Tolna Megyei Népújság, 1986. március (36. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-17 / 64. szám
* ^ËPÜJSÀG 1986. március 17. • • ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Mik az érvényes szabályok? Bálint István paksi olvasónk írta: „Mindkét postahivatal felvevői kifogásolják, hogy a szabvány méretű levélborítékba sokat teszek, és 4 forint helyett 8 forint árú bélyeget raknak rájuk, pedig minden postai táblázatban az van feltűntetve, bogy szabvány méretű borítékban súlyhatár nincs. Mi lehet az igazság? Talán nem bírja a japán automata bélyegzőgép a vastagabb borítékot?” A megyei postahivatal vezetője, Pap János válaszolt: — A posta a levélfeldolgozás bizonyos szakaszait gépesítette, melynek kiterjesztését folyamatosan végzi. A gép csak megfelelő méretű és alakú küldemények feldolgozására képes, viszont azonos időtartam alatt nagyobb mennyiségű levél irányítását végzi el, mint amennyit emberi (kézi) erővel volna lehetséges. — Gépi feldolgozásra elsősorban a „szabvány méretű levél” alkalmas. Szabvány méretű levélként (4 Ft) díjazza a posta azokat a belföldre címzett, borítékba helyezett leveleket, melyek 114x162 mm méretnek megfelelnek (± 1 cm-nél nem nagyobb eltérés megengedett). A boríték szárnyait folyamatosan (végig) leragasztották. T elefonszámunk : 16-211 'A tartalom a borítékot teljesen kitölti (5 mm-rel lehet keskenyebb és rövidebb is). A küldemény összenyomott állapotban is sima felületet ad. Ha a tartalom vastagsága összenyomott állapotban mintegy 2 mm-nél nem több — függetlenül attól, hogy nem tölti ki a borítékot — szabvány méretűként kell kezelni, díjazni. — A szabvány méretű levélnél díjazási szempontból a súly nem játszik szerepet. Az előbbiekben körülírt levél tartalma tehát olyan meny- nyiségű lehet, amennyi a borítékba belefér, legfeljebb azonban annyi, hogy a boríték rendes leragasztása a szárnnyal lehetséges legyen. Beszámít-e a nyugdíjba? Ambrus Istvánné kalaznói olvasónk arról érdeklődött, hogy beleszámít-e a nyugdíjévekbe a szakmunkásiskolában eltöltött 2—3 év. Férje kétéves szakmunkásképző iskolát végzett Pécsett. Ács a szakmája. Olvasónk 1961—63 között baromfitenyésztő szakmunkásiskolába járt. Akkor 3 hónapig elméleti oktatás volt, majd utána a závodi téesz baromfitelepén dolgozott. SZTK-t is vontak a havi keresetéből. Később — úgy emlékszik — ez emelkedett. Szeretné tudni, bogy a szabadság megállapításánál számitják-e ezeket az éveket. Azt szeretné még tudni, hogy a törzsgárda- jutalmazásnál a tanulóidő beszámítható-e. A Társadalombiztosítási Igazgatóság igazgatója, Nagy Zoltán válasza: — Az 1975. évi II. törvény 54. szakaszának d) pontja szerint nyugellátás szempontjából a szakmunkástanulóviszonyban töltött időt szolgálati időként figyelembe kell venni. — A törzsgárdajutalom, illetve szabadság szempontjából való beszámítást nem társadalmi jogszabályok rendezik. A 17/1979. (XII. 1.) MŰM sz. r. 12. szakasza szerint a szabadság megállapításánál munkaviszonyban töltött időként kell figyelembe venni az 1950. január 1. előtti szakmunkástanuló időt —tanonc — is. Ezt követően szakmunkástanulóként töltött idő nem számítható be. — Arra a kérdésre, hogy a törzsgárda-jutalmazásnál a tanulóidő beszámítható-e, választ adni nem tudunk, mert azt a munkáltató törzsgárda- szabályzata rendezi, illetve szabályozza. Ki javítja meg a hibát? Szabó Györgyné szekszárdi olvasónk azt kérdezte, hogy miért nem tudják a Mikes u. 1. számú házban december eleje óta a televízió második csatornáját nézni? Az ELGÉP-től már több lakónál volt kint szerelő, de a készülékekben nem találtak hibát, azt mondták, hogy a tetőantennával lebet probléma, de semmit sem csináltak. A hibabejelentést csak a házfelügyelőtől fogadják el, ami meg is történt. Többen próbálkoztak maguk is bejelentést tenni, de minden hiába. A Városgazdálkodási Vállalat igazgatója, Orbán György küldte meg válaszát: — A Mikes u. 1. számú épületben 1985 decemberében — hibabejelentésre — végzett 'karbantartást az EL- GÉP. Ebben az évben eddig az épületből tv-vételi problémát nem jelezték, de a panasz ismeretében a vétel minőségét ellenőriztük. A hiba- bejélentés fogadásában ez év február közepéig némi zavart okozott, hogy a karbantartó ELGÉP és vállalatunk között árvita állt fenn. Ezt a problémát megoldottük, és érvényes megállapodásunk van arra, hogy azon állami épületek antennáit, amelyek Gellka-rendszerűék, az ELGÉP javítja, a város nagyközösségi antenarendszenére történő átkötésig. Hibabejelentést változatlanul a házfelügyelőnél, vagy vállalatunk házkezelési osztályán lehet tenni. Ml VÁLASZOLUNK A Minisztertanács felhatalmazása alapján az Állami Béres Munkaügyi Hivatal elnöke az 1986. évi munkaszüneti napok körüli munkarendet szabályozta a 3/1986. (II. 13.) ÁBMH számú rendelkezésével, ugyanakkor tájékoztatót adott ki a munkaszüneti napok körüli munkarendváltoztatással kapcsolatos egyes kérdésekről. A rendelkezés szerint: április 6-a, vasárnap munkanap, május 2-a, péntek heti pihenőnap, május 4-e, vasárnap munkanap, december 24-e, szerda szabadnap december 27-e, szombat •munkanap, december 28-a, vasárnap munkanap, december 31-e, szerda szabadnap, 1987. január 3-a, szombat munkanap. Tudni kell, hogy a dolgozók 1986. április 6-án és december 28-án a jogszabályban meghatározott munkarend szerint dolgoznak, tehát nem a számukra előírt munkaidőn felül elrendelt munkát végeznek, így ez a munkavégzés nem minősül túlmunkának, az ezen a két napon végzett munkájukért a dolgozókat túlmunkadíj nem, hanem csupán az a munkabér illeti meg, amelyre egyébként jogosultak. Az április 6-i és december 28-i munkanap helyett kiadott szabadidőre (szabadnapra) — minthogy a szabadnap, a heti pihenőnap nem díjazott szabad idő — a dolgozót díjazás nem illeti meg, ami természetesen nem érinti a havidíjas dolgozók mindenkori havidíjára való jogosultságát. Az említett két napon történt munkavégzés fejében járó szabad időt szabadnapként kell kiadni, ha pedig a dolgozó év közben munkahelyet változtat, a MIL-lapján fel kell tüntetni, hogy ezt a szabadnapot kiadták-e már részére. A rendelkezés és a tájékoztató megfelelően alapos megismerése számos munkaügyi vitának veheti elejét. Az agrár- és élelmiszertermelő ágazatok jövedelemszabályozása alá tartozó üzemek támogatásáról szóló korábbi jogszabályt módosítja a pénzügyminiszter ’és a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter 4/1986. (II. 13.) PM-MÉM számú együttes rendelete, s a módosítás szerint a mezőgazdasági nagyüzem és az agráripari egyesülés részére a tejtermelő tehenészeti létesítmények megvalósításához, illetve a meglévő létesítmények beruházásinak minősülő korszerűsítéséhez ötvenszázalékos mértékű támogatás adható, vagy új tejtermelő tehénférőhely létesítéséhez tehénférőhelyenként — a jogszabályban felsorolt létesítmények megvalósítása esetén — húszezer forint támogatás folyósítható. A rendelet kihirdetése napján — 1986. II. 13-án — lépett hatályba és rendelkezéseit az 1986. január 1. után kiadott támogatási okiratoknál kell alkalmazni. Az említett jogszabályok és tájékoztató a Magyar Közlöny 1986. évi 3. számában olvashatók. Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet a Kereskedelmi Értesítő idei 2. számában megjelent arra a közérdekű tájékoztatóra, amely a szerződéses kereskedelmi egységek adózásáról szól, s amely részletesen megjelöli az adózás formáit, eligazítást ad az új adózásra történő áttéréshez, a nyilvántartási kötelezettség teljesítéséhez, a bevételek és költségek elszámolásához, szól a bérlők adózásáról és az adatszolgáltatási kötelezettségről is. DR. DEÁK KONRAD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke Szombathelyi orchidea Hazánk — területileg — legkisebb közös gazdasága, a Szombathelyi Kertész Termelőszövetkezet. Fő profiljuk a dísznövény termesztése, nyolchektáros üvegházban egy hektár árbevétele évente meghaladja a 18 millió forintot. Az elmúlt évben is nagyon kedvezően alakult — negyvenmillió forint volt — a nyereség. A Közép-Európában egyedülálló gazdaság üvegbázaiban most virágzik az orchidea: hektáronként 400 ezer virág pompázik. „Ha idős is az ember, nincs tétlenségre utalva” A huszonegy idős közül négyen — munka közben (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Kajdacs, öreglek napiközije. Kellemes meleg, az ebédlőben már tisztaság, rend, túl az étkezésen. Egy szobával beljebb a lalkók kényelmes heverőkön, lka rosszékekben, fotelokban beszélgetnek, fel-felnevetnek egy-egy ízesebb csattanón, ... de kezük az állandóan jár, ki iköt, ki horgol, iki fonalat gombolyít ... — Ez a nagy szorgosikodás az idegen tiszteletére... ? — Ó, dehogy! A négyszemélyes asztal pompásan hímzett terítővei letakarva, a szomszédos he- verőn rögtönzött kiállítás: babáik, cicák, bőröv, kézitáska. díszpárna, sapka, sál, az ajtó elé libegő, nyuszifej és egy igazán szép csacsi ... Kidolgozása, minősége, szépsége és nem utolsósorban hasznossága szerint mindegyik alkotás megérdemelné a MEO I. bélyegzőt. — Már sok ilyen holmi összejött, ugye? — kérdezem Szabó Józsefnétől, az otthon vezetőjétől. — Nem. Dehogy. Ez az egész mennyiség most .készült el. Ahogy elkészülnek, már valamennyinek van gazdája. Azonnal túladunk rajta. Három évvel ezelőtt, amikor átvettem az otthon irányítását, egy olyan továbbképzésen vettem részt, ahol az öregék napközi otthonainak vezetői voltak jelen. Sok barátot, tapasztalatot, de még több ötletet szereztem, s most ezeket valósítjuk meg. — Én már sejtem, de kérem, erősítsen meg:, mi ebben a foglalkoztatásban a haszon ? ! — A kajdacsi öregek napközijében az volt a szokás, hogy késő délelőtt, pontosabban ebédre ibejötték az idősék, majd ismét haza. Amikor jó az idő, megértem, hogy akad otthon szöszmö- tölmvialó, de hogy mindig?! Beszélgettünk, példákkal hozakodtam elő, s láttam, hogy sikerült elbújtatnom a kisördögöt ... Kapcsolatba léptem a pécsváradi otthon vezetőjével, s nem fukarkodott sem tanáccsal, sem anyaggal. Hőgyészről fonalat, mű- és kesztyűbőr-hulladékot pedig Pécsről sikerült beszerezni az induláshoz. És most már bizonyíthatóan erre képesek az idős kezek és a fantázia — ami itt látható. De a legnagyobb hasznot én abban látom, hogyha idős is az ember, nincs tétlenségre utalva. Most mindenki itt marad, korán jön, későn megy. ösz- szetartja, itt tartja őket a munka — mert értéket teSzabó Józsefné, az otthon vezetője, és a beszélgetés közben elkészült divatos kalap ramibenek valamennyien. Ki köt, ki hargói, iki fonalat gombolyít, ki előrajzol és műbőrt vág, szóval, kinek m’hez van kedve, ki mihez ért. De el kell mondanom még azt is: ezeket a kész darabokat eladjuk, s a pénzt kirándulásra, általunk meghívott vendégek fogadására, összejövetelekre fordítjuk. Így nem szorulunk senkire. Az elmúlt évben ez tizenegyezer forimtoít tett ki, s most az év első két hónapjában már megint ennyi van. Nagyobb utakat tervezünk, meglátogatjuk segítőinket Pécsvánadon, a nyár folyamán útba ejtjük Keszthelyt és Hévízt, majd egyszer ide a szomszédba, Bikácsra is elmegyünk a sorstársakhoz. — A látomásom és a tapasztalatom szerint egy olajozottan, jól működő gépezetről van szó. De hal vannak a hiányzó „fogaskerekek”? — Ez nemcsak felszínes látomás, hanem a valóság. Mivel az idősekről való gondoskodás faluérdek, faluhaszon, segítő a tanács, a tsz. Az előbbi ajándékokkal kedveskedik, a tsz hozza a szükséges anyagoikat, s kocsijával szállítja az időseket — s időnként pénzzel is .támogat — bár mi magunk is megszerezzük a szükséges mennyiséget. E nagyüzem asszonybrigádja is a patró- nusadnk közé tartozik, és segítenek a dísztárgyak értékesítésében. Pakson az atomerőmű Farkas Bertalan szocialista brigádjával is van kapcsolatunk. Látogatják, tisztelik az időseket, a „kereskedelembe” is bekapcsolódnak. A területi gondozónő is nagyon kedves segítő és gyakori ötlethozó... — Viszonzásképpen? — Gyakran rendezünk különböző összejöveteleket, s ezekre meghívjuk a tsz, a falu vezetőit, a társadalmi szervek 'képviselőit, és a minket patronáló szocialista brigádokat... KONRÁD LÁSZLÓ
