Tolna Megyei Népújság, 1986. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-08 / 33. szám
8 Képújság 1986. február 8. KOREAI NDK Negyvenöt emeletes ikerszálló A népi Korea fővárosának új színfoltja a Phenjan Korjo Hotel. Érdekes építészeti megoldás, hogy a szálloda tulajdonképpen két 45 emeletes toronyházból áll. A két ikerház a negyedik szintig összefüggő egységet alkot, s csak efölött válik két részre. Az épületeket ezután már csak a 35. emeleten köti össze függőfolyosó. A toronyházak egyenként 140 méter magasak, s ezer vendég kényelmes elhelyezését teszik lehetővé. A szobákat három osztályba sorolták. Az első osztályúak háló-, nappali és dolgozószobából, a másodosztályúak háló- és nappali, a harmadosztályúak háló- és előszobából állnak. Valamennyi kategóriához fürdőszoba, hűtőszekrény és televízió tartozik. A helyiségek légkondicionáltak, kényelmesek. A földszinten 500 négyzetméteres feszített víztükrű uszoda, kondicionálóterem és egyéb sportlétesítmények várják a vendégeket. A harmadik emeleten éttermek, tanácskozótermek állnak rendelkezésre. Mindkét épület 45. emeletét vendéglők, kávézók, bárok foglalják el. A Phenjan Korjo Hotel építészeti stílusára a nemes, egyszerű vonalak a jellemzőek. A központi hall öt emelet magas, mennyezete üveg. Egyébként az épületekben mintegy 28 ezer négyzetméternyi falfelületet borít márvány és tükör. A berlini egyetem kettős jubileuma Humboldt magyarul tanult KUBA A számok tükrében A Humboldt Egyetem főépülete, amelyet a II. világháborúban lebombáztak, és 1945 után állítottak helyre. Az épület 1810 óta ad otthont a berlini egyetemnek. Itt tanult 1836-tól 1841-ig Marx Károly is. Mint a megénekelt hársfasor, úgy hozzátartozik a berlini Unter den Linden mindegyre szépülő képéhez a Humboldt Egyetem patinás főépülettömbje. Előtte, az utcai fronton emeltek külön- külön szobrot a világhírű német testvérpárnak: az egyetemalapító Wilhelm von Humboldtnak (1767-1835), és a világutazónak, „a második Kolumbusznak”, az 1769-1859. között élt Alexander von Humboldtnak. A fogalommá vált Humboldt nevet - természetesen a humanista tudós Wilhelmét - nem sokkal a Német Demokratikus Köztársaság kikiáltása előtt, 1949. február 8-án vette föl az eladdig Frigyes Vilmos Egyetem. A második világháború szörnyű pusztítása után sietve helyreállított tanintézet falai között pedig éppen negyven esztendővel ezelőtt kezdődött újra az oktatás. Egy másik jubileum is indokolja, hogy megemlékezzünk a Humboldtról: 175 évvel ezelőtt alapították az egyetemet. Johann Gottlieb Fichte, a nagy német filozófus, az intézmény első rektora 1810. október 24-én nyitotta meg az Alma mater Perolinensis első tanévét. Az a tudós Fichte, aki már a 19. század első éveiben - a francia forradalom után, és a napóleoni időkben kibontakozó antifeudális reformmozgalmak hatására - tanulmányokban és előadásokban szállt síkra a humanista eszmékért és a demokráciáért, az oktatásügy megújításáért. Elképzelési összecsengtek Wilhelm von Humboldt azonos célokat valló elveivel. És amikor az egyetemi névadó titkos államtanácsosként a poroszországi kultusz- és oktatásügy élére került, azon nyomban hozzálátott a berlini egyetem alapításának előkészítéséhez. Nagy Frigyes porosz király nagyra- törő elképzeléseinek köszönheti létét a Humboldt ma is álló, 18. századi épülete: azon a környéken kívánta megvalósítani a Frigyes-fórumot, amelyből végül is az Opera, a Királyi Könyvtár, a Hedvig-katedrális és Henrik herceg palotája - a mostani egyetemi központi tömb épült föl. Nagy (II.) Frigyes testvére, Henrik herceg halála után III. Frigyes adományozta örök időkre a művelődés céljaira a holland Boumann és a német Knobelsdorff tervei alapján emelt palotát. Már az első évfolyamon jó tízezer hallgatója volt az egyetemnek! Ott, a hársfasor mentén álló épülettömbben oktatott többi között Hegel és Schleiermacher, a Grimm testvérek, Mommsen, Helmholtz és Einstein, a falai között tanult Feuerbach, Marx, Engels és Liebknecht, Virchow, Koch, Planck. Természetesen a névadó humanista tudós, a nyelvész, a pedagógus, és a gyermeklélektan apostola, az oktatás és a kutatás egységéért szót emelő idősebb Humboldt is tanított a berlini egyetemen. Neki, az igazi egyetemalapítónak magyar kapcsolatai is voltak; tiszteletbeli tagjává választotta a Magyar Tudományos Akadémia, és nyelvészi érdeklődését kielégítvén, Bécsben magyarul tanult Márton József professzortól. A Humboldtnak napjainkban is vannak magyar kapcsolatai: miként a régi időkben, akként ma is koptatják padjait, lépcsőit magyar lányok és fiúk, ösztöndíjasaink. Egyik tanszékén Kárpáti Pál vezetésével képeznek magyar fordítókat, leendő nyelvészeket. Napjainkban 30 tanszék működik a Humboldt Egyetemen, amely a szó klasszikus értelmében egyetemes felsőfokú oktatási intézmény. Mintegy húszezer nappali és levelező hallgatója a legkülönfélébb szakokon és karokon - nyelvész, közgazdász, tanár, orvos, mérnök - készül az életre. Vallják Marxnak a főépület lépcsőházi fordulójában kőbe vésett gondolatát: „A filozófusok a világot csak különbözőképpen értelmezték; a feladat az, hogy megváltoztassuk.” Kell-e ennél bölcsebb és lelke- sítöbb útravaló?! (kulcsár) A kubaiak átlagéletkora meghaladja a 74 évet. Az életkor növekedése elsősorban a javuló élelmiszer-ellátásnak és a mind színvonalasabb egészségügynek köszönhető. Jelenleg a karib-tengeri sziget lakóinak napi átlagos élelmiszer-fogyasztása eléri a 3000 kalóriát. Egészséges arányban növekszik a fehérje-, főként az állati eredetű fehérjefogyasztás. A csecsemőhalandóság 15 ezrelékre csökkent. Jelentős eredmények születtek az orvosképzésben; ma 487 lakosra jut egy orvos, s mintegy 2000 kubait lát el egy fogorvos. Növekszik a kórházi ágyak száma is. Ezer lakosra több mint 5 ágy jut. Egy év alatt több mint egymillió négyzetméter hasznos területű lakás épült a szigetországban. Évről évre bővül az iskolahálózat is. Jelenleg minden ezer 5 és 54 év közötti lakosból 384 tanul. Emelkednek a jövedelmek. Egy év alatt a dolgozók összes jövedelme elérte a 10 milliárd pesót. Ebből több mint 9,7 milliárdot költöttek el. Kínai írásjelek - számítógépen A kínai írás mintegy 60 000 írásjelből áll, de közülük általában csak mintegy 8000-et használnak. Eddig a számítógépek nem tudtak kiírni ennyi jelet. Ezért a számítógépek a szöveget a Kínában szokatlan latin betűs írásban nyomtatták ki. Kínában most olyan programot készítenek, amelynek révén a számítógép kifogástalan kínai írásjeleket ír ki. Úgy jártak el, hogy az összetett jeleket egyszerűbb egységekből építették föl. Különösen az okozott sok gondot, hogy miképp fogalmazhatók meg a számítógépprogramok egyértelmű nyelvén a több mint kétezer éves kínai írás hagyományai, kifinomult esztétikai szabályai. Helikopter és rénszarvasszán Az SZKP kongresszusa elé Érettségi és szakma A Szovjetunióra is igaz: diplomás szakemberek ezrei nem a képesítésüknek megfelelő helyen dolgoznak. Bizonyos szakmákban érezhető túlképzés mutatkozik, másutt a végzettek tudásának színvonalában van a hiba. Sok főiskola van, ahova úgyszólván akárki bejuthat. Ugyanakkor nőnek a szakemberekkel szemben támasztott követelmények. A gondok megoldását az alapoknál kell kezdeni. Második évébe lépett az iskolareform. Általános vélemány szerint máris erősödött az eredményközpontú szemlélet, a követelmények nőttek. A reformot a tudományos-műszaki haladás meggyorsításának igénye, a komputeres termelésautomatizálás terjedése, a gazdaság intenzív fejlesztésének szükségessége hívta létre. A reform három kulcseleme: a hatéves kortól kezdődő oktatás, a tanulás és a termelőmunka összekapcsolása, a színvonalasabb tanárképzés. Mig korábban csak a gyerekek hetven százaléka járt óvodába, a reform keretében hatéves korban mindenki megkezdi az iskolát. A felsőbb osztályokban heti négy órát fordítanak a gyakorlati szakmai oktatásra. Végeredményben nem az iskola ad szakmát, hanem az iskolai tanulás ideje alatt tanműhelyekben, laboratóriumokban, klinikákon és másutt ismerik meg a szakmai fogásokat a tanulók. Ráadásul az így szerzett szakma nem feltétlenül élethivatás. Ez az első erőpróba, a második, ha az egyetemi felvételi vizsga nem sikerül, nincs gond, a fiatalok szakmunkásként dolgozhatnak. A cél az, hogy a Szovjetunióban általánossá váljék a középfokú és a szakirányú végzettség egyaránt, ne legyen különbség a fiatalok tudásszintjében attól függően, hogy az általános tantervű, vagy szakmunkásképző középfokú intézetekben szereztek bizonyítványt. A reform keretében négy új tantárgyat vezetnek be. A legkisebbek számára ilyen a környezetismeret. Az idősebbek „a termelés alapjai, szakmaválasztás” elnevezésű tárgy keretében tudatosan választhatnak szakmát, „a családi élet etikája és lélektana” elnevezésű tárgy képet ad a családról, mint társadalmi intézményről, a házastársi kapcsolatról, a gyermeknevelésről. Erkölcsi és jogi kérdéseket egyaránt érint. A legtöbb szó mégis „az informatika és számítástechnika alapjai” elnevezésű tantárgyról esik. A programozás ismeretének fontosságát mára az írni- olvasni tudással hasonlítják a Szovjetunióban. A számítógépekkel beszélni tudó nemzedék nevelésével egyidejűleg kell megoldani a géppel való ellátást, a szakemberképzést is. A Szovjetunióban a matematika tagozatos osztályokban már a 60-as években tanították a programozás elméletét. A 70-es években a 8. osztályosok algebra tananyagába épültek be ezek az ismeretek. Gyakorlati programozásra csak az évtized vége óta van néhol lehetőség. Sokat segítenek az Agat nevű szovjet iskolai számítógépek. Az elmúlt nyáron matematika- és fizikatanárok tízezreit készítették fel a programozás oktatására. Az új tárgyat két évig tanulják a középiskolások. A következő öt évben néhány száz iskolában hoznak létre olyan tantermeket, amelyekben 15-20 egymással összekapcsolt korszerű gép működik. Az ezredfordulóig az ilyen tantermek száma hetvenezerre nő, vagyis gyakorlatilag minden iskolában lesz ilyen. Jelenleg kétszázezer felső- és középfokú szakmai végzettséggel rendelkező pedagógust képeznek évente a Szovjetunióban. Számuk hamarosan jelentősen nőni fog. A létszám csökkentésével növelik az osztályok számát, újabb tantárgyakat vezetnek be, terjed az egész napos oktatási forma, és a hatéveseknek is tanítókra van szükségük. Tizenegy évre nőtt az alap- és középfokú oktatás időtartama. Az iskolareformot kísérő viták nem hallgatnak a gondokról sem: a formaitartalmi változások nem automatikusan vezetnek az oktatás és a nevelés minőségének javulásához. A bujtatott bukások és a százalékmánia, gyakorta a tanárok módszertani tehetetlenségét leplezik. A hatévesekkel foglalkozó tanítók felkészítésének problémája különösen élesen vetődik fel. A számítástechnika oktatásához nincs egységes tanterv, kidolgozott, megfelelő módszertan, tanári és tanulói segédeszköz. Az iskolareform mind újabb és újabb feladatokat szab meg. Ezek megoldásához józan értékelésre és szárnyaló fantáziára van szükség. M. Lengyel László (Moszkva) Az északi féltekén két hatalmas országnak, Kanadának és a Szovjetuniónak csak a fele tartozik az aktív gazdasági tevékenység zónájába, de hasonló a helyzet egyes észak-európai országokban is. A másik fele gyakorlatilag lakatlan, a gazdaság szempontjából inkább csak teher, hiszen a szállítási útvonalakat meghosz- szabbítja, mivel csak nagy nehézségek árán érhető el. A kiaknázatlan természeti kincsek azonban sokszor éppen az ilyen vidékeken találhatók. A nagy távolságok mellett általában a kegyetlen időjárási viszonyok jelentik a legnagyobb problémát. A negyvenfokos téli hidegben még ma is fontos szerepük van a szánokat vontató rénszarvasoknak, e rendkívül szívós állatoknak. A rénszarvas vagy más nevén taránd- szarvas (iramszarvas) közepes termetű, szép tarka testű állat. Érdekessége, hogy ez az egyetlen szarvasfaj, amelyből nemcsak a bika, de a tehén is agancsot visel. A rénszarvas agancsára az jellemző, hogy alakja - a többi szarvasétól eltérően - előregörbülő. A hómezök sovány táplálékán is megélő állat nélkülözhetetlen az északi népek számára, hiszen jóformán minden porcikája hasznosítható, a teher- vontatásban betöltött szerepéről nem is beszélve. A hómezőkön óriási csapatokba verődve vándorló - az ember által még be nem fogott, nem háziasított - rénszarvasok a zord tél közeledtével mintegy 700 kilométerrel délebbre húzódnak a tundrákról : csak ott találnak annyi táplálékot, mellyel jókora testük energiaszükségletét fedezni tudják. A korszerű helikopterek már eljutnak ugyan a zord északi vidékekre, de még nem tudják teljesen ellátni a személy- és teherszállítás feladatát, amelyet részben rénszarvasok vontatta szánokkal oldanak meg.
