Tolna Megyei Népújság, 1986. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-08 / 33. szám
Mai számunkból EZT HOZTA A HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN (2. old.) PÄRTNAPOK TOLNA MEGYÉBEN AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXNVI. évfolyam, 33. szám. ÁRA: 2,20 Ft 1986. február 8„ szombat. X anacsi forintok Ügy hiszem, nem én vagyok az egyetlen, aki állhatatosan, de mégiscsak hiábavalóan kerestem logikát a hivatalok néhány pénzügyi döntésében. A példák mindenkinél kéznél voltak: miközben a tanácsnak nem jut pénze az iskolai szakkörök felszerelésének gyarapítására, bőven adhat bútorokra, székekre az irodákba. Sőt, év végén még sok felesleges bútort is bevásárolhat, futja a keretből, amit ha nem merít ki, a következő évben elvész. Tanácsi emberek — maguk is látván a gyakorlat fonákját — hosszan tudták sorolni azokat a merev előírásokat, amelyek gyakran megakadályozzák, hogy a közösség forintjai odaguruljanak, ahol a legnagyobb a szükség rájuk, ahol a legtöbbet segíthetik. Mint az a kisegér a tenyérnyi játékban, amely a labirintus falai közül csak nagy üggyel-bajjal vezethető a célba ... Január elsejétől lényegesen megváltozott a helyzet: a tanácsi forintok felhasználásáról a testületek döntenek a helyi szükségletek legjobb ismeretében. Ügy mondják, leveszik az összegekről a pántlikákat, amelyek a pénz rendeltetését fel lebezh eteti énül megszabták eddig. Ezek a pántlikák — mint valami irányítószám — jelezték, hogy mennyi költhető közművelődésre és kultúrára, egészségügyre és szociális juttatásra. Az út tehát kijelöltetett, arról a forint le nem térhetett; ha kellett, ha nem, oda költötték. Ez évtől a merev korlátokat feloldották: a tanácsoknak juttatott állami költségvetés felhasználását csak nagy vonalakban szabályozzák, bőséges lehetőséget adva az összegek rugalmas kezelésére, szükség szerinti átcsoportosítáRérdezhetné bárki, mi állt útjában eme ésszerűség korábbi térhódításának? Az újítást többfajta igény szülte. Elsősorban az, hogy a tanácsok mostani, az előző ötéves tervéhez hasonló költségvetése csak a leghatásosabban gazdálkodva használható fel. Arról van szó, hogy 1986-^90 között nem jut majd annyi közcélokra, tanácsi fejlesztésekre, amennyit talán elvárnánk a korábbi fejlődési ütem alapján, vagy amennyi a reális igények kielégítésére kellene. A merevség, a túlszabályozás pedig tovább rontaná az egyenleget, hiszen lehetetlenné tenné a kezdeményezések, az élet szülte alkalmak megragadását, a lakosság spontán, ésszerű javaslatainak megfogadását. Ma már a kevesebből csak úgy lehet több, ha a tanácsok a fejlesztéseknél „bekalkulálják” a lakossági hozzájárulást, a vállalati támogatást, de a hitelek felvételét is. Az új, hatékonyabb módszerek a tanácsi „tőke” szabadabb áramlását is feltételezik. Elképzelhető vállalati és tanácsi közös beruházás, szövetségre léphet a tanács kisiparosokkal, szövetkezetekkel, az a fontos, hogy a hiányt pótló létesítmények, lakások gyorsabban, tehát olcsóbban készüljenek el, oldódjanak a feszültségek az ellátásban. Üj helyzet van abban a tekintetben is, hogy a költségvetési támogatás egy részét ezentúl pályázat formájában juttatják a helyi tanácsoknak. A „központi" forintot az kapja, aki a fontos lakossági szükségletek kielégítése érdekében több „helyi” forinttal egészíti ki azt. A tanácsokat arra szeretnék ezzel ösztönözni, hogy növeljék saját bevételeiket. Vonzó célokkal nyerjék el a lakosság településfejlesztési hozzájárulását, vagy kötvény támogatását ; javítsák az adózási munkát; szorítsák vissza a felesleges költekezést, a pazarlást. Tehát, hogy ne vásároljanak év végén felesleges bútort csak azért, mert szilveszter után a pénzt elveszik tőlük. •Lám, így jutottunk vissza a kiindulóponthoz. A tanácsi pénzügyi szabályozás reformja az ilyen és ehhez hasonló anomáliák ellen üzent hadat. Ne feledjük, az előírások feloldása nem öncél. Az új szabályozás csak a megnövekedett felelősséggel párosulva hozhat eredményt, hiszen a nagyobb önállóság is szülhet rossz, ésszerűtlen pénzügyi döntéseket. Csak úgy tartható be az elv, hogy a tanácsi forint a lehető legtöbb hasznot hozza, a legszélesebb igények teljesítését szolgálja, ha a tanácsok a jó gazda módjára, minden garast a fogukhoz vernek, az emberek meghallgatásával döntenek arról, mire és mennyit költsenek. Van garancia arra, •hogy így legyen. A tavaly megválasztott új tanácstagok mostanában alkotják meg a település ötéves fejlesztési terveit. Gondjaink, lehetőségeink tudatában terveznék, nyilván kerülve a mellőzhető célokat, s a lakosság régvárt elképzeléseit követve. A tanácstagok, a pénzügyi és egyéb ellenőrző bizottságok jól teszik tehát, ha olyan pénzügyi politikát alakítanak ki, amely a rendelkezésre jutó anyagi eszközökkel a legjobban sáfárkodik. Ha élnek, s okosan élnek a pénzügyi szabályozás könnyítéseivel. KO MORN 1K FERENC A KISZ KB ülése A KISZ Központi Bizottsága Hámori Csaba első titkár elnökletével pénteken ülést tartott az ifjúsági szövetség székiházában. Az ülésen részt vett és felszólalt Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Dre- cin József művelődési minisztériumi államtitkár. A Központi Bizottság Varga-Sabján Lászlónak, a KB titkárának előterjesztésében megvitatta és jóváhagyta a KISZ feladatait a diáksport és az ifjúság szabadidőspartja, valamint az ifjúsági turizmus fejlesztésének területén. A testület megállapította, hogy az „Edzett Ifjúságért” tömegsportmozgalom meghirdetése óta nőtt a központi és a a helyi sportesemények száma, bővült a rendszeresen sportoló fiatalok köre. Ugyaniákkor a sport és a turizmus a KISZ-szervezeffek egy részében ma sem folyamatos tevékenység, nem vált a mozgalmi munka természetes elemévé. Az ifjúsági szövetség feladata, hogy hozzájáruljon a diáksport, az ifjúság szabadidősportja, a turizmus fellendítéséhez, kezdeményezze és felkarolja az ezt szolgáló lépéseket. A RISSZ hazánk természeti szépségeinek megismertetése, a hazaszeretet erősítése és a fiatalok egészséges életmódra nevelése érdekében „Hazánk, Magyarország" elnevezéssel turisztikai mozgalmat indít. Rendelkezésre bocsátja a kezelésében lévő ifjúsági létesítményeket, kialakítja a gyalogos, a vízi és a kerékpáros vándortáborok országos hálózatát. Horváth István, az MSZMP KB titkára hozzászólásában hangsúlyozta, hogy az ifjúsági szövetség minidig következetesen képviselte a pártnak azon célkitűzéseit is, amelyek az ifjúsági testnevelési és sportmozgalom fejlesztését szolgálták. Az „Edzett Ifjúságért” sportmozgalom, az ötpróba akciók, az országjáró diákok találkozói ma már szerves részéi sportéletünknek. A KISZ-nek a jövőben az iskolai testnevelésre, a diáksport gyökeres megújítására, valamint a szabadidősport széles körű kibontakoztatására is összpontosítania kell erőit. A középfokú tanintézetekben működő KlSZ-szervezetek segítsék létrehozni és működtetni a diáksportköröket és a diáksport-egyesületeket. Ezekben a fiatalok a sport mellett tapasztalatokat szerezhetnek az önkormányzatról, a közéleti szereplésről, a demokratizmusról is. Az ifjúság egészsége és edzettsége nemzeti ügy. A testnevelés és edzés feltételeinek megteremtéséhez és javításához elengedhetetlen az ifjúsági szövetség részvállalása. A Központi Bizottság megvitatta Ernőd Péternek, a KB titkárának tájékoztatóját a nemzetközi ifjúsági mozgalom aktuális kérdéseiről. (3. old.) A LOVAS POSTÁS NYUGDÍJBA MENT (4. old.) HÉT VÉGI BESZÉLGETÉS (6. old.) BIZALOM A BIZOMÁNYIBAN (7. old.) ÜZEMEGÉSZSÉGÜGY AZ NDK-BAN (9. old.) TAKÁTS GYULA KÖSZÖNTÉSE (10. old.) A RIJKSMUSEUM SZÁZ ÉVE (11. old.) LAVINÁK UTATÁS (12. old.) ALGÉRIAI MOZAIK (7. old.) ÉRETTSÉGI ÉS SZAKMA (8. old.) KOMOLY JÁTÉK MODELLEKKEL (12. old.) A RAJTRA KÉSZÜLNEK (13. old.) HUMBOLDT MAGYARUL TANULT (8. old.) ÁRUK, ÁRAK, BERUHÁZÁSOK (9. old.) SPORTISKOLA A VOLGA PARTJÁN (13. old.) A múlt héten Szekszárdon, a művelődési központban rendezték Szabadi Mihály szerzőt estjét. A forró hangulatú rendezvényről Kapfinger András készített képriportot. (5. oldal.)
