Tolna Megyei Népújság, 1986. március (36. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-19 / 66. szám

198(5. március 19.

KÉPÚJSÁG 3

Az első magyar szocialista sajtótörvény

írta: dr. Petrik Ferenc igazságügyminiszter-helyettes

Az első magyar szoci- ■ alista sajtótörvény közvetlen előkészítése hároméves igen intenzív munkát, széles körű szakmai és társadalmi közreműködést igényelt. A sajtótörvény szakmai megalapozó munkálatai pedig már több mint tíz évvel ezelőtt megkezdődtek. Még ennél is régebbi az a törekvés, amely tájékoztatáspolitikánk elveinek és gyakorlatának alapvető vonásait, társadalmi-politikai életünk fejlődésének ezen a területén elért eredményeit egy egységes, átfogó, magas színtű jogszabály keretében kívánta rögzíteni. Az előkészítés ezért olyan sajtótörvény megalkotását célozta, amely egyrészt fontos politikai dokumentum, s mint ilyen, kifejezi a demokrácia és a sajtó szoros egymáshoz kötődését, rögzíti a sajtó szerepét, a politikai rendszer működésében, másrészt a szocialista demokrácia feltételrendszerének kiépítéséhez kapcsolódóan az alkotmányos alapjogok érvényesülésének jogi garanciáit tartalmazó alapvető jogszabály is.

Az országgyűlésen előterjesztésre kerülő sajtótörvény kettős arculata, a politikai és a jogi megközelítés követelményei a törvény szerkezetében is kifejeződnek. Bár a törvény nem elvi kerettörvény, szükségszerűen tartalmaz elvipolitikai megalapozású rendelkezéseket, emellett pedig összefoglalja a sajtóigazgatás legalapvetőbb szabályait is. Ugyanakkor a törvénynek az utóbbi része túlterjed a tömegtájékoztatás eszközein, a szorosan vett írott és elektronikus sajtón. A szabályok valamennyi sajtótermékre, ezen belül a könyvre, az egyéb szöveges kiadványokra, a zeneművet, grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadványokra, a műsoros filmszalagra, a videokazettára, a videolemezre, a hangszalagra, a hanglemezre, továbbá bármely más tájékoztatást vagy műsort tartalmazó. nyilvános közlésre szánt technikai eszközre vonatkoznak.

A törvénytervezet nemcsak öszegezi a fennálló viszonyokat, a már kialakult gyakorlatot, hanem a fejlődéshez is megfelelő kereteket nyújt. Elősegíti a szocialista demokrácia fórumrendszerének szélesítését, a közélet demokratizmusának fejlődését, s tekintettel van a tájékoztatás technikai változásaira, a tömegtájékoztatás legújabb formáira.

A törvény rendelkezései két alapvető állampolgári jogosultság megvalósulását szolgálják. Egyrészt az állampolgárok tájékoztatásához való jogának az érvényesülését, másrészt a szólás- és sajtószabadságnak, mint az Alkotmányban kinyilvánított állampolgári alapjognak a megvalsulását.

Mindenkinek joga van arra, hogy tájékoztatást kapjon az ót körülvevő világ eseményeiről: e jog megvalósulása nélkül elképzelhetetlen a szocialista demokrácia, a közügyekben való részvétel. E követelmény fogalmazódik meg a törvénynek a sajtó

feladatára vonatkozó szabályaiban. A törvény a sajtó kötelességévé teszi, hogy a tájékoztatás legyen hiteles, gyors és pontos, segítse elő a társadalmi jelenségek közötti összefüggések megértését. A sajtó feladataihoz hozzátartozik a társadalmi, a politikai, a gazdasági és a kulturális életünk területén tapasztalható hiányosságok, hibák feltárása és bírálata is. A sajtó azonban erre csak akkor képes, ha a tájékoztatáshoz szükséges információkhoz hozzájut. A törvény ennek feltételeit a felvilágosítási kötelezettség előírásával teremti meg. Ez a rendelkezés kötelezi az állami szerveket, a gazdálkodó szervezeteket, a társadalmi szervezeteket és az egyesületeket, hogy a sajtót tevékenységükről rendszeresen tájékoztassák. A felvilágosításadás elől csak akkor zárkózhatnak el, ha a felvilágosítással sértenék a törvény rendelkezéseit, illetőleg ha jogosulatlan állami, szolgálati, üzemi vagy magántitkot szolgáltatnának ki. A törvény e szabályai kifejezik azt — a napjainkban különös hangsúlyt kapó — követelményt : senki nem

zárhatja ki a társadalmi nyilvánosságot, az ellenőrzést közérdekű ügyeink intézéséből. A felvilágosítást alaptalanul megtagadó személlyel szemben éppen ezért politikai-jogi felelősség is érvényesíthető. Ugyanakkor a törvény a sajtó részére felvilágosítást adó személyt, a közérdekű bejelentőt, illetőleg javaslattevőt megillető védelemben részesíti.

A törvény olyan esete- ■ .1 . ■ ' ■ két is ismer,

amikor az érdekeltek hozzájárulása nélkül is megilleti a sajtót a tájékoztatás joga. Így a sajtó, a törvényi felhatalmazás alapján hírt adhat az állami szervek, a gazdálkodó szervezetek, társadalmi szervezetek és az egyesületek, valamint ezek bizottságainak nyilvános üléseiről, valamint — jogszabályban meghatározott korlátozással — a bíróságok nyilvános tárgyalásairól.

Közéletünk demokratizmusa megkívánja, hogy a sajtó útján közölt közérdekű észrevételek és javaslatok ne maradjanak válasz nélkül. A törvény ezért előírja, hogy az érintett állami, társadalmi szervek vagy egyesületek az észrevételeket — a sajtó kérelmére — kötelesek megvizsgálni és megválaszolni. A sajtó viszont köteles az érintettek válaszát tartalmi változtatás nélkül nyilvánosságra hozni.

A másik alapvető jogosultság —, amelynek érvényesülését a törvény szolgálja — a sajtószabadság: mindenkinek joga van a sajtó útján közölni nézeteit, alkotásait. Ez az alkotmányos jog azonban — ugyanúgy, mint a világon bárhol — nem jelent korlátlan szabadságot. Minden modern állam — természetesen más és más érdekektől indíttatva — megszabja a tájékoztatás korlátáit. Ezt teszi a mi sajtótörvényünk is, amikor kimondja, hogy a tájékoztatás nem sértheti alkotmányos rendünket, nemzetközi érdekeinket, a személyek jogait és a közerkölcsöt. E felsorolás fő eleme az alkotmányos rend, a többi korlátozás ebből következik. Ez a tétel az alapja a sajtótermékre vonatkozó engedély megadásának, a sajtóengedély visszavonásának, a nyilvános közlés megtiltásának.

Változatlanul alapvető elv, hogy a sajtótermék előállításához és nyilvános közléséhez engedély szükséges. Az engedély általában magában foglalja az előállításhoz és a nyilvános közléshez szükséges jogot egyaránt. A törvény előkészítése során felmerült, hogy a sajtószabadság alkotmányos keretek közötti érvényesülését vajon engedélyezési rendszerrel kell-e biztosítani. Ügy gondoljuk, hogy erre a kérdésre a társadalmi fejlődés adott szakaszától függően lehet válaszolni. Ehhez képest nem törvényszerű, hogy az alkotmányos előírások érvényesítését engedélyezési rendszer biztosítsa. De egyébként sem maga a jogi rendszer dönti el, hogy milyen tartalommal működik a sajtóigazgatás, ez elsősorban a sajtópolitika gyakorlatán múlik.

Sajtótörvényünk engedélyezési rendszere nem annyira az egyes sajtótermékekre, hanem inkább a sajtótermék- előállítására és nyilvános közlésére hívatott szervek működésére vonatkozik. Ugyanis a sajtótermékek legnagyobb részét kitevő rádió és televízió műsoroknak, az időszaki lapok egyes lapszámainak, a Minisztertanács, áltál meghatározott kiadók sajtótermékeinek előállításához és nyilvános közléséhez nem szükséges engedély. Alapvetően tehát az engedélyezés nem az egyedi sajtótermék tartalma feletti ellenőrzést jelenti, hanem előzetes állami véleménynyilvánítást arról, hogy az előállítás és a nyilvános közlés feltételei fennállnak-e. Ezeket a feltételeket maga a törvény határozza meg, kizárva . ezáltal a szubjektív elbírálás lehetőségeit. ‘A törvény elismeri annak a társadalmi elvárásnak a megalapozottságát is, amely a csoportérdekek eddiginél hangsúlyozot- tabb kifejezésére irányul, ezért jelentősen bővíti a lap alapítására jogosultak körét. Lehetőséget teremt arra, hogy társadalmi szervezetek vagy egyesületek is — akár sajátos helyi vagy csoportigények kielégítésére — alapíthassanak időszaki lapot. A törvény emellett az eddigi szabályozásnál sokkal szélesebb körben biztosítja az engedélyezés alóli mentességet, és lehetőséget teremt az engedélyezés tárgyában hozott elutasító határozat ellen a bírói jogorvoslat igénybevételére is.

A sajtótörvény által

dagodik jogrendszerünk, áttekinthetőbbé, egységesebbé válnak a sajtójog szabályai, konkrét formát kap a szólás- és sajtószabadság alkotmányos deklarációja: törvényi szintre kerülnek a sajtópolitika olyan alapelvei, amelyék eddig csak politikái állásfoglalásokban, vagy éppen alacsonyabb szintű jogszabályokban nyertek megfogalmazást.

Mérlegismertető küldöttgyűlés

A községi pártbizottság székházában tartotta mérlegismertető küldöttgyűlését a Sió Menti Áfész, amelyen Beidék László, az igazgatóság elnöke terjesztette elő a vezető testület beszámolóját.

Summázva úgy értékelte, hogy a szövetkezet kollektívája jól vizsgázott. 1984- hez viszonyítva növelte árbevételét és több mint 2 millió Ft-tal a . nyereséget. Az elért eredményekhez hozzájárult, hogy a beszámolási időszakban tovább növekedtek a korszerű kereskedelmi formák. A szerződéses üzletek mellett első ízben adott számot a jövedelemérdekeltségű üzletek működésének kedvező tapasztalatairól is. Jelentette a küldött- gyűlésnek azt is, hogy 1986- ban tovább terjednek a korszerű kereskedelmi formák. Részletesen elemezte a működési területén élő lakosság ellátását. A legdinamikusabban az élélmiszer-áruforga- lom emelkedett. Mintegy 140 millió Ft értékű élelmiszert

forgalmaztak, ami 9%-kal volt több az előző évinél.

Közmegelégedést váltott ki a kistelepüléseken végrehajtott rekonstrukció. Eredménye a boltok forgalmában realizálódott.

A küldöttgyűlésen 12-en nyilvánítottak véleményt és tettek javaslatokat a munka javítására.

A küldöttek titkos szavazással kiegészítették az igazgatóságot, elfogadták az elhangzott beszámolókat, határozati javaslatokat és megválasztották a megyei küldötteket.

Hogy jobb ízű legyen a falat

Vizsgálják az élelniszerek minőségéi

A kenyér, a liszt, a hús, a tej és tejtermékek, valamint a zöldségfélék minőségét is vizsgálják az elmúlt év eleje óta a Tolna Megyei AllategészségUgyi és Élelmiszerellenőrző Állomáson. Minthogy itt Szekszárdon laboratórium még nincs, a megyében vett minta egy részét a jól felszerelt pécsi laboratóriumban elemzik.

Az Állategészségügyi és Élelmiszeréllenőrző Állomáson végzett munkáról dr. Pámer Frigyes igazgató fő- áMátorvassal, és dr. Orbán Gyula igazgatóhelyettessel, vegyészmérnökkel beszélget- tünk. Mindenekelőtt arról, hogy az eltelt egy esztendőben milyennek találták a különböző vizsgálatoknak alávetett élelmiszereket.

— A bor kivételével minden fogyasztásra kerülő élelmiszer minőségét állandóan figyeljük — a bor paramétereinek, élvezhétőségi értékének a vizsgálata az Országos Borminősítő Intézet feladatkörébe tartozik — mondja dr. Orbán Gyula. Sajnos, a laboratóriumunk a munkák elvégzésének csupán egy résizére képes, de a tenvezőas zta’lon van már az új labor terve. Az előzetes számításaink szerint a jövő esztendőben kezd működni.

— Az élelmiszerek minőségének állandó, rendszeres vizsgálatával mindenekelőtt a vásárlók érdekeit védik? — fordulok dr. Pámer Frigyeshez.

— Ez az elsőrendű szempont, hisz az, aki élelmiszert vásárol, nem mindegy, hogy milyen árut kap, jó ízű-e a falat, vagy sem. Amennyiben nem felel meg a kívánalmaknak, a szabványnak, illetőleg a laboratóriumi vizsgálatoknak valamely termék, kereákedelmi forgalomba nem kerülhet. A laborvizsgálatoknál a beltartalmi értéket nézzük, analitikai és toxikológiai elemzéseket végzünk, valamint úgynevezett organöleptikus vizsgálatokat, amelyekkel az élelmiszerek édvezhetőségi értékét állapítjuk meg.

— Milyen üzemekkel állnak kapcsolatban ? — kérdem dr. Orbán Gyulától.

— Valamennyi Tolna megyében található, élelmiszert előállító és feldolgozó vállalattal, üzemmel és gazdasággal. A Szekszárdi Húsipari Vállalattal, a búsfeldolgozó üzemekkel, vágóhiddktaal, malmokkal, sütőipari vállalatokkal, maszek sütödékkel, mezőgazdasági üzemekkel, tehát minden olyan üzemmel, ahol élelmiszerekkel dolgoznék. Rendszeresen végzünk élelmiszerhigiéniai vizsgálatokat, a higiénikusok felügyelik a vágóhidak higiéniáját, nézzük a hús és a késztermék minőségét. A Szekszárdi Húsipari Vállalatnál példáül saját mikrobiológiái laboratóriumunk van, de a teljes biztonság kedvéért a vállalat MiEO-laborjából is vesz mintát az élelmiszerellenőrző állomás.

— Milyen a hús, a .húsipari termék, a hentesáru minősége?

— A termékek minősége nem tér el a szabványtól, megfelel a követelményeknek. Amennyiben ez nem így lenne, különböző szankciókkal járna. A féldolgozó üzemek receptkönyv alapján dolgoznak, s ha új terméket kívánnak bevezetni, s ennek szabványát elfogadják, forgalomba hozhatják. A megyében öt olyan regionális vágóhíd működik, ahol hurkát, kolbászt töltenék, szalonnát .készítenek, és töpör- tyűt sütnék. Alapos ellenőrzést végzünk ezekben az üzemekben is, csakúgy, mint a közel 40 regionális vágóhídon.

— Tialálnak-e a húsipari termékek között olyan léteit, amit nem lehet forgalomba hozni ?

— Többnyire a lángolt kolbásznál fordult elő szalmonella-fertőzés, mégpedig aZért, mert néhány üzem higiéniai felkészültsége kívánnivalót hagy maga uitán. Nagyon fontos, hogy az üzemeket állandóan tisztán (tartsák, mossák a padozatot, a falakat, a darálót, a töltőt, és minden műszak után alapos nagytakarítást végezzenek. Kötelező a sapka, a kendő viselete, s élelmiszert a feldolgozó üzembe nem szabad bevinni. Alapvető szábály, hogy fcényszervágott álllat nem dolgozható fel. Ott, ahol a technológiai fegyelmet maradéktalanul betartják, hiba nem fordulhat elő, az élelmiszer jó minőségű, az élvezeti értéke magas.

— A gabonaipari és sütőipari termékek vizsgálatakor milyen eredményekre jutottak?

— A gabonaipari termékek minősége az elmúlt évhez képest romlott. A galho- naőrleményék legfőbb hibája, hogy sötét színűek, és magas a hámutartáirnuk. Sájnos, a malmokban lévő laboratóriumok — a nem megfelelő műszeres felszereltség miatt nem mindig képesek pontosan ellenőrizni a végtermék minőségét. A technológiai fegyelem is kívánnivalót hagy sok helyütt maga után. A sütőipari termékek minősége a tanácsi sütőiparban jelentősen javult. Ha mégis kifogást, .hibát találunk, annak döntő része a fegyelmezetlenségre, errtberi tényezőkre vezethető vissza. Több sütőüzem rekonstrukcióra szorul, a bonyhádi üzemben ez már megtörtént, s remélhetőleg a többire is mielőbb sor .kerül. Az általunk talált hibák mennyisége a magánszektorhoz képest a tanácsi sütőiparban jelentősen kisebb. A kisiparosok üzemeiben gyártott kenyér minősége nem

A kötelező szalmonella- vizsgálatot végzi Haász Lászlóné, a Szekszárdi Mezőgazdasági Kombinát feldolgozó üzemében készült lángolt kolbászon

egyenletes, és az állami előírásokat sem mindig ismerőik.

— Fontos, alapvető élelmiszerünk á tej, tejföl, sajt, •túró, s a különböző tejtermékek. Ezek minőségét milyennek találják?

— A tejtermékek minősége valamelyest javult. Az üzemek nagyon szigorú szabványok szerint dolgoznak. A tisztaság kevés kívánnivalót hagy maga után, hisz például a Szekszárdi Tejüzemben csupán az anyagmozgatás történik kézzel. Javult a dombóvári túró minősége, Cikón, a téesz tejüzemében kiváló túrót készítenek. A szekszárdi trappista igen jó ízű, egyenletes minőségű sajt. A tej szavatossági ideje tavaly óta meghosszabbodott, minőségi reklamáció azóta nem fordult elő. Ha mégis összemegy ' a tej, az nem a feldolgozó üzem, hanem a kereskedelem hibája, mert előfordul, hogy szavatossági időn túl is árusítják.

— A zöldség- és gyümölcs- félék vizsgálatát is Önök végzik...

— A mintát a nagykereskedelmi vállalattól, illetve a boltókból vesszük. A zöldségek és gyümölcsök a Zöldért raktáraiban még kifogástalanok, a boltokban viszont az áru ötven százaléka kívánnivalót hagy maga után. Nem lenne szabad, s mégis sokhelyütt árulják az ütő- dött almát, a félig elrothadt gyökérzöldséget. Ez elsősorban a magánkézben lévő boltokra jellemző. Ilyen eseteikben nagyon szigorúan járunk el.

— A megye boltjaiban gyakran megfordulnak az állomás szakemberei?

— összesen 600 kereskedelmi egységet ellenőrzünk, mintát veszünk, nézzük a higiéniát, a tárolás körülményeit, az áru szavatossági idejét. Főiképp azt vizsgáljuk, ami közvetlenül a termelőtől érkezik tehát a húst, a tejet, a pékárut, a zöldségféléket. A nagykereskedelmi raktárakból a boltba szállított készítményeknél a szavatossági időt figyeljük, mert mostanában élég gyakran tapasztaljuk, hogy a pultokon hagynak olyan árut, aminek már a pult mögött lenne a helye.

— Hogyan zajlik az érzékszervi vizsgálat?

— Mindenekelőtt szemrevételezzük az árut, nézzük milyen a csomagolása, a formája, az illata. Majd megvágjuk, felbontjuk a terméket, s négy szakember egymástól teljesen függetlenül pontozza az ízt, az illatot, a küllemet, és az élvezhetőiségi értéket. Az élelmiszervizsgálatnak ez nagyon fontos szakasza, hisz hiába kiválóak az analitikai vizsgálat eredményei, ha nem gusztusos, finom az étel, amit elfogyasztunk.

D. Varga Márta Fotó: Kapfinger András

Táptalajt készít az élelmiszervizsgálathoz dr. Kováts Jenöné és Haász Lászlóné