Tolna Megyei Népújság, 1986. március (36. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-01 / 51. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 51. szám. ARA: 2,20 Ft 1986. március 1., szombat. VÁLTOZATOS MÓDSZEREKKEL (3. old.) A tolnai Ősember (4. old.) HOLNAPTÓL FUTBALLTAVASZ A TÉLBEN (13. old.) VAN-E JÖVŐJE A VILLAMOS AUTÓNAK? (12. old.) Mai számunkból Kádár János és Mihail Gorbacsov baráti találkozója Az SZKP XXVII. kongresszusának negyedik napja Kun Béla-emlékülés Kádár János, az MSZMP főtitkára és Mihail Gorba­csov, az SZKP KB főtitkára pénteken Moszkvában baráti találkozót tartott. A megbeszélésen Kádár Já­nos nagyra értékelte az SZKP XXVII. kongresszusá­nak munkáját, azoknak a programdokumentumöknak alkotó vitáját, amelyek meg­erősítik a Szovjetunió társa­dalmi-gazdasági fejlődése meggyorsításának, a párt ve­zető szerepe növelésének, a szovjet nép szocialista ön­igazgatása továbbfejlesztésé­nek, a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításáért vívott harcnak irányvonalát. Kádár János és Mihail Gorbacsov fontosnak nevezte a Varsói Szerződés tagálla­mainak aktív, egyeztetett lé­péseit, amelyek célja Európa és a világ helyzetének gyö­keres megjavítása, amire le­hetőséget adnak a Mihail Gorbacsov ez év január 15-i nyilatkozatában szereplő szovjet javaslatok. Kijelen­tették: Magyarország és a Szovjetunió egyaránt arra tö­rekszik, hogy a nemzetközi biztonság és a szilárd béke érdekében erősödjék a szo­cialista közösség országainak egybeforrottsága, valamennyi haladó és békeszerető erő egy ü t tműköd ése. A magyar—szovjet kapcso­latok néhány kérdését átte­kintve Kádár János és Mihail Gorbacsov megerősítette, hogy a marxizmus—lenlniz- mus és a szocialista interna­cionalizmus elveire támasz­kodva mindkét részről to­vább akarják fejleszteni az MSZMP és az SZKP, Ma­gyarország és a Szovjetunió elvtársi együttműködését, ak­tívabbá akarják tenni az együttműködés új formáinak és módszereinek bevezetését, különösen a tudományos­Lázár György Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke és Rajnai Sándor, az MSZMP KB tagja, moszkvai magyar nagykövet — az SZKP XXVII. kongresszusán részt­vevő magyar pártküldöttség tagjai — pénteken kétnapos látogatásra Uljanovszkba ér­keztek. A magyar vendégeket Moszkvából elkísérte Alek- szandr Bolsov, az uljanovszki területi tanács elnöke és Borisz Sztukalin, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete. Az uljanovszki repülőtéren a de­legációt Vlagyimir Gurino- vics, a területi pártbizottság titkára és más helyi vezetők köszöntötték. Népviseletbe öltözött fiatal lányok a ven­dégszeretet hagyományos je­leként, kenyérrel és sóval fogadták a magyar küldött­ség tagjait. Pénteken délután a kül­döttség .virágkosarat helye­zett el az uljanovszki Lenin- emlékműnél. Ezután az SZKP uljanovszki területi bizottságának székházában Alekszandr Bolsov tájékoz­tatta a magyar vendégeket a közép-volgavidéki terület politikai és gazdasági életé­ről. műszaki haladás kiemelt te­rületein. A találkozót az MSZMP és az SZKP kapcsolatait jellem­ző egység, szívélyesség és testvéri barátság légkörében tartották meg. Uljanovszkban Lázár György tájékoztatást adott a szocialista építőmun­ka magyarországi tapaszta­latairól. A magyar pártküldöttség tagjai ezután a hazánkkal is kapcsolatban álló uljanovszki egyedi nehézszerszámgép­gyárba látogattak, majd ugyanott barátsági gyűlésen vettek részt, amelyen előbb Alekszandr Bolsov, majd Lázár György mondott be­szédet. Nagy tetszéssel fogadott beszéde után Lázár György átnyújtotta a gyár vezetői­nek Öcsai-Kiss István „Fiatal munkás” című szobrát. A vendéglátók a látogatás em­lékéül egy számjegyvezérlésű szerszámgép kicsinyített dom­borművű ábrázolásával ked­veskedtek a magyar kor­mányfőnek. Este a magyar pártküldött­ség tagjai részt vettek a Lenin múzeum- és emlék­komplexumban rendezett ün­nepi hangversenyen. Moszkvában, a Kreml kong­resszusi palotájában pénte­ken folytatta tanácskozását a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVII. kongresz- szusa. A pénteki napon az első felszólaló Viktor Csebrikov, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, az Állam- biztonsági Bizottság elnöke volt. A Szovjetunió Állam­biztonsági Bizottsága, amely 1954-ben alakult, a szovjet társadalmat hivatott meg­védeni a külföldi hírszerző szolgálatok, különböző kül­földi szovjetellenes közpon­tok és egyéb ellenséges ele­mek aknamunkájával szem­ben. Mint emlékezetes, az SZKP KB politikai beszámolójában kemény bírálat hangzott el a közép-ázsiai Kirgizia párt­vezetése címére. Abszamat Maszalijev, a Kirgiz KP KB első titkára péntek délelőtti felszólalásában teljesen jo­gosnak ismerte el a kritikát. Az elkövetett hibákból le­vontuk a megfelelő tanulsá­gokat — mondta. Az uráli Udmurtijában van az IZS-márkájú gépkocsikat gyártó hatalmas termelési egyesülés, amelynek párttit­kára, Jurij Lobov elsősorban új típusok gyártása szüksé­gességének szentelte felszó­lalását. Szibériának, ennek a zord éghajlatú, de természeti erő­forrásokban hallatlanul gaz­dag vidéknek a problémáit tárta a kongresszus elé Szer- gej Manyakin, az omszki te­rületi pártbizottság első tit­kára. Név szerinti bírálatot ka­pott a péntek délelőtti ülésen a közlekedésügyi miniázter első helyettese, a vitában fel­szólaló Alekszandr Szuha- rovtól, az egyik moszkvai metróépítő brigád vezetőjé­től. Elmondta, az új ötéves (Folytatás a 2. oldalon.) A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna Megyei Bizottsága Oktatási Igazgató­sága tegnap tudományos em­lékülést rendezett Kun Béla születésének 100. évfordulója alkalmából. Tamás Istvánné, az okta­tási igazgatóság igazgatója nyitotta meg az ülést, amely­nek hallgatósága az intéz­mény tanáraiból, magyar munkásmozgalom szakos hallgatókból, a párt vezető propagandistáiból és az álla­mi, társadalmi szervek és szervezetek vezetőiből állott. Varga Lajos a Párttörténe­ti Intézet tudományos fő- munkatársa Kun Béla tevé­kenységéről tartott előadást 1919-ig, tehát beleértve a Ta­nácsköztársaság történetét is. Az előadás az erdélyi gyer­mekévekkel, a szülőház és az iskolák hatásával kezdődött. A gimnáziumban ismerkedett meg Kun Béla Ady Endré­vel, akinek forradalmi köl­tészetét nemcsak jól ismerte, verseinek nagy részét betéve tudta is. Szó volt az előadás­ban arról a folyamatról, ahogy Kun Béla megismerke­dik — a hadifogságban — a lenini eszmékkel és meg- győződéses marxista—leni­nista válik belőle. Beszéli az előadó Kun Béla szerepé­ről a Kommunisták Magyar- országi Pártja megalakítá­sában, majd pedig a Tanács- köztársaság vezetésében. A másik előadást, amely időrendben folytatta a nagy forradalmár életútjának is­mertetését, Kirchner Béla, az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem tanára tartotta. Az előadás Kun Béla ideológiai munkásságát elemezte a KMP új irányvonalának ki­dolgozásában. Röviden érin­tette az előadó — a fő témá­val való összefüggésben — a nemzetközi munkásmozga­lomban zajló vitákat a mun­kásosztály egységéről, a szo­ciáldemokrácia és a fasiz­mus megítéléséről, az agrár- és parasztkérdésről, valamim a proletárdiktatúráról, illetve a munkás-paraszt kormány és a polgári demokrácia megítéléséről. Elemezte azt a folyamatot, amelynek során Kun Béla leszámolt korábbi elméleti tévedéseivel. Az emléküléssel egyidőben az Oktatási Igazgatóság épü­letében kiállítás nyílt Kun Béla életéről és munkásságá­ról, arrtit két hétig tekinthet­nek meg az érdeklődők. Az Elnöki Tanács ülése Összehívták az Országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Az Alkotmány 22. pa­ragrafusának (2) bek. alap­ján március 20-án, csütörtö­kön 10 órára összehívta az Országgyűlést. A Minisztertanács indít­ványozza hogy az Ország- gyűlés tűzze az ülésszak na­pirendjére az illetékekről, továbbá a sajtóról szóló tör­vényjavaslatokat, valamint a beszámolót az építő- és építőanyag-ipar helyzetéről. Az Elnöki Tanács, a kor­mány előterjesztése alapján, módosította a társadalombiz­tosításról szóló törvény egyes rendelkezéseit. Az új jogsza­bály szigorltja az üzemi bal­eset megállapításának felté­teleit. Nem tekinthető a jö­vőben üzeminek az olyan baleset, amely a sérült ittas­sága folytán, vagy a munka­helyi feladathoz nem tarto­zó, engedély nélkül végzett munka során következik be. A testület a szabálysértési felelősségrevonás gyorsítása és hatékonyabbá tétele cél­jából módosította a szabály­sértésekről szóló törvény el­járási szabályait, s felemel­te néhány — a társadalomra fokozottan veszélyes — sza­bálysértés esetén kiszabható pénzbírság felső határát. Az Elnöki Tanács a to­vábbiakban személyi kérdés­ben határozott, bírákat men­tett fel és választott meg. Pénteken az Országházban tanácskoztak az Országgyűlés tisztségviselői, a parlamenti bizottságok elnökei, a fővá­rosi és a megyei képviselő- csoportok vezetői. Sarlós István, az Ország- gyűlés elnöke ismertette a tavaszi ülésszak előkészíté­sével kapcsolatos teendőket. Hetényi István pénzügymi­niszter az illetékekről, Pet- rik Ferenc igazságügymiinisz- ter-helyettes a sajtóról szó­ló törvényjavaslat főbb el­veit vázolta fel, Somogyi László építésügyi és város- fejlesztési miniszter az épí­tő- és épftőanyagiipar hely­zetéről adott tájékoztatást. Komoly munkát, nem kis pénzeszközöket kíván egy-egy termelőszövetkezettől, ha szőlőtelepítésre gondol. Jó fekvésű területen is csak úgy lehet megfelelő parcellákat kialakítani, ha ott előzőleg elrendezik a terepet, hogy az a későbbiek során is pnegfeleljen, ne tegye tönkre egy esetleges felhőszakadás. Ilyen munkába fogott a Báta- széki Búzakalász Termelőszövetkezet. A kivitelező a Szekszárd—Paksi Vizitársulat. A Várdomb és Alsőnána köz­ti területen folyó munkát mutatja be képriportunk az 5. oldalon. Hóban, sárban, fagyban t Az emlékülés hallgatósága

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom