Tolna Megyei Népújság, 1986. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-12 / 36. szám

1986. február 12.

Képújság 5

„E törvényerejű rendelet célja annak elősegítése, hogy a községi, nagyközségi, városi, megyei városi, fővárosi kerületi tanács (helyi tanács) pénzeszközeit kiegészítve, a lakosság igényei és anyagi hozzájárulása alapján önállóan gondoskodhasson a település intézményei és közfeladatai ellátásának fejlesztéséről, színvonalának emeléséről. A helyi tanács e célból működési területén, illetve annak meghatározott részén — a fizetésre kötelezhetők többségének előzetes egyetértésével — rendelettel településfejlesztési hozzájárulást állapíthat meg. — Részlet a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1054. évi 12. számú törvényerejű rendeletének általános rendelkezéséből.

A lakosság egyetért a céllal

Beszélgetés Czer Mihály tanácselnökkel

Nem volt könnyű helyzetben a bonythádi városi tanács vezetése, később a tanácstagság sem, amikor dönteni kellett a településfejlesztési hozzájárulásról, majd arról, hogy azt milyen célra kérjék.

Mint az köztudott, építik a gázvezetéket, ennek lakossági hozzájárulása 14 ezer forint, másik két társulás is működik a városban, szennyvízcsatorna építésére, 300— 300 taggal, a befizetett hozzájárulás az előbb alakulónál 19 ezer, a későbbinél 21 ezer forint. Egy harmadik szervezése éppen folyamatban van. Százötven tagra számítanak, de ilijt már 25 ezer forintot kell befizetni. A társulati hozzájárulás nem tanácsi bevétel ugyan, de a város is gyarapodik a csatornázással és a gázibekötésékkel is. Nyilván olyan célt kellett meghatározni és olyan összeget, ami a többi célt nem veszélyezteti és nem is késlelteti, hiszen a lakosság teher- bíróképességének is van határa.

Mindez természetesem nem az újságíró találmánya, Ezer Mihály tanácselnökkel be- ■ szélgettünk arról, hogyan is alakult a városban a településfejlesztési hozzájárulás megszavazásának folyamata.

— Az alakuló ünnepi tanácsülés után rögitön az elsőn tárgyaltuk a VII. ötéves terv koncepcióját. A koncepció szerint is nyilvánvaló, hogy Bomyihádon új szeméttelepet kell építeni, mert. környezetvédelmi okokból a régit le kell zárni. Ugyaniakkor halaszthatatlan az új közítemető létesítése. Ez a két feladat az, amihez nincs elég pénz ebben az ötéves tervben, emellé tettük az if júsági tanuszoda létesítését harmadik célként, de ehhez már szigorúan vett állami pénz nem áll rendelkezésre. A tanácsülés az első kétt javaslatot elveteitte, úgy véltük a harmadikra lehet leginkább mozgósítani a lakosságot. Természetesen az előző két cél is bent maradt a tervek között, de megvalósításuk folyamata lassul.

— Beszéljünk mindjárt az elején a végeredményről.

— A decemberi tanácsülés álkotta meg a szavazás végeredményének ismeretében a rendeletet. A fizetésre kötelezhetők 60,6 százaléka döntött úgy, hogy vállalja öt évre, évi 700 forint településfejlesztési hozzájárulás megfizetését. Mértük azok véleményét is, ákifc ellene szavaztak, a megjelölt céllal több mint 58 százalékuk egyetértett, ami megnyugtató eredmény.

— Milyen módszerrel kérdezték meg a lakosságot?

— Az augusztusi tanácsülés után ismét összéhívtük a tanácstagokat, a pót tanács tagokat és az apparátust, így mind a 45 körzetben egy háromtagú stáb alakult, kivéve hármat, mert ott nincs póttanácstag. Addigra már elkészült a tájékoztató a tervekről és a kérdőív, ezt a csoportok saját elképzelésük szerint személyesen vitték el az állampolgárokhoz, csak néhány százalékra tehető azok száma, akikhez személyesen nem tudtunk eljutni. November közepén már látszott, hogy meglesz a szükséges szavazat, téhát megkezdődhetett a tanácsrendelet előkészítése.

A rendelet tervezetét, amit a végrehajitóbizottság elfogadott, társadalmi vitára bocsá- tottiik, olyan módon, hogy megküldtük a nagyobb üze- méknék, szövetkezeteknek. Kértünk véleményt a népfront városi bizottságától, a KlSZ-lbizotttságtól, a szakmaközi bizottságtól és természetesen a tanács városfejlesztési bizottságától.

— Milyen helyi rendelkezéseket tartalmaz a bonyhádi tanácsrendelet?

A törvényerejű rendeletben előírtakon túl úgy döntött a tanácsülés, hogy mentesíti azokat, akik a szennyvízcsatorna építésében társulati tagként részt vesznék, és azokat az egyedülállókat, akiknek egy főre eső jövedelme nem haladja meg a háromezer forintot. Jelenleg ott tartunk, hogy a biztosan mentesítettek körét értesítjük. A fizetésre köteJezihetök- nek adóként kivetjük az évi hétszáz forintot, éhhez mellékeljük magát a tanácsrendeletet. Ennek ismeretében ki-ki eldöntheti, hogy kéri-e a mentesítését. Az idén alakuló szennyvíz-vezetéket építő társulás tagjai még fizetnék, ők a következő évtől kapják a mentesítést.

— Mi történt azóta?

— Az uszodaépítést előkészítő társadalmi bizottság megalakult, a következő tanácsülés kéri fel a népfrontot egy szélesebb körű társadalmi bizottság megalakításával, ennek feladata a lakossági hozzájárulások megszervezése.

— Mii a helyzet a környező községekben?

— Két tanács háromszáz forintot kért és kapott a lakosságtól, háromban hatszá- zat fizetnek, Kafcasdon ezer forintot szavazott meg a lakosság az ifjúsági ház építésére. A györei közös tanács, Izrnény társközséggel nem indította az idén a tého-t, mert megkezdődött a vízmű építése mintegy harmincezer forintos családonkénti hozzájárulással.

Gyünkön és hat társközségében 78 százalékban szavazták meg a településfejlesztési hozzájárulást, a hatszáz forintot, évi ötven forintos emeléssel. Mire fordítják a lakosság pénzét? — kérdeztük Körcsönyei József tanácselnököt.

— Gyünkön községi, iskolai tanmedence és hozzávaló mélyfúrású kút első ütemének építése a feladat, más- részt új óvoda pénzügyi fedezetének megteremtését jelöltük meg, s fogadta el a lakosság. A társközségek közül Diósberényben és Száraz- don közmúvezetékes ivóvíz- hálózat társulásos megoldása, Szakadáton és Varsádon mélyfuratú kút és vízkivételi mű építése, IMiszlán közműves vízhálózat tervdokumentációjának kidolgozása szerepel. Udvariban a ravatalozó felújítása és a temető újra- myitása a tervek egyik része, s valamennyi társközségben szilárd burkolatú út építése alkotja a tervcsoportok másik részét.

— Mentességet 616 fő kapott, széles körben, 10 pontban állapítottuk meg a mentességi feltételeket. Így a 2500 forint egy főre eső jövedelem alatt, négy és több gyereknél, valamint hetven év fölött, jövedelemtől függetlenül. A rendszeres szociális segélyezettek, szociális otthoni elhelyezettek, komfort fokozat nélküli, nem személyi tulajdonú lakásban élők, külterületen, tanyán, majorban lakók, társulási, társulati tagok, ötven százalékos fizetési kedvezményt kapnak, akiknek a családtagjaik időskorúak, szociális gondozását látják el, és a külön háztartásban élő fiatal házasok, öt évig.

Lidi néni Sárpilisen

Hadiözvegy. Napjainkban ritkán használt szó. Szerencsére. Am akadnak mégis olyanok, akiket illet ez a fogalom, jelző. Ilyen asszony özvegy Kiss Józsefné Mát? Lidia Sárpilisen.

A zörgetésre három ember jön, a Petőfi utcai kis kertes ház három sarkából. Elöl egy negyvenöt év körüli asszony, Kiss Mária, mögötte az édesanyja, Lidi néni, és fia, Kiss József, aki hároméves korától él a paralízis rabságában. A ritkán megkérdezettek zavara hamar eltűnik, amikor a tiszta szobában, a saját készítésű szőttesek, asztalterítők, abroszok tarka világát mutathatja a két asszony. Maguknak szőnek estik. Egy-egy darab azért kerül emlékként hol ide, hol oda.

Lidi néni Sárpilisen született. Most 74 éves. ö a beszédesebb. Amit elmond életükről, az mind a faluhoz kötődik. Elfordulnak, amikor a településfejlesztési hozzájárulásról esik szó. Azok közé tartóznák, akiknek nem kellene fizetniük, mert íme, az elmúlt hónap bevétele: Lidi néni hadiözvegyi nyugdíja 1950 forint, lánya, Mariska — szív- betegsége miatt könnyebb munkára javasolt — elvált férjétől, családi pótlékot és gyermektartási díjat kap fizetéséhez, így ő 3900 forinttal járul hozzá a családi kasszához. Kiss József szociális segélye 2150 forint. A család negyedik tagja, Lidi néni undkája, ipari tanuló. Az alig nyolcezer forint osztódik négy felé. ök nem kérték volna a fejlesztési hozzájárulás fizetése ■ alóli mentesítést, ha az elöljáró nem íratja velük alá a kérvényt. Mindig is fizették a községfejlesztési adót, és most sem akarnak ebből az új formából „kimaradni”. Lidi néni úgy fogalmazott, hogy nem az a gazdag, ákinek sok a jövedelme, hanem, aki a keveset is meg tudja becsülni. Sárpilisen sok az idős ember. Igényük, hogy az utcájukban betonút legyen. Ezért a kevésből is szívesen adnak. Tudják, hogy nem lehet messze jutni azon az úton, ami az ő pénzükből épül, de itt születtek, és szeretnék, ha csak a falujuTc nevében maradna a sár.

Szentgyörgyi ezresek

Duniaszentgyörgy jövőjét befolyásolja az atomerőmű közelsége. Ez abban is jelentkezik, hogy mind nagyobb az érdeklődés a családi ház építésére alkalmas telkek iránt. A dunaszent- györgyi tanács paksiak részére — a negyvenhét házhelyből — húszat biztosított. Ez talán tovább növeli az ingázók számát, de a faluhoz való kötődést is. Az ezeregyszáz eljáró dolgozó is megszavazta a településfejlesztési hozzájárulást. Ennek összege figyelmet kér. Ezer, azaz egyezer forint!

Megyei tapasztalatok

A településfejlesztési hozzájárulás bevezetésének előkészítése 1984 októberében indult. A megyei tanács a helyi tanácsok részére irány- mutatást adott, eligazítást nyújtott az előkészítés politikai követelményeiről, szakmai és pénzügyi kérdésekről. A helyi tanácsoknál az előkészületi munkák a tanácsi választások után vettek nagyobb lendületet.

A településfejlesztési hozzájárulás bevezetésének első szakasza, amelynek célja egyrészt a lakosság tájékoztatása, másrészt a hozzájárulás összegére, időtartamára, és a fejlesztési célokra vonatkozó lakossági vélemény

— igény, szándék megismerése volt, illetve lett volna

— a tanácsok egy részénél csak szűk körre terjedt ki, esetleg teljesen el is maradt.

A tanácsok írásos tájékoztatóval, felhívással fordultak a lakossághoz, amelyben — többek között — ismertetésre került a településfejlesztési hozzájárulás szerepe, elfogadásának feltétele, a hozzájárulásból megvalósítható célok köre. Az írásos tájékoztató, valamint a válasznyomtatvány — többségében nyilatkozat formáját öltve — tanácstagok, társadalmi aktivisták és apparátusi dolgozók közreműködésével családlátogatás útján jutott el az érintettekhez. A tanács és a népfront képviselőinek e családlátogatás során kifejtett alfctív, meggyőző, agitáló tevékenysége nagyiban hozzájárult a töhbség egyetértésének megszerzéséhez. Azokon a helyeken, ahol a tanácsi apparátust megfelelően felkészítették és a szervezésbe bevonták, kevesebb zökkenővel, rövídebb idő alatt és eredményesebben zárult a szervezés.

Megyénkben a fizetésre kötelezhetők egyetértésének megszerzése a helyi tanácsok döntő többségénél november hónap végéig megtörtént (87%). E tanácsok mindegyikénél a hozzájárulás bevezetését elfogadta a lakosság, ezen időpontig néhány tanácsnál tanácsrendelet is született. Következésképpen a településfejlesztési hozzájárulás értelmezéséről a pénzügyminiszter és az MTTH elnöke által decemberben kiadott közös irányelv későn, mondhatni az események után érkezett. Ez

mindenképpen újabb, jelentős feladatokat rótt a tanácsokra. Az irányelv, valamint a megyei tanács állásfoglalása értelmében a tanácsok újraszámolták az elfogadás arányát oly módon, hogy a várhatóan mentességet élvezők szavazatát kiemelték a tanácshoz visszaérkezett válaszok közül, s az így „megtisztított” „igen” szavaztolkat viszonyították a ténylegesen fizetésre kötelezhetők számához. A mentesek szavazatainak kiemelése után sehol nem kellett újra kezdeni a szervezési munkát, mivel így is mindenütt megvolt a szükséges szavazati többség.

A településfejlesztési hozzájárulás bevezetése a fizetésre kötelezhetők — megyei átlagban kifejezve — 67%- os egyetértése alapján történt. A fizetés elfogadott időtartama öt év.

A mentességet élvezők aránya megyei szinten várhatóan 32%. A teho elfogadott összege az első évben 300— 1000 forint közötti, az átlag 500—600 forint.

A településfejlesztési hoz-* zájárulásból származó bevétel jelenleg csak hozzávetőleges számításók szerint megyei szinten a korábbi kofa összege körül várható (kb. 35—37 millió forint).

Figyelemre méltó és rendkívül pozitív tényként értékelhető a tého bevezetésének sikere. A lakosság megfelelő hozzáállását tovább hangsúlyozza, hogy a teho fizetése mellett továbbra ia jelentkeznek egyéb közcélú önként vállalt, vagy jogszabályi kötelezettség alapján fizetendő lakossági terhek, így például az út- és közműfejlesztési hozzájárulás, amelyet a fejlesztésben érdekelt lakosság nem vállalás, hanem jogszabályi előírás alapján fizet.

összességében megállapítható, hoigy a településfejlesztési hozzájárulás bevezetésének szervezése időszakában a tanácsok és a lakosság kapcsolata tovább erősödött — állapította meg a megyei tanács tájékoztatója a településfejlesztési hozzájárulás bevezetésének tapasztalatairól.

Az oldalt összeállította: Decsi Kiss János, Ihárosi Ibolya, Szeri Árpád, Takács Zsuzsa.

Folytatják a megkezdett munkát

Szekszárdon, az Alisca lakótelepen a VII. ötéves tervben folytatódik a gyermekintézmények építése. Az iskola után óvoda is épfii, a megszavazott teho felhasználásával is. Az 5. iskola környéke még rendezés előtt.

Pakson az eredeti terv a szabadidő-központ létesítése volt. A lakosság véleményének meghallgatása után az évi két-hárommillió forint hozzájártdás 75 százalékát csatornázásra, vízelvezetésre, út- és járdaépítésre fordítják.

Szilárd burkolatú út és jó ivóvíz