni. Kivétel talán egy ürgevári dolgozó, aki történetesen éppen Dombó- várott épített magának villaszerű házat, amelyet átadott a leányának, s maradtak a jól karbantartott szolgálati lákásban. A jellemző azonban az, hogy az állattenyésztő telepekről egyre fogy a lakók száma. Pedig az volna az ildomos, ha egy-egy telepen négy-öt család állandó lakó lenne, így lehetne eredményesebbé tenni az ágazatot, illetőleg a dolgozónak több jövedelmet juttatni. Például Juhén egy családi vállalkozásba került a bor- júnevelés, és kitűnő eredményeket produkálnak, hiszen a gazdaságot a továbbte- nyésztésre adott borjúk száma érdekli, nem pedig az, hogy hányán végzik el a munkát. A kerületek munkájának ellenőrzése a szakmák szerint, illetőleg központi tájékoztatás alapján történik. Minden reggel tudomása van az igazgatónak, az ágazatok vezetőinek arról, hogy előző nap mennyi tejet fejtek, hol volt állatelhullás, milyen probléma volt a takarmányszállításnál, ki hiányzott a munkából, fial volt áramszünet. A kerületi jelentések reggel megfelelő fórumon „kiváltják” az intézkedéseket, a visszajelzések megtörténnek. Így a kapcsolat a közvetlen állattal f oglalkozó és irányító szakemberek között szoros és állandó. Ki miért hajt? A valamikori gyapjúforgalmi vállalathoz „csapódott” négy kicsi állami gazdaság. például Nagytormás, s amíg a mostani termelés- szervezési rendszer kialakult, sok ember tisztességes munkája kellett. Az a tapasztalat, hogy a gazdaságiban mindenki híve a megújulásnak. Ki-ki a maga módján tartja ezt fontosnak: a többség természetesen a magasabb jövedelem miatt „hajt”. Érthető, ha a dolgozó a munkahelyén a munkaidő alatt akar jól keresni. Egyébként is az állattenyésztők rendszerint 12 órát dolgoznak, kisebb részük csak a „nyolcórás”. Van, aki a jobbítás szándékát egyéni becsvágyból végzi munkahelyén. Másokat az hajt, hogy utolérjék más gazdaságok eredményeit, vagy azt meghaladják. Vannak persze olyan emberek is — hol nincsenek? — akik csak a nyolc órát nézik, „ami munkát adtak, elvégeztem, fizessenek!”. Éppen a nagy területi kiterjedés, a sóik üzemegység miatt van jelentősége annak, hogy az információk a gazdasági vezetéstől minél előbb a munkahelyekre kerüljenek. Az utóbbi időben jelentős eredményeket értek el e tekintetben. (Következik: A hatezer literes tejtermelés a cél.) PALKOVACS JENŐ Fotó: GOTTVALD KAROLY Városszépítők fóruma Bonyhádon A juhtenyésztés válságba jutott, a Szúnyogpusztán lévő anyaállományt drasztikusan csökkentettek
