Tolna Megyei Népújság, 1986. március (36. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-18 / 65. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam. 65. szám. ARA: IM Ft 1686. március 18., kedd. Mai számunkból STOCKLOM: LASSAN A CÉLEGYENESBEN <2. old.) ŐSZINTÉN AZ Általános iskoláról <3. old.) LÉZER SZÍNHÁZ SANTANA NEM ÉRT SZEKSZARDON EGYET VELÜNK (5. old.) (6. old.) Kisüzemek és négy vállalatok Valamiféle régi, sok évtizedes beidegződés és értékrend szerint a kisüzem ma a legtöbb ember számára bizonyára olyasmit jelent, mint manufakturális; elmaradott technikai színvonalat képviselő. Pedig a kisüzem fogalma éppen az utóbbi egy-két évtized során értékelődött át, s nyert új értelmet szerte a világon. Ideje, hogy mi is odafigyeljünk erre a jelenségre. Ez a véleménye a többi között dr. Kői Ferencnek, a Kisiparosok Országos Szervezete termelési és szolgáltatási főosztályvezetőjének, aki a Fogyasztók Országos Tanácsának egyik ülésén érdekes bejelentést tett. Elmondta, hogy sokan felismerték már: újfajta kisüzemi politikára van szükség Magyarországon. Ezért a KIOSZ felajánlja segítségét. Kutatást indítottak, pontosabban szerződést kötöttek a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen működő Economix kisszövetkezettel, amely vezető tudósokat bízott meg a különféle kutatási ágazatokban, területeken: vizsgálják meg, mi lehet manapság a kisüzem szerepe gazdaságunkban. Világszerte közismert tény, hogy egy olyan mamut- vállalatnak, mint a General Motors, csaknem negyvenezer beszállítója van, túlnyomó többségükben kisüzemek. De akadnak hazai példák is, köztük a Taurus Gumiipari Vállalaté, amely már évekkel ezelőtt mintegy száz ipari szövetkezettel, tsz-melléküzemággal és más kisüzemmel létesített kooperációs kapcsolatokat. E kapcsolatok kialakulásának magyarázatát keresve rég felismert — ma már közhely számba menő — igazságok bizonyosodnak be. A korszerű nagyüzem a nagy szériák gyártásában érdekelt, nem éri meg neki a kisebb értékű, kiegészítő jellegű alkatrészek, berendezések és más kellékek gyártásával bíbelődnie. Sokkal kifizetődőbb számára, ha mindezeket a kisüzemektől szerezheti be. A kisvállalatnak viszont gazdaságos az ilyesmik gyártására szakosodni, a többi között azért is, mert garantált piacot jelent számára, hogy bedolgozhat a nagyüzemnek. A kisvállalkozások és nagyvállalatok viszonya persze azért nem felhőtlen, és ellentmondás mentes. Vaskos hiba volna például' — az előbbiekre alapozva — a nagyvállalatok puszta bedolgozójának, függvényének minősíteni a kisüzemeket. Ipartörténeti tények bizonyítják, hogy a korszakos ipari találmányok nemcsak a nagyvállalatok kitűnően felszerelt óriási laboratóriumaiban, kutató intézeteiben születhetnek. Gyakran emlegetik például, hogy az USA elektronikai iparát a kaliforniai Szilícium-völgy kis laboratóriumaiban, üzemeiben alapozták meg. A kapitalista országok ipari vezetői és közgazdászai tüzetesen tanulmányozták az ilyen és ehhez hasonló jelenségeket (kötetekre rúgó irodalom tanúskodik erről!), s a többi között megállapították: nemcsak a nagy- vállalatok hatnak a kicsikre, hanem a kicsik is a nagyokra. Az utóbbiak elemi érdeke, hogy felkarolják, támogassák a kicsik jó kezdeményezéseit. Visszatérve Magyarországra —, amivel a cikkünket kezdtük —, a KIOSZ-ra: kérdés, hogy világjelenségként értékelhető-e az, amiről az imént szóltunk. Valóban új és mélyebb megvilágításba kell helyezni a kisüzemek és nagyvállalatok kapcsolatrendszerét? Ha igennel felelünk e kérdésre, akkor megvizsgálandó például: mi rejlik amögött, hogy a kisvállakozások húsz százaléka egy’éven belül megszűnik, illetve tönkre megy? Bár az is világjelenség, hogy a kisvállalkozások nem mindegyike életképes, mégis kérdés: nem sok ez a húsz százalék? Elegendő támogatást kapnak-e a kisvállalkozások, különösen azok, amelyek a jövő új és dinamikusan fejlődő iparágainak megalapozásához nyújtanak segítséget? Eléggé ösztönző-e ehhez a közgazdasági szabályzórendszerünk, nem arról van-e szó, hogy túlsúlyba kerültek benne a tiltó elemek? A KIOSZ-ban minden segítséget megadnak e vizsgálatokhoz, a többi között ezért kötöttek szerződést az Economix kisszövetkezettel. A vizsgálat csak akkor lehet teljes és igazán hasznos, ha a nagyüzem-kisüzem egész kapcsolatrendszerére kiterjed. Már most nyilvánvaló például: az a célszerű, ha a nagyvállalatnál külön részlegek foglalkoznak azzal, hogy a nagy- és kisüzem kutatási, fejlesztési, még inkább alkatrész-beszállítási együttműködése minél zökkenőmentesebb legyen. Mindehhez persze, program- vezérlésű irányításra, olyan szervezésre van szükség a nagyobb vállalatoknál (s nemcsak azoknál), amely többszörösen meggyorsítja az alkatrészek forgási sebességét, azaz nem készteti tetemes készletek felhalmozására a nagyüzemeket. A túlzott készletek ugyanis nagy értékeket kötnek le, s emelik a gyártási költségeket. Csak néhány példát említettünk annak illusztrálására, hogy van mit javítani, fejleszteni a kis- és nagyüzemek kapcsolatrendszerében. Mert bár igaz az, amit mondottunk, hogy a kicsik meg a nagyok viszonya sohasem lehet teljesen problémamentes (ezeket az élet velejárójának tekinthetjük), még inkább igaz az, hogy egymásra vannak utalva, s nem aknázták ki az együttműködésben rejlő lehetőségeket. Pedig érdekük, hogy megtegyék, s igen hasznos, hogy ehhez segítséget nyújt a KIOSZ is. VARGA ZSUZSA • • Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A francia választások után Uj politikai Helyzet Franciaországban új poli- tükai helyzet keletkezett a vasárnapi nemzetgyűlési választásokkal: az ötödik köztársaság fennállása óta először a köztársasági elnök elvesztette politikai többségét a törvényhozásiban. A Szocialista Párt emelt fővel veszített, ment történetének legjobb eredményét érte él, de hiába lett az ország első pártja, kisebbségbe került a jobboldallal szemben. Az RPR és az UDF pártszövetsége a szavazatok 42,8 százalékával megszerezte a miandátumok közel felét, s a független jobboldal képviselőivel csekély abszolút többséghez (291 mandátum) jutott a nemzetgyűlésben. Pozícióját erősíti és gyengíti egyben, hogy az előretört szélsőjobboldali Nemzeti Front is 34 parlamenti képviselethez jutott. A baloldalon az eddig kormányzó Szocialista Párt és a baloldali radikálisok közös listái megkapták a szavazatok 31,6 százalékát (216 mandátum). Az FKP nem tudott javítani legutóbbi választási eredményén, 16 százalék körüli szavazatot kapott, s a nemzetgyűlésben azonos eredménnyel végzett, mint a Nemzeti Front. Az 577 tagú nemzetgyűlésben az abszolút többség 289 főnél kezdődik, a jobboldal 'tömbje a Nemzeti Front nélkül 291 fő lesz. Ez az eredmény annyit jelent, hogy a jobboldal jelentős győzelmet aratott, de ezen belül fő ereje, az RPR— UDF a vártnál kisebb többséget szerzett a nemzétgyű- léslben. Miivel parlamenti helyzete így néhány, párttól különálló jobboldali képviselő és a Barre-ista csoport jóindulatától függ, Mitterrand elnök nincs rossz kiinduló helyzetben, hogy megkezdje vele kétéves társbérletét. Ebben perdöntő szerepe lesz a miniszterelnök kiválasztásának. A pártoik vezérei természetesen igen eltérően értékelték az eredményt. (A francia választások a Mai kommentárunk témája is lapunk 2. oldalán.) Nőszervezeti vezetők tanácskozása A szocialista országok nő- szervezeteimelk vezetői Budapesten tartják ez évi konzultatív tanácskozásukat. A kongresszusi központban hétfőn megkezdődött ülésein Dus Ch ék Lajos né, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke köszöntötte a résztvevőket. Sebestyén Nándorné, a Béke-világtanács alelnöke, az Országos Béketanács elnöke vitaindítójában hangsúlyozta: a nőmozgalom megalakulásától támogatja az általános béke megteremtését és megszilárdítását. A magyar békemozgalom akcióiról, feladatairól szólva elmondta: az Országos Béketanács úgy határozott, hogy „őrizzük a békét” gondolat jegyében béke-népsza va zást szervez. A vitáiban felszólalók kifejezték népeik elhatározását : elszántan küzdenek azért, hogy a 'tömegpusztító fegyverek eltűnjenek a Földről, a gyermekek békében nőhessenek fel. Hangoztatták: a világ békeszerető erőinek erőteljesen kell hallatniuk a szavukat az élet, az emberiség védelméért. fát tüzelőként, ipari faként, szőlőtámként értékesítik, de egy részét saját célra is felhasználja majd a termelő- szövetkezet. A letarolt erdő akácait pedig fenyővel pótolják. Fakitermelés Tengelicen A közép-tengelici temetőerdő csendjét motorfűrészek hangja veri fel mostanában, ugyanis a Petőfi Mezőgazda- sági Termelőszövetkezet erdészeti brigádja nékilátott a héthektáros akácerdő kivágásához. — Január közepe felé kezdtük a munkát — közli Horváth József, a brigád egyik tagja, miután egy pillanatra csendet parancsolt a sivító fűrésznek. — Teljes taroló vágást végzünk. Hogy meddig tart itt, Közép-Ten- gelicen a munka? Nem tudom, de az biztos, hogy innen a jegenyébe megyünk. — Nyárvágás mellett lesz még fenyődöntés is — néz fel egy kis időre a motorfűrész élesitéséből Séta János, azután pedig idős Károly József „úgy tudomjával” együtt elmondják, a kitermelt Horváth József méretre szabja az akácot Séta János élesíti » motorfűrészt id. Károly József hossztolást végez A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését március 18-ára összehívták. Az ülésen — a Politikai Bizottság Javaslatára — tájékoztatót hallgatnak meg az időszerű nemzetközi kérdésekről, valamint megvitatják » párt kádermunkájával ösz- szefüggő kérdésekről szóló előterjesztést.
