Tolna Megyei Népújság, 1986. március (36. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-19 / 66. szám
^^ÉPÜJSÀG 1986. március It. A zenélő doboztól a sztoreo magnóig Kiállítás a Budapesti Történeti Múzeumban Ma. amikor a hangtechnikának. hangrögzítésnek és lejátszásnak annyi modern változata ismeretes, érdemes megismerkednünk az előzményekkel. Erre nyújt módot április végéig a Budapesti Történeti Múzeumban A zenélő doboztól a sztereo magnóig című kiállítás. E szokatlan bemutatón korai hangtechnikai eszközök, zenélő dobozok, kezdetleges hanglemezek sorakoznak, s a századunk első évtizedeiben készült lemezeket meg is hallgathatják a látogatók. A kiállítás a programozott zenével és a hangrögzítéssel foglalkozik. Az előbbi tárgykörhöz tartoznak a polifonok; ezeket nyilvános szórakozóhelyeken használták. A zenedarabokat vékony acéllemezre programozták, a lemez felületén sajtolással kialakított tüskék voltak, ezek csiilagkerekeket forgattak, s pengették a fésűszerű fogakat. A kiállítás polifonja egy hajdani pesti nyilvános- házból került a múzeum tulajdonába. Az ötvenes években szerezte meg a múzeum a kiállításon látható utcai verklit és két kintornát is. Szerepel a programzene bemutatón több zenélő doboz, zenélő óra. Ezek lemezei az óra járásától függetlenül működtek, bármikör megszólaltathatók voltak. Jóval újabb keletű, alig százesztendős a hangrögzítés technológiája. A tárlaton Edison két találmánya szemlélteti a kezdeteket (1877). Az egyiken tűvel ónfóliára, a tíz évvel későbbin viaszhengerre rögzítették a hangot. A hangtölcsér szűketob végét lezáró membránhoz erősített tű a forgó viaszhengeren a hangnak megfelelően változó mélységű barázdát vág. Visszajátszáskor a barázda vezeti a tűt, ezáltal rezgésbe hozza a membránt, s az a fölvett hangot a tölcséren át visszaadja. Berliner szabadalmi leírása és rajza, már a gramafont jeleníti meg. Az első grama- fonfelvételek 1894-ből valók. Hazánkban az 1900-as évek elején tűntek fel az első ODEON -lemezek, s a hazai hanglemezgyárak már 1910 előtt készítettek felvételeket. A gramofongyártáshoz kapcsolódik két jeles magyar világszabadalom. Az egyik Preszter Rezső tölcsér nélküli gramafonja (ennek hasznosítására magyar gramofongyár is létesült 1907-ben, Eu- fon RT néven), a másik a Vadász Sistem elnevezésű találmány (ezt magyar gyártó hiányában Svájcban valósították meg). A magnetofon feltalálásához a telefonhallgató vezette „ARISTON” zenegép (kintorna, 1886.) Zenélő doboz (XIX. század vége) A PANNON VOLÁN VÁLLALAT IPARI ÜZEME rövid határidővel, garanciával vállalja: gépjármű-diagnosztikai műszerek pontosság-ellenőrzését és javítását, kiszállással a helyszínen is, Továbbá: gépjármű- és traktorvízhűtök javítását, felújítását. Címünk: 7622 Pécs, Bolgár Néphadsereg u. 33. Telefon: 72/12-144/262 (411) Szabadegyetem Legrégibb egyetemi városunkban, Pécsett sem emlékeznek olyan esetre, mint amilyen mostanában történt: a diplomájukat átvett hallgatók egyszerűen nem voltak hajlandók abbahagyni tanulmányaikat. A váratlan fejlemény a Munkácsy Mihály Szabadegyetem - nyugdíjastagozatán következett be. A kétéves kurzus befejeztével a mintegy száz idős hallgató oklevelet kapott, utána azonban kinyilvánították óhajukat, hogy továbbra is együtt akarnak maradni és folytatni kívánják tanulmányaikat. A „diákok” egyike, a 92 éves Havas Ernőné kijelentette, hogy embernek ugyan idős, de szabadegyetemi hallgatónak fiatal, s ő is tovább tanul. A szabadegyetem vezetősége természetesen örömmel „engedett” a hallgatók követelésének, s hozzájárult, hogy kísérletképpen megindítsák a harmadik évfolyamot is. Diktambo, a BRG irodai használatra készült magnója, 1962-ből el 1898-ban Waldemar Paulsen dán teiefonmémököit. A német Lorenz cég már 1900- ban elkészítette a huzalos, „drótos” magnót. Napjaink modern készülékei sztereomagnók, Hi-Fi-tor- nyok zárják a kiállítást. K. M. FEJÉR MEGYEI HÍRLAPI Mi a vonzó hát Ercsiben, hogy napjainkra újra népességmegtartó erővel bír? Minden bizonnyal az a nyitott községpolitika, amely számol az objektív körülményekkel, azzal, hogy a lakosság igen nagy részének el kell járni dolgozni, de számon tartja az ott élő emberek gondjait, és tudja mozgósítani őket arra, hogy vágyaikból valóságot kovácsoljanak. Ercsi nincs könnyű helyzetben. Környéke tele van településfejlesztési anomáliákkal. És vannak saját fejlesztési gondjai is. Jelenleg az iskolák alsó tagozatán még mindig változó rendben folyik a tanítás. A község vízellátása 95 százalékosnak tekinthető, de víztorony még- sincs, így a nyomáshiány sokat ront az ellátás minőségén. Sok járda épült az utóbbi időben, de még több kellene. Épül az új egészség- ügyi központ, de az űj gyógyszertár mégsem fért bele a keretbe, létrehozására még nincs együtt a pénz. A fiataloknak a községhez való ragaszkodását azzal erősítették a legjobban, hogy közművesített telkeket alakítottak ki a szőlőhegyen. A 130 építési telek villany- és vízellátása, valamint szennyvízelvezetése is meg van oldva. A Duna közelsége, a szép táj, és a viszonylag olcsó telekárak sok vállalkozó fiatal házas letelepítését segítették. A község vezetői helyesen ismerték fel, hogy az otthon a ' kötődés legerősebb szála — Ercsiben is. Rövidesen városi mércével mérhetővé teszik az egészségügyi ellátást. Az év első felében átadják rendeltetésének a tizenegy és fél millió forintos beruházással megvalósuló egészségügyi központot. Négy orvosi, két fogorvosi körzeti rendelő, egy fogröntgen-laboratórium, gyermek- és nővédelmi tanácsadó, valamint két orvosi szolgálati lakás birtokbavétele szerepel a programban. Az új egészségügyi centrumban megvalósul a két- műszakos orvosi ellátás, és az állandó központi ügyelet. Az új létesítmény, — melyet szoborral ékesített park egészít ki — reprezentatív építménye lesz a település- központnak. A tervek ide álmodják — két szolgálati lakással — az új gyógyszer- tárat is. A legfőbb érték az ember! — szoktuk mondani egészségügyi körökben az immáron alaposan megkoptatott jelszót. Mégis érdemes újra felidézni, mert úgy tűnik, hogy Ercsiben — a jó községpolitikának köszönhetően — ez az egész településre érvényes. Dunántúlt napló A közelmúltban számba vettük az öregedő tehergépkocsipark javításában adódó gondokat. Az öt jelentős pécsi fuvarozó vállalatnál kialakult kép azt mutatta, hogy az áldatlan alkatrész- ellátás kiváltására tett próbálkozások, a fölújitó műhelyek munkájának jobb összehangolása után javíthatna a helyzeten. A Pannon Volán ipari üzemében azt keresték: mely területeken várják a társvállalatok együttműködését, illetve mi az, amit felajánlanak közös hasznosításra. — A legnagyobb segítséget műszaki gumigyártásban adhatnánk — mondja Kaponyi László üzemvezető. — Viszonylag széles mérethatárok mellett sokféle minőségi igényt tudunk kielégíteni. A piacon lévő áruk használha- v tósága nagyon eltérő, mi KERMI-minősítéssel adjuk át termékeinket. A megye egyik legrégibb javítóüzeme több mint húsz éve működik. A korábbi 50—60 dolgozóval szemben ma 230 embert foglalkoztat. Az elmúlt évben 65 buszt újítottak fel, és további vállalatokat vonnának be. A lehetőségük adott. Hasonlóan, az alkatrészfelújításban is rendelkeznek még szabad kapacitásokkal, gyakorlatilag valamennyi autóbusz-részegységet vállalják. Foglalkoznak a zárt technológiás vizsgáztatásokhoz szükséges műszerek pontosságbeállításával. Tehergépkocsiknál Skoda tengelykapcsoló-működtető szerkezet és vízszivattyú javítását ajánlják partnereiknek. Rugók, hűtők felújítását végzik valamennyi típushoz. Emellett beüzemelnek, töltenek, javítanak akkumulátorokat. Fölajánlanak elfekvő alkatrészeket is. Skoda tehergépkocsi RTS típusához hátsó futómű elemek, rakodógép, pótkocsi, Barkas 1000-es egységek átadók. Keresnek román DAC-motor és Rába- autókhoz részeket. Szinte korlátlan mennyiségben vevők hűtőtömlőkre, gumikönyökökre. A legtöbb probléma az alapanyagbeszerzés körül adódik, a szükségesek nehezen hozzáférhetők. Örömmel vennének jelzéseket anyagokról, mert lehet, hogy ami másutt csak a raktár- készletet növeli, azt ők használhatnák. Örök gond a fogazott alkatrészek ellátottsága. Itt is rendkívül ingadozó a minőség. A Pannon Volán számára az volna az igazán nagy segítség, ha valaki ezt a kérdést tudná megnyugtatóan megoldani. Somogyi Néplap Nyolcszáztizenhét magán- személy és 51 közület jegyzett boglárlellei telefonkötvényt a kaposvári és a bogiári kötvényirodában. Üjabb jelentkezőket már nem vesznek föl a listára, több telefon bekötésére nem lesz lehetőség. A kétezres központ maradék kapacitása „szociális keret”, a kötvényvásárlókon kívül még azok kapnak majd telefont a városban, akik anyagilag nem bírnák a 25 ezer forintos értékpapír megvásárlását, de a telefon számukra létszükséglet. A kötvényre jelentkezőket sorban értesíti a posta, és néhány héten belül mindenki megvásárolhatja a jegyzett értékpapírt. A beruházási program elkészült: tíz kötvényjegyző esetében tízezer forintnál is többre kerekedett ki a hálózatépítési költség — őket külön értesítik erről —, a többiek ennél kevesebbet fizetnek majd a hálózatépítésért. 