Tolna Megyei Népújság, 1986. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-04 / 29. szám

198fi. február 4. NÉPÚJSÁG 3 Kockázatvállalás bérfejlesztés Bonyhádon és környékén Az elmúlt évi gazdálkodás és a jövő évi feladatok A TÁÉV-nél ülésezett a bizalmi testület A 120 tagú szakszervezeti bizalmi testület az 1986. évi feladatokról tanácskozott a TAÉV központi telephelyén. A bizálmi testületi ülésen részt vett Hohmann József, tíz S2MT titkára és Morihau- ser Adóm, az építők megyei titkárságának vezetője. Az ülés előtt már megkez­dődött a napirendek fölött a vita. A gyülekező főbizalmiak és bizalmiak elkezdték a vé­leménycserét az előzetesen kiadott írásos anyag alapján. Az írásos beszámoló tar­talmazta a VM. ötéves terv első évének célkitűzéseit, melynek lényégé, hogy az 1986-os évijén a vállalati termelés és bevétel 1985-höz viszonyítva lényegesen növe­kedjen. Az erőforrások job­ban kerüljenek kihasználás, ra, a vállalati nyereség volu­mene nőjön. A testület tagjait Villányi József igazgató tájékoztatta, kiegészítve az írásos előter­jesztést. Elmondta, hogy a tervidőszakban biztosítva van a vállalat részére szer­ződésileg a munka. Kiemelt építési feladatnak tartják, hogy a tervezett 590 lakást határidőre elkészítsék, átad­ják Pakson a szakmunkás- képző komplexumot, Pécsett a számítóközpontot. 1986-ban összességében 1025 millió forint saját árbevételt tervez­nek. Változtatnak az 1986, évi személyi jövedelempoli­tikán és ennek részét képező érdekeltségi rendszeren. Az előirányzott 70—80 millió fo­rint vállalati eredmény 7 szá­zalékos keresetnövelést biz. tosít, amelynek feltétele az érdekeltségi rendszer pontos kidolgozása, hogy ez maxi­málisan ösztönözzön a konk­rét feladatok végrehajtására. A szóbeli tájékoztató után többen elmondták vélemé­nyüket az előterjesztett; anyaggal (kapcsolatban és egyetértetlek azzal, hogy vállalni kell a kockázatot, a bérfejlesztést végre kell haj­tani. Ennek alapján a bizalmi testületi ülés állást foglalt az 1986. évi feladatokkal kap­csolatban. Szükségesnek és indokoltnak tartják a 950 millió forint saját építési, szerelési feladatok meghatá­rozását. Átgondolt átszerve­zéseket és hatékony ösztön­zési rendszert kell kidolgoz­ni, csökkenteni az anyagel­látási zavarokat. Az érdekelt, ségi rendszernél a fő cél az eredményes gazdálkodás le­gyen. Indokoltnak tartják a keresetszint-szatoályozást. Kovács János föbizalmihelyrttos a pécsi dolgozók érde­kében szólt hozzá Ikarus összeszerelő üzem Törökországban Az Ikarus Jármű- és Ka­rosszériagyár valamint kül­kereskedelmi partnere, a MQGÜRT kooperációs szer­ződést kötött a török Otorno- tív Endüstrileri AS. jármű­gyártó vállalattal városi au­tóbuszok törökországi össze­szerelésére. A szerződés, amely várhatóan megteremti a tartós együttműködés alap­jait, előirányozza, hogy a tö­rök vállalat 200-as típusú magyar autóbuszokat szerel össze üzemében, s a szüksé­ges alkatrészek egy részét maga állítja elő. Az Ikarus -már eddig is szállított járműveiből török- országi cégeknek. 