Tolna Megyei Népújság, 1986. március (36. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-03 / 52. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 52. szám. ARA: 1,80 Pl 1986. március 3., hétfő. Mai számunkból . / PILLANTÁS A HÉTRE (2. old.) NŐK MAS-MAS SZEREPBEN (3. old.) DÉDAPÁINK víg kedélye (4. old.) KÉZILABDA, SERDÜLŐ KUPA (6. old.) Félidőben a XXVII. pártkongresszis Küldöttségünk hét végi programja Félidejéhez érkezett az SZKP XXVII. kongresszusa. Vasárnap szünnapot tartot­tak a tanácskozáson. Hétfőn a küldöttek meghallgatják NyikoLaj Rizskov miniszter­elnök előterjesztését a Szov­jetunió társadalmi és gazda­sági fejlesztésének fő irá­nyairól, s meg is kezdik a dokumentumtervezet vitáját. A kongresszus szombati ülése több fontos határozat elfogadásával ért véget. A küldöttek jóváhagyták az SZKiP Központi Bizottságá­nak politikai irányvonalát és gyakorlati tevékenységét, a központi bizottság politi­kai beszámolójában foglalt következtetéseket és felada­tokat, egyhangúlag elfogad­ták a politikai beszámolóval kapcsolatos határozatot, az SZKP programjának új szö­vegezését és az erre vonat­kozó határozatot, az SZKP módosított szervezeti sza­bályzatát és az ezzel 'kap­csolatos határozatot, vala­mint a központi revíziós bi­zottság jelentését és a bizott­ság új szabályzatát. A szavazást követően az ülésen elnöklő Nyikolaj Rizs­kov a kongresszusi küldöt­tek nevében meleg szavak­kal köszöntötte Mihail Gor- hacsovot, az SZKP KB főtit­kárát, aki vasárnap töltötte be 55. évét, és sok sikert kí­vánt neki további munkájá­hoz. Szombaton este a Kreml Kongresszusi Palotájában a küldöttek és a XXVII. kong­resszuson részt vevő külföldi delegációk, köztük a Kádár János vezette MSZMP-kül- döttség tagjai színpompás koncerten vettek részt. Az előadás előtt Mihail Gorba­csov — miként arról a szov­jet televízió is beszámolt — a palota előcsarnokában el­beszélgetett a kongresszusi küldöttekkel. A koncerttel egy időben, az esti órákban tartotta meg Andrej Gnacsev, az SZKP KB Nemzetközi Tájékoztatá­si Osztályának vezető beosz­tású munkatársa sajtótájé­koztatóját a kongresszus szombati munkájáról. A felszólalások közül Gra- csev hármat emelt ki. Szer- gej Szokolov marsallnak, a Szovjetunió honvédelmi mi­niszterének beszédéből idéz­te azt a megállapítást, hogy az imperialista államok megnövelték az emberiséget fenyegető háborús veszélyt. A honvédelmi miniszter le­szögezte azt is — emlékezte­tett rá a szóvivő —, hogy a legújabb szovjet leszerelési javaslatokra adott amerikai válasz nem konstruktív. Hangsúlyozta azt is, hogy a Szovjetunió, ha kényszerítik rá, hatékony választ talál az amerikai űrfegyverkezési lé­pésekre. Vszevolod Munahovszkij- nak, az Agráripari Állami Bizottság elnökének felszóla­lásából Andrej Gnacsev ki­emelte, hogy az SZKP KB- nak a Szovjetunió élelmiszer- programját jóváhagyó ülése óta ugyan nagyon sokat fej­lődött a szovjet mezőgazda­ság, de lemaradását nem si­került teljes mértékben fel­számolni. Murahovszkij hangsúlyozta, hogy az élel­miszergazdaság továbbfej­lesztése során aktívabban kell kihasználni az áru— pénz viszonyokat, s döntővé kell tenni a szocialista piac ösztönző szerepét a mezőgaz­dasági termelés mennyiségé­nek növelésében, minőségé­nek javításában. A 137 milliós tagsággal rendelkező szovjet szakszer­vezetek nevében felszólaló Sztyepan Salajev beszédéből a szóvivő azt a megállapítást ragadta ki, hogy a szakszer­vezeteknek az eddiginél sok­kal többet kell tenniük a szovjet dolgozók munkakö­rülményeinek javítása érde­kében. A Szovjet Szakszer­vezetek Központi Tanácsá­nak elnöke kijelentette azt is, hogy a Szovjetunióban még mindig élesen vetődik fel a lakásprobléma. A szov­jet szakszervezetek ezért or­szágos lakásprogram kidol­gozását és végrehajtását szorgalmazzák. Kun Béla emléktáblájának megkoszorúzása A Magyar Szocialista Mun- A magyar és a nemzetközi káspárt küldöttsége, vasárnap munkásmozgalom kiemelkedő Moszkvában megkoszorúzta Kun Béla emléktábláját. (Folytatás a 2. oldalon.) Gyilkos merénylet Olof Palme ellen Gyilkos merényié áldozata lett Olof Palme: a svéd mi­niszterelnököt péntek éjjel Stockholmiban lelőtte egy is­meretlen férfi. A politikus kórházba szállítása után nem sokkal belehalt sérüléseibe. Az egyelőre ismeretlen in­dítékú merénylet kevéssel éjfél előtt történt Stockholm belvárosában, a nyílt utcán. Palmét azonnal kórháziba szállították, de már nem tud­tak segíteni rajta. Az 59 éves miniszterelnökre egy­szer lőtt rá egy — szemta­núk vallomása szerint — negyven év körüli férfi. A merénylet indítékáról és elkövetőjéről egyelőre alig tudni valamit. A svéd rend­őrség nagy erőkkel folytat­ja a nyomozást. A határát­kelőhelyeken és a stockhol­mi Anlanda repülőtéren rendkívüli módon megszigo­rították az ellenőrzést, hogy a tettes ne menekülhessen el az országból. Palme a támadás pillana­tában feleségével egy mozi­előadás után gyalogosan in­dult hazafelé. A rendőrség közlése szerint Lisbeth Pal­me asszony is könnyebben megsebesült a merénylet so­rán. Az 1927. január 30-án szü­letett Palme második alka­lommal volt Svédország mi­niszterelnöke. Mostani meg­bízatása 1982 óta tartott, elő­zőleg 1969 és 1975 között töltötte be ezt a tisztséget. Emellett a Svéd Szociálde­mokrata Munkáspárt elnöke és a Szocialista Internacio- nálé alelnöke is volt. A Svéd Szociáldemokrata Munkáspárt központi bizott­sága szombaton egyhangúlag Ingvar Carlsson miniszter­elnök-helyettest, környezet- védelmi minisztert válasz­totta a meggyilkolt Olof Pal­me helyére a párt új el­nökévé és az ország minisz­terelnökévé — közölte egy sajtóértekezleten Sten An­derson külügyminiszter. * Olof Palme svéd minisz­terelnök tragikus halála al­kalmából Lázár György, a Minisztertanács elnöke rész- vébtáviratat küldött a svéd kormánynak. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága ugyancsak távirat­ban fejezte ki részvétét a Svéd Szociáldemokrata Mun­káspárt Végrehajtó Bizottsá­gának Olof Palme pártelnök elhunyta alkalmából. Felülről építkező kapcsolat helyett... Szót kapnak a városkörnyék települései Izgalmas kezdeményezés­nek lehettünk tanúi február utolsó napján. Paks város környékén bejáráson vettek részt a közigazgatás rendsze­rének tudományos ismerői, a Pécsi Jogtudományi Egyetem két adjunktusa, dr. Ivancsics Imre és dr. Kiss László. A város vezetésének elképzelé­sét világosan megfogalmazta Jákli Péter tanácselnök: — A még országosan jellemző város és környéke felülről építkező, rátelepült kapcso­latától eltérően, egy alulról induló, a gyakorlati élet és az igények diktálta együtt­működés kialakítása a cél. A kis településéken élők tudói e szemléletváltozás je­lentőségének. Most a meglé­vő erők ésszerű koncentrá­lásával, ám mindenkor a he­lyi igényekhez alkalmazkod­va tervezik egy városkörnyé­ki fejlesztési koncepció ki­dolgozását. A munkára fel­kért két neves szakember a feladat folyamat jellegét hangsúlyozta, vagyis az anyaggyűjtés első fázisától kezdve az elképzelés elfoga­dásáig, megvalósulásáig sze­retnék figyelemmel kísérni e települések sorsát, fejlődé­sét, hiszen csak így van ér­telme ennek a kezdeménye­zésnek. Ebben a szellemben indul­tak el két irányban, dr. Ivan­csics Imre Németkér—Du- naszentgyörgy—Gerjen, míg dr. Kiss László Madocsa— Bölcske—Dunaföldvár útvo­nalon, hogy a helyi tanácso­kat felkeresve anyagot gyűjt­senek. Németkéren dr. Ivancsics Imrét Ambach Edéné tanács­elnök és Bálint Gergely vb- titkár fogadta. Németkér azon ritka települések közé tartozik, ahol a tanácsi ap­parátus fluktuációja kicsi, stabil gárda dolgozik. A vá­rostól és a többi községtől való viszonylag nagy távol­ság miatt magukra is szorul­nak, amit lehet, igyekeznek a településen belül megolda­ni, mondta a tanácselnök. A várossal a közlekedés javítá­sán túl a kereskedelemben lehetne a kapcsolatot javíta­ni. Igaz, a dolgozó lakosság ötven százaléka Pakson dol­gozik, s az itt élőknek épp­úgy igénye az uszoda, zene­iskola megépítése, mint a vá­rosiaknak. Útépítésre, közvilágítás fejlesztésére és szociális ott­hon építésére megszavazták több mint 78 százalékban a hatszáz forintos településfej­lesztési hozzájárulást, a jár­dák kiépítettsége jó, kilenc­venszázalékos. Fájó pont a fogászati rendelő, gyógyszer- tár hiánya, az, hogy hét végi ügyeletre Paksna kell utazni. A terveknél újabb kút fúrá­sát említette a tanácselnök, s egy modern ABC-áruház építését. Többek között ezek a gondolatok kerültek papír­ra Németkéren, melyek ki­egészülve a többi település igényével, lehetőségekkel, adottságokkal, egységes kon­cepcióban tükrözik majd a városkörnyék fejlesztési el­képzeléseit, s elfogadása után meghatározzák a követ­kező időszék fejlődési irá­nyát.. T. Zs.—K. A. Gyarapodik a falu, minden évben új telkeket parcelláznak. Mérfegzáró közgyűlések Eredményes gazdálkodási ciklust zárt a GÉM Biber László beszámol A közgyűlés résztvevői A Tolnai Gép- és Műszer­ipari Szövetkezet az 1985- ös évi mérlegbeszámoló adatai szerint az elmúlt tervidőszakban kiemelkedő termelési, jövedelmezőségi eredményeket ért el. A hét végén tartdtta a Tolnai Gép- és Műszeripari Szövetkezet 1985-ös évi mérlegzáró köz­gyűlését. A közgazdasági szabályzó- rendszer kedvező starthely­zetbe hozta a GÉM-et. Az eleve magas bázisévi nyere­séget nemcsak szinten tar­tani, hanem figyelemre mél­tóan növelni is tudták. A tő­kés export vonatkozásában különösen jó évet zártak. Ezék a körülmények lehető­vé tették, hogy a dolgozók keresetének színvonalát nagy­mértékben növelni tudták. A növekedés dinamikáját a készárutermelés határozta meg. Az elmúlt évben is a MOM volt a legfőbb koope­rációs partner. A Videoton részére történt termelés har­minc százalékkal növekedett az 1984-es évhez képest. A beszámolási időszakban öt- ezer-hatszáz VDT tápegység gyártását tervezték, de év végéig a kiszállított meny- nyiség meghaladta a nyolc­ezer-ötszáz darabot. Erőtel­jesen növekedett a Híradás- technikai Szövetkezet és az Elektromodul részére történt gyártás is. A szocialista exportot a tervnek megfelelően telje­sítették, a tőkés exportnál pedig kiemelkedően nagy si­kereket értek el. A harma­dik negyedév végére már telesíteftték az éves terveket és az utolsó három hónap­A bonyhádi művelődési ház színháztermében tartot­ta a „BONY-hKS” Cipőipari ban pedig jelentős mérték­ben túlteljesítették. A szövetkezet történetében az elmúlt ötéves tervciklus a legsikeresebb időszak volt. A termelés és ezen belül a készárutermelés • dinamiku­san fejlődött. Árbevétele éves átlagban 10,3 százalé­kos ütemben növekedett, a nyereség pedig több mint kétszeresére nőtt. A gazda­sági sikereket olyan idősza­kokban érték el, abiikor az ipar egészére a stagnálás volt a jellemző. A bérszín­vonal évente 10,4 százalék­kal növekedett, a tagság reálbére pedig évi két^há- rom százalékkal. Szövetkezet mérlegzáró köz­gyűlését. Az ünnepségen je- (Folytatás a 3. oldalról) A megye egyik legjobb ipari szövetkezete a „BONY-KS”

Next

/
Oldalképek
Tartalom