Tolna Megyei Népújság, 1986. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-28 / 50. szám
/ AZ MSZMP TOL GANAK LAPJA XXXVI. évfolyam, SO. szám. ARA: 1,80 Cl 1986. február 28., péntek. Mai számunkból TANÁCSÜLÉS DOMBÓVÁRON ES TAMÁSIBAN (3. od.) „ha Érdekes, NE KALLÓDJON EL ..." (3. old.) SZAKSZERVEZETI ELET OLVASOSZOLGALAT (4. old.) Folytatódott a uita az SZKP XXlflI. kongresszusán Ülést tartott a Minisztertanács Az SZKP XXVII. kongresszusának harmadik napján, csütörtökön, a Kreml Kongresszusi Palotájában folytatódott a Központi Bizottság politikai beszámolójának és a Központi Revíziós Bizottság jelentésének megvitatása. Az 5000 küldött tanácskozásának csütörtök délelőtti ülésén az első felszólaló Jegor Ligacsov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára volt. Jegor Ligacsov A stratégiai döntések kongresszusának nevezte a szovjet kommunisták tanácskozását beszédében Jegor Ligacsov. Hangsúlyozta, hogy az SZKP kidolgozta az ország fejlődésének meggyorsítását szolgáló stratégiai irányvonalát. Ennek megvalósítása során nem egészen egy év alatt olyan eredményeket sikerült elérni, amelyek joggal sorolhatók a kongres'z- szust megelőző egész beszámolási időszak legnagyobb vívmányai közé. Az SZKP KB Politikai Bizottsága belpolitikai téren bátran, a szabványostól eltérően cselekedett, megnyitva ezzel az utat a gazdaság, a tudomány, a gazdasági mechanizmus tökéletesítése, a társadalmi erkölcs megszilárdítása előtt. Üjító módon közelítette meg a politikai bizottság a nemzetközi élet kérdéseit is. Akár a kül-, akár a belpolitikáról, napi problémákról, vagy stratégiai kérdésekről legyen is szó, a politikai bizottság és a központi bizottság titkársága testületi szellemben, magas követelmények mércéje szerint, őszinte véleménycserében meghozott döntések alapján cselekszik — mutatott rá Ligacsov. A továbbiakban a szónok káderpolitikai kérdéseket érintett. Ligacsov bírálta a káderek kiválasztásában és elhelyezésében a múltban elkövetett hibákat, s rámutatott arra, hogy a káderállomány stabilitásának biztosítását szolgáló törekvés sokszor ennek az állománynak a megmerevedését eredményezte. Ez pedig megengedhetetlen egy soknemzetiségű országban, ahol folyamatossá kell tenni a helyi káderek kiválasztását, gondoskodni kell internacionalista szellemű nevelésükről. Ezzel szemben egyes helyeken felülkerekedett a rossz értelemben vett lokálpatriotizmus, ami hátráltatta, hogy valamennyi nemzetiség képviselői vezető beosztásokba jussanak, akadályozta az egyes területek közötti ká- deráramlást, a nagy tapasz- talatú kádereknek a köztársaságok és a központ közötti cseréjét. Ez sok helyütt a helyi vezetés elszigetelődéséhez, munkájának megrekedéséhez vezetett. Sok példa volt arra is, hogy nem kaptak támogatást a próbálkozó szellemű, aktív gondolkodású emberek — állapította meg az SZKP KB titkára. — Minden lehetséges módon bátorítanunk kell az alkotó szellemű, önálló cselekvésre kész, saját véleménnyel rendelkező, a felelősséget bátran vállaló embereket. Ligacsov a káderkiválasztás legfontosabb szempontjának a jelölt politikai tulajdonságait nevezte. Hangsúlyozta, hogy a vezető tisztséget betöltő kommunista mindig politikai személyiség, akinek az a kötelessége, hogy kifejezésre juttassa a párt és a dolgozó tömegek akaratát. Pontosan tudni kell a felelős tisztségekre jelöltekről azt is, hogy képesek-e meglátni döntéseik, lépéseik politikai következményeit. A szónok külön is felhívta a figyelmet arra, milyen hatalmas szerepe van az alkotó bírálatnak és önbírálatnak a vezetők nevelésében. Emlékeztetett a politikai beszámolónak arra a megállapítására, hogy egyetlen párt- szervezet, egyetlen pártmunkás sem maradhat kívül az ellenőrzésen. A szabad, nyílt, elvtársi bírálatnak a társadalom természetes állapota részévé, a mindennapi élet szerves elemévé kell válnia. „A múltban e téren voltak nálunk fagyok és felmelegedések, holott nekünk tartós, jó időjárásra, az őszinteség, becsületesség, pártos elvszerűség és az igazság légkörére van szükségünk. Csak .ilyen légkörben tudunk igazán előrehaladni” — szögezte le Jegor Ligacsov. Másodiknak Jurij Szolov- jov, a lenimgrádi területi pártbizottság első titkára emelkedett szólásra. Szemléletesen beszélt arról, hogy miképpen érvényesül a tudomány és a termelés összefonódása a Szovjetunió egyik legnagyobb gazdasági, tudományos és kulturális centrumának vonzáskörzetében, miképpen biztosítják a kiemelt fontosságú iparágak elsődleges fejlesztését. Elmondta, hogy Leningrád iparában a termelékenység emelkedését teljes egészében a tudományos eredmények meghonosítása révén tudták elérni. Érdekes színfoltja volt az ülésnek egy kazahsztáni szovhoz traktorosnőjének felszólalása, Natalja Gellert, a német ajkú kisebbség képviselőjeként visszautasította azokat a nyugati vádakat, amelyek szerint a Szovjetunióiban hátrányos megkülönböztetés sújtja ezt a nemzetiséget. „Területünk kommunistái bizalmukkal tiszteltek meg, így lettem kongresszusi küldött” — jelentette ki Natalja Gellert. A lett köztársaság a bonyolult körülmények ellenére is határidő előtt teljesí(Folytatás a 2. oldalon.) A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: Á Minisztertanács csütörtöki ülésén rendeletet hozott az építéstervezési jogosultságról. Az új jogszabály az eddigieknél jobban érvényesíti a szakmai felkészültség és hozzáértés követelményét, elősegíti az építéstervezési“ tevékenység színvonalának emelését, a vállalkozói szemlélet kibontakozását és versenyhelyzetet teremt az építéstervezés területén. Az építtetők érdekeit szolgálja, hogy bővülnek a kisvállalkozások és a magánszemélyek tervezési lehetőségei is. A kormány megerősítette a Tudománypolitikai BizottAz amerikai kongresszus képviselőháza szerdán 268 szavazattal 148 ellenében határozatot fogadott el, felszólítva a kormányzatot : újítsa fel tárgyalásait a Szovjetunióval az atorrvkí- sérleték teljes betiltásáról. Ezt 1984 júniusában a szenátus is megszavazta. Képviselőházi elfogadását mostanáig a Fehér Ház hátráltatta. (A tárgyalásokat 1979- ben az amerikai fél, Jimmy Carter kormánya szakította meg, az afganisztáni események ürügyén.) A határozat arra is felszólítja a kormányt, terjesszen a szenátus elé ratifikálásra két korábban megkötött szovjet—amerikai szerződést: az 1974-est, amely a 150 ki- lotonnánál nagyobb erejű katonai célú, kísérleti, föld alatti atomrobbantásakat tiltaná be, és az 1976-ost, amely a békés célú robbantás Óiknál is 150 kilotonnás felső határt szabna. (Jóllehet az Egyesült Államok Ságnak a tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés infrastruktúrája fejlesztéséről hozott határozatát, amely a kutatói tevékenység segítését és a tudományos eredmények gyakorlati hasznosítását szolgálja. A VII. ötéves tervidőszakban a tudományos kutatás infrastruktúrája fejlesztésének súlypontjait az információs szolgáltatások kiépítése, a műszerellátottság javítása, a kísérleti műhelyek és üzemek létrehozása, a szabványosítás, az ipar- jogvédelem hátterének erősítése, az automatizált műszaki tervezés eszközellátottságának javítása képezi. egyiket sem ratifikálta, a két fél kötelezettséget vállalt e szerződések tiszteletben tartására.) A képviselőház határozata röviddel Ronald Reagan televíziós beszéde előtt született. Ebben az elnök kiállt amellett, hogy az Egyesült Államoknak az erő pozíciójából kell tárgyalnia a Szovjetunióval. A beszéd szellemével ellenkező képviselő- házi határozat a kormány súlyos vereségét jelenti — emeli ki az eseményről szóló jelentésében a TASZSZ washingtoni tudósítója. Az elnök sokszor hallott érveit vonultatta fel: szerinte csak a katonai erő megnövelésével lehet az Egyesült Államoknak biztosítani a békét, elérni azt, hogy a leszerelési tárgyalások eredményesek legyenek. A Reagan által reklámozott katonai költségvetés támogatását a Demokrata Párt haladéktalanul elutasította. Az amerikai képviselőház az atomcsend mellett Tájékoztató és eszmecsere a megyei pártbizottságon Vádbeszéd az Agca*perben Szabó István munkalátogatása Szekszárdon Elejtették a vádat Antonovék ellen Kellő bizonyíték hiányában felmentést kért csütörtökön Antonio Marini államügyész a bolgár vádlottak, Szergej Antonov, Zselju Va- szilev és Todor Ajvazov számára a pápa elleni merénylet megszervezésével vádlottak perében, s ezzel összeomlott az úgynevezett „bolgár nyom” feltételezése. A per két török vádlottjára, Oral Celikre és Musza Szerdar Celebire életfogytiglani, egy harmadik törökre, Omer Bagcira huszonnégy évi szabadságvesztés kiszabását kérte az ügyész. Marini államügyész ezzel befejezte tizenegy napon át tartott vádbeszédét. Azt bizonyítottnak látta, hogy a vádlottak padján ülő török személyeknek közvetlenül részük volt az egyházfő ellen 1981. május 13-án elkövetett merénylet megszervezésében. A „bolgár nyomról” szóló elmélet kizárólag Ali Agca börtönben, majd a törvényszéken tett, rendkívül zűrzavaros, sűrű ellentmondásokkal teli vallomásain alapul, s ezeket nem sikerült egyetlen döntő bizonyítékkal sem alátámasztani. Marin) ezért hangsúlyozta, hogy Agca „furcsa”, sokszor bohózatba illő magatartásával „figyelmeztetni” akart „valakiket”. Az ügyész azt próbálta továbbá bebizonyítani, hogy az Ilario Martella vizsgáló- bíró által összeállított vizsgálati anyag alapján „jogos” volt vád alá helyezni a bolgár személyeket. Bűnösségükre azonban, mint e hosz- szú vádbeszédből kiderül, nincs bizonyíték. Tegnap a reggeli órákban munkálátogatásra Szekszárd- ra érkezett Szabó István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke. A vendéget a megyei pártbizottság épületében fogadta Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság első titkára és Császár József, a megyei tanács elnöke. Ezt követően Péter Szigfrid részletesen tájékoztatta Szabó elvtársat megyénk 1985-ös gazdasági eredményeiről, megyénk lakosságának hangulatáról, az 1986-os év eddig eltelt időszakának eredményeiről és problémáiról. A tájékoztatón és az azt követő eszmecserén részt vettek a párt megyei végrehajtó bizottságának tagjai és az állandó meghívottak is. Szabó István és kísérete az eszmecserét követően a Szekszárdi Húsipari Vállalat húsüzemébe látogatott, ahol megyénk magas rangú vendégét Hartman Lajos, a vállalat igazgatója és Merk János, a pártvezetőség titkára köszöntötte. Hartman- Lajos részletes tájékoztatást adott a szekszárdi húsüzem múltjáról, jelenéről, az exportfeladatok teljesítéséről, a megye és a főváros hússal, illetve húskészítményekkel való ellátásáról. A szekszárdi húsüzem 1983-ban még csak 300 tonna húskészítményt szállított Budapestre, idén pedig már 2800 tonnát. A tájékoztatóban elhangzott, hogy a húsipar megyénkben sokat tett a fehér hússertés aránynövelése érdekében : tenyészkanokat, kocákat helyeztek ki és ezzel elérték, hogy Tolnában lényegesen nőtt a fehér hússerté(Folytatás a 3. oldalon.) A harmadik sorban (balról jobbra) a magyar delegáció tagjai: Gáspár Sándor, Szűrös Mátyás, Rajnai Sándor, Kótai Géza hallgatják a csütörtöki felszólalókat.