1988. június 30-ig minden kötvénytulajdonos megkapja a telefont, a szerencsésebbek készülékei már 1987- ben megcsörrenhetnek. Soronkívüliség nincs, ahogy a programban meghatározott ütem szerint jutnak előre a városban a hálózatépítők, úgy kötik be sorra a telefonokat. A posta szakemberei a telefonra várók munkájára is számítanak, mert aki vállalja, hogy maga ássa ki az árkot, annak olcsóbb lesz a telefon — pontosabban: saját munkájának értékét levonják a befizetendőkből. Boglárlellén tehát sikeres volt a kötvényjegyzési akció, annak ellenére, hogy többen azt jósolták: nem Tesz elég jelentkező. Egyébként a somogyi városéval együtt az ország más részeiben is meghirdetett kötvénykibőcsátás néhány helyen nem sikerült a postának, mert a „nagy lehetőségben” az emberek nem láttak fantáziát, és érdektelenségbe fulladt a dolog. PETŐFI NÉPE Budán, a nagyon forgalmas főúton van a „Bartók 32. Galéria”. Az utcanév és házszámtábla együttesen jelenti a kamara jellegű képzőművészeti intézmény nevét, konkrétan és jelképesen. Legutóbbi kiállításuk megnyitásán szorongott a közönség a remekül megvilágosított falak között. Kilenc Bács-Kiskun megyei művész mutatkozott be ezúttal — összesen csaknem félszáz munkájával. Zsolnai Gábor galériavezető nem kevés büszkeséggel jegyezhette meg az eseményen: a galéria megnyitása óta — csaknem tíz esztendő alatt — összesen mintegy kilencven különféle tárlatot rendeztek. Bemutatták Kohán György festményeit, kiállították a szolnoki művésztelep lakóinak alkotásait, közkinccsé tették a kecskeméti kerámiastúdió tagjainak műveit. Ide tartozik — a gyümölcsöző kapcsolatokhoz —, hogy a fővárosi tizenegyedik kerületi alkotók sikeresen mutatkoztak be tavaly a hírős városban. E legutóbbi budai tárlat amolyan viszonzás volt A kécskei Gyalai Béla, a bajai kötődésű Velekei József, a kecskeméti Kalmámé Horóczi Margit, Pálfy Gusztáv és Bagi Béla, a halasi származású Berki Viola, a Kiskunhalason élő Bódog Miklós éppen úgy részese volt igényes művészeti alkotásaival e legutóbbi fővárosi sikernek, mint az immár igazán kecskemétinek számító Nagy Mária és Vidák István. Grafikák, szobrok és festmények, valamint remek textilmunkák jelezték mások előtt is szűkebb hazánk szellemi értékeit A fentiekkel kapcsolatban találóan fogalmazott megnyitó beszédében dr. Geri István, a megyei tanács elnök- helyettese, amikor ezt mondta: „Bács-Kiskunban olyan művészeti műhelyek, intézmények születtek, melyek segítségével kisugárzó szerepünket jócskán lehet növelni”. Gyógyszerhatóanyag-gyártó üzemek épülnek a Chinainkan A Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára újpesti központjában a gyógyszergyártás rekonstrukciója és fejlesztése során új gyógyszerhatóanyag-gyártó üzemek építése is megkezdődött. Mintegy 220 millió forintos beruházással két új üzemet alakítanak ki. Az egyikben a Doxiciklin nevű félszintetikus antibiotikum, a másikban pedig a Chinoinban kifejlesztett Jumex elnevezésű, a parkinson kór elleni készítmény hatóanyagának a nagyüzemi gyártását valósítják meg. A Doxiciklin kisebb dózisban is ugyanolyan hatékony, mint a Tetrán-ké- szítmények, így szedése kevesebb nemkívánatos melléktünettel jár. Ez a' szer már egy éve kapható a gyógyszertárakban, az előállításához szükséges hatóanyagok egy részét azonban külföldről kellett a vállalatnak megvásárolnia. Az új hatóanyaggyártó üzem munkába állításával már nem lesz szükség az importra. A másik üzem felépítése után pedig a jelenlegi kísérleti gyártás helyett nagyüzemi módszerekkel állítják majd elő az itthon és külföldön egyaránt nagy érdeklődéssel várt Ju- mexet.
