Tolna Megyei Népújság, 1986. március (36. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-17 / 64. szám
Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 64. szám. ARA: 1,80 Ft 1986. március 17.. hétfő. PÁRBESZÉD PERINGBEN (2. old.) „HA IDŐS IS AZ EMBER, NINCS TÉTLENSÉGRE UTALVA” (4. old.) futballfeszttvAl A NÉPSTADIONBAN (6. old.) szolgáltatások bAtaszéken (3. old.) T avaszi üzenet Az ifjúság kérdez — a történelem válaszol. A kíváncsi, minden részletet tudni vágyó és olykor nem is túlságosain udvarias kérdésekre felelniük kell a tankönyveknek, de nem hagyhatják válasz nélkül azokat a visszaemlékezők, az apák, és nagyapák sem. ,,A' múlt a jövendőnek tüköré” — írta Kossuth Lajos. A magyar történelem 1846, 1919 és 1945 foncso- rozta tűikre megnyugtató képet mutat, őseink harcát valóban békévé oildhatja az emlékezés — példát, erőt, hitet meríthetnek belőle ma élő utódaik. Tavasz, forradalom és ifjúság — elválaszthatatlan fogalmak, mióta világ a világ. összetartozására mégis több mint két évtizede nagyszabású rendezvénysorozattal emlékeztet a KISZ. A forradalmi ifjúsági napdk programjai évről évre azt üzenik a fiataloknak, hogy nemzeti múltunk három sorsfordító dátuma nemeseik történelmi évszám, hanem örökség is: a forradalmak ügyéért, a szabadságért harcoló egykori ifjak lelkesedését, tettrékészségét a .ma fiataljainak dolga alkotó erővé alakítani. Persze az ünnepek mindig vakítóalk. Fényükből elsősorban a pirosbetűs napoknak jüt, az odáig vezető hétköznapok, évek, évtizedek árnyékban maradinak. Az 1848-as polgári forradalom és a szabadságharc kapcsán Petőfit és a „lánglelkű” márciusi ifjakat emlegetjük: Kun Béla, Landler Jenő, Szamuely Tibor neve jut eszünkbe a Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján, de alig-alig gondolunk a névtelen hősökre, a közkatonákra, akiknek tömegéből a magyar történelem e nagyjai is kiemelkedhettek. Pedig a kegyelet virágai, a koszorúk, az ünnepi megemlékezések éppúgy megilletik a közösség minden tagját, hiszen korunk mindennapjait éppen ők tették jelessé. Harcaik, győzelmeik egyik leglényegesebb tanulsága és az utókor számára talán legfontosabb üzenete, hogy társadalmunk olyan lesz — olyan lehet! — amilyenné a közösség haladó erői formálják. Az elmúlt negyven esztendő valóra váltotta az évszázados álmokat, el tudunk számolni a ránk bízott örökséggel. A költői óhaj beteljesült: az erős, szilárd, független Magyar- ország emberséget adhat az embernek, magyarságot a magyarnak, szabad ■hazáiban együtt rendezhetik közös dolgaikat idősek és fiatalok nemzedéked. Az ifjúság éke az erő, a vének dísze az ősz haj — .tartja a régi bölcselet. A friss tudás és a tapasztalat, a fiatalos lendület .és a bölcs előrelátás egyaránt nélkülözhetetlen a mindennapok történelemmé alakításában. Nemzetünk három tavaszi ünnepén a forradalmi ifjúsági napok alkalmat adnak az emlékezésre, a visszatekintésre és egyúttal a jelen értékelésére, a számvetésre is. Koszorúzások, nagygyűlések Emlékezés 1848-ra Az első lakók a Miren A magyar történelem egyik kiemelkedő eseményére, az 1848—49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdetét jelentő március 15-re emlékeztek szombaton országszerte. Ifjúmunkások és diákok, a fiatalok és az idősebbek tízezrei koszorúzási ünnepségéken, nagygyűléseken adóztak tisztelettel a történelmünket alakító forradalmár elődök emlékének. Budapesten az ünnep reggelén több száz fiatal gyűlt össze a nemzeti színű és vörös lobogókkal feldíszített Március 15. téren, hogy Petőfi Sándor szobránál kegyelettel emlékezzék a forradalmár költőre. A Himnusz hangjai után a szobor talapzatán az MSZMP, a KISZ és a Hazafias Népfront budapesti, illetve V. kerületi bizottságának, a Szakszervezetek Budapesti Tanácsának, a budapesti fegyveres erőknek és testületeknek, a kiskőrösi Petőfi Társaságnak, valamint Budapest ifjúságának képviselői helyezték el a megemlékezés koszorúit, majd az ünnepség a Battyhyány-induló hangjaival zárult. A Múzeumkertben több ezer budapesti fiatal jelenlétében — a Forradalmi ifjúsági napok nyitányaként — ünnepi nagygyűlést rendezett a KISZ Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. Az ünnepség elnökségében ott voltak: Hámori Csaba, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a párt-, az állam-, a társadalmi, a tömegszervezetek, a fegyveres erők és testületek képviselői. A Himnusz hangjait követően Ribán.szki Róbert, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára köszöntötte a megjelenteket, majd Nagy Imre, a KISZ Központi Bizottságának titkára mondott ünnepi .beszédet. A megemlékező szavak után az ünnepség résztvevői a tisztelet és hála koszorúit helyezték el a múzeum falán, az 1848. március 15-á eseményeknek emléket állító márványtábla alá. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi, illetve Budapesti Bizottsága nevében Szabó István, a Politikai Bizottság tagja és Hajdú István, a Budapesti Pártbizottság titkára; a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi, illetve Budapesti Bizottsága nevében Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára és Tarcsí Gyula, a KISZ Budapesti Bizottságának első titkára, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, illetve Budapesti Bizottsága képviseletében Ri- bánszki Róbert, a HNF Országos Tanácsának titkára és Peják Emil, a HNF Budapesti Bizottságának vezető titkára koszorúzott. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és Budapesti Tanácsa képviseletében Sólyom Ferenc, a SZOT titkára és Német Tibor, az SZBT titkára; a fegyveres erők és testületek nevében Horváth István altábornagy, Péter János rendőr vezérőrnagy, Fehér Béla munkásőr vezérőrnagy koszorúzott. Lerótták tiszteletüket a fővárosi fiatalok, dolgozók képviselőd is. Budapest ifjúságának ünnepi nagygyűlése 1848 szellemét, forradalmi lendületét idéző műsorral zárult. Kossuth-szobrot avattak vasárnap az idén várossá nyilvánított Mácsalmáson. Kossuth Lajos mellszobra, Pálfy Gusztáv szobrászművész alkotása, a Vörösmarty Mihály Általános Iskola előtti téren kapott helyet. Szombaton, moszkvai idő szerint 16 óra 38 perckor összekapcsolták a Szojuz— T—15 űrhajót a Mir űrállomással. A két űrhajós, Leo- myid Kizim és Vlagyimir Szolovjov egészségi állapota és közérzete jó. Az új típusú, a Saaijirt—7-esnél lényegesen korszerűbb Miren, a február 20-án a világűribe juttatott űrállomás fedélzetén először dolgoznak emberek. A dokikolást követően Leo- nyid Kizim parancsnok és Vlagyimir Szolovjov fedélzeti mérnök ellenőrizte a kapcsolat biztonságát, az illeszkedés pontosságát, majd megnyitotta az átjájrónyflást és átlépett az űrállomásra. A repülési program értelmében a két űrhajós üzembe 'helyezi az űrállomás eddig konzervált állapotban lévő berendezéseit, kipróbálja az egyes konstrukciós elemeket, a fedélzeti rendszeréket, üzemibe állítja és behangolja a berendezéscsoport óikat és a műszereket. E Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, hazánk állandó KGST-képviselője vasárnap Moszkvába utazott, ahol részt vesz a KGST-tagországok állandó munkálatok célja, hogy előkészítsék a további tevékenységre az űrállomást, amely a jövőben egy állandóan működő, ember által vezérelt űrkampiexum alapegysége lesz. Ehhez különleges, az egyes tudományos és népgazdasági feladatok elvégzését szolgáló, specializált modulok fognak kapcsolódna. A világűrből érkezett adatok szerint a Mir és a Szojuz—T—15-ös űrhajó fedélzeti rendszerei és berendezései kifogástalanul működnék. A két űrhajós közérzete, egészségi állapota jó. Az űrhajó és az űrállomás összekapcsolását bejelentő hírében a TASZSZ szovjet hírügynökség emlékeztetett, hogy jelenleg két szovjet or- bitális komplexum .kering földkörüli pályán: a Mir — Szojuz—T—15 együttes az űrhajósok irányításával, a Szál jut—7 — Kozmosz 1886 egység pedig automatikus üzemmódban működik. képviselőinek munkatalálkozóján. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete is. Marjai József Moszkvába utazott Méltóan tisztelegtünk március 15-e előtt Történelmi eseményjáték ’86 Sokaknak marad emlékezetes a szekszárdi városi K1SZ- bizottság patronálásával, Dránovits István szekszárdi színházi szakember rendezte történelmi eseményjáték, amelyre nem kevesebben, mint ötezren voltak kíváncsiak szombaton. A szekszárdi Béla tér adottságai kiválóan alkalmasak voltak arra, hogy egy komolyan átgondolt rendezői koncepcióra építve Tolna megye székhelyén először, nagyszámú szereplőgárda részvételével megelevenedjék az 1848— 49-es forradalom és szabadságharc mindmáig tisztelt és tudatunkban megőrzött eseménysorozata. A történelmi eseményjáték minden szereplője és közreműködője átérezve a nap és a cél jelentőségét, nem túlzás — müvet alkotott. szűcs Kapfinger András képriportja __________________________________________________ Táncsics „Minden magyarhoz szólunk” : c A bevonulás A zárókép előtt
