Tolna Megyei Népújság, 1986. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-10 / 34. szám
e népújság 1986. február 10. Az egykori álom valóra vált Az NB l-ben a paksi ökölvívó csapat Paksi SE-Honvéd Kun Béla SE 17:11 Asztalitenisz NB I. Értékes győzelem Vereség a listavezetőtől BKV Előre—Dombóvári Spartacus 6:2 (5370:5192). A sokszoros bajnokcsapat kezdő párosa ez első játék- résziben 75 fa előnnyel fordult. A folytatásban is a fővárosiak játszották jobban, a Spartacus képtelen volt velük lépést tartani. így a közlekedésiek a forduló befejeztével már 186 fás előnyre tettek szert. A 3. forduló már végig kiegyenlített játékot hozott, a listavezető jobb és magabiztosabb játékkal győzött, ezzel megfosztotta hazai veretlenségétől a dombóvári együttest. A Dombóvár pontszerzői : Kollár 917, Mándli 898 fával. A Spartacus együttese legközelebbi bajnoki mérkőzését szerdán, február 12-én 11 óraikor játssza Győrben a Richards együttese ellen. így kellett volna 1. Bremen—1. FC Köln 3:0 1 3. Mönchen el.—Hamburg 3:1 1 3. Frankfurt—Bochum 1:9 1 I. Schalke 04—Uerdingen 3:0 1 5. Bayreuth—Wattenscheid 9:0 x 6. Karlsruhe—Aachen 1:1 x 7. Oberhausen— Stuttgarter Kickers 4:1 l <■ Atalanta—Juventus 9:0 x 9. Torino—Róma 0:1 3 10. Udinese—Avellino s:i l 11. Verona—Internazionale 0:0 x 13. Campobasso—Lazio 1:1 x 13. Monza—Trlestlna 0:0 x Pótmérkőzések : 14. Arezzo—Pescara 0:0 x 15. Lanerossi— Sambenedettese 3:1 1 14. Empoli—Bologna 1:0 1 Nem volt merész becslés a beharangozónkban említett ezres nézősereg. Papp Gyula, a Paksi SE szakosztályvezetője elégedetten nézett szét a szorítót övező embertömegen, majd rövidén, a benne is vibráló feszültség miatt csak ennyit mondott : „Rekord !...” Az ellenfél: első találkozón aratott minimális győzelme már eleve paprikás hangulatot teremtett. Mint azt megtudtuk, többen is voltak olyanok az ökölvívást szerető paksiak közül, akik a hangulatteremtéshez szükséges kellékékkel felszerelkezve, már két órával a kezdés előtt elfoglalták helyüket a lakótelepi általános iskola tornacsarnokában. Az NB I-ét jelentő győzelmi reményeket csak fokozták a most is minden elismerést megérdemlő ifisták. Györgye szinte lékopírozta idegenbeli meccsét, addig űzte, hajtotta Leventét, míg döntő fölény nem lett a dologból. Károlyi — ha így folytatja — jellegzetesen iskolázott egyéni stílusa miatt csakhamar közönségkedvenc lesz. Szóval... Némedi elleni boksza csemege volt. Úgy .gondolkodtak a hazaiak, hogy Orsóst eggyel feljebb viszik, így elkerüli a nála egy klasszissal jobb Szászt. Az ügy pikantériája: ő is váltott — felfelé.. . E vereség után jól jött, hogy Nagy István szárítón kívülről, ellenfél nélkül konstatálhatta győzelmét. Az ifjúságiak levonulása Után: 6:2. A búcsúzni készülő, a harmadik X-en túli Nyíri most is bizonyította, hogy jó az öreg a háznál. De még milyen jó! Őré nem győzte kapkodni a fejét, mert any- nyiszor „megbúbolta” a játékosan könnyed, kitűnő láb- munkát produkáló, sóikat megélt harcos. 8:2. A hazaiak válogatott reménysége, Kalocsay Zoltán ezúttal sem töltött három menetet a szo- rítóban, 10:2. Karmacsinak valahogy nincs nagy szerencséje az ellenfelekkel a CSB-imeccséken. Hétről hétMagyar — lélektani győzelem Nyíri — „Jó az öreg ..." re riválisokat kap. Most a hazai közönség rokonszenvét is kivívó Urbin (akit leszerelése után szívesen látnának Pakson) volt a soros. Már úgy is, ami a Karma- csd „skalpokat” illeti. Három meneten végesteien végig a szabályos, fifikás ütések teljes arzenálja. A nagyabb aktivitás döntött. 12:2. A még zöldfülűnek számító Szilinek csak a ’’túlélés” voilt a reménye az „ütőgépként” számon tartott Horváth A. ellen ... Ami sikerült. 12:4. Sokszor egy villanásnyi idő alatt bekövetkező rövidzárlat tönkretesz minden addigi pozíciót. Led- neczki egy perc leforgása alatt kétszer is „számoltatott” Téglire, aztán mintha egy injekciótól lebénult volna, úgy vált tehetetlenné. A harmadik „számtanóra” a meccs végét jelentette. 12:6. Ezután Magyar nem kisebb ellenféllel, mint Turzó- val nézett farkasszemet. A nagy kedvencet féltették, hiszen makacs szemhéjsérülése különösebb önhibája nélkül is véget vethet a „mókának”. Pedig ez a győzelem nagyon kellett, hogy arra a bizonyos i-re pont kerüljön. A müncheni VB-t is megjárt hazai fiú tudta, hogy mit kell tenni, nem siettette a győzelmet, nagyon összpontosítva a védekezésre, szorgos hangya módjára gyűjtötte a segédpontokat. „NB I-ben vagyunk” — ugrott oda boldogan a sajtóasztalhoz, miután karja a magasba lendült. 14:6. Valóban az ő győzelme adta meg a kegyelemdöfést a vendégeknek, hiszen a két legfelső súlycsoportban nem volt mérkőzés, így két páros várt még, hogy kötelek közé lépjen. A Balaton partjáról Paksna került Gál mindent megtett, hogy egy győzelemmel még jobban elfogadtassa magát a publikummal. A nagyváltósúlyhoz méltó keménységgel „püföl- ték” is egymást rendesen Oláhval. A nagy csattamá- soktól azonban felesleges volt felszisszenni — sokszor egymás kesztyűjét ütötték. A döntetlen megfelelt a valóságnak. 15:7. A zárómérkőzésen Mocsán úgy járt, mint Ledneczki, ő is kedvező pozícióban volt, de ekkor őt, ahogy s'zaknyelven mondani szokás „gyomron megfogták”, és Wágner edző a súlyosabb sérülést elkerülendő, feladta a küzdelmet. 15:9. Aztán pontosztozkodás. Fnast megbetegedett, két pont oda, Erősnek sem jutott ellenfél — két pont ide. A végeredmény 17:11. A közönség óriási tapsviharral fogadta a végén együtt bevonuló fiúkat, mint az NB I-es csapatbajnokság újoncait — bégyé — Tolnai VL—Fővárosi Vízművek 16:9. Ha létrejött volna a BEIK-elődöntő, igazából akkor dukált volna a címben használt jelző. Persze, így is megállja a helyét, hiszen a dobogós trióra — köztük a tolnaiakra is — talán a legveszélyesebb fővárosi együttest győzték le a visszavágón is, amellyel megerősítették pozíciójukat. Ha Balogh nyer az ellene esélytelen Hegedűs ellen, akkor 4:1-es vezetéssel indíthattak volna a hazaiak a Kahnal, Kuchárral, Csikkel fémjelzett vendégek ellen. Ám meglepetésre nem ez történt, így 3:2. Hasonlóképpen végződött a folytatás is: a három ,/B”-betűs esélyeshez méltóan győzött, míg a két fiatal Takács és Pata T. nem tudott meglepetést okozni. 6:4. Szoros küzdelem után a harmadik fordulóban sikerült megnyugtató előnyhöz jutni a tolnaiaknak. Mégpedig úgy, hogy Pata T. is feliratkozott a győztesek listájára, ami egyben azt is jelentette, hogy Kahnéknak be kellett érni a Takács ellen „kicsikart” szépítő győzelemmel. 10:5. Rákapcsoltak Szekszárdi Dózsa—Mázaszászvári Bányász 1-0 (1-0). Szászvár, 100 néző. V.: Sör. Szekszárdi Pólyák — Szabó, Varga F., Weiitner II., Somodi — Kniesz (Dienes), Kiss (Szirják), Weiitner I. (Boros), Márkus — Dauer (Muraközi), Varga L. Edző: Kovács István. MázaszászVár : Pesti (Pál) — Komáromi, Kólya, Katona, Dunai (Czár) — Róth Zs., Guth, Agócsi (Cser. ventóa), Hódosa — Béke, Kaufmann (Borsos). Edző: Róth Anitái. Sűrű hóesésben, mintegy 15 am-es hóban játszottak a csapatok. Az első percekben Varga L. előtt kínálkozott lehetőség, de a védők merítettek a 16-osom belül. A 10. pereiben Beke jobb oldali beadását remek vetőa vendégek. A rutinos Csik rögtön ráérzett, hogy az eddig hallatlanul magabiztos Bolvári I. ellen van esélye. Hibáit kihasználva a harmadik szettben harcolta ki a győzelmet. Ez már sejtette, hogy ez a játékrész 3:2-re a fővárosiaké lesz, mert a két fiatalabb ellen is „hozták” mérkőzéseiket. 12:8. Megnyugtató előny volt ez a véghajrára. Tolnai szempontból a nyugodtság eredményességgel párosult. A legkellemesebb meglepetést a végig nagy lelkesedéssel küzdő Pata T. szolgáltatta. Az utolsó meccsen nagy csatában Csik ellen begyűjtötte harmadik győzelmét, ami 4:l-es részsikert hozott és ezzel belállította a 16:9-es végeredményt. A fiatal játékos a legerősebb összetétel esetén is már helyet követel magának a csapatban. Az egyéni teljesítmények közül az öt „partis” Balvári II. játéka emelkedett ki, aki valóban BEK-formában dolgozott az asztalnál. Gy. : Bolvári II. 5, Bolvári I., Balogh 4-4, Plata 3, illetve Kaim, Hegedűs, Kuchár, Csik 2-2-2-2, Pidl. déssel mentette Pólyák a csatárok elől. A 15. percben Weikner I. nagyszerű átadással hozta helyzetbe Lauert* aki a kifutó kapuson is átemelte a labdát, de az a jobb alsó sarok mellett hagyta el a játékteret. A 27. percben Márikus 20 m-es szabadrúgásból a jobb sarokba bombázta a labdát. 1-0. A folytatásban is a Dózsa támadott, de a lelkes bányászcsapat szorosan zárt. Szünet után folytatódott a „hódiagasztás”. A csúszós talajon döcögött a csapatjáték, sok volt a pontatlan átadás. A második játékrész abszolút gólhelyzetét Szirják hagyta ki, almáikor a 76. percben teljesen tiszta helyzetből kapu mellé lőtt. Labdarúgó VDNK Harmadik győzelem Kosárlabda NB I. Most a dózsások jeleskedtek Szekszárdi Dózsa—Zalaegerszegi TE 78-62 (33-37). Szekszárd, 200 néző: V.: Szabados, Szamos. Szekszárd: Bernáth (12), Varga (18), Christian (20), Pártos (7), Smolczerné (11). Csere: Szabó (8), Felszegi (2), Tamás (—). Edző: Vertetics István. ZTE: Novák (10), Várkonyi (8), Rákosa (14), Novákné (19), Misszori (2). Csere: Tóth (2), Kerkay (2), Bita (5), Dóba (—). Edző: Novák Gábor. Varga gyors kosarára Novákné válaszolt, majd Rákosa és Christian volt eredményes: 4-4. A ZTE egész pályán letámadott, ez zavart keltett a hazaiak játékában, a 3. percben a vendégek 10- 6-ra elhúztak. Aztán az 5. perc végén 11-10-re fordított a Dózsa. Ideges hangulat, a hazaiak képtelenek voltak megtalálni az ellenszerét a ZTE szoros emberfogásának, egészpályás letámadásának. Így a félidő derekán 18-15- re továbbra is az ellenfél vezetett. Ezután felváltva estek a kosarak, egyik csapat sem tudott jelentős előnyre szert tenni. A 15. percben 23-22-re még a szekszárdiak vezettek. Lépéshibák, eladott labdák,, teljes tanácstalanság és a 18. percben 35-29-re fordítottak a egerszegiek. Novák kosarával indult a második játékrész, a Dózsából a 21. percben Cbristián volt eredményes: 39-35. Egy perccel később 39-39-re egyenlítettek a hazaiak. Ezután Pártos bedobta a Dózsa első hárompontos kosarát, Smolczerné pedig akcióból volt eredményes, a 25. percben 45-41-re fordítottak a lila-fehérek. Két perc múlva 49-41-re nőtt a hazaiak előnye, majd a folytatásban 53-42-re húztak el Vargáék, amikor Novák edző időt kért. Alaposan „direktbe” kapcsoltak a dózsások, a félidő derekáig előnyük már 15 pontra nőtt: 57-42. A 32. percben Misszori kipontozódott, őt 61-44-es állásnál Bernáth követte a kispadra. Ezután rohamosan fogyni kezdett az előny, a 35. percben 63-53-rta felzárkózott a ZTE. A véghajrá is a dózsásoké volt, akik ellenállhatatlanul rohamoztak, a közönség tapssal honorált minden eredményes akciót. Felszegi 74- 55-nél, Novákné pedig a befejezés előtt 40 másodperccel gyűjtötte be ötödik személyi hibáját. Szünet után fokozatosan ellenfele fölé nőtt az ügyesen, helyenként tetszetősen játszó Dózsa együttese. Ganz-MÂ V AG—Dombóvári VMSE 93-92 (47-48). Dombóvár, 500 néző. V.: Fa- idt, dr. Páli. Ganz-MAVAG: Fésűs (11), Gál (11), Dévai (8), Horváth (8), Jankovics (16). Csere: Félházi (4), Demeter (20), Halmai (—), Juhász (13), Borkúti (2). Edző: Galamb István. DVMSE: Acs (18), Chudeusz (21), Mi- edzik (31), Jászberényi (16), Lovász (—). Csere: Czimba- lek (6), Tamási (—). Edző: Gróf Attila. Három eredménytelen dobókísérlet után a vendégek kaptak előbb lábra és 6-2-re elhúztak. Bár a dombóvári csapat hamarosan 8-6-ra fordított, de előnyét növelni nem tudta, s a 7. percben 20-20 volt az állás. Ezt követően átvette az irányítást a fővárosi csapat, és 29-24-re fordított. A 15. percben 37-35-re ismét a DVMSE vette át a vezetést, majd két .perccel a félidő lefújása előtt 47-39-re növelte előnyét. A félidő hajrája azonban a fővárosiaknak sikerült jobban, akik hátrányukat egy pontra ledolgozták. Szünet után nagyszerűen kezdett a gépgyári együttes és 54-48-ra elhúzott, majd a 25. percben már 60-50-re vezetett. A dombóvári közönség fergeteges biztatása közepette a 30. percben a DVMSE 71-66-na felzárkózott. Ezután Czimbalek három kosarával 73-71-re módosult az állás. A 34. percben Miedzik hárompontos találatával 80-77- re ismét a vasutascsapat vezetett. Izgalmasan alakult a véghajrá, amelyben a fővárosiak bizonyultak nyugod- babbnak és végül is egypontos győzelmet arattak. A mérsékelt teljesítményt nyújtó DVMSE szoros mérkőzésen a látottak alapján nem érdemelt győzelmet. A hét margójára A döntőre készülnek Az asztalitenisz Bajnokcsapatdk Európa Kupája történetében éppúgy, mint az egyéb sportágak nemzetközi küzdőterén fehér hollónak számít az olyan eset, amikor egy rangos kontinensviadalon sikerrel szereplő együttes karnyújtásnyira kerül a döntőbe jutás lehetőségétől — ám nem él azzal. Az ATSV Saarbrücken vezetőinek méfkőzéslemondása nemcsak Tolnában, hanem a sportág országos közvéleményében is a meglepetés erejével hatott. — Pénteken este a fővárosban, a férfi BEK-elődöntö előtt volt alkalmam személyesen találkozni és beszélgetni Georg Rebmann úrral, a nyugatnémet bajnokcsapat elnökével. Az elnök többször is elnézést kért, azért a döntésükért, miszerint végül is nem álltak ki ellenünk a női BEK-elődöntőjére. Reményét fejezte 'ki, hogy ezzel az ominózus esettel bizonyára nem zárul le a két egyesület közti sportkapcsolat, hiszen a nemzetközi küzdőtéren a tolnai és a saarbrückeni csapat tagjai feltétlenül találkoznak még. Imformá- cióim szerint Rebmannék még reménykednek, hogy a nemzetközi szövetséget meg tudják nyerni annak az ügynek, miszerint egy semleges helyen lejátszatják ezt a meccset. Ezt én útópiának tartom. Mi egyébként már előretekintünk, hiszen áprilisban Tolna lesz a házigazdája 1985—86. évi BEK-döntőjének. A színhelyet ás az időpontot ellenfelünk, a Statisztika SC mesteredzője, dr. Ormai László is egyetértéssel nyugtázta — mondta Sáth Sándor, a tolnai csapat vezető edzője, Levél Lipcséből „Tisztelt Sportbarátaink! Sportkapcsola- tairík további elmélyítése érdekében mi, a Chemie Leipzig labdarúgó-szakosztálya azzal a kéréssel fordulunk Önökhöz, hogy serdülő, iskolás és ifjúsági labdarúgó-csapataink kölcsönös meghívásos mérkőzéseken mérkőzzenek meg egymással. Az első találkozót részünkről a 9—10 éves korú serdülőknél szeretnénk szervezni. Nálunk ebben a korban égy kapussal és hit mezőnyjátékossal játszunk 55x30 m-es pályán, korlátlan cserelehetőséggel. Itt a nyári szünet július 5-től augusztus 30-ig tart. Így nekünk ebben a két hónapban van lehetőségünk a kölcsönös látogatást megoldani. Kérjük, postafordultával írják meg az Önök által javasolt időpontokat. Reméljük közös fáradozásainkat siker koronázza Idézet abból a levélből, amelyet hétközben továbbított a posta a Szekszárdi Do zsa ügyvezető elnökétől. Sziklai Attila, a lila-fehérek labdarúgó-szakosztályának elnöke így summázta a klubvezetés véleményét: — Szakosztályunk és az egyesület vezetése örömmel fogadta a lipcsei klub jelentkezését a három utánpótlás 'korosztályú labdarúgócsapat közötti kapcsolat kialakítására. Feltétlenül élünk a felkínált lehetőséggel és a nyáron a 9—10 éves korosztályú serdülőcsapatunk megmérkőzik oda-visszavágó alapon a Chemie Leipzig fiataljaival. A továbbiakba bővíteni szeretnénk a kört, jövőre már az ifjúságiak és a juniorok kettős mérkőzéseire is sort kerítünk. Azt is tervezzük, hogy a jugoszláv Vrbas és a Leipzig részvételével a későbbiek során rendszeres nemzetközi ifjúsági tornát rendezünk. — fekete —
