Tolna Megyei Népújság, 1986. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-28 / 50. szám

/ AZ MSZMP TOL GANAK LAPJA XXXVI. évfolyam, SO. szám. ARA: 1,80 Cl 1986. február 28., péntek. Mai számunkból TANÁCSÜLÉS DOMBÓVÁRON ES TAMÁSIBAN (3. od.) „ha Érdekes, NE KALLÓDJON EL ..." (3. old.) SZAKSZERVEZETI ELET OLVASOSZOLGALAT (4. old.) Folytatódott a uita az SZKP XXlflI. kongresszusán Ülést tartott a Minisztertanács Az SZKP XXVII. kongresszusának harmadik napján, csütörtökön, a Kreml Kongresszusi Palotájában folytató­dott a Központi Bizottság politikai beszámolójának és a Központi Revíziós Bizottság jelentésének megvitatása. Az 5000 küldött tanácskozásának csütörtök délelőtti ülésén az első felszólaló Jegor Ligacsov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára volt. Jegor Ligacsov A stratégiai döntések kongresszusának nevezte a szovjet kommunisták tanács­kozását beszédében Jegor Ligacsov. Hangsúlyozta, hogy az SZKP kidolgozta az ország fejlődésének meggyorsítását szolgáló stratégiai irányvo­nalát. Ennek megvalósítása során nem egészen egy év alatt olyan eredményeket si­került elérni, amelyek jog­gal sorolhatók a kongres'z- szust megelőző egész beszá­molási időszak legnagyobb vívmányai közé. Az SZKP KB Politikai Bi­zottsága belpolitikai téren bátran, a szabványostól elté­rően cselekedett, megnyitva ezzel az utat a gazdaság, a tudomány, a gazdasági me­chanizmus tökéletesítése, a társadalmi erkölcs megszi­lárdítása előtt. Üjító módon közelítette meg a politikai bizottság a nemzetközi élet kérdéseit is. Akár a kül-, akár a bel­politikáról, napi problémák­ról, vagy stratégiai kérdések­ről legyen is szó, a politikai bizottság és a központi bi­zottság titkársága testületi szellemben, magas követel­mények mércéje szerint, őszinte véleménycserében meghozott döntések alapján cselekszik — mutatott rá Li­gacsov. A továbbiakban a szónok káderpolitikai kérdéseket érintett. Ligacsov bírálta a káderek kiválasztásában és elhelyezésében a múltban el­követett hibákat, s rámuta­tott arra, hogy a káderállo­mány stabilitásának biztosí­tását szolgáló törekvés sok­szor ennek az állománynak a megmerevedését eredmé­nyezte. Ez pedig megenged­hetetlen egy soknemzetiségű országban, ahol folyamatos­sá kell tenni a helyi káde­rek kiválasztását, gondos­kodni kell internacionalista szellemű nevelésükről. Ezzel szemben egyes helyeken fe­lülkerekedett a rossz érte­lemben vett lokálpatriotiz­mus, ami hátráltatta, hogy valamennyi nemzetiség kép­viselői vezető beosztásokba jussanak, akadályozta az egyes területek közötti ká- deráramlást, a nagy tapasz- talatú kádereknek a köztár­saságok és a központ közötti cseréjét. Ez sok helyütt a he­lyi vezetés elszigetelődésé­hez, munkájának megreke­déséhez vezetett. Sok példa volt arra is, hogy nem kaptak támogatást a próbálkozó szellemű, aktív gondolkodású emberek — ál­lapította meg az SZKP KB titkára. — Minden lehetséges módon bátorítanunk kell az alkotó szellemű, önálló cse­lekvésre kész, saját véle­ménnyel rendelkező, a fele­lősséget bátran vállaló em­bereket. Ligacsov a káderkiválasz­tás legfontosabb szempontjá­nak a jelölt politikai tulaj­donságait nevezte. Hangsú­lyozta, hogy a vezető tisztsé­get betöltő kommunista min­dig politikai személyiség, akinek az a kötelessége, hogy kifejezésre juttassa a párt és a dolgozó tömegek akaratát. Pontosan tudni kell a felelős tisztségekre jelöl­tekről azt is, hogy képesek-e meglátni döntéseik, lépéseik politikai következményeit. A szónok külön is felhívta a figyelmet arra, milyen ha­talmas szerepe van az alko­tó bírálatnak és önbírálat­nak a vezetők nevelésében. Emlékeztetett a politikai be­számolónak arra a megálla­pítására, hogy egyetlen párt- szervezet, egyetlen pártmun­kás sem maradhat kívül az ellenőrzésen. A szabad, nyílt, elvtársi bírálatnak a társa­dalom természetes állapota részévé, a mindennapi élet szerves elemévé kell válnia. „A múltban e téren voltak nálunk fagyok és felmelege­dések, holott nekünk tartós, jó időjárásra, az őszinteség, becsületesség, pártos elvsze­rűség és az igazság légköré­re van szükségünk. Csak .ilyen légkörben tudunk iga­zán előrehaladni” — szögez­te le Jegor Ligacsov. Másodiknak Jurij Szolov- jov, a lenimgrádi területi pártbizottság első titkára emelkedett szólásra. Szem­léletesen beszélt arról, hogy miképpen érvényesül a tu­domány és a termelés össze­fonódása a Szovjetunió egyik legnagyobb gazdasági, tudo­mányos és kulturális cent­rumának vonzáskörzetében, miképpen biztosítják a ki­emelt fontosságú iparágak elsődleges fejlesztését. El­mondta, hogy Leningrád iparában a termelékenység emelkedését teljes egészében a tudományos eredmények meghonosítása révén tudták elérni. Érdekes színfoltja volt az ülésnek egy kazahsztáni szovhoz traktorosnőjének fel­szólalása, Natalja Gellert, a német ajkú kisebbség képvi­selőjeként visszautasította azokat a nyugati vádakat, amelyek szerint a Szovjet­unióiban hátrányos megkü­lönböztetés sújtja ezt a nemzetiséget. „Területünk kommunistái bizalmukkal tiszteltek meg, így lettem kongresszusi küldött” — je­lentette ki Natalja Gