Tolna Megyei Népújság, 1986. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-28 / 50. szám
A NÉPÚJSÁG 1986. február 28. Felhívás Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal és a Szak- szervezetek Országos Tanácsa együttesen rendelkezett az 1986—1990. évekre kötendő új kollektív szerződések és munkaügyi szabályzatok irányelveiről. Ezen irányelv' II. fejezetének 6. pontjára hívjuk fel a gazdasági vezetők és a szakszervezeti tisztségviselők, a tagság figyelmét.. „Ahol a munka egyoldalú igénybevétellel, egészségre ártalmas hatásokkal és fokozott baleseti veszéllyel jár, ott a kollektív szerződés rendelkezhet a munkahelyi testnevelésről. Ezek időtartamát a munkaközi szünetre, vagy a teljesítménykövetelmények meghatározásával összefüggésben előírt — A MUNKAIDŐ ALAPBA BESZÁMÍTÓ — technológiai szünetre vonatkozó szabályozásnál kell figyelembe venni.” A hatékony foglalkoztatás és az egésæég megóvása érdekében felkérjük a munkahelyi vezetőket, és szakszervezeti tisztségviselőket, hogy érvényesítsék az új kollektív szerződésekben az irányelvekben foglaltakat. Vagyis a munkaközi szünetben végzendő 5—10 perces izom- és vérkeringést felfrissítő testmozgás feltételeit teremtsék és szervezzék meg. Megjelent... A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény és végrehajtási rendelkezéseinek egységes szerkezetbe foglalt hatályos szövege. A társadalombiztosítási ügyintézők munkáját nagymértékben megkönnyíti, ha mindazok a szabályok, amelyek a szakterülettel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg, egységes szerkezetben, könyv formájában rendelkezésre állnak. A gyakorlati munkát, a jogszabályalkalmazást és a gyors eligazodást részletes tárgymutató segíti. Szakszervezeti bizalmiak zsebkönyve. A kézikönyv alapvető mozgalmi ismereteket tartalmaz, segíti a főbizalmiak, bizalmiak és helyetteseik gyakorlati munkáját. A kiadványban szakszerű válasz található nagyon sok kérdésre. Pl. a bizalmiak beszámolója, különböző szak- szervezeti jogosultságok, a munkajog, munkavédelem és szociálpolitika, a társadalom- biztosítás és üdülés, stb. Az alapszervezeti vezető testületek és tisztségviselők kézikönyve. A kötet összefoglalja a testületek jog- és hatáskörét, bemutatja feladatukat, szemlélteti hatásos működésüket, felvázolja a nélkülözhetetlen kapcsolatrendszereket mindennapi tevékenységünkben. A munkaköri munkavédelmi ismeretek sorozatban megjelent A kőművesmunkák munkavédelmi követelményei című könyv. A tisztségviselők felelőssége Munkavédelmi kiállítás A legkorszerűbb munkavédelmi eszközökkel és ruhákkal ismerkedhettek a szakemberek azon a kiállításon, amelyet az SZMT-székházban rendeztek Szekszárdon. A kiállítással egy időben munkavédelmi módszerekről kaptak tájékoztatást azok, akik az üzemekben felelősek a munkavédelmi rendszab áiyok betartásáért. Küldötteink voltak A Tolna Megyei Tanács Kórház-Rendelőintézet a megye egyik legnagyobb intézménye. A járóbeteg-ellátás- ban és a kórház fekvőbeteg osztályain évente közel 700 ezer lakost látunk el. A lakosság ilyen nagy tömegének megfelelő színvonalon való ellátása az itt dolgozóktól rendkívüli helytállást, áldozatkészséget követel. Az intézet dolgozóinlak száma 1884, ezek összetétele rendkívül változatos, mind szakképzettségét, mind beosztását, mind pedig érdekéit illetően (segédmunkástól az egyetemi végzettekig, illetve az egy- műszakos beosztástól a három műszakot, vagy ügyeletet teljesítőkig), sajátos vonás az is, hogy 75 százalékuk nő. A gazdasági feltételek rosz- szabbodása az amúgy is nehéz, folymatos ütemben a feladatok ellátását .még tovább nehezítette. A fokozódó ellátási gondok, az átlagtól mind jobban lemaradó bérezési feltételek mellett kell a feladatokat legalább azonos, de a lehetőségekhez mérten jobb, fejlettebb módon ellátni. A kórház szakszervezeti alapszervezetének és a szak- szervezeti bizottságnak fő célkitűzése kettős: egyrészt a szűkös anyagi és személyi ellátottság mellett törekedni a lakosság egészségügyi ellátásának javítására, másrészt mozgósítani a dolgozókat az amúgy is megterhelő szolgálat mind hiánytalanabb ellátására úgy, hogy ugyanakkor bérezési feltételeiken alapvetően javítani és az üres állásainkat betölteni nem tudjuk. A betegellátás színvonalának tartása és lehetőség szerinti továbfejlesztése, valamint dolgozóink jogos igényeinek, érdekeinek szem előtt tartása csak úgy biztosítható, hogy az intézet állami vezetése és szakszervezeti bizottsága nap mint nap szorosan együttműködve dolgozik. Sokszor hosszan tartó viták, esetenként kompromisszumok árán alakíthatjuk együttes állásfoglalásainkat. A jó döntésekhez nélkülözhetetlen, hogy naprakészen legyünk informáltak a tagság véleményéről, hangulatáról, ugyanolyan fontos, hogy a tagság is ismerje a lehetőségeket és a hozott határozatokat. A legmagasabb irányító és képviseleti szervünk a 75 tagú bizalmitestület javaslatait, véleményét az intézet főigazgatója igényli, ugyanakkor munkánkban nehézséget okoz, hogy a testület nagy létszámú, és hogy tagjai sok szakmai, illetve gazdasági jellegű témában nem kellően jártasak — ami a vélemény- nyilvánítást és a vitakészséget csökkenti. A tartalmasabb munka érdekében a döntés előtti javaslatokat, alternatívákat a bizalmiak írásban megkapják abból a célból, hogy azokat a munkahely minden tagja megismerje és a kollektív vélemény kialakítása alapján foglaljon állást a határozatok meghozatalánál. A bizalmiak testületé munkáját öt munkabizottság és négy rétegbizottság segíti. Ezen bizottságok elsősorban a csoportértekezleteken felvetett javaslatokkal, kérésekkel, problémákkal foglalkoznak. Munkaprogramjukban többek között szerepel szakmai programok véleményezése, a hiányszakmák okainak vizsgálata, a többletmunka igazságosabb díjazásának felülvizsgálata, a dől-' gozók szociális ellátottságának vizsgálata, ezek javítására javaslatok készítése (dolgozók étkeztetése, üdültetés, munka- és védőruha- ellátottság, szociális helyiségek), az üzemi balesetek alakulásának vizsgálata, a táppénzkifizetések törvényességének vizsgálata, a nyugdíjelőkészítő munka javítása, a szabadidőprogramok szervezése, az egészségügyi szakiskola tanulói alapszervezete munkájának segítése, közös programok tervezése, minden réteg élet- és munkakörülményeinek alapos megismerése az igazságosabb bérezés és a munkakörülmények hatékonyabb javítása érdekében, vezetői tevékenység véleményezésének javítása. Tisztségviselőink sokrétű, felelősségteljes munkájának segítéséül havonta tartunk a társadalmi tevékenységhez szükséges témákban továbbképző előadást. Szakszervezetünk sokrétű feladatának eredményes megvalósítását csak minden egyes szakszervezeti tag aktív, támogató közreműködésével látjuk elérhetőnek. Dékány Júlia szb-titkár A magyar szakszervezetek XXV. kongresszusán a következők képviselték megyénk szervezett dolgozóit: Antal Géza (Bonyhádi Cipőgyár), Rieger Jánosné (Bonyhádi Cipőgyár), dr. Kiss Mária (egészségügyi mb-titkár), Sinkovits István (TQTÊV), Morhauser Adám (építők mb-titkár), Szendéi Imre (HVDSZ mb-titkár), Molnár Lajos (K'PVDSZ mb-titkár), Dér Mária (Tóira, Zöldért), Ganczerné dr. Rausch Mária (Szekszárd, városi tanács), Rúzsa Jánosné (Gemenc Volán), Kovács József (ME- DOSZ mb-titkár), Stefán János (Hőgyészi Állami Gazdaság), Pethő Jánosné (szekszárdi pedagógus körzeti titkár), Lang Katalin (Tolna, PATEX). Szervezeti változások a HVDSZ középszervénél Ismeretes hogy az ágazati szakszervezetek középszerveinek többsége megyei bizottsági formában működött. Ez választott testület volt, melynek tagjait a dolgozók sorából választották 5 évre. Az idő múlásával azonban a testületek működtetése nehézkessé vált, lassan már nem illeszkedtek bele az időközben megváltozott jog- és hatásköri követelményekbe. A célszerűségi és ügyvitelegyszerűsítési törekvések arra mutattak, hogy a középszervek szervezeti felépítésén változtatni kell. (Indokolta ezt az is, hogy a döntési jogkörök az alapszervekhez kerültek, így ol. határozathozatali joga a középszerveknek jóformán nem maradt.) A mozgalomnak meg kell újulnia, és ez szervezeti változásokat is igényel. Ezért a HVDSZ központi vezetőségének elnöksége öt megyei bizottságot — így a Tolna megyeit is — 1984-ben arra kérte fel, hogy kísérleti jelleggel új szervezeti formát hozzanak létre, és azt — 1985-ben még a megyei bizottság mellett — működtessék, tapasztalatok szerzése céljából. Az így nyert tapasztalatokat összegezték, s mivel ezek biztatóak voltak, az 1985. évi középszintű választások alkalmával a megyei bizottságokat az egész ország területén megszüntették, és helyettük úgynevezett megyei titkárságot választottak meg a megyei választói értekezleteken. Tehát: egy 5 főből álló titkárság alakult, tagjai a HVDSZ-hez tartozó ágazatok képviselői (ipari, közüzemi, illetve kommunális ágazatok). A titkárság a HVDSZ központi vezetőségének önálló, általános hatáskörű, területi szervezeti egysége, mely a megyei szakszervezeti munka ellátására, koordinálására jött létre. Mindenkori létszámát, munkájának tartalmát a központi vezetőség, valamint a helyi feladatok határozzák meg. A titkárság a munkája során a központi vezetőség nevében jár el. A titkárság vezetője függetlenített, a tagok társadalmi tisztségviselők. A titkárság mellé egy kb. 30 főből álló aktívahálózatot szerveztünk, melynek tagjai különböző területek szakértői : közgazdasági, számviteli, munkaügyi, szociálpolitikai, művelődéspolitikai ismeretekkel rendelkeznek. Mik az eddigi tapasztalatok? A középszervi munka rugalmasabbá vált, jobban tudunk igazodni a sokszor azonnali intézkedést kívánó feladatokhoz. Sokszor gátolta munkánkat a megyei bizottsági formával együttjáró formalitás. (Ülések szervezése, olyan napirendek tárgyalása, melyek a munkatervben szerepeltek, de már nem voltak aktuálisak, a korábban meglévő 8 bizottság „önmozgatása” stb.). Ez megszűnt, lényegesen kevesebb a formalitás. Előny az is, hogy kevesebb tisztségviselőt, aktívát „veszünk ki” a termelő munkából, mivel lényegesen csökkent az értekezletek száma. Csökkent az adminisztráció, mert megszűnt a testületek, bizottságok működtetésével együtt járó adminisztrációs kötelezettség. Mindezek eredményeképpen — mivel nem vagyunk annyira íróasztalhoz kötve — több időt tudunk tölteni az alapszerveknél és közvetlenebbül tudunk segíteni, ha kell; gyorsabban tudunk információkat közölni és szerezni. Javult, rendszeresebbé vált a kapcsolatunk a megye politikai és állami szerveivel is, főként a területi szervekkel. (Városi, nagyközségi pártszervek, tanácsok.) Természetesen az új formával együtt jár az, hogy megnőtt a titkárság tagjainak személyes felelőssége, hiszen most már nem lehet egy választott testületre hivatkozni. Még számos fontos következtetést tudnánk levonni az eddigi tapasztalatokból. A lényeg azonban az, hogy az új forma nagyobb lehetőséget nyújt ahhoz, hogy mozgalmi munkánk megújuljon, kiteljesedjen. SZENDÉI IMRE HVDSZ megyei titkár Szövetkezeti szakemberek a zárónapon Mnnkavédelmi, közlekedésbiztonsági, egészségügyi napok Tegnap folytatódott, illetve befejeződött a megyei munkavédelmi, közlekedésbiztonsági, egészségügyi napok rendezvénysorozata a Szakszervezetek Tolna Megyei Tanácsa székházában. À tanácskozás második, záró napját Dobos István, a Teszöv titkárhelyettese nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy a technikai fejlődés, a gépjárművek számának emelkedése, háztartások korszerűsödése a veszélyforrások lehetőségét is megemelte, így fokozott feladat a balesetek megelőzése, az előírt szabályok betartása, betartatása. Ez az a terület, ahol a rosszul értelmezett takarékosság tragédiához vezethet, — hangzott a megnyitóban. Ezt követően Benedek Ferenc KBT-titkár a közlekedésbiztonság időszerű kérdéseiről adott tájékoztatót, majd az Országos Munkavédelmi Felügyelőség ellenőrzésének tapasztalatairól, a megye 1985. évi munkavédelmi helyzetéről Török Tibor, az OMVF Tolna Megyei Felügyelőségének hivatalvezetője számolt be. Az előadásokban kiemelt helyet kaptak a termelő- és ipari szövetkezetek eredményei, tennivalói e területeken, hiszen a széksorokat szövetkezetek munkavédelemmel foglalkozó vezetői foglalták el. A tegnapi programból sem hiányzott a munkaruházati bemutató és a videófilmek vetítése. Épüljön több sportlétesítmény A SZOT testnevelési és sportosztálya 1986-ra ismét meghirdeti a társadalmi sportlétesítmény-építési mozgalmat a szakszervezetek működési területéhez tartozó üzemek, vállalatok, hivatalok, intézmények, valamint a szakmunkásképző intézetek részére. A mozgalom célja: a dolgozóik és szlakmunkástanulók sportolásának, testedzésének segítése, a létesítményi feltételek javítása, az önálló és összefogáson alapuló újabb sport- és turistaobjektumok, kulcsosházak, szabadidő-központok, horgásztanyák, a honvédelmi sportok fejlesztését szolgáló létesítmények, jórészt társadalmi munkával történő építése útján. Ennek megfelelően Ikét kategóriában hirdetjük meg a társadalmi pályaépítést: I. kategória: önálló építés üzemek, vállalatok, hivatalok részéről. II. kategória: közös építés kis üzemek, szakmunkálskép- ző intézetek, munkahelyek, szakmaközi szervezetek ösz- szefogásával. A társadalmi sportlétesítmény-építési akció 1986. október 31-én fejeződik be. Az akcóiban résztvevők oklevelet kapnak. A legeredményesebb közösségek részére 6 db 50 000 Ft-os, 11 db 40 000 Ft-os, 20 db 20 000 Ft-os összegű díj odaítélésére kerül sor. A díjakat sportszer és sportfelszerelés vásárlására használhatják fel a nyertesek. A helyi pályaépítési eredményekről, az elvégzett munkákról, az üzemi, hivatali, intézményi szakszenvezeti bizottságoknak igazoló jelentést kell készíteniük. Az igazoló jelentések tartalmazzák: — a létrehozott sport- és turi&taöbjektumok pontos megnevezését, méreteit, ellátottságát, — a sporttelep építése esetén a sporttelepen épített játéktereket, sporthelyeket, (futópályák, dobó-, ugróhe- lyek stb.) épületeket, méreteik és felszerelésük feltüntetésével, — a társadalmi munkaidő- ráfordítás, — társadalmi munka értékét. Az egységes értékelés érdekében 1 óra társadalmi munka 20 forinttal számolandó el. A kommunista műszakokból, egyéb társadalmi munkavégzésből (pl. hulladékgyűjtés és -értékesítés) eredő készpénzfelajánlások és ráfordítások összegét külön fel kell tüntetni, — a társadalmi munkában résztvevők számát, — a munkaihely, szakmunkásképző intézet levelezési címét. A szakszervezeti bizottságok igazoló jelentéseinek beküldési határideje: 1986. október 31. a Szakszervezetek Tolna Megyei Tanácsa (Szekszárd, Beloiannisz u. 9—11.) címére. Az 1986. évi- társadalmi sportlétesítmény-építési mozgalom országos értékelését és a díjak odaítélését bizottság végzi. Csak a határidőre beküldött és az 1986. október 31- ig elkészült, befejezett építkezések kerülnek értékelésre. A díjak átadása központilag történik. Ennek időpontjáról a díjazott munkahelyek szakszervezeti bizottságai levélben kapnak értesítést. Felkérjük a szakszervezeti bizottságokat, szakmaközi bizottságokat, a szocialista brigádokat a sportszerető dolgozókat, a szakmunkástanuló fiatalokat, hogy vegyenek részt a mozgalomban.