1980-ban 400 buszt, majd rövidebb szünet után az eLmúlt év vé­gén újabb autóbuszokat ad­tak át, rendkívül rövid ha­táridő alatt. Jelenleg már több mint 750 magyar autó­busz járja a törökországi utakat. A közös munka, s a helyi gyártás révén kedvezőbb ár­ajánlattal, jobb feltételekkel vehetnek részt a magyar vál­lalatok a törökországi fel­használók által kiírt ver­senytárgyalásokon. Ameny- nyiben a török közlekedési vállalatok nagyobb megren­delést adnak Ikarus buszok szállítására, úgy a magyar jánművállalat műszaki segít­séget nyújt a helyi összesze­relés gyors megszervezésé­hez. Arról, hogy az összesze­relő üzemben mikor és hány Ikarus buszt állítanak majd elő, az ajánlatok elfogadása, illetve a konkrét megrende­lések után születik döntés. Állami támogatás a fejes és a tejkezelés berendezéseihez is A pénzügyminiszter és a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter együttes ren­delettel módosította a tejter­melő tehenészeti telepek építésének és rekonstruk­ciójának pénzügyi feltételeit. 1986. január 1-től nemcsak az építéshez adható 50 szá­zalékos állami támogatás, hanem a fejés és a tejkeze­lés gépeihez, berendezései­hez is. A rendelet nagyobb érde­keltséget teremt a szarvas­marha-ágazatban, az új tej­termelő tehenészeti telepek építéséhez és korszerűsítésé­hez egyaránt. A bonyhádi városi párt- bizottság a múlt héten tár­gyalta meg a tavalyi évi gazdasági munkáról szóló beszámolót, és hozott hatá­rozatot az idei tennivalók­ról. A vállalati tervek tük­rözték a népgazdasági célo­kat, hatékonyabb lett a gaz­dálkodás, igyekeztek javíta­ni a munka és termékek mi­nőségén — állapította meg a pártbizottság. Néhány szó az iparról A város és városkörnyék szocialista iparának tavalyi bruttó termelése, folyó áron számolva, kétmiliárd-hal- százhúszmillió körül alakult, ez hét százalékkal több, mint az előző évben. Dinamiku­san növelte termelését a Zo- máncárugyár, a Nagymá- nyoki Brikettgyár, a cipő­gyár és a BONY—KS Cipő­ipari Szövetkezet. Több mint húsz százalékkal marad el az előző évi termelésétől a Vas­ipari Szövetkezet. A zománcárugyár kiugró 19—20 százalékos termelési növekedését a kapacitások jobb kihasználásával, a kedvezőbb termékösszetétel­lel, a hatékonyabb ösztönzési rendszer bevezetésével érte el. Hozzájárult az áremelés is a termelési érték növeke­déséhez. A cipőgyár több mint 70 ezer párral növelte a termelését, egy kevésbé termelékeny, de gazdaságos technológiát is bevezetett. Egész évben folyamatos mű­szakban termelt a brikett­gyár, éves tervét túlteljesít­ve járult -hozzá a tüzelő­anyag-ellátáshoz. Fontos az export Az ipari termelés közel 24 százalékát külpiacon értéke­sítik, összege meghaladja a hatszázhúsz millió forintot, ez 3—4 százalékkal keve­sebb, mint 1984-ben volt. A kivitel 70 százaléka szoealis- ta, 30 pedig tőkés piacra ke­rül. Jelentősen bővült a BONY—KS szocialista és a cipőgyár tőkés exportja, másutt viszont csökkent a kivitel. A helyzet egyik oka a ke­reslet és a jövedelmezőség csökkenésében, az importból beszerezhető nyersanyagok árának növekedésében kere­sendő. Ez utóbbi a fő oka a szerződéses bérmunka nö­vekedésének. A vállalati érdek tisztelet­ben tartása mellett is hang­súlyozta a pártbizottság, hogy eleget kell tenni a nép- gazdasági tervben megfogal­mazottaknak, ami az export fokozását irányozza elő. A tapasztalatok szerint a vál­tozó külpiaci hatásokat a termelőüzemek egy része ob­jektív és szubjektív okokból nem képes ellensúlyozni. Az építőipar termelése fo­rint összegben nem változott, de az Építőipari Szövetke­zetben visszaesés volt. nőtt az igényesebb és kevésbé jö­vedelmező munkák aránya. Lemaradás van a faipari készáruk értékesítésében, romlott a hatékonyság, a technológiai fegyelem, és nőtt a reklamációk száma. Eredményesen gazdálkodik viszont a két építőio-ari kis szervezet. Pillanatkép a mezőgazdaságról ( A mezőgazdasági év min­dig korábban kezdődik, már az előző vetéskor. A terüle­ten az őszi kalászosokat idő­ben és jó minőségben elve­tették, az őszi mélyszántást hasonló eredménnyel fejez­ték be. A közgazdasági sza­bályozók is időben láttak napvilágot. A hosszú tél oko­zott gondokat, majd a má­jusi záporok, zivatarok okoztak károkat. Ennek elle­nére búzából az eredmény rekordnak számít. Kiemel­kedő eredményt ért el a te- veli Kossuth, a nagymányo- ki Gábor Áron és a bonyhá­di Pannónia szövetkezet. A kukorica vetésterülete nem Jelentősen bővült a BONY—KS szocialista exportja nőtt megfelelő mértékben. Az eredmények jók a Pan­nóniában, a teveli Kossuth­ban, és a kedvezőtlen adott­ságú kisvejkei gazdaságban. A Tolna Megyei Gabona- és Malomipari Vállalat bony­hádi üzeme a termékek át­vételét szervezetten, zökke­nőmentesen végezte. Jelentős ágazattá fejlődött az utóbbi években a szőlőter­melés, de a fagy- és a jég-’ kár miatt —- új telepítések­ről van szó — a szőlőtelepí­tés eredményeiről csak ké­sőbb lehet képet alkotni. Az állatállomány létszáma kis mértékben nőtt, ami azért jelentős, mert az ága­zat jövedelmezősége alacsony, emiatt országos a csökkenés. A tejtermelés a korábbiak­hoz hasonlatos. Javították a tejtermelésüket a nagymá- nyoki, a teveli és a bonyhádi téeszek, csökkenés tapasztal­ható Aparhanton és Mőcsény- ben. A hízómarha-értékesítés sem változott a korábbihoz képest, a háztáji kihelyezés csökkent. A sertésállományt Nagy- mányokon felszámolták, ez­zel csökkent a létszám, a te- veliben pedig a kocalétszám és a hízókibocsájtás is nőtt. Az áruellátás változó Az áruellátás összességé­ben megfelelően alakult. A tej-, hús- és kenyérellátást a népi ellenőrzés részletesen megvizsgálta, és több hiá­nyosságra is felhívták a fi­gyelmet. A folyamatos ellá­tást, a szállítást, a szervezést és a választékbővítést szor­galmazták. Továbbra sem ki­elégítő a hús és a húskészít­mények kínálata. Több eset­ben zavar volt a kenyér- és a pékáru ellátásban. Hiányok jelentkeztek műszaki cikkek­ből, de kedvező a változás az építőanyagok ellátásában. Év végére az enyhe tél és a jobb kínálat kiegyenlítette a szénpiacot. A városban és környékén a tömegközlekedés feltételei megfelelőek. Ezzel együtt a pártbizottság fontosnak tart­ja az utazás körülményeinek, a kiszolgálás kulturáltságá­nak növelését, a helyi tö­megközlekedés rendszerének kiterjesztését. A telefonhálózat fejlesztése változatlanul napirenden szerepel. Egy ezer állomás bekötésére alkalmas crossbár. központ telepítése hamaro­san várható, távhívásba a körzetet jövő év első negyed­évében kötik be. Párhuzamos feladat a városon belüli el­osztóhálózat bővítése, az új területek bevonása. Beruházások, lakásellátás Az ipari üzemekben össze­sen 41 millió forintot költöt­tek beruházásra. A gépek növelték ugyan a termelé­kenységet, de a beruházások nagyságrendje legfeljebb a géppark színvonalának szin- tentartására elegendők. Je­lentős építkezés fejeződött be a BONY—KS szövetkezetnél. A mezőgazdaságban az épületberuházások jelentősek. Épül Aparhanton a szőlőfel­dolgozó, résiben elkészült Bonyhádon az agrokémiai telep. Bonyhádon 111 lakást ad­tak át, ebből 51 a családi ház, 18 a tanácsi beruházású, 42-őt pedig az OTP építte­tett. A városkörnyéki közsé­gekben 69 családi ház épült fel. A kórház műtőblokkjá­nak építése a tervek szerint halad. A városban a nyomás alá helyezett gázvezeték hossza eléri már a 17 kilométert, ebből 8 tavaly készült el. Az idei program sikeres végre­hajtása esetén 2500 lakás be­kapcsolásának lesznek meg a műszaki feltételei. Indokolt hangsúlyozni — foglalt állást a városi pártbizottság —, hogy a lakossági munkákat végző szervezetek és munka- közösségek meggondoltan vállalják a határidőket, tisz­tességes árajánlatokat tegye­nek, és azokat tartsák is be. Az ivóvízprogramban el­készül a vízmű Mórágyon, Kakasdon, Bonyhádvaras- don. További négy telepü­lést érintő vízmű beruázása megkezdődött Cikón, Nagy- vejkén, Győrén és Izmény- ben. A városi pártbizottság a helyzet elemzésekor és a fel­adatok meghatározásában figyelembe vette még az új kollektív vállalatirányítási formák kezdeti tapasztala­tait, tárgyaltak a foglalkoz­tatottságról és a munkaerő mozgásának irányairól és a készletgazdálkodásról. Nyereség, kereset A körzet szocialista ipa­rának éves mérleg szerinti nyeresége meghaladja a 260 millió forintot, amely 35— 37 százalékkal több az elő­ző évinél. A nyereség eme’- kedését a termelés, az érté­kesítés növekedése, a költ­ségekkel való fokozott ta­karékosság eredményezte. Majdnem megnégyszerező­dött a zománcárugyár nyere­sége, csökkent az eredmény az Építőipari és a Vasipari Szövetkezetben. A mező- gazdaságban a termelési ér­ték 3—4 százalékos emelke­dése várhatóan a nyereség hasonló ütemű emelkedését biztosítja. Az ipari üzemekben a keresetszínvonal emelkedése jelentős szóródást mutat, 2.1 és 16,9 százalék között mozog, ezen belül az állami iparban lényegesen nagyobb volt a keresetnövekedés. A vállalatok többségében megfelelő volt az arány a teljesítmények és a bérki­áramlás között. Jelentősen nőtt a teljesítményhez, a tervhez, a minőséghez kötött mozgóbérek aránya. A mezőgazdasági szövet­kezetekben a munkadíj szín­vonalának a növekedése 6,4 százalékos. Idei feladatok Bonyhád város és környé­kének gazdálkodását is a népgazdasági és a megyei terveknek megfelelően kel­lett meghatározni. A főbb célok a következők. Az ipari üzemek terme­lésének dinamikáját célsze­rű fokozni a fizetőképes piaci kereslettel összhang­ban. Ennék biztosítása ér­dekében további erőfeszíté­seket kell tenni a piaci munka, a gyártmány- és gyártásfejlesztés és a ter­mékek minőségének javítá­sára. Növelni kell a gazdaságos kivitelt. Fokozni kell az importot, ésszerűen helyettesítő ala­csony anyag- és energiaigé­nyes termékek arányát. A várható további ilét- számcsökkenés miatt töre­kedni kell az élőmunka ha­tékonyabb felhasználására. Javítva a munkafegyelmet, növelve a dolgozók érde­keltségét a teljesítmények fokozásában. Az építőiparban meg keli állítani a termelés csökke­nését. Javítani kell a minő­séget, csökkenteni a kivite­lezési időt, mérsékelni az árnövekedés ütemét. A mezőgazdaságban to­vábbra is kiemelt feladat a gabona- és húsprogramiban megfogalmazott célok eléré­se. Az ágazati feladatokkal összhangban indokolt a ku­korica vetésterületének le­hetőség szerinti növelése, a hozamok gazdaságos foko­zása. Javuljon a takarmány- hasznosítás, meg kell állíta­ni az állatállomány né­hány területen tapasztalha­tó csökkenését. Kiemelt figyelmet kell fordítani a lakosság keres­kedelmi ellátásának javítá­sára, a kereslethez igazodó választék bővítésére. A pártszervezetek politi­kai munkájukban mindenek­előtt a gazdaságpolitika he­lyi érvényesítésére töreked­jenek, a kitűzött célok el­érését segítő cselekvésre mozgósítsanak. Ihárosi Ibolya Fotó: Gottvald

Next

/
Oldalképek
Tartalom