Tolna Megyei Népújság, 1986. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-07 / 32. szám

Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 32. szám. ARA: 1M Ft 1986'. február 7., péntek. Statisztikai fogalomzavar Jó ideje már, hogy nem merek leírni egyetlen — társadalmi rétegződéssel kapcsolatos — statisztikai adatot sem. Nem tudom ugyanis, hogy mit, és kiket, milyen rétegeket takar a statisztika. Az ünnepi beszé­dek szóhasználata — a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság, az alkotó értelmiség — még csak rendben lévőnek látszik, ám lássuk be, ‘hogy a mélyebben szántó elemzésre vállalkozók egyre nagyobb bajban vannak e frazeológiával. Sőt: a finomabban árnyalt fogalmak — fizikai foglalkozásúak, közvetlen termelésirányítók, nem fizikai (szellemi) foglalkozásúak, mezőgazdasági fizikaiak stb. — használatakor sem lehet eldönteni, hogy voltaképpen kikre és mire gondol e fogalmak lei rója. Valaha volt — valaha?, éppen tíz éve — a KSH akkori elnökének rendelkezése, miszerint a társadalmi osztályokkal, a társadalmi rétegződéssel kapcsolatos rendszer egységesíthető oly módon, hogy meghatároz­hatók az „osztály- illetve réteg-főcsoportok, a tulajdon- formák (szektorok) és a szervezeti formák, az egységes ágazati osztályzási rendszer, illetve a foglalkozások egységes osztályozási rendszere alapján”. (Mellesleg: az EÁOR-, s a FEOR-rendszert a munka­ügyi szakemberek közül sokan, bürokratikus módsze­rekkel kialakított, és gyakorlatilag alig használható nómenklatúráknak ítélik. Ám mégis alkalmazzák, mert ez va n ...) Akkor most boncolgassuk — mert modell-értékű — a szövetkezeti parasztság fogalmát, s ennek kapcsán hívjuk segítségül a legutóbbi népszámlálás — nyilván már nem pontos, de illusztrációként jól használható — adatait. Ezek szerint a szövetkezeti parasztsághoz so­rolandó valamivel több. mint félmillió aktív kereső, majdnem félmillió inaktív, és mintegy 430 ezer eltar­tott. összesen mintegy 1,4 millió ember. Az utóbbi két kategóriát csak a pontosság kedvéért említem, rögvest felejtsük is el, és maradjunk a szövetkezeti paraszt­sághoz sorolandó aktív keresőknél. A népszámlálás adatai szerint a termelőszövetkezetekben dolgozó fi­zikai foglalkozásúak közül ’250 ezernél is több „a nem mezőgazdasági fizikai foglalkozású”, s közülük 103 ezer az „alkalmazásban álló”. A közvetlen termelésirányí­tók — tehát a FEOR szerint „nem fizikai” állományba sorolandók — száma kilencezer. Mit kezdjek e negyedmilliós tömeggel? Mi okból sorolandók a termelőszövetkezeti parasztsághoz? To­vábbá: mit kezdjek a 103 ezer „nem mezőgazdasági fizikai dolgozóval”? A munkássághoz, vagy a szövet­kezeti parasztsághoz soroljam-e őket? Ha ez előbbihez — mi okból? Végtére is a termelőszövetkezetekben dolgozó „nem mezőgazdasági fizikai foglalkozásúakról” van szó. Ha a munkássághoz tartoznak, mi okból? A traktorost, a karbantartó lakatost, a villanyszerelőt, a melléküzemág kőművesét és szakképzett ácsot miféle meggondolás alapján sorolhatnám a szövetkezeti pa­rasztsághoz? A tulajdonviszony alapján? No, de „alkalmazásban állókról” vain szó. Vagy annak alap­ján, hogy működési helyük a falu, munkahelyük pe­dig a falusi téesz? No, de a nagy állami gazdaságok sem a nagyvárosokban tevékenykednek, dolgozóik — legalábbis statisztikái értelemben — mégis az úgyne­vezett munkásosztályhoz sorolandók, függetlenül attól, hogy „mezőgazdasági fizikaiaknak” avagy „nem mező- gazdasági fizikaiaknak” minősítendők — amúgy. Továbbá: mi az, hogy „szövetkezeti parasztság”? E félmilliós réteget tömörítő embercsoporthoz — ugyan­csak a népszámlálás adatai szerint — 123 ezer szak­munkás tartozik. Most ők munkások, vagy szövetkezeti parasztok? (Miközben az állami gazdaságokban hagyo­mányos értelemben vett „paraszti” munkát végzőket is munkásokként tartják nyilván.) És egyáltalán, mi az, hogy „paraszti munka”, követ­kezésképpen, mi az, hogy „parasztság”? A magyar — és hagyományos értelmezésű — „munkásosztályhoz” sorolandók majdnem fele a falvakban, a községekben él. Többnyire ingázók és kétlakiak. Nagyipari munka- vállalók és — háztáji gazdaságokban — a hagyományos értelemben vett paraszti munkát végzők. ök hová, milyen társadalmi osztályhoz, réteghez sorolandók? Igaz, az ipari üzemekben keresik meg a kenyerük javát, ezért ne akadékoskodjunk — ez talán még ért­hető ügy. ’Megannyi kérdés, és még további — most már álta­lánosabb érvényű — kérdések: ha a falvakban, pél­dául a műszakiak — tehát a „nem fizikai foglalkozá­súak” — száma megközelíti a százezret, akkor ők hová tartoznak? Jó, tételezzük fel, hogy az alkotó értelmi­séghez. Valóban és mindahányan? A népszámlálási adatokból ugyanis kiderül, hogy közülük mindössze 23 ezer a diplomás, és majdnem húszezren az általános iskolát sem fejezték be. Tudom, a gyakorlat pótolhatja az iskolát... Csak akkor azt nem tudom, hogy az érettségizett gépszerelő, vagy az ugyancsak középisko­lát végzett műszerész miféle megfontolásból tartozik a „mezőgazdasági fizikai munkások” közé. S ezzel még nem beszéltünk a legérdekeltebbek, mármint a „nem mezőgazdasági fizikai dolgozók”, az .alkalmazásban állók” meg mások véleményéről. Már­pedig az ember azonosság — divatos kifejezéssel élve: identitás — érzetéhez az is hozzátartozik, hogy tudja: milyen osztály-, illetve rétegkategóriába sorolja őt a társadalom.-- VERTES CSABA Állattenyésztési tanácskozás Szekszárdon A tanácskozás résztvevői Csütörtökön Szekszárdon, a megyei művelődési köz­pontban állattenyésztési ta­nácskozást tartott a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya az ágazatban dolgozó szakem­berek és egyéni termelők számára. Ferdinand Lacina, az Oszt­rák Köztársaság szövetségi közlekedési és államosított iparügyeinek minisztere Mar. jai József miniszterelnök­helyettes meghívására csü­törtökön Budapestre érkezett. Ferdinand Lacina találkozik a magyar kormány több tag­jával és az osztrák tagozat A tanácskozáson megjelent és annak munkájában részt vett Villányi Miklós állam­titkár és Gyugyi János, a megyei pártbizottság titkára is: A tanácskozást Mátyás István, a megyei tanács el­elnökeként részt vesz a ma­gyar—osztrák területrende­zési és tervezési bizottság alakuló ülésén. 'Marjai József és Ferdi­nand Lacina a nap folyamán a két ország kapcsolatainak átfogó kérdéseiről tartott megbeszélést. nökhelyettese vezette. Vita­indító előadást Barsi Mihály, a megyei tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztá­lyának vezetője tartott „Tol­na megye állattenyésztésének helyzete és a fejlesztés fel­adatai” címmel. Ferdinand Lacinát a Par­lamentben fogadta Lázár György, a 'Minisztertanács elnöke. A szívélyes légkörű megbeszélésen részt vett Marjai József, jelen volt Arthur Agstner, Ausztria bu­dapesti nagykövete. New York, ENSZ Az izraeli gépeltérítés a BT előtt Izraelt elmarasztaló hatá­rozattervezetet terjesztett a Biztonsági Tanács elé a szer­dán folytatódott vitában a testületnek az el nem köte­lezettek mozgalmához tar­tozó csoportja. Mint emléke­zetes, izraeli vadászgépek kedden nemzetközi légtérben eltérítettek és Izraelbe kény­szerítettek egy líbiai utas- szállító gépet, amelyen Szí­riái politikusok is utaztak. A Kongó, Ghana, Mada­gaszkár, Trinidad és Tobago, valamint az Egyesült Arab Emírségek által heterjesz­tett közös határozati javaslat elmarasztalja és a nemzetkö­zi jog, valamint a polgári légiköZlekedés biztonságát szavatoló nemzetközi meg­állapodások lábbal tiprásá- nak minősítette az izraeli légikalózkodást. Felszólítja a testületet, hogy határozzon el megfelelő lépéseket a ha­sonló izraeli cselekmények jövőbeni megakadályozására. Az ülésen Líbia ENSZ- nagykövete arra emlékeztet­te a BT tagállamait, hogy az izraeliek tettüket nem hajthatták volna végre az Egyesült Államok hathatós támogatása nélkül. Marokkó ENSZ-kép viselő je ugyancsak aláhúzta, hogy a BT-nek végre határozott büntető in­tézkedéseket kellene hoznia Izraellel szemben. Tripoli jelentések szerint a Földközi-tenger térségé­ben állomásozó 28 amerikai hadihajó — köztük a Coral Sea és a Saratoga repülő­gép-anyahajó — ismét líbiai vizek felé tart. Az újabb amerikai ílottamozgás miatt csütörtökre virradóra Líbiá­ban ismét általános mozgósí­tást rendeltek el. Hazánkba érkezett Ferdinand Lacina • • Ülést tartott az Országgyűlés külügyi bizottsága Munkásgyölés a Ganz-Mávagban A Ganz Mávag termékei iránt változatlanul élénk a kereslet itthon és külföldön. A gyár legnagyobb vásárlói továbbra is a szovjet vállala­tok, 1986-ra összesen több mint 60 millió rubelért ren­deltek motorvonatokat, va­súti járműegységeket, vízgé­pészeti berendezéseket és atomerőművi lloazettaátrakó gépeket. Az idei szovjet ex­portra szánt berendezések egy részének összeszerelé­sét az elmúlt hetekben meg­kezdték, hogy már az első ^negyedévben is biztosítsák az ütemes szállítást. A most készülő motorvona­tokkal és az atomerőművi berendezések gyártásával is­merkedett Borisz Sztúkalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete, a!ki a nagykövet­ség más vezető munkatársai­nak társaságában csütörtö­kön felkereste a Ganz-Máva- got. A vendégeket a gyárlá­togatásra elkísérte Herczeg Károly, a vasas szakszervezet főtitkára. A Ganz-Mávag ve­zetői tájékoztatót adtak a gyár történetéről, munkájá­ról, és a VII. ötéves tervidő­szak legfontosabb célkitűzé­seiről. Az Országgyűlés külügyi bizottsága csütörtökön Szű­rös Mátyás elnökletével ülést tartott. Az ülésen részt vett Péter János, az Országgyű­lés alelnöke, Várkonyi Pé­ter külügyminiszter és Bá­nyász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatá­si Hivatalának elnöke. A tes­tület megvitatta a Mihail Gorbacsovnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottsága főtitkárának ja­nuár 15-i nyilatkozatában is­mertetett, átfogó szovjet nukleáris leszerelési progra­mot, és állást foglalt a javas­lattal kapcsolatban. A külügyi bizottság a nem­zetközi helyzet alakulása szempontjából kiemelkedő jelentőségűnek minősítette, hogy a legújabb szovjet ja­vaslatok az évszázad végéig terjedő konkrét menetrendet irányoznak elő a világ nuk­leáris fegyverektől való tel­jes megszabadítása, a világ­űr milítarizálásának meg­akadályozása, valamint a vegyi fegyverek teljes és ál­talános megsemmisítése ér­dekében. A külügyi bizottság hangsúlyozta annak fontos­ságát, hogy a szovjet kezde­ményezés sikraszáll a hagyo­mányos haderők és fegyver­zetek csökkentése mellett is — mindenekelőtt az európai térségben —, és szorgalmaz­za a fegyverkezési verseny megfékezése során felszaba­duló anyagi eszközöknek a fejlődés meggyorsítása, a- világ égető problémáinak megoldása érdekében történő felhasználását. A külügyi bizottság rámu­tatott, hogy a javaslatok messzemenően figyelembe veszik valamennyi érintett fél jogos biztonsági igényét, az egész emberiség érdekeit. Rugalmasságuk lehetőséget kínál a problémák fokozatos, ésszerű megoldására, az elő­rehaladást segitö kompro­misszumok kimunkálására valamennyi leszerelési fóru­mon. A külügyi bizottság kívá­natosnak tartja, hogy az egyetemes jelentőségű szov­jet javaslatokat valamennyi érdekelt fél — mindenekelőtt az Egyesült Államok — gon­dosan, jelentőségüknek meg­felelően tanulmányozza, és azokra mielőbb érdemi, épí­tő jellegű, a két nagyhatalom vezetőinek genfi csúcstalál­kozóján közösen elfogadott elveknek megfelelő választ adjon. Ez kedvező fordulatot eredményezhetne a nemzet­közi helyzetben, megnyithat­ná az utat a nukleáris fenye­getés végleges elhárításához, a nemzetközi biztonság tar­tós szavatolásához, s a biza­lom építésével előmozdítaná az enyhülés újabb szakaszá­nak kibontakozását, a külön­böző társadalmi rendszerű államok kölcsönösen előnyös gazdasági, műszaki-tudomá­nyos és kulturális kapcsola­tainak fejlődését is. Az Országgyűlés külügyi bizottsága üdvözli és támo­gatásáról biztosítja a nagy horderejű szovjet leszerelési programot. Reményét fejezi ki, hogy a különböző két- és többoldalú fórumokon mi­előbb hatékony megállapo­dások születnek a nukleáris és egyéb fegyverzetek korlá­tozására, majd fokozatos fel­számolására, a háborús ve­szély csökkentésére és kikü­szöbölésére. Meggyőződése, hogy e cél eléréséhez szük­ség van az emberiség jövőjé­ért felelősséget érző vala-^ mennyi politikai tényező, a* kormányok, a pártok, a tár­sadalmi szervezetek és moz­galmak, minden békeszerető ember tevékeny hozzájárulá­sára — fejeződik be a kül­ügyi bizottság állásfoglalása. A testület megvitatta és jóváhagyta 1986. évre szóló munkatervét is. A két napi­rendi pont feletti vitában felszólalt Várkonyi Péter, Péter János, Jakab Róbert- né, a külügyi bizottság tit­kára, valamint Morvay László (Bp.), Réger Antal (országos lista), Szentágothai János (országos lista). Barcs Sándor (országos lista). Kál­lai Gyula (országos lista) és Sebest Lászlóné (Békés me­gye) képviselők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom