Tolna Megyei Népújság, 1986. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-05 / 30. szám

1936. február 5. Képújság 5 A Magyar Nyelv Értelmező Szótára IV. kötetének 1276. oldalán a következő Há­rom meghatározást találunk: 1. Valamely test súlyának mérésére való készülék; 2. Gazdasági tevékenységet folytató természetes vagy jogi személy aktíváit és passzíváit pénzértékben kifejezett összesített kimutatás; 3. Valami értékelésének, elbírálásának a jelképe, érvek és ellenérvek együttes és egymáshoz viszonyítása. Oldal-összeállítá­sunkban a definíciókhoz igazodva mérleget készítettünk és készít­tettünk magunk is. Bár a két serpenyőbe minden téma, terület, tevé­kenység nem férhetett bele, mégis bíztunk abban, hogy nem sértet­tük meg az egyensúly törvényét. Levélmérleg Önmagunkba visszavonulva Szinte nincs is olyan nap az életünkben, amikor ma­gunk, vagy családtagjaink életét irányítva, munkahe­lyünkön egy-egy döntés előtt állva, az örökös hajszában ne szakítanánk magunknak egy kis időt, hogy mérlegel­jünk. Amikor lemetszünk magunknak a nap huszon­négy órájából egy kis időt, amikor csak önmagunknak vagyunk. Amikor végiggon­doljuk mindazt a tervet ás történést, amely előtt állunk, vagy gyermekeink állnak. Ek­kor végigvezetjük a követ­kezmények lehetséges válto­zatait, s igyekszünk azokat megfejteni, hogy melyik számunkra, vagy szeretteink számára a legszerencsésebb. Mérlegelünk akkor, amikor szerelmünkkel már arról be­szélünk, hogy a jövőt közö­sen képzeljük el. Mert hiába a szerelem mindent meg­szépítő varázsa, a másikban munkálkodó erőt, hivatástu­datot és felelősségvállalást még nem ismerjük. Mérle­gelünk és szerelmünk javára döntünk. Megelőlegezve vele együtt önmagunknak is a beérkezést. Mérlegelünk akkor is, ami­kor arról kell döntenünk, hogy albérletünkben, garzon- lakásunkban vagy saját la­kásunkban szorítunk egy pár négyzetméternyi helyet egy kiságynak, tetteinkben pedig egy új életnek. Számolunk. Élményeket ra­kunk egymásra, olyanokat, amelyeket mindezirleig csak mástól láttunk. Aztán le­ülünk egymással szemben, és számolunk. Forintokban é$ hitelekben. Akkor is működésbe lép fejünkben a láthatatlan mér­leg, amikor a pályaválasztás határhelyzetén állunk. Vagy mi, vagy pedig a már felnőtt fiúnk-lányunk. Ajánljuk neki a szakmunkás, a mérnök, a tanító, vagy uram bocsá’ az újságíró hivatást. Csak ajánl­juk. mert a mi szerepünk ek­kor már a felelősségteljes szülői befolyásolásig terjed. Itt már neki kell saját sorsát mérlegre tennie. Hogy meg­tűrt és alig foglalkoztatott, huszonharmadik beosztott lesz-e valahol, vagy pedig önálló munkát örömmel vég. ző, jó szakember? Aztán itt vannak a hétköz­napok. összevetjük a jót a rosszal, amikor veszélyhely­zetben vagyunk. Napokat, heteket töltünk el azzal, hogy megszervezzük önvédelmün­ket, és elhárítsuk magunk feje felöl a támadásokat. Miszlikre szedjük a helyzet eredőit, és igyekszünk meg­találni szerepünket benne. Mérlegelünk akkor is, ami­kor kitüntetnek valakit. Tit­kon talán össze is szólalko- zunk vele, mert néha úgy érzi az ember, hogy a száj- tépők elismerése gyakoribb, mint a tényleges eredményt elérőké. De így teszünk ak­kor is, amikor nekünk adják át a jelvényt és a pénzes bo­rítékot. A pohárcsengés szü­neteiben önmagunkba vonu­lunk vissza és kérdezzük: „Ennyi idő alatt, ennyi mun­káért megérdemeltük-e?” Szinte nincs nap. amikor ne mérlegelnénk. Gazdasági döntéseket, szerepvállalást, sikert. A felelősségvállalás és a mindennapi munka ered­ménye gazdagította egyéni boldogulás vagy boldogtalan­ság elképzelhetetlen a sok kicsi, láthatatlan mérleg nélkül. A mérésügy szolgálatában Bizonyára nem gondoltak arra 1930-ban az állami mé­résügy akkori tisztviselői, hogy kereken 52 évet kell Tolna megyének arra várni, amíg ismét lesz önálló ki- rendeltsége. 1982 májusában kezdte meg működését Szek- szárdon, a Csapó Dániel utca egyik OTP-lakásának föld­szinti helyiségeiben az Or­szágos Mérésügyi Hivatal önálló jogkörű megyei ki- rendeltsége. A patikatisztaságú, kivá­lóan felszerelt és modern munkahelyen Gulyás Jenő kirendeltségvezető kalauzol végig. Beszélgetésünk során elöljáróban egy dolgot tisz­táznunk kell, mert munkáju­kat sokan és sokszor össze­keverik a mérlegjavítással. — Az Országos Mérésügyi Hivatal, mint országos hatás­körű szerv hivatott arra, hogy a mérőeszközök mérési pon­tossága felett őrködjék. E feladatot kirendeltségei út­ján látja el. A mértékhitele­sítés csak közvetve függ össze a javító tevékenységgel. Úgy. hogy a jogszabályokban meg­határozott mérőeszközöket ál­talunk hitelesíttetni kell. — Hányféle mérőesíközt ismernek? — Megyénkben húsz-hu­szonöt a leggyakoribb. A levélmérlegtől kezdve, ide tartoznak a vérnyomásmérők, a hídmérlegek, a tartályjel­zések, a vízmérők, az üzem- anyag-kimérők. Továbbá az űrtartalom-hitelesítés is, ne­vezetesen az állami gazdasá­gok acéltartályainak a hite­lesítése. A laboratóriumi munkákat illetően: ott vé­gezzük el a gyógyszertárak egy milligrammos súlyhitele­sítését éppúgy, mint a válla­latok durva, 20 kilogrammos tárasúlyok vizsgálatát. — Mi tartozik a hitelest, lésbe? — A kormányrendeletben előírt mérőeszközök plusz- mínusz hibahatárok közötti pontosítása, beállítása. A hibahatárokat figyelembe vé­ve, az eszközöket mi minő­sítjük, hitelesítjük, ellátjuk fémbeütéses bélyegzőnkkel. — Milyen gyakran változ­nak a hitelesítés évei? — Példákat mondok. Egy üzemanyagkimérő készülék­nél egy év, a vízmérőknél a legújabb rendelet szerint négy év. — Melyik mérőeszköz az, amelynél ez az időtartam a leghosszabb? Katalógusszek- rénÿkben láttam a hídmér­legek kartonjait is... — A hídmérlegeket két­évente kell hitelesítenünk. A leghosszabb idő a következő hitelesítésre az acéltartá­lyokra vonatkozik, ez 10—15 év. — Kikre terjed ki a hitele­sítési 'kötelezettség? — Az ország minden lako­sára és intézményére, de ki­vételt képeznek az ősterme­lők, vagy a „kisfelek”. Az utóbbi alatt az egyénileg gaz­dálkodók értendők. Nekik nem kötelező, hogy hiteles mérőeszközük legyen. Am minden más, állami vállalat, intézmény, és olyan magán- személy, aki a polgári jog fogalmába tartozó adás-vételi tevékenységet folytat, , köte­les hitelesíttetni mérőeszkö­zeit, mérlegeit. — Éppen most voltam szemtanúja, amint elvégzett egy mérleghitelesítést... — A hitelesítést vagy itt, a laborban, vagy pedig a kü­lönböző munkahelyeken ne­künk elkülönített helyiségek­ben végezzük el. A nagyobb niértékmérő eszközök hitele­sítését pedig meghatározott éves ütemterv szerint. Nincs olyan mérleg — kivéve a ház­tartásokat —, amelyet mi ne látnánk üzembe helyezés előtt, vagy a javítás után, és a törvényben meghatározott időben azt ne hitelesítenénk. Villanyféiy az esti irodákban Foglalkozástól, életviteltől függően szinte minden em­ber, minden család ritkán vagy gyakrabban (mérleget készít. Hla máskor nem. úgy év végén szakítunk annyi időit, hogy vlsszaitekjntsünk az elmiúlít évre, főbb vonásai­ban számlbavéve azt, hogy mit értünk el; miivel gyara­podtunk egy év alatt. De mérleget készít a nagyobb kollektíva, vállalat, a szövet­kezet és az ország is. Míg az egyén, a család — tisztességes munkát feltéte­lezve — 'kiadásairól, ibevéte- leiről (egynéhány gyámolta­lanabb férj ilyen irányú ott­honi kötelezettségeit leszá­mítva) senkinek sem tarto­zik elszámolással, addig a vállalatok, szövetkezetek ilyen irányú kötélezettségei.t jogszabályi előírások szabá­lyozzák. Ez nem is lehet másként, hiszen a vállalatok, szövetkezetek mindannyiunk közös vagyonával igazdálkod- nak. melyet óvni, gyarapíta­ni kötelesek. A gazdaságiirányítás új rendjére való áttérés során nőtt a vállalatok önállósága, Az apukák jönnek érte Csecsemőmérleg a hivata­los megnevezése, mégis min­denki babamérleg névvel il­leti és keresi. Minden újszü­lött csecsemő életének első tíz percében már „megismer­kedik” vele az első súlymérés alkalmával. A legtöbb szülő otthon is szereti figyelem­mel kísérni kisgyermekének súlygyarapodását. Nap mint nap megméri, hogy mennyit evett, szopott a baba. Körül­belül fél évig használjuk ezt a fajta mérleget, ezért keve­sen vásárolják, legtöbben kölcsönzik. — Általában a család fér­fi tagjai, .leginkább az apu­kák jönnek a csecsemőméiie- gért — mondja Vörös Pálné, az iparcikk Kölcsönző és Szol gá Itató Vállatot szekszár­di boltjának vezetője, majd folytatja : — Kétszáz csecsemőmérle- günk van összesen, s pár da­rab kivételével, amelyek le­romlottak és javításra vár­nak, állandóan a családok­nál vannak. Nagy a kereslet. Az egyik nap behozzák és már aznap vagy másnap mar viszik is. Minimum egy hó­napra, általában három, négy hónapra. Van aki fél évre is elviszi, de előfordult, hogy már egy évre is kikölcsönöz­ték. Séféi GyuLa és családja Sze'kszárdon iaksilk, feleségé­vel a Szekszárdi Húskombi­nátban dolgoznak. A fiatal férj, 'az apuka csoportvezető­ként, felesége laboránsként. Az édesanya jelenleg gyeden van egyhónapos Róbert nevű kisfiávtál. — Itt is az apuka kölcsö­nözte ki a csecsemőmérleget. — Mire a család hazajött, a mérleg is itthon volt — mondja a feleség. — Egyelő­re három hónapra kölcsönöz­tük. Nem drága. így jobb, minitha meg kellene venni. Szerintem minden kismamá­nak kell, 'hogy otthon legyen egy mérlege. Ez főleg akkor szükséges, ha kis súllyal szü­letett a baba, .vagy koraszü­lött volt. Mindennap meg­mérjük, hogy mennyit szo­pott és evett Robi, két-három naponta pedig mérjük a súlygyarapodását is. fokozódott a mérlegből, mér­legbeszámolóból nyert adatok fontossága. Ezen adatokból nyert információk egyrészt a gazdálkodó egységek vezetői t tájékoztatják ta gazdálkodás helyzetéről, másrészt felső szintű országos elemzésekhez, döntésekhez biztosítanak in­formációkat. Az 1985. évi éves mérleg­beszámoló adattartalma — a szabályozórendszer 1085. ja­nuár I-i módosításával ösz- szefüggésben — mintegy 10 százalékkal csökkent, ennek ellenére összeállítása nagy felkészültséget, körültekintő és lelkiismeretes munkát igé­nyel. Az e hónap közepéig benyújtásra kerülő éves mér­legbeszámolóban például az iparvállalatoknak 13 mellék­leten kell kitölteniök, mely­hez hatvan oldalas kitöltési utasítás ad eligazítást. Az építőipari gazdálkodók 16 mellékletet -töltenek ki. Az egy mellékleten levő adat- helyek száma különböző; pél­dául az építőipari lll.'l szá­mú mellékleten 77 sor szere­pel, és csupán e mellékleten 300 adathely fordul elő. Megkezdődtek megyerikben is a küldött- és közgyűlések, amelyek a termelőszövetke­zetek egy év alatt végzett munkáját, eredményeit ösz- szegzik. Megvonják egy gaz­dálkodási esztendő mérle­gét, ami óhatatlanul együtt­jár az adminisztrációval is. A számok, adatok veszik át a vezető szerepet, mert a taglétszámot a területi adatokig, a földértékeléstől a növénytermesztés mennyi­ségi és hatékonysági muta­tójáig, az állattenyésztés eredményéitől az energiafel­használásig, a háztáji gaz­daságoktól a pénzügyi kér­désekig terjed a lista. Röpködnek ilyentájt a le­vegőben a termelési érték, az összes árbevétel, a brut­tó jövedelem és természe­tesen a nyereség szavak is. De mennyi munka bújik meg egy-egy ilyen mérleg elkészítése mögött, mennyi egyeztetés és újraszámolás nehezíti a munkát? Ezekre a kérdésekre kér­tük legalább körvonalaiban választ Gyémánt Andrástól, az ozora-fürgedi termelőszö­vetkezet főkönyvelőjétől. — Egy év végi mérleg el­készítése csak nagyon jó csapatmunkával képzelhető el zökkenőmentesen és en­nek a csapatnak minden tagja önmagától kell, hogy tudja a soros feladatait. Ha valakinek magyarázgatni kell, akkor már ... Nálunk az. adminisztrációban az utóbbi két évben nagymér­tékű volt a cserélődés, így a stabil embereknek kellett komolyan húzni. Ez a pálya egyértelműen elnőiesedett és sok a fiatal nő, akik szülni szeretnének. Aztán az új sza­bályozók, amelyek és köz­ben érték utol az embert, ha kellőképpen nem gondol­juk át őket, akkor nincs nyugodt alvás. Nincs mese, itt haladni kell a minden­napokkal. A gazdaság tel­jes körű feladatrendszerét A mérlegbeszámolók ősz. szeáliitása, 1 illetve' az ehhez, szükséges információk, stop- adatok rögzítése, gyűjtése, rendszerezése munkaigényes tevékenységnek számít. Ráa­dásul e munka magas szín­vonalú szakértelmet, így töb­bek között könyvviteli, el­méleti-módszer,tarai, statiszti­kai, pénzügyi és nem utolsó­sorban termelési, technoló­giai és egyre inkább számí­tástechnikai odatfeldogozási ismeretekét is igényed. E munkát ma már több mint 80 százalékban nők végzik, akik emellett a csalá­di, há zta rt ás vezetési, mun­kákból is a nagyobb terhet viselik. A számvitelt dolgo­zók azonban több helyen nem kapják meg azt az anyagi és erkölcsi elismerést, ame­lyet méltán megérdemelné­nek. Amikor ezekben a napok­ban az esti órákban az iro­dákban (Villanyfény mellett az asztalok fölé görnyedő, a mérleg összeállításában se­rénykedő nőket látjuk, ezen sem árit elgondolkodnunk. ismerni kell, a beruházástól a készletekig. Ha ez elma­rad, a főkönyvelő a saját cellájához hordja a téglát. Az üzemi leltár mindenre kiterjed, az utolsó szögig, ezt a kollégák végzik, én ellen­őrzőm. Az előkészítő stádi­ummal együtt 18 ember a feldolgozó apparátus, hatan végzik az összesítő admi­nisztrációt, a konkrét mér­leg már csak két-három em­bert „visel el”. Ha ügyesen csináljuk, ak­kor december elejétől; janu­ár végéig be is fejezzük. A legrázósabb, legidegesftőbb a január közepe, mert itt dől el, hogy amit kalkulál­tunk, bejön-e. Nem panasz- kodhatom, az utóbbi 13 év­ben bejött, pedig az előzetes kalkuláció és a tényleges összevetése komoly feladat. Ha az eltérés minimális, akkor van öröm, siker. A mi technikai színvonalunk nulla, de az idén lesz egy Commodore—64-esünk, az majd talán segít valamit. Tavaly például nyolc el­számolást készítettünk, ez a biztos, mert ami év közben nem jön be, ahelyett meg ■kell találni, amit kell és amit érdemes. Az is jó, ha az üzemgazdász a főköny­velővel jó viszonyban van, mert ez az elszámolás egyik alapköve. Ha eszembe jut, hogy ez­előtt 26 évvel — amikor fő­könyvelő lettem — reggel kezdtünk és este már ünne­peltünk, ha sikeres volt a munka ... hát bizony el­kap a mosolygás. Ezek mö­gött az évek mögött anyagi és erkölcsi fejlődés van, így majd eljutunk oda is, hogy a számvitelt gépesítjük a tsz-szövetség segítségével. Aztán azt majd lehet fej­leszteni, még az iskolásokat is be tudjuk vonni a szá­mítástechnika rejtelmeibe. Ez a Commodore—64-es lesz a rollerozás a kerékpározás előtt. Az oldalt készítették: Czakó Sándor, Szabó Sándor, Szekér József és Szűcs László János. A közreműködésért ezúton mondunk köszönetét dr. Gál Józsefnek, a PM Ellenőrzési Főigazgatósága Tolna Megyei Igazgatósága közgazdászának. „Rollerozás a kerékpározás előtt” Egy főkönyvelő tapasztalatai Gulyás Jenő kirendeltség vezető hitelesítés közben A cégtábla

Next

/
Oldalképek
Tartalom