Tolna Megyei Népújság, 1986. március (36. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-10 / 58. szám

* NÉPÚJSÁG 1986. március 10. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Jár-e kártérítés? Kőműves János dombóvá­ri olvasónk irta, hogy az el­múlt évben vásárolt egy törzskönyvezett német ju­hászkutyát. Az történt, hogy január 14-én a reggeli órák­ban, mikor senki nem volt otthon a kutya elszakította nyakörvét és kiugrott az ud­varból, át a kerítésen és egy arra közlekedő autó elütötte. Az autó tulajdonosa meglá­togatta a kutya gazdáját az­zal, ők elintézik, hogy kár­térítést kapjon érte. Pár nap múlva ki is vitték a papírt kitöltve. Személyesen is járt az Állami Biztosítónál, ott is­mét kitöltettek vele egy kár­bejelentő ívet, majd határo­zottan állították, hogy nem jár kártérítés. Az Állami Biztosító Tol­na Megyei Igazgatóságának igazgatója Papp Júlia vála­szolt: — A levélben írtakból megállapítható, hogy a kötve tartott kutya a nyakörvét el­szakítva kiugrott az udvar­ból és az arra közlekedő sze­mélygépkocsi vezetője nem okolható az elütésért, sőt, amennyiben ebből neki ká­ra származott, úgy azt a ku­tya tulajdonosa köteles meg­téríteni. Jelen, és hasonló eseteikben ugyanis a kutya­tulajdonosi minőség ikerül előtérbe és a fennálló ren­delkezések szerint az ebtar­tó köteles a tulajdonát képe­ző állatot annak veszélyessé­ge esetén biztonságosan meg­kötni, illetve zárt udvarhe­lyen tartani, hogy az cselek­ményével ne akozhasson kárt más személyben vagy más vagyontárgyban. Megállapít­ható, hogy a kutya nem volt olyan biztonságosan megköt­ve, mint ami szükséges lett volna az állat erejéhez ké­pest és elszabadulása erre vezethető vissza. Így olva­sójuk kára a saját kárának minősül, így kártérítés nyúj­tására sajnos nincs lehető­ség. Helyesen jártak-e el a téeszben? Juhász Mihály ozorai ol­vasónk az elmúlt év augusz­tusában munkát változtatott, az ozorai téeszből átkerült a simontornyai költségvetési üzemhez. Mint szokás, min­den év januárjában nyere­ségrészesedést szoktak fizetni az elmúlt évre. Azt kérdez­te levélben, hogy helyesen járt-e el vele a termelőszö­vetkezet, amikor nem kap­ta meg a nyereséget azzal az indokkal, hogy aki év köz­ben leszámolt, annak nem jár? Dr. Deák Konrád válaszolt: — A mezőgazdasági ter­melőszövetkezetékről szóló törvény végrehajtására ki­adott, módosított 7/1977. (III. 12.) MT számú rendelet 14 paragrafus (1.) bekezdés b) pontja szerint a tagsági vi­szony megszűnése esétén a volt tagot megilleti a zár­számadás időpontját követő 15 napon belül „a belső sza­bályzat rendelkezéseitől és a prémiumfeltételtől függően az éves eredménytől függő részesedés arányos része, va­lamint az éves prémiumnak a kitűzött feltételek teljesí­tésével arányos része”. Az egyes termelőszövetkezetek btlső szabályzatait mi nem ismerjük, a termelőszövetke­zetek tagjainak azonban lehetőségük volt és van azok megismerésére, hiszen ezek a szabályok elsődlegesen őket érintik. Olvasójuknak tehát javasoljuk, tekintse meg a termelőszövetkezet ide vonat­kozó belső szabályzatát és annaik rendelkezéseitől füg­gően forduljon kérelmével a szövetkezeti döntőbizottság­hoz. Mit jelent a védett kor? Egy névtelen olvasónk le­vélben azt kérdezte, hogy hány éves kortól kőtelező a 20 éves munkaviszony? A védett korban otthon lehet-e maradni és fizetni a jogfoly­tonosságot? Dr. Deák Konrád vála­szolt a kérdésekre: — Abból a kérdésből, hogy „Hány éves kortól kötelező a 20 éves munkaviszony?” arra kell 'következtetnünk, hogy Olvasójukat ez a nyug­díj szempontjából érdekli, ezért idézzük a vonatkozó jogszabályi rendelkezést: „öregségi nyugdíjra a 60. életévét betöltött férfi és az 55. életévét betöltött nő jo­gosult, ha 20 évi szolgálati időt szerzett.” — Kimondja a jogszabály azt is, hogy „öregségi nyug­díjra jogosult az is, aki az előbbi be kezdésiben meg ha­tározott életkort 1990. de­cember 31-ig betölti és ed­dig az időpontig 20 évnél ke­vesebb, de legalább 10 évi szolgálati időt szerez.” Uta­lunk még arra, hogy a szer­vezet fokozott igénybevételé­vel járó, továbbá az egész­ségre különösen ártalmas munkát végzők korkedvez­ményben részesülnek, mint­hogy azonban Olvasójuk le­velében ilyen körülményekre nem hivatkozott, a korked­vezményben való részesülés feltételeit itt nem részletez­zük. A Munka Törvényikönyve végrehajtási rendelete sze­rint: „C6ak különösen indo­kolt esetben mondható fel a munkaviszonya — többek között — annak az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött dolgozónak, akinek a legalább 25 évi szolgálati időn alapuló öregségi nyug­díjra való jogosultság meg­szerzéséhez legfeljebb 5 éve hiányzik”. Ez pedig azt je­lenti, hogyha a munkálta­tónál van olyan munkakör, amelynek ellátására az emlí­tett dolgozó alkalmas, a munkaviszonyát mindaddig nem lehet felmondással meg­szüntetni, amíg ilyen mun­kahelyre áthelyezhető, fel­téve, hogy ezt elvállalja. Ez jelenti lényegében a korral járó védettséget, azaz a „vé­dett kor”-t. T elefonszámunk 16-211 Ml VÁLASZOLUNK A nagyokat megelőzve az elsők A Gemenc Szálló „felszolgálói” Alig egy hete volt módom hazánk egyik patinás és már csak a neve által is vendége­ket vonzó szállodájában test­közelből meglesni a felszol­gálók tudományát. Mindad­dig, sokakkel együtt magam is azt hittem, hogy a felszol­gálói munka is egy a sok kö­zül. Ám, látva a minden mozdulattal a vendégnek tiszteletet adó, és hivatásuk legapróbb mesterfogásaira is nyíltan büszke felszolgálókat, korábbi nézetemet gyorsan meg kellett változtattam. Most, hogy azóta ismét szállodában jártam, ennek már más az oka. Közérde- kübb és fontosabb. Sikert megtudni mentem oda. A Szekszárd—.Paksi Vízi- társulat mérlegzáró taggyű­lését követő fogadáson szor­goskodnak beszélgetőpartne­reim. Minden rendben megy. Az elmúlt évi munkájuk eredményét most ünneplő dolgozók között alig látha­tóan fel-felvillan egy-egy bordó és fekete csokornyak­kendő. Viselői a szekszárdi Gemenc Szálloda felszolgálói, az az öt harminc év előtt já­ró fiatal, akik a budapesti Atrium Hyatt Szállodában az elmúlt hét szerdáján meg­rendezett Pannónia ifjúsági napok rendezvénysorozat fel­szolgálói versenyén nem ke­vesebb sikert értek el, mint megnyerték az első díjat. Az üzletvezető. Sütő Péter szobájában pihen egy beszél­getésnyit a győztes^ csapat három tagja, Molnár Tibor felszolgáló, a csapat vezető­je, Ambrus László és Balogh István felszolgálók. A csa­: I aââwwww . Pannónia Ijjüsäßi Napolj 1986. március 5. TOKA] VÀROSAVATÛ 'DÍSZEBÉD Hotel Qemenc csapata pat másik két szakács tagját Nánai Istvánt és Horváth Mariannt a munkahelyén marasztalta az éhes vendég­sereg. — Nagyon nagy szakmai elismerés ez nekünk — mondja Sütő Péter —, az üz­letigazgatóságnak. Hiszen olyan nagy szállodák előtt lett csapatunk az első, mint a világhírű Atrium Hyatt, a Buda-Penta, vagy a Novotel. Bodrocjkg4 töltött'csuka Cvőíeves szőlólevéM I leqyaljai venyige^ pecsenye-- 'falusi saláta Szüreti pite-1 Dupla ^jekjeter' Tolcsvai /Furmint Tokaji Aszú. (5 puttonyos) Ásványvíz — Ezen a rendezvényen, amelyet 'minden két évben rendeznek meg — veszi át a szót Molnár Tibor, a csapat- kapitány — maga a ház, a Gemenc Szálló kapott iga­zán elismerést. Eredmé­nyünkkel talán tudtunk egy kicsit javítani a szidott ven­déglátás színvonalán is. A versenyen a legjobb ti­zenöt magyar szálloda fel­szolgálócsapata vett részt. A verseny szakmai értékét és komolyságát mi sem bizo­nyítja jobban, mint a hely­szín, és a vendéglátós zsűri­ben helyet foglaló nagy mes­terek. — Egy hónap volt a felké­szülési időnk — mondja Ba­logh István. — Ez idő alatt roppant sok segítséget kap­tunk a vezetőinktől, munka­társainktól és mindenkitől, aki fontosnak tartotta szál­lodánk részvételét. Minden csapat más és más tájegysé­get kapott versenyfeladatul. Mi Tokajt és környékét. Ab­ba kapaszkodtunk bele, hogy Tokajt nemrégiben nyilvání­tották várossá. Ennek tiszte­letére rendeztünk egy város­avató díszebédet. Vajon miben különbözik két városavató díszebéd egymástól? Természetesen abban, kapom a választ Ambrus Lászlótól, ha a szer- vírozás mellett olyan pom­pás ételek és borok kerülnek szakavatott munka révén az asztalra, amelyek annak a tájegységnek a specialitásai. A menü, amelynek kártyája képünkön látszik, nem­csak a zsűri tetszését nyerte meg, angol módra szervíroz­tak a fiúk és szinte minden a vendég jelenlétében tör­tént. Es minden munkafázist külön-külön díjaztak. Az ételeket pedig két csapattag­juk egy emelettel fölöttük készítette el. A Pannónia Ifjúsági napok rendezvénysorozatán nem­csak a szekszárdi Gemenc- csapat első helye volt az egyetlen díj. Majdnem egy szakajtónyit hoztak haza magukkal. Ez pedig — nyíltan ki is mondták — többet jelent. Az első helyezett csapatnak járó tízezer forint sem utolsó. Am ebben a szakmai versenyben nem ez a lényeg. Hanem az igazi, óriási vetélytársakkal közös megméretés. aalj A menükártya Az idegenvezetés­ről szól a belkeres­kedelmi miniszter 1/1986. (II. 1.) BkM számú rendelete, meghatározva azt, hogy tulajdonképpen mi is az idegenvezetés, és mi nem minősül idegenvezetésnek,­kik végezhetnek idegenveze­tői tevékenységet, és ki fog­lalkoztathat idegenvezetőt, ki kaphat idegenvezetői igazol­ványt, és ez az igazolvány mennyi ideig érvényes. Kü­lön rendelkezik a jogszabály az idegen nyelvű idegenveze­tésről, kimondja azt is, hogy az idegenvezetőt foglalkoz­tató jogi személy köteles az idegenvezető tevékenységét ellenőrizni, ha pedig az ide­genvezető erre a tevékeny­ségre alkalmatlan, vagy mél­tatlan, foglalkoztatását meg kell szüntetni, és az idegen- vezetői igazolványát vissza kell vonni. A rendelet kihirdetése napján — 1986. február 1-én — lépett hatályba, annak hatálybalépése előtt kiállított idegenvezetői igazolványok a kiállítástól számított négy évig érvényesek, érvényessé­gük meghosszabbítható. A belkereskedelmi minisz­ter 2/1986. (II. 1.) BkM szá­mú rendelete a kereskedelmi szálláshelyek osztályba soro­lásáról szóló korábbi jog­szabályt módosítja, mellék­lete jelöli meg az osztályba sorolási feltételeket és köve­telményeket. Tudni kell, hogy szálláshely osztályba sorolás nélkül nem üzemeltethető, s hogy a rendeletnek 1986. február 1-én történt hatály­balépésekor már működő fogadókat és a magánkeres­kedői igazolvány alapján üzemeltetett panziókat is 1986. évi június hó 30-ig osztályba kell sorolni. A számítástechnikai rend­szerek titok-, vagyon- és tűzvédelméről szóló, az ipari miniszter 1/1986. (II. 1.) IpM számú rendeletének hatálya a számítógépet és egyéb szá­mítástechnikai berendezést birtokban tartó, üzemeltető, vagy számítógépes adatfel­dolgozást végző, valamint an­nak működtetését megren­delő vagy igénybe vevő, az ipari ágazatokhoz tartozó gazdálkodó szervezetekre, il­letve költségvetési szervre terjed ki. A jogszabály meg­határozza az alap-, a foko­zott és a kiemelt biztonsági kategóriába tartozó üzeme­ket, és kimondja, hogy a számítástechnikai rendsze­rek titok-, vagyon- és tűz­védelmére vonatkozó rész­letes szabályokat az Ipari Közlönyben a közeljövőben megjelenő 2. számú mellék­let tartalmazza. Indokolt te­hát az Ipari Közlönyben megjelenőket fokozott figye­lemmel kísérni. Az egyes szociális, kultu­rális juttatásokról szóló ko­rábbi jogszabályt módosítja a pénzügyminiszter 2/1986. (II. 1.) PM számú rendelete, amelyből itt csupán arra utalunk, hogy a munkáltató dolgozói részére albérleti hozzájárulást fizethet, ennek összege — havonta és fejen­ként — nem haladhatja meg az albérleti díj egészének 50 százalékát. Jó tudni azt is, hogy magánszálláson a mun­káltató fizikai és nem fizikai dolgozói egyaránt elhelyez­hetők, időtartam-korlátozás nélkül, s hogy a jogszabály meghatározott rendelkezései­nek alkalmazásánál, azokat a nyugdíjasokat is a munkál­tató, dolgozóinak lehet tekin­teni, akik az adott munkál­tatótól mentek nyugdíjba. Módosult a szövetkeze­tek egyes részlegeinek áta­lányelszámolásos rendszer­ben való működéséről szóló korábbi jogszabály is, s a pénzügyminiszter ide vonat­kozó 1/1986. (II. 1.) PM szá­mú rendelete szerint a szö­vetkezetek — ipari terme­lést, fogyasztási és egyéb szolgáltatást végző — részle­güket, valamint a kisszövet­kezetek fogyasztási szolgál­tatást végző részlegüket áta­lányelszámolásos rendszerben is üzemeltethetik, az átalány­elszámolásos részleg legfel­jebb 15 fővel, a fogyasztási szolgáltatást végző részleg legfeljebb 30 fővel működ­het. Az átalányelszámolá­sos részleg dolgozója általá­nos jövedelemadót fizet. Ez a jogszabály is a kihir­detése napján — 1986. febru­ár 1-én — lépett hatályba, rendelkezéseit azonban már 1986. január 1. napjától al­kalmazni kell. Valamennyi említett jog­szabály a Magyar Közlöny 1986. évi 2. számában ol­vasható. DR. DEÁK KONRAD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke Felhívás iskolai beíratásra Értesítjük a kedves szülő­ket, hogy az 1986. augusztus 31-ig 6. életévüket betöltő gyermekeket az első osztályba az alábbi időpontokban lehet beíratni a szekszárdi általá­nos iskolákban: 1986. március 13-án (csü­törtök) 8—18 óráig és már­cius 14-én (péntek) 8—17 óráig. A beíratáshoz szükséges : — „Egészségügyi törzslap”, amit az óvodában kapnak mee a szülők. (Nem óvodás gyermek esetén orvosi igazo­lás a gyermekorvostól.) — Egyik szülő személyi igazol­ványa, vagy a gyermek szüle­tési anyakönyvi kivonata. Minden tanköteles korba lépő gyermek beíratása az 1962. évi 13. tvr. alapján kötelező. Aki a beiratást elmulasztja, szabálysértést követ el. 1. Sz. Általános Iskola, Garay tér 9. Beiskolázási te­rülete: Széchenyi és Béri B. Ádám utcától nyugatra, Bem utca vonalától északra, Séd pataktól délre eső lakóterü­let. 2. Sz. Általános Iskola, Zrínyi u. 78. Beiskolázási te­rülete: Előhegyi utcától északra, Kadarka utcától ke­letre, Séd pataktól északra. Mészáros Lázár utcától ke­letre eső lakóterület. 3. Sz. Általános Iskola, Kadarka u. 17. Beiskolázási területe: a Séd patak és az Előhegyi utca által határolt és a Kadarka utcától nyu­gatra eső lakóterület, vala­mint a Táncsics utca és a Táncsics köz. 4. Sz. Általános Iskola, Kecskés F. u. 6. Beiskolázási területe: Kövendi S. utca, Béri B. Adám és Széchenyi utca, valamint a Hunyadi ut­ca által határolt lakóterület. 5. Sz. Általános Iskola, Béri Balogh Adám u. 89. Beiskolázási területe : Bem utca vonalától délre, és a Béri Balogh Adám utcától nyugatra eső lakóterület. Tanítóképző Főiskola Gya­korló Általános Iskolája, Rá­kóczi u. 1. Beiskolázási terü­lete: Kölcsey és Woslnsky lakótelep, valamint a Mészá­ros Lázár utca. A városi tanács vb mű­velődési osztálya — a beíra- tások után a körzethatárok­tól függetlenül áthelyezéseket végez, ha egy-egy iskolában elhelyezhető osztályok és ta­nulók száma ezt szükségessé teszi. VÁROSI TANÁCS V. B. művelődési osztálya, Szekszárd

Next

/
Oldalképek
Tartalom