Tolna Megyei Népújság, 1986. március (36. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-06 / 55. szám

a népújság 1986. március 6. Ha nem sikerült a félévi... Az iskolaév közepén já­runk. Kis- és nagydiák meg­kapta a félévi értesítőt, vége az egyetemeken, a főiskolá­kon a félévi vizsgaidőszak­nak. Ha jó a mérleg eredménye, akkor minden rendben van, ám, ha ... Iskolaigazgatók, rendőrök, határőrök a megmondhatói, hogy hány gyerek indul ilyen­kor a világnak, és — sajnos — a mentők statisztikája mu­tatja, hány diák véli gondjai megoldásának, ha pontot tesz az egészre, vagy legalább szüleit megijeszteni valami ilyesmit kísérel meg. A tra­gédia akkor történik, ha ez a kísérlet „sikerül”. De ne beszéljünk most a szélsőségekről, inkább a min­dennapos jelenségekről. Tu­dom, egy szülő sem örül an­nak, ha a gyerek nem jól szerepel az iskolában. Elég baj az, ha a szülő erre csak g félévi bizonyítványból jön rá, ha előbb nem tudta, hogy baj van. A másik általános jelenség, hogy a szülő nem azt nézi: arányban áll-e a bizonyítvány gyermeke ké­pességeivel, hanem a köze­pes teljesítőképességű gye­rektől is maximális ered­ményt kíván. Sem az előbbi, sem az utóbbi nem tesz jót a gyereknek, de nem is vezet eredményre. Nincs iskola, ahol azt taní­tanák meg, hogy kérem szé­pen, kedves anyuka, vagy apuka, így és így kell visel­kedni, ha a gyerekük ilyen vagy olyan bizonyítványt hoz haza. Márcsak azért sem le­het, mert minden gyerek más akaraterejét, képességét, szorgalmát tekintve. Mi az, amit mégis meg lehet, és meg kell a szülőnek tanulnia? Mindenekelőtt ismernie kell a gyerekét annyira, hogy tudja, mit várhat tőle. Is­mernie kell annyira, hogy tudja, mi az a tárgy, ami­ben esetleg segítségre szo­rul, s ha ő nem képes ezt a segítséget megadni, megtalál­ja« módját, hogy más adja mef’a gyereknek. És mindezt nem múlt, ha­nem jövő időben kell elmon­dani: a félévi bizonyítvány — legyen akár az iskolás el­ső értesítője, vagy az egye­temista nagylány indexe — legyen figyelmeztető arra, hogy hogyan kell folytatni. A félévi értesítő nem .végbi­zonyítvány, de éppen mert értesítő, az a feladata, hogy felhívja a figyelmet, hol, mit kell javítani. A szülő ne fe­nyegesse a gyereket, hanem próbálja a pedagógus taná­csát kérni, hogyan segíthetne abban, hogy a félévi csorbát év végére kiköszörüljék. Mert az sem jó, ha félvállról veszi« és csak annyit vet oda a gyereknek: „Jól van, nem történt semmi, év végére ki­javítod.” Ezt mondhatja, de csak akkor, ha azt is megbe­széli vele, hogy hogyan, mi­lyen módon javíthatja ki. És nemcsak a szidás, a büntetés lehet eredményes, hanem sokkal inkább a meg- ■ érdemelt dicséret. Ha a gye­rek képességeinek megfele­lően, különösen, ha erején felül produkált, akkor a di­csérettel sem kell fukarkod­ni. Nekünk, felnőtteknek is jól esik, ha elismerik a mun­kánkat. A gyereknek az az igazi elismerés, ha nemcsak a bizonyítványban vannak jó jegyek, de a szülő is veszi a fáradtságot, és átböngészi azt. > És ha kell, dicsér is. , , (sárii) Új rendelkezések március