Tolna Megyei Népújság, 1986. március (36. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-08 / 57. szám
1986. március 8. Képújság 9 CSEHSZLOVÁKIA Fecskefészek a jurta tetején Láthatáron az ötödik atomerőmű 1985: Csehszlovákia villamos energia termelésének 15 százaléka származik atomerőműből. Számszerűen 12 milliárd kilowattóra. E részarány 1990-ben: 30 százalék, 2000-ben: 53 százalék. Az első atomerőmű helye: Jaslovské Bohunice (Apátszentmihály). Összteljesítménye: 1760 megawatt (mW), amit négy 440 mW-os reaktor ad. A második atomerőmű helye: Duko- vany(Dél-Magyarország).Teljesítménye azonos lesz. Első reaktorja 1985 májusban indult. A második blokk ez év első felében lép be. Közben szerelik a harmadik és a negyedik blokkot. A harmadik atomerőmű: Mochovcén épül, Levice-Léva közelében. Első blokkja 1989-ben indul. Teljesítménye az előzőkkel azonos lesz. A negyedik atomerőmű helye: Témáim (Dél-Csehország). összteljesítménye: 4000 mW lesz. Első blokkja 1992-ben indul. Reaktorai 1000-1000 mW-osak. Az ötödik atomerőmű helyét Kosice- Kassától nem messze jelölik ki. Hasonló teljesítményűre építik, mint a negyediket. Műszaki jellemzők: Az 1-4. atomerőmű szovjet gyártmányú, könnyűvizes reaktorokkal működik. Az aktív zóna 12,3 méter magas, 140-203 mm falvas- tagságú, 200 tonna súlyú tartályban van. Üzemanyaguk mérsékelten dúsított urándioxid. A mongolok egyik régi, buddhizmus előtti mítoszában Prométheusz szerepét felvállalva egy fecske szánta meg a szenvedő emberiséget. A madár felszállt az égbe és egy óvatlan pillanatban ellopta az istenektől a tüzet egy égő ágacska formájában. A tüzet őrző isten persze észrevette a lopást és nyílvesz- szöt lőtt a menekülő fecske után. De csak a farkát érintette és ezért lett az villa formájú. A monda alapján az emberek nagyon tisztelik a fecskéket és örülnek ha fészket raknak jurtáik tetején. A mongol népmesékben és legendákban a folyókat, a hegyeket, a növényeket és az állatokat rendre megtisztelő nevekkel illetik. Ez is arra vall, hogy a mongol emberek számára szent dolog a természet. A természeti erőforrások, az élővilág megóvása, a környezetvédelem itt nem divatos téma, hanem magától értetődő dolog. Már a XIV. században Mongóliában járt utazó, Marco Polo feljegyezte, hogy Mongóliában van egy törvény, amely szerint a márciustól októberig tartó tenyészidő alatt tilos nyúlra, szarvasra és antilopra vadászni. A nomád életet élő mongolok körében is főben járó bűnnek számított, íratlan törvény volt, hogy nem szabad beszennyezni a folyók vizét, levágni a fiatal fák ágait, no meg vándorlás közben hátrahagyni a szemetet. A viszonylag nemrég iparosodni kezdett, a hazánkénál mintegy tizenhatszor nagyobb területen fekvő, igen gyéren lakott Mongóliában óriási arányban van még meg az eredeti, érintetlen őstermészet. Ennek ellenére a természeti környezet védelmére alakult társaságban, az erdő- és vadgazdaság felügyeletét végző igazgatóságon és nem utolsó sorban az erdő- és fafeldolgozóipari minisztériumban, valamint az Állami Tervhivatalban külön részlegek foglalkoznak a környezetszennyezés következményeivel, megelőzésével. Távolról sem igaz az a kép, amely sok külföldiben él Mongóliáról: vagyis, hogy a puszták és a sztyeppék hazája, következésképpen állat- és növényvilága szegényes, egyhangú. Az ország területének csak tíz százalékát borítja erdő, s ennek nagy része fenyő és cédrus, a sztyeppés részeken sokféle bokor található, a sivatagos és félsivatagos területeken pedig sócserjéket, szakszaulokat látni. Az erdő nagy kincsnek számít errefelé. Az iparosodás, ezen belül is a fafeldolgozó ipar fejlődésével mind időszerűbb kérdés az erdőállomány megőrzése, az erdőtelepítés. A száraz, kontinentális éghajlatú Mongóliában ugyanis a talajnedvesség megőrzése, az erózió csökkenése érdekében az elmúlt tíz évben összesen huszonhat faiskolát telepítettek. Állami törvényt hoztak arról, hogy a városok melletti erdőkben tilos a fát kivágni és ott sem szabad, ahol ezzel az ökológiai egyensúlyt veszélyeztetik: ez az ország erdővel borított területének negyvenkét százalékát (!) érinti. A flóra megvédéshez tartozik, hogy meg kell óvni az ország sztyeppés növényzetét, a legelöállományt, a rendkívül értékes gyógynövényeket is. Ami az állatvilág megvédését illeti, a Nagy Népi Hurál Elnökségének utasítására összesen tizenhárom természeti- és vadvédelmi területet jelöltek ki, ahol egyáltalán nem szabad vadászni, de az erdőt megritkítani, vagy akár gyógynövényt szedni sem. Ezen kívül további húsz, ideiglenes vadászati tilalom alá eső védett terület van Mongóliában. Ulánbátartól nem messze van nemcsak Mongólia, hanem a világ egyik legrégebbi hegyi vadvédelmi területe, a Bogd-úl. Ez a körzet nem hivatalosan már a XVII. században tiltott övezet volt. Az első írásos okmány 1778-ból származik, amely kijelölte a csaknem 14 ezer hektárnyi területet, amelyen összesen negyvenféle emlős állat és százhúsz madárfaj lelt otthonra. Gyakran előfordul, hogy reggelente a Bogd-úlról kimerészkednek a szarvasok és a Központi Stadion parkjában kikötve békésen sétálgatnak. Nagyságát tekintve a világ harmadik legnagyobb vadvédelmi területe a néhány évvel ezelőtt létrehozott „Nagy Gobbi” rezervátum, ahol az ENSZ égisze alatt tudományos kutatások is folynak. A hathatós intézkedések következtében a védett területeken megnőtt az állatállomány: főként a vadbárányok, a hegyi kecskék, a szarvasok és a golyvás gazellák szaporodtak el. A haltelepítésnek köszönhetően pedig az utóbbi években az ország nyugati körzeteiben lévő tavak is benépesedtek. A környezetvédelemre fordított összegről nincs hivatalos adat, de annyit közöltek, hogy 1980-ban már az 1975. évi összeg kétszeresét használták ilyen célra. A pénz húsz százalékát a talajerózió csökkentésére költötték. Törvény van arra is, hogy új gyár, vagy üzem csak tisztító berendezéssel épülhet. Erre nagy szükség is van, mert bizony a főváros ipari negyede fölött vastag füstködréteg gomolyog. POGONYI LAJOS (Ulánbátar) A szovjet gazdaság 1986-ban A Szovjetunió gazdasági fejlődése 1986-ban érezhetően felgyorsul majd. A tervek szerint a nemzeti jövedelem egy év alatt 3,8 százalékkal az ipari termelés 4,3 százalékkal, a mezőgazdaságé 4,4 százalékkal növekszik (az 1981-1985 közötti tervidőszakban a növekmény éves átlagban 3,2 százalék volt.) ~N Növekszik a lakosság reáljövedelme, lényegesen nagyobb lesz a havi átlag- kereset. A társadalmi fogyasztási alapok növekedése 4,1 százalék. Ezek összegéből fedezik az orvosi ellátás, az oktatás, a társadalombiztosítás költségeit, dotálják a lakbéreket, a tömegközlekedést stb. Az 1986. évi tervet azonban nemcsak a mennyiségi mutatók növekedése jellemzi. Jellemző vonásai közé tartozik az is, hogy irányt vesz a tudományosműszaki fejlődés meggyorsítására és a szigorú takarékosságra, ami a terv előzetes számításai szerint a termelés növelésének fő forrásává válik. Ami a tudományt illeti, ennek fejlesztésére 29 milliárd rubelt biztosit az állami költségvetés. Ez 5,5 százalékkal több, mint a múlt évben volt. A tervben több mint ezer tudományos, műszaki és technológiai feladat szerepel, részben kiemelt feladatok. Ilyen többek között új gépek és berendezések új generációjának tervezése. Az iparban elsőbbséget élveznek azok az ágazatok, amelyektől a gazdaság korszerűsítésének üteme függ. A gépipari beruházások több mint 30 százalékkal nagyobbak lesznek, mint a múlt évben. Ezen belül 42 százalékos a növekmény a szerszámgépgyártásban, 55 százalékos a műszergyártásban. Szahalini fúróberendezés Fogkoronák üvegporból A természetes fogakra jellemző szilárdsággal és szépséggel rendelkeznek az új szintetikus anyagból, a „szinkor”-ból készült koronák. Az új fejlesztés az üvegipari intézet és a moszkvai sztomatológiai intézet tudósainak közös eredménye. A „szinkor’’-ból készülő koronák előállítása során különleges üvegporokat használnak. JUGOSZLÁVIA Egyre jobban szorít a cipő a szomszédos Jugoszláviában is. Belgrád utcái ma már nem ragyognak olyan fényesen, a kirakatok nem olyan gazdagok, mint korábban. Erősen érződik az infláció. A beruházások visszafogottak, csökkent a termelés volumene, visszaestek a hozamok, kevesebb pénz jut a kultúrára, általában csökkentek a jövedelmek. Többet kell dolgozni ugyanazért a pénzért, mint korábban. Napjainkban az adók emelése izgatja legjobban a jugoszláv embereket, valamennyi állampolgár zsebébe belenyúlnak. Megadóztatják a lakó- és víkend- házakat, fuvarozó eszközöket, mezőgépeket is. A viták tárgya tulajdonképpen az, hogy adót vetnek ki ezután a drágább személygépkocsikra, a garázsokra, üzlethelyiségekre, a tehergépkocsikra, a személyi tulajdonban lévő második traktorra, tulajdonképpen minden munkaeszközre. Újvidéken például az egymillió dinárnál értékesebb személyautók 5,5 százalékát vonják el adók formájában. A hétvégi házakat, garázsokat tényleges értékük alapján adóztatják meg. Az is befolyásolja az adókivetést, hogy kinek mi a főfoglalkozása. Ha valaki termőföldet örököl, és nem mező- gazdasággal foglalkozik, annál magasabb adókulcsot számítanak. Az adóemelés mértéke ez esetben meghaladhatja a harminc százalékot is. Erre már eddig is megvolt a jogalap, de a hatóságok nem tudtak érvényt szerezni a saját maguk által hozott adórendelkezéseknek. Hozzávetőleges adatok szerint a Vajdaságban több ezer olyan lakos él, KUBA Olajkikötő Pontosan egy évvel a Disznó-öbölnél történt partraszállás után, 1960. április 17- én megérkezett Kubába az első szovjet olajszállítmány a Visinszkij tankhajón. A Szovjetunió eleinte évi 4 millió tonna olajat küldött a szigetországba, de a kubai ipar fejlődésével nőtt a szállítmányok mennyisége, s ma már évente több mint 10 millió tonna szovjet kőolajat hasznosít a kubai népgazdaság. A gazdaságos szállítás érdekében születtek meg Kuba új olajkikötőjének tervei. Olyan kikötőre volt szükség, amely fogadni képes a 1,00 000 tonnás, illetve a még ennél is nagyobb tankhajókat. Több terület is szóba került, köztük északon Nipe, Cojimar, délen pedig a Disznó-öböl és Cienfuegos, de végül a kubai és a szovjet szakemberek választása Matanzas 20 méteres mélységű öblére esett. A matanzasi öböl nyugati részén - Havannától 100 kilométerre - jelentős iparközpont fekszik cukorraktárakkal, bőrfeldolgozó üzemmel, műtrágya- és textilgyárral. Működik itt erőmű is, s már épül az újabb. Az öböl megfelelő mélysége, a viszonylagos közelség a fővároshoz, a nagy szabad térség és az olaj egy részét helyben használni képes ipar - kitűnő adottságok kikötő létrehozásához. A mintegy 200 millió peso értékű beruházást a Szovjetunió finanszírozza. A kiválasztott helyszín, egy 140 hektáros partszakasz 1050 méter hosszan érintkezik a tengerrel. Négy mólót építenek 30 000, 70 000,100 000és150 000 tonnás tankhajóknak, illetve a kisegítő flottának, a vontató- és kotróhajóknak. A szárazföldön 23 tartályt építenek 1 millió 150 ezer köbméter űrtartalommal. A kikötő teljes felépítését az ezredfordulóra tervezik. akiknek a bankbetétje meghaladja a 300 millió régi dinárt, nevük mégsem szerepel egyetlen adófizetési listán sem. Vajdaság-szerte az a vélemény, hogy a magántraktorokra, főként a másodikra kivetett új, magasabb adó visszafogja a termelést. Nem a termelőeszközöket, hanem a velük szerzett jövedelmeket kellene megadóztatni. Ugyanez vonatkozik a szolgáltatásokra is, ott is a jövedelmeket kell alapul venni, ez legyen az adózás mércéje, ez így igazságos és célszerű. Nem fordulhat elő az az igazságtalan, méltánytalan helyzet, hogy amíg például Pazován a községi adó mindössze 2 százalékos volt, Pszován a lakossági jövedelmek 5,5 százalékát vonják el adózás címén. Sid községben a jövedelem 21 százalékát szedik be, másutt viszont az adóterhek meghaladják a lakossági jövedelem 44 százalékát is. Egységesíteni kell tehát a mércét, meg kell valósítani az egyenlő teherviselést. Erre megfelelő törvényt kell hozni, amely biztosítja a szociális különbségek csökkentését, noha erre ma még nincs lehetőség. A közhangulatot az adóterhek növekedése kétségkívül jelentősen beárnyékolja. Nemrégiben Belgrádban jártam. A város karácsonyra készült. Nem mondhatnám, hogy valami derűs lett volna az emberek kedve, sőt, ellenkezőjét tapasztaltam. Hiába, ahol fokozatosan inflálódik a pénz, növekednek az adóterhek, ott nincs ok derűre és vidámságra.-VFSzorít a cipő Az örmény atomerőmű irányftóterme Moszkva egyik új áruházában
