Tolna Megyei Népújság, 1986. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-12 / 36. szám

2 KÉPÚJSÁG 1986. február 12. Irán csapatai Dél-lrakban 0 harcok kiterjedése lényégét Mai kommentárunk Intelem Pinochetnek Tiltakozók — egyre többen és többen. Rohamrendőrök — (könyörtelenek, kegyetlenek, mint a katonai junta or­szágiéba óta mindig. Ez a kép él bennünk napjaink Chilé­jéről. A chilei nép, de a világ sém 'törődött bele a lassan immár tizenhárom éve tartó elnyomásba, a szabadság- jogok durva és folyamatos megsértésébe, a dühöngő terror mindennapos megnyilvánulásaiba. Példa rá a mai nap, amely a Szakszervezeti Világszövetség kezdeményezésére hagyományosan a Chilei néppel vállalt szolidaritás jegyé­ben telik. A Santiagóból keltezett hírek jelzik, hogy Pinochet rendszerével szemben egyre nő az ellenérzés. Hol sikeres rajtaütésekről, eredményes szabotázsakciókról, hol pedig a politikai erők kezdeményezéseiről, tiltakozó napokról, sztrájkokról, tüntetésekről olvadhatunk. Ugyanakkor tény, hogy a belső ellenállás két legfontosabb 'bázisa: a polgári ellenzéket tömörítő pártok szövetsége és a radikális esz­közöktől sem visszariadó baloldal között sajnos, nem si­került ésszerű kompromisszummal közeledést elérni. Már­pedig a tábornokok juntáját csakis valamennyi ellenzéki erő egyesítésével lehet elűzni. Voltak idők, amikor a pol­gári politikusok hitelt adtak Pinochet vélt tárgyalási kész­ségének. Ma már tudjuk: a gazdasági csőd szorításában csupán időt kívánt nyerni a junta, valójában egyetlen pillanatra sem gondolt komolyan arra, hogy a hatalmat másokkal megossza, netán kiengedje a kezéből. Chilében — bizonyos amerikai és nemzetközi pénzügyi körök tá­mogatása ellenére — ma is rendkívül súlyos állapotok uralkodnak. A munkanélküliek száma világviszonylatban a legmagasabbak közé tartozik, az elnyomorodás nemcsak a munkásosztályt, azon belül is elsősorban a bányászokat sújtja, hanem ebben a sorsban osztoznak a kisvállalkozók, kereskedők tömegéi, de még a nemzeti burzsoázia egyes rétegei is. Hosszú sorok kígyóznak az egyházi és más szervezetek által fenntartott ingyenkonyhák előtt: sok ezer család számára — főleg a városokban — ez jelenti a kizárólagos lehetőséget, hogy napjában legalább egyszer egy tál meleg ételhez jussanak. Pinochet számára intő példa léhet „Baby Doc” esete. Haiti diktátorát elsöpörte a népharag. Igaz, a chilei junta lényegesen nagyobb hadsereggel és titkosrendőrséggel rendelkezik, mint amilyent a Duvalier-család Haitin ki­épített. Ám, a két országot összehasonlítva, az ellenzéki erők sokkal inkább behálózzák Chilét, és jelentősebb be­folyást gyakorolnak a társadalomra, mint amekkorával Duvalier diktátornak kellett számolnia. GYAPAY DÉNES Chilében egyre újabb rétegek kapcsolódnak be a Pino- chet-diktatúra elleni tüntetésekbe. Nemrég orvosok tün­tettek, s őket is vízágyúkkal támadta a rendőrség. (Telefotó) Folytatódnak a heves har­cok az iraki—iráni front dé­li szakaszán. Kedden reggel az ÍRNA iráni hírügynökség azt közölte, hogy az iráni csapatok megsemmisítették az iraki védelmi vonalakat a déli frontszakaszon, a Satt- el-Arab folyó térségében, s lényegében elvágták Irakot a tengertől. Iráni egységek elvágták azt az utat, amely összeköti Bászrát a Perzsa (Arab)-öböl partján fekvő Fao kikötővárossal. Az iráni erők csaknem elérték a ku­vaiti határt és ostrom alá vették Fao városát. Irán vasárnap az éjszakai órákban indította el nagy­szabású támadását a Satt-el- Arab térségében. Az ÍRNA jelentése szerint az iráni egységék elfoglalták a Satt- el-Arab iraki területen levő nyugati partját és Umm-er- Raszász szigetét, ahol fon­tos olajipari létesítmények találhatók. Irak ezzel szemben közle­ményt tett közzé, amelyben bejelentette: csapatéi ellen- támadást kezdtek, s sikerült dlvágniuk a támadó iráni egységek utánpótlási vona­lait. A hivatalos bejelentés szerint az iráni csapatok több ezer főt vesztették, az iraki egységek folytatják az ellenség utánpótlási vonalai­nak elvágását és a támadó erők megsemmisítését. Irán kedden bejelentette, hogy csapatai elfoglalták az .— Nagyon bízom abban, hogy sikerül valamiféle megállapodást kötni a köze­pes hatótávolságú rakéták­ról — jelentette ki Ronald Reagan amerikai elnök a The Washington Post című lapnak adott interjújában. Reagan utalt azokra a megállapításokra, amelyeket Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára tett Edward Kennedy amerikai szenátor­ral folytatott megbeszélésén (Folytatás az 1. oldalról) A magyar munkásmozga­lomhoz való korai csatlako­zás és a soknemzetiségű er­délyi környezet kitűnő isko­lának bizonyult Kun Béla számára. Mozgalmi tevé­kenységének felfelé ívelő szakaszában érte az első vi­lágháború kitörése. Oszto­zott népe sorsában. A ko­lozsvári 21-es gyalogezred katonájaként az orosz front­ra került, itt közvetlen kö­zelről megismerte a háború borzalmait. Mikor 1916 nya­rán hadifogságba esett, újabb lehetősége nyílt a cse­lekvésre. Már a hadifogoly- táborban megkezdte társai felkészítését a további har­cokra. Behatóan tanulmá­nyozta Lenin írásait, beszélt a háború kitörésének közve­tett okairól, az imperializ­mus törekvéseiről, az eljö­vendő magyar forradalom­ról. Az októberi forradalom újabb mérföldkő volt Kun Béla életében — állapította meg az ülésszak szónoka. Pályájának egyik legfonto­sabb mozzanata volt talál­kozása Leninnel. Ettől a naptól kezdve Lenin szemé­lyes tanítványának és har­costársának tartotta magát. Hamarosan az oroszországi nemzetközi hadifogoly-moz­galom elismert vezetőjének, sodró lendületű agitátornak tekintették Kun Bélát. Elnö­ke lett annak a szervezet­nek, amelyet a bolsevik párt a külföldi munkások közötti forradalmi tevékenység szer­vezésére hozott létre. Az őszirózsás forradalom diadala lehetővé tette a Szovjet-Oroszországban szervezkedő magyar kom­munisták hazatérését. Kun Béla hazatérte után a rá jel­iraki Fao 'kikötővárost, Irak azonban negyven perc múl­va cáfolta ezt a hírt. Irán figyelmeztette Ku- vaitot: fegyveresen beavat­kozik, ha Irak hadicélokra használja fel az öbölbeli, Kuvaithoz tartozó Bobian szigetet, amelyet csak egy szűk tengersáv választ el El- Fao kikötőtől. Ali Hamenei iráni államfő a kuvaiti ural­kodóhoz intézett üzenetében fenyegetőzött fegyveres erő alkalmazásával, amennyiben Kuvait „nem védi meg” a szigetet Iraktól. Kuvait — amely előzőleg elítélte az iráni offenzívát — az ultimátumot követően kérte az arab államokat, hogy alkalmazzák az iraki— iráni háborúval kapcsolat­ban hozott fezi határozato­kat. (A fezi arab csúcson 1982 szeptemberében az arab országok támogatásukról biz­tosították Irakot arra az esetre, ha az iráni egységek behatolnának Irak területé­re.) A bagdadi rádió kedden adását megszakítva jelentet­te be, hogy az iraki csapa­tok visszafoglalták Umm-er. Raszász szigetét. Korábban az iraki tájékoztatási mi­niszter cáfolta azt a teherá- ni hadijelentést, hogy az irá­ni haderők elfoglalták vol­na a Satt-el-Ara'b folyó szi­getét. Bagdadi források ar­ról számolnak be, hogy az iraki hadsereg ura a hely­és más nyilatkozataiban ar­ról, hogy a közepes hatótá­volságú eszközök kérdése bi­zonyos mértékben külön vá­lasztható a szovjet—ameri­kai leszerelési tárgyalások napirendjén szereplő egyéb kérdésektől. „Ügy gondoljuk, hogy ez biztató jel” — mon­dotta az amerikai elnök, aki úgy értelmezte a szovjet ve­zető állásfoglalását, hogy a közepes hatótávolságú esz­lemző dinamizmussal látott hozzá a Kommunisták Ma­gyarországi Pártjának meg­szervezéséhez. Történelmi érdeme, hogy felismerte az újtípusú forradalmi mun­káspárt megalakításának szükségességét. Meglátta, hogy az adott történelmi helyzetben nem a munkás- mozgalom egységének min- miindenáron való fenntartá­sa a legfontosabb, hanem a forradalmi cél érdekében vállalni kell a szakítást is az opportunistákkal. Nagy érdemei vannak abban is, hogy az 1918. november 24- én megalakult párt nem szűk szekta lett, hanem iga­zi munkáspárt, amely tömö­ríteni tudta az öntudatos munkásokat, és nyitott volt a szegényparasztság és a haladó gondolkodású értel­miség előtt is. Övári Miklós ezután arról szólt, hogy Kun Béla a ma­gyarországi Tanácsköztársa­ság tényleges vezetőjeként hallatlanul sokirányú tevé­kenységet fejtett ki. Legna­gyobb aktivitást a Tanács- köztársaság külügyeinek irá­nyításában tanúsította, hi­szen Magyarország sorsát az első világháború utáni hely­zetben elsősorban a nemzet­közi erőviszonyok alakulása határozta meg. A külügyi és a hadügyi kérdések mellett sokat foglalkozott gazdasá­gi szervező munkával is. A munkásegység megte­remtéséért és fenntartásáért Kun Béla igen sokat tett, mert tudatában volt annak, hogy a Tanácsköztársaság léte a nemzetközi politikai tényezők mellett ezen áll vagy bukik. A Tanácsköztársaság leve­rését követően Kun Bélának el kellett hagynia forrón szeretett hazáját — mondot­zetnek a folyó körzetében, visszaverte az iráni táma­dást. Tárik Aziz iraki minisz­terelnök-helyettes és kül­ügyminiszter üzenetet inté­zett Javier Perez de Cuel- larhoz, azzal vádolva Iránt, hogy Irak déli területeinek elfoglalására készül. Az INA iraki hírügynökség által is­mertetett üzenetben. Aziz megállapítja, hogy az iráni támadás nem csupán Irak, hanem az egész térség bé­kéjét és biztonságát fenye­geti. Az iraki—iráni háború mi­att rendkívüli ülésre hívják össze az Arab Liga -kereté­ben működő „hetek bizottsá­gát”, amely a konfliktusren­dezésével foglalkozik. Ezt Tárik Aziz közölte, miután telefonon tárgyalt Sedíi Kli- bivel, az Arab Liga főtit­kárával. Az Irakot támogató arab országok — köztük Szaúd- Arábi'a és Jordánia — közle­ményben hívták fel a figyel­met arra, hogy a kiújult harcok veszélyeztetik az egész térség békéjét. A sza- údi kabinet nemzetközi erő­feszítéseket sürgetett a több mint öt éve folyó háborús­kodás beszüntetése érdeké­ben. Egyiptom arra figyel­meztetett, hogy az újabb he­ves harcok következtében akár külföldi intervencióra is sor kerülhet. közökről szóló ideiglenes megállapodás megkötése nem függ az űrfegyverkezési kérdések rendezésétől sem. A csúcstalálkozó lehetősé­geiről szólva az amerikai el­nök kijelentette: változatla­nul azt szeretné, hogy arra júniusban, vagy júliusban kerüljön sor, mert a későb­bi időpont már túl közel es­ne az idén esedékes időközi választásokhoz. tudományos ta a Központi Bizottság tit­kára. — 1921 elejétől hallat­lanul sokirányú tevékenysé­get folytatott a Kommunis­ta Intemacionáléban. Nem­zetközi tevékenységével egy időben Kun Béla az illegali­tásba szorított Kommunis­ták Magyarországi Pártjának vezetője maradt. A párt mély illegalitása és a kény­szerű távolság a magyar dolgozó tömegektől közre­játszott abban, hogy az 1930- as években Kun Béla csu­pán vívódások után jutott el a népfrontpolitika elfoga­dásához. Kun Béla politikai pályá­ja sajnálatos módon ketté tört. Koholt vádak alapján 1937-ben letartóztatták, majd két évvel később a börtönben meghalt. A sze­mélyi kultusz elítélése során 1956-ban teljes mértékben rehabilitálták. Neve azóta tisztán él a kommunisták, a haladó emberek, népünk emlékében. Politikai hagya­tékának feldolgozása azon­ban részben még előttünk áll, és ezt szolgálja a mosta­ni tanácskozás is — mondot­ta befejezésül Óvári Miklós. Kirill Guszev, az SZKP KB Marxizmus—Leninizmus In­tézetének igazgatóhélyettese „Kun Béla, a lángleikű in­ternacionalista, a szovjetek országának hű barátja” című előadásában egyebek közt ar­ról szólt: a nemzetközi mun­kásmozgalom (kiemelkedő alakja nagy elismerést ví­vott ki a Kominternben. En­nék köszönhető, hogy 1928 és 1935 között az elnökség tagja lehetett. A harcos in­ternacionalista elkötelezett­je volt a lenini eszméknek, aktív szerepet vállalt a nagy októberi szocialista forrada­lom eseményeiben, a polgár- háborúban és a szocialista PANORAMA BUDAPEST Az Elnöki Tanács Takáts Gyula, József Attila-díjas költőt, írót, műfordítót^ kri­tikust irodalmi munkásságá­nak elismeréseként, 75. szü­letésnapja alkalmából a Ma­gyar Népköztársaság arany- koszorúval díszített Csillag- rendjével tüntette ki. * A Svájci Nemzeti Tanács (parlament) szociáldemokra­ta frakciójának meghívásá­ra kedden Svájcba utazott az Országgyűlés külügyi bi­zottságának küldöttsége. A küldöttséget Szűrös Mátyás, a külügyi bizottság elnöke vezeti. A repülőtéri búcsúz­tatásnál jelen volt Paul Wipfli, Svájc budapesti nagykövete. • Kedden hazaérkezett Ku­bából az MSZMP küldöttsé­ge, amely Sarlós Istvánnal, a Politikai Bizottság tagjá­val, az országgyűlés elnöké­vel az élen részt vett a Ku­bai Kommunista Párt III. kongresszusán. MOSZKVA Eduard Sevardnadze szov­jet külügyminiszter kedden Moszkvában fogadta Diego Cordovezt, az ENSZ főtitká­rának helyettesét. Cordovez közvetít az ENSZ védnöksé­gével folyó afganisztáni—pa­kisztáni tárgyalásokon. Edu­ard Sevardnadze hangsú­lyozta: a Szovjetunió szeret­né, ha 1986-ban lényeges elő­rehaladást lehetne elérni az Afganisztán körül kialakult helyzet politikai rendezésé­ben. BERLIN Az Egyesült Államok és az NSZK, valamint a Szovjet­unió, Csehszlovákia, Len­gyelország és az NDK kö­zötti megállapodások alapján kedden olyan személyek cse­réjére került sor, akiket ezekben az országokban tar­tóztattak le. Több hírszerző is volt közöttük. ülésszakon építő munkában. Mindig Le­nin tanítványa maradt, a gyakorlatban alkotó módon alkalmazta a lenini eszméket. Az ülésszak első napjának érdekes epizódja volt, hogy Herbert Steiner, az Osztrák Ellenállási Archívum nyu­galmazott igazgatója a ta­nácskozás programján kívül szót kért. Magyar nyelven emlékezett meg Kun Béla és az osztrák munkásmozgalom kapcsolatáról, majd a ma­gyarországi Tanácsköztársa­ság három eredeti plakátját nyújtotta ált Huszár István­nak, ezzel az ajándékkal is adózva a 100 esztendeje szü­letett internacionalista, Kun Béla emlékének. A tanácskozás délelőtti részében Milei György, az MSZMP KiB Párttörténeti Intézetének tudományos fő­munkatársa is előadást tar­tott „Kun Béla, a lenini esz­mék első magyarországi ter­jesztője” címmel, majd há­rom korreferátum követke­zett. A szakemberek bemu­tatták, hogyan járult hozzá Kun Béla a lenini eszmék magyarországi terjesztésé­hez, milyen szerepet játszott a századeleji progresszió bal­szárnyán. A konferencián, délután Liptai Ervin, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancs­noka az első magyar munkás- hatalom vezéralakjának port­réját rajzolta meg. Az ezt követő korreferátumokban csehszlovákiai, szovjetunió­beli, romániai, illetve hazai szakemberek ismertették Kun Bélával kapcsolatos vizsgálódásaik legújabb ered­ményeit. A nemzetközi tudományos ülésszak ma újabb korrefe­rátumokkal folytatja mun­káját. Zsarkovics a JKSZ A JKSZ 13. kongresszusa arra összpontosítja majd fi­gyelmét, hogy meghatározza: miként küzdihetjük le a .mos­tani gazdasági válságot, ho­gyan biztosíthatjuk a szocia­lista önigazgatási rendszer és az ország további dinamikus fejlődését, hogyan erősíthet­jük a JKSZ vezető szerepét és mik a soronlevő fölada­taink nemzetközi téren — jelentette ki Vidoje Zsarko­vics. A JKSZ K‘B Elnökség el­nöke kedden a Crna Gora-i Cetinjében mondott beszédé­ben összegezte a júniusban összeülő pártkongresszus elő­készületeinek eddigi menetét és tapasztalatait. Hangsú­lyozta: a 12. kongresszus óta sikerült tömöríteni a JKSZ sorait, s a hosszú távú gaz­dasági stabilizációs program megvalósításában elérni az első eredményeket. „A vál­ságból azonban még nem ju­tottunk ki, az egész társada­lomnak további, fokozott erő­feszítéseket keld tennie a ne­hézségek felszámolására” — mondotta. Vidoje Zsarkovics a „mar­xista vitahét” elnevezésű or­szágos tudományos értekez­leten szólalt föl. Kifejtette: a dolgozók azt várják a kongresszustól, hogy világos táviatokat nyit, konkrét prog­ramot ad a gondok leküzdé­13. kongresszusáról sere és az újabb sikeres fej­lődésre. Figyelmeztetett ar­ra, hogy ez év elején az or­szág gazdasági életében to­vább éleződtek egyes prob­lémák, sok fogyasztási cikk megdrágult, az infláció üte­me felülmúlta a tervezettet, az általános, a közös és a személyi fogyasztás mégha, ladta a reális lehetőségeket. Fokozott erőfeszítéseket kell tenni — mutatott rá — ter­mészeti kincseink, termelési és egyéb tartalékaink ki­használására. Tudatosítanunk kell a dolgozóikban azt, hogy a jobb munka, a termelési kapacitások teljesebb kihasz­nálása, nagyabb takarékos­ság, hatékonyabb gazdálko­dás nélkül stabilizációs prog­ramunkat nem tudjuk való­ra váltani. Megengedhetetlen például az, hogy az olajfi­nomítók csak 40, a vegyipa­ri üzemek 54, a bútoripar 45, a gépgyártás 55 százalékban használja ki kapacitásait. A társadalmi szektorban a na­pi tényleges munka csupán kb. 4 óra. Tavaly az ország 7 millió hektár termőföldjé­ből 614 ezer hekíárt nem műveltek meg, s ebből 71 ezer hektár társadalmi tu­lajdonban van. Zsarkovics végül egyik alapvető teendőként jelölte meg a szocialista munkamo­rál kialakításáért folytatott harcot. Reagan sajtónyilatkozata Óvári Miklós előadása a

Next

/
Oldalképek
Tartalom