I-tol A gytrmekgiinlozási Híj és segély 1985. március 1-én új tár­sadalombiztosítási ellátást vezettek be, a gyermekgon­dozási díjat, amely a terhes­ségi-gyermekágyi segély le­jártát követően a gyermek egyéves koráig járt. Ez a táppénzszerű ellátás általá­ban jóval magasabb össze­gű támogatást nyújt a csalá­doknak, mint a gyermek- gondozási segély. (Kivéve a kisfizetésű, egyszerre több gyermek után gyest élvező­ket.) Ez alatt a rövid idő alatt is le lehet mérni milyen kedvezően fogadták ezt az intézkedést. Emelkedett a szülési kedv. 1985-ben öt­ezerrel több gyermek szüle­tett, mint 1984-ben. Eddig a gyermekgondozá­si díj a gyermek egyéves ko­ráig járt. Lejárta után igénybe vehette az anya a gyest. Ennek kiegészítésére a a gyermek másfél éves ko­ra után munkát vállalhatott. Itt volt egy ' féléves köztes állapot. A legutóbbi intézke­dés összhangot teremt a gyes melletti munkavállalás és a gyermekgondozási díj között. 1986. március 1-től a gyer­mek másfél éves koráig jár a gyed. A gyermekgondozási díjra jogosultak mindazok a szülők, akiknek gyermeke 1986. március 1-én a másfél éves kort még nem töltötte be, függetlenül attól, hogy a gyedet igénybe vették-e vagy sem, illetőleg az lejárt és is­mét munkába álltak, vagy gyermekgondozási segélyben részesültek. (Természetesen rendelkezniük kell a gyer­mekgondozási díjra előírt fel­tételekkel.) 1986. március 1- ét megelőző időre gyed nem jár azokra a gyerekekre, akik az említett időpontot megelőzően betöltötték az egyéves kort. De akinek már­cius 1. után még néhány hó­napja van a másfél éves ko­rig, arra az időre jár a gyer­mekgondozási díj. A gyed is szülői jogon jár, ami azt jelenti, hogy a gyer­mek egy éves kora után — úgy, mint a táppénzt és a gyest — bármelyik szülő igénybe veheti. Az egészség- ügyi szakemberek — érthe­tően — ragaszkodnak ah­hoz hogy a gyermek egy­éves koráig csak az anya ve­hesse igénybe ezt a kedvez­ményt. Természetesen kény­szerhelyzetben (amikor az apa valamilyen okból egyedül marad a csecsemőkorú gyer­mekével) ezt a szempontot nem kell figyelembe venni. Márciustól a jogosultak köre is kibővül: a kisiparo­sok, a magánkereskedők, az ügyvédi és jogtanácsosi munkaközösségek tagjai, a gazdasági munkaközösségek tagjai, a munkaviszonyban nem álló előadóművészek is jogosultak lesznek a gyer­mekgondozási díjra. Sőt, ki­terjed a jogszabály a kisipa­rosok, magánkereskedők, gmk-tagok segítő családtag­jaira, és a szerződéses üze­meltetésű üzletek vezetőinek közeli hozzátartozóira is. (Ha ők maguk biztosítottak.) Nekik azonban a gyermek- gondozási díj lejárta után nem jár a gyermekgondozási segély. A gyesre továbbra is csak a munkaviszonyban, szövetkezeti tagsági viszony­ban, bedolgozói jogviszony­ban, illetve mezőgazdasági szövetkezeti tagsági (család­tagi) viszonyban lévők jogo­sultak. Ezt azért fontos hang­súlyozni, mert egyszerű­södtek a gyermekgondozási díjra és a gyermekgondozási segélyre vonatkozó elbírálási szabályok. A gyed lejárta után külön igényelbírálás nélkül vehetik igénybe a fen­tiek a gyermekgondozási se­gélyt. Akik teljes összegű terhességi-gyermekágyi se­gélyre (szülési szabadság) jogosultak, azaz a szülést megelőző két éven belül le­galább 270 napi biztosítási idővel rendelkeznek, és en­nek alapján 24 héten át át­lagkeresetüknek megfelelő terhességi-gyermekágyi se­gélyben részesültek, ennek lejárta után külön igényelbí­rálás nélkül gyermekgondo­zási díjat vehetnek igénybe. A gyermekgondozási díj összegére vonatkozó rendel­kezések nem változtak. Államunk fokozottan kí­ván gondoskodni a tartósan beteg, illetőleg testi vagy szellemi fogyatékos gyerme­keket ellátó családokról. Az ilyen beteg gyermekek után eddig is magasabb összegű családi pótlék járt, és a szü­lők számára a jogszabály nem három, hanem a gyerek hatéves koráig biztosította a gyermekgondozási segélyt. Az új intézkedés 1986. már­cius 1-től tovább bővíti szá­mukra a kedvezményeket. A gyermekgondozási segély a tartósan beteg, illetőleg testi vagy szellemileg fogyatékos gyermek után megkétszere­ződik. Tehát számukra a gyes hatéves körükig havonta az első gyerek után ezarhatszáz forint, a második gyermek után ezernyolcszáz forint, a harmadik és minden további (beteg) gyermek után kétezer forint. Ezek az összegek ki­egészülnek a havi négyszáz- negyven forint jövedelempót­lékkal. Az adminisztrációs lebo­nyolításhoz az első lépés: igazolást kell kérni arról, hogy a gyerek után eddig is az ezernegyven forint csalá­di pótlék járt. Ennek alapján lehet majd a kétszeres gyer­mekgondozási segélyt kérni. A gyermekgondozási díj (a táppénzszerű ellátás) össze­gére vonatkozó rendelkezések nem változtak. Természete­sen a dinamikus emelkedési tendenciával összhangban a napi alsó és felső határ négy forinttal nőtt. Nem le­het 79 forintnál kevesebb és 158 forintnál több. Sokan hi­vatkoznak erre az általános szabályra. Ha azonban a ter­hességi-gyermekágyi segély napi összege az öregségi nyugdíj legkisebb összegé­nek harmincad részénél (ez 1986-ban 79 forint) kevesebb, gyermekgondozási díj címén ez az alacsonyabb összeg jár. Tehát például elképzelhető, hogy egy részmunkaidőben dolgozó asszony keresete nem érte el a 2370 forintot, vagyis az évi nyugdíjmini­mumot, akkor gyermekgon­dozási díjként csak a kerese­tét kaphatja meg. Ezek a kis­keresetű anyák szociális tá­mogatásra szorulnak. Külö­nös méltánylást érdemlő esetben a társadalombiztosí­tási szervek méltányosságból a gyermekgondozái díjat a minimum összegére (1986- ban tehát 2370 forint) kiegé­szíthetik. Dr. Kertész Éva A kis buta Béka Béla Nem is olyan régen történt, ha jól emlékszem, tavaly ősszel. A Csörge-tó nádasában lakott egy iei-pici béka. A nádas lakói csak úgy ismerték, hogy a kis Béka Béla. Ez a kicsi béka nagyon szeretett fürödni a tó vizében. Reggel, még alig kelt fel a napocska, már futott is ki a vízhez, és boldogan fürdött benne késő estig. A lubickolás mellett nézelődött és énekelgetett. — Jaj de jó, ez a tó, éppen énnekem való! Este, amikor hazament, evett, majd mély álomba szen- derült. Így ment ez napról napra, hónapról hónapra. Egyszer azonban olyasmi történt a kicsi Béka Bélával, ami eddig még soha. Ugyanolyan fürgén és vidáman éb­redt, mint máskor. Beleugrott a fürdőnadrágjába, és futás, le a tóhoz. Megállt a tó partján, kezeit előrenyújiotta, s hatalmas fejesugrással a vízbe vetette magát. Hopp és kopp, koppant a kis béka feje, s óriási búb nőtt rajta. Nagy nehezen kivánszorgott a tó partjára, és leült. Ta­pogatta a fején a nagy búbot, és keservesen sírva fakadt. — Jajj! Jajj! Brek, brek! Jaj)! Jajj! Olyan keservesen sírdogált, hogy sírása felverte a ná­dast és a környező erdőcske lakóit. Éppen arra járt a mindentudó, sokat tapasztalt Szarka néni. Odaröppent egy közeli faágra, és megkérdezte a kicsi békát: — Mérrt sírrsz, mérrt rísz kicsi béka? — Hogyne sírnék, hogyne rínék — felelte Béka Béla. Amikor már soha nem tudok fürdeni ebben a gyönyörű tóban! Tessék elképzelni, ma reggel fürödni akartam és beleugrottam a vízbe! Hopp és kopp, és ekkora búb nőtt a fejemen. Jajj! Jajj! Brek, brek! — zokogott tovább. Elgondolkodott az okos szarka, majd megszólalt: — O! Te kis buta! Most már én is értem, hogy mi tör­tént. Amíg te az éjjel mélyen aludtál, megjött a Tél és hideg leheletével befagyasztotta a tó vizét. S amikor te beleugrottál, a víz helyett a sima és kemény jégtükörbe beverted azt a kis butuska fejedet. Erre még keserveseb­ben kezdett sírni a kis béka. — Jajj! Jajj! Brek, brek! Akkor én már soha nem fü- rödhetek ebben a csodálatos tóban! — Ö, dehogynem! — felelte a Csörgő-hörgő Szarka néni. Most menjél szépen haza, és takarózzál be egy hatalmas lapulevéllel és aludj nagyot! Mire felébredsz, minden másként lesz. Ügy is történt. A kicsi Béka Béla hazament, jól a fejére húzta a lapulevelet és mély álomba szenderült. Nagy so­kára, amikor felébredt, kilépett a házacskája elé, s na­gyokat ásítva dörzsölgette a szemét. Hitte is, meg nem is, amit szarka néni ígért neki. Amint jobban körülnézett, elállt szeme-szája. Hiszen minden olyan volt, mint régen. Illatoztak a virágok, zöldelltek a fák, és röpködtek a tar­ka-barka pillangók. — Futás be a fürdőnadrágért, és le a tóhoz. Zsupsz! Hatalmas fejessel beugrott a vízbe, és boldogan lubickolt. Oda röppent a Csörgő-börgő Szarka néni, és így szólt hozzá: — Ezután jobban figyelj, hiszen az évszakok váltják egymást. A tavaszra nyár jön, a nyárra ősz, és az őszre tél. Így van ez minden évben. S ha ezután eljön a tél, nem kell sírnod a szép kis tavad és a fürdés miatt. Csak egy kicsit pihensz, és újra itt a tavasz. — Köszönöm! Na­gyon köszönöm, Szarka néni, hogy megtanított az évszakok váltakozására. Soha többet nem fogok sírni, ha eljön a tél, mert már tudom, hogy nem tart örökké. S boldogan csapkodta maga körül a vizet az okossá lett kis béka. SZAKÁLY ILDIKÓ Gombafejek gomoiyával töltve Hozzávalók: 50 dkg gom­ba, 20 dkg gomolyatúró, 1 evőkanálnyi reszelt hagyma, 5 dkg vaj, 1 csomó petre­zselyemzöld, só, bors, piros­paprika, 2 dl tejföl, 5 dkg sajt, 2—3 zsemle. A gombát megtisztítjuk. A fejüket különválasztjuk, és bő, forrásban lévő sós, iecetes vízbe dobjuk. Lefed­ve, takaréklángon puhára pároljuk. Az evőkanálnyi vágott hagymát vajban megfonnyasztjuk, és hozzá­adjuk az összevágott gom­baszárakat. ízesítjük sóval, borsai, vágott petrezselyem­zölddel. 2—3 percig párol­juk, a végén kevés piros- paprikával színezzük. Ha ki­hűlt belekeverjük a gomo. lyatúrót. A gombafejekről lecsurgatjuk a főzőlét, és az előkészített töltelékkel meg­töltjük. Tűzálló tálba rak­juk. Tetejére reszelt sajtot hintünk, és egy-egy evőka­nálnyi tejföllel lelocsoljuk. Forró sütőben néhány perc alatt ráolvasztjuk a sajtot. Pirított zsemleszeleteken, forrón tálaljuk. (A sütés másik módja: a zsemlesze­letekre rakjuk a gombákat, és együtt sütjük át.) Pizza gomba - tojással Hozzávalók: Tésztájához: 20 dkg liszt, 1,5 dkg élesz­tő, mokkáskanálnyi só, 9 evőkanálnyi tej, 2 evőkanál olaj. A töltelékhez: 15 dkg gomba, 4 darab tojás 5 dkg sajt, só, cayenne, bors, 5 dkg vaj, 1 kávéskanálnyi re­szelt hagyma, petrezselyem­zöld. Az élesztőt néhány kanál tejben kevés liszttel felfut­tatjuk. Hozzáadjuk a liszt­hez, a többi tejjel, sóval és a két evőkanál olajjal ösz- szedolgozzuk. Körülbelül ne­gyedórát pihentetjük, majd pizzaformába (tepsibe, sütő­lemezre, stb.) rakjuk. Míg a tésztát pihentetjük, elkészít­jük a töltelékanyagot. A gombát megtisztítjuk, szele­tekre vágjuk, és vajban megpároljuk. Hozzátesszük a reszelt hagymát, kissé to­vább pároljuk. Fűszerezzük. A gombát szétterítjük a piz­zatésztán, a tojásokat ráüt­jük, mintha tükörtojást ké­szítenénk. Megszórjuk re­szelt sajttal, ízlés szerint továbbfűszerezzük. Közép, meleg sütőben megsütjük. Sütési ideje körülbelül 20 perc. Forrón tálaljuk. Nyakkendő - nőknek „Vedd el férjed (testvé­red, apád) divatjamúlt, kes­keny nyakkendőit, és csinálj belőle magadnak divatot !” — körülbelül ilyesmit taná­csolnak fiatal nőknek a di­vatdiktátorok, amikor ötle­tet adnak: hogyan és mihez lehet a legújabb módi sze­rint nyakba tekerni a kes­keny fazonú kravatlikat. Lássunk néhány lehetőséget: 1) Talán szokatlannak tű­nő megoldás, de érdekes ha. tású kontrasztot nyújt a sportosan megkötött, meg­csomózott nyakkendő a nyi­tott gallérú csipkés blúz nyakában. 2) így is viselhető a nyakkendő: A V-kivágású pamutpulóverhez lazán, könnyedén, masnira kötve. 3) A kosztümkabát alatt, a blúz kivágásán túl, mé­lyen lecsúsztatva lóg a laza csomóra kötött nyakkendő. B. K. Négyszer 15 A négyzet közepén látha­tó számokat írjátok be az üres körökbe úgy, hogy a számok összege a négyzet minden oldalán 15—15 le­gyen! Egy számot könnyí­tésül előre beírtunk. Megfejtés: 9 L Z Cipőtárolás Ahol négy vagy több ta­gú a család, gyakran okoz gondot a cipők tárolása. A szandálok, cipők, eső-, és hócsizmák sokaságát nem is olyan könnyű láthatat­lanná tenni. Rajzos ötle­tünk talán segíthet az ilyen gondok megoldásában. A gardrobhelyiség ajtajá­ra vagy más ajtó belse­jére szerelt keret ideális tárolóhelye lehet a lábbe­liknek, hiszen a sűrűn el­helyezett rudakon az egész családi cipőkészlet jósze­rivel elfér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom