Tolna Megyei Népújság, 1986. március (36. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-17 / 64. szám

Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 64. szám. ARA: 1,80 Ft 1986. március 17.. hétfő. PÁRBESZÉD PERINGBEN (2. old.) „HA IDŐS IS AZ EMBER, NINCS TÉTLENSÉGRE UTALVA” (4. old.) futballfeszttvAl A NÉPSTADIONBAN (6. old.) szolgáltatások bAtaszéken (3. old.) T avaszi üzenet Az ifjúság kérdez — a történelem válaszol. A kí­váncsi, minden részletet tudni vágyó és olykor nem is túlságosain udvarias kér­désekre felelniük kell a tankönyveknek, de nem hagyhatják válasz nélkül azokat a visszaemlékezők, az apák, és nagyapák sem. ,,A' múlt a jövendőnek tü­köré” — írta Kossuth La­jos. A magyar történelem 1846, 1919 és 1945 foncso- rozta tűikre megnyugtató képet mutat, őseink harcát valóban békévé oildhatja az emlékezés — példát, erőt, hitet meríthetnek be­lőle ma élő utódaik. Tavasz, forradalom és ifjúság — elválaszthatatlan fogalmak, mióta világ a világ. összetartozására mégis több mint két évti­zede nagyszabású rendez­vénysorozattal emlékeztet a KISZ. A forradalmi ifjú­sági napdk programjai év­ről évre azt üzenik a fia­taloknak, hogy nemzeti múltunk három sorsfordító dátuma nemeseik történel­mi évszám, hanem örök­ség is: a forradalmak ügyéért, a szabadságért harcoló egykori ifjak lel­kesedését, tettrékészségét a .ma fiataljainak dolga al­kotó erővé alakítani. Persze az ünnepek min­dig vakítóalk. Fényükből elsősorban a pirosbetűs napoknak jüt, az odáig ve­zető hétköznapok, évek, évtizedek árnyékban ma­radinak. Az 1848-as polgá­ri forradalom és a szabad­ságharc kapcsán Petőfit és a „lánglelkű” márciusi if­jakat emlegetjük: Kun Bé­la, Landler Jenő, Szamu­ely Tibor neve jut eszünk­be a Tanácsköztársaság kikiáltásának évforduló­ján, de alig-alig gondo­lunk a névtelen hősökre, a közkatonákra, akiknek tömegéből a magyar törté­nelem e nagyjai is kiemel­kedhettek. Pedig a kegye­let virágai, a koszorúk, az ünnepi megemlékezések éppúgy megilletik a közös­ség minden tagját, hiszen korunk mindennapjait ép­pen ők tették jelessé. Har­caik, győzelmeik egyik leg­lényegesebb tanulsága és az utókor számára talán legfontosabb üzenete, hogy társadalmunk olyan lesz — olyan lehet! — amilyenné a közösség haladó erői for­málják. Az elmúlt negyven esz­tendő valóra váltotta az évszázados álmokat, el tu­dunk számolni a ránk bí­zott örökséggel. A költői óhaj beteljesült: az erős, szilárd, független Magyar- ország emberséget adhat az embernek, magyarsá­got a magyarnak, szabad ■hazáiban együtt rendezhe­tik közös dolgaikat idősek és fiatalok nemzedéked. Az ifjúság éke az erő, a vének dísze az ősz haj — .tartja a régi bölcselet. A friss tudás és a tapasztalat, a fiatalos lendület .és a bölcs előrelátás egyaránt nélkülözhetetlen a min­dennapok történelemmé alakításában. Nemzetünk három tavaszi ünnepén a forradalmi ifjúsági napok alkalmat adnak az emlé­kezésre, a visszatekintésre és egyúttal a jelen értéke­lésére, a számvetésre is. Koszorúzások, nagygyűlések Emlékezés 1848-ra Az első lakók a Miren A magyar történelem egyik kiemelkedő eseményére, az 1848—49-es polgári forra­dalom és szabadságharc kez­detét jelentő március 15-re emlékeztek szombaton or­szágszerte. Ifjúmunkások és diákok, a fiatalok és az idő­sebbek tízezrei koszorúzási ünnepségéken, nagygyűlése­ken adóztak tisztelettel a tör­ténelmünket alakító forradal­már elődök emlékének. Budapesten az ünnep reg­gelén több száz fiatal gyűlt össze a nemzeti színű és vö­rös lobogókkal feldíszített Március 15. téren, hogy Pe­tőfi Sándor szobránál kegye­lettel emlékezzék a forradal­már költőre. A Himnusz hangjai után a szobor talap­zatán az MSZMP, a KISZ és a Hazafias Népfront buda­pesti, illetve V. kerületi bi­zottságának, a Szakszerveze­tek Budapesti Tanácsának, a budapesti fegyveres erőknek és testületeknek, a kiskőrösi Petőfi Társaságnak, valamint Budapest ifjúságának képvi­selői helyezték el a megemlé­kezés koszorúit, majd az ün­nepség a Battyhyány-induló hangjaival zárult. A Múzeumkertben több ezer budapesti fiatal jelenlé­tében — a Forradalmi ifjú­sági napok nyitányaként — ünnepi nagygyűlést rendezett a KISZ Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa. Az ünnepség elnökségében ott voltak: Há­mori Csaba, a KISZ Közpon­ti Bizottságának első titkára, Szabó István, a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsá­nak elnöke, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai, valamint a párt-, az állam-, a társadalmi, a tömegszerve­zetek, a fegyveres erők és testületek képviselői. A Himnusz hangjait köve­tően Ribán.szki Róbert, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának titkára köszöntötte a megjelenteket, majd Nagy Imre, a KISZ Központi Bi­zottságának titkára mondott ünnepi .beszédet. A megemlékező szavak után az ünnepség résztvevői a tisz­telet és hála koszorúit he­lyezték el a múzeum falán, az 1848. március 15-á esemé­nyeknek emléket állító már­ványtábla alá. A Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti, illetve Budapesti Bizottsá­ga nevében Szabó István, a Politikai Bizottság tagja és Hajdú István, a Budapesti Pártbizottság titkára; a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi, illetve Budapesti Bizottsága nevé­ben Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára és Tarcsí Gyula, a KISZ Budapesti Bi­zottságának első titkára, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, illetve Budapesti Bizottsága képviseletében Ri- bánszki Róbert, a HNF Or­szágos Tanácsának titkára és Peják Emil, a HNF Budapesti Bizottságának vezető titkára koszorúzott. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa és Budapesti Ta­nácsa képviseletében Sólyom Ferenc, a SZOT titkára és Né­met Tibor, az SZBT titkára; a fegyveres erők és testüle­tek nevében Horváth István altábornagy, Péter János rendőr vezérőrnagy, Fehér Béla munkásőr vezérőrnagy koszorúzott. Lerótták tiszte­letüket a fővárosi fiatalok, dolgozók képviselőd is. Budapest ifjúságának ün­nepi nagygyűlése 1848 szel­lemét, forradalmi lendületét idéző műsorral zárult. Kossuth-szobrot avattak vasárnap az idén várossá nyilvánított Mácsalmáson. Kossuth Lajos mellszobra, Pálfy Gusztáv szobrászmű­vész alkotása, a Vörösmarty Mihály Általános Iskola előt­ti téren kapott helyet. Szombaton, moszkvai idő szerint 16 óra 38 perckor összekapcsolták a Szojuz— T—15 űrhajót a Mir űrállo­mással. A két űrhajós, Leo- myid Kizim és Vlagyimir Szolovjov egészségi állapota és közérzete jó. Az új típu­sú, a Saaijirt—7-esnél lénye­gesen korszerűbb Miren, a február 20-án a világűribe juttatott űrállomás fedélze­tén először dolgoznak embe­rek. A dokikolást követően Leo- nyid Kizim parancsnok és Vlagyimir Szolovjov fedél­zeti mérnök ellenőrizte a kapcsolat biztonságát, az il­leszkedés pontosságát, majd megnyitotta az átjájrónyflást és átlépett az űrállomásra. A repülési program értel­mében a két űrhajós üzem­be 'helyezi az űrállomás ed­dig konzervált állapotban lévő berendezéseit, kipró­bálja az egyes konstrukciós elemeket, a fedélzeti rend­szeréket, üzemibe állítja és behangolja a berendezéscso­port óikat és a műszereket. E Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, hazánk állandó KGST-kép­viselője vasárnap Moszkvá­ba utazott, ahol részt vesz a KGST-tagországok állandó munkálatok célja, hogy elő­készítsék a további tevé­kenységre az űrállomást, amely a jövőben egy állan­dóan működő, ember által vezérelt űrkampiexum alap­egysége lesz. Ehhez külön­leges, az egyes tudományos és népgazdasági feladatok elvégzését szolgáló, specia­lizált modulok fognak kap­csolódna. A világűrből érkezett ada­tok szerint a Mir és a Szo­juz—T—15-ös űrhajó fedél­zeti rendszerei és berende­zései kifogástalanul működ­nék. A két űrhajós közérze­te, egészségi állapota jó. Az űrhajó és az űrállomás összekapcsolását bejelentő hírében a TASZSZ szovjet hírügynökség emlékeztetett, hogy jelenleg két szovjet or- bitális komplexum .kering földkörüli pályán: a Mir — Szojuz—T—15 együttes az űrhajósok irányításával, a Szál jut—7 — Kozmosz 1886 egység pedig automatikus üzemmódban működik. képviselőinek munkatalálko­zóján. Búcsúztatására a Fe­rihegyi repülőtéren megje­lent Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete is. Marjai József Moszkvába utazott Méltóan tisztelegtünk március 15-e előtt Történelmi eseményjáték ’86 Sokaknak marad emlékezetes a szekszárdi városi K1SZ- bizottság patronálásával, Dránovits István szekszárdi szín­házi szakember rendezte történelmi eseményjáték, amely­re nem kevesebben, mint ötezren voltak kíváncsiak szom­baton. A szekszárdi Béla tér adottságai kiválóan alkalmasak voltak arra, hogy egy komolyan átgondolt rendezői kon­cepcióra építve Tolna megye székhelyén először, nagyszá­mú szereplőgárda részvételével megelevenedjék az 1848— 49-es forradalom és szabadságharc mindmáig tisztelt és tudatunkban megőrzött eseménysorozata. A történelmi eseményjáték minden szereplője és közre­működője átérezve a nap és a cél jelentőségét, nem túlzás — müvet alkotott. szűcs Kapfinger András képriportja __________________________________________________ Táncsics „Minden magyarhoz szólunk” : c A bevonulás A zárókép előtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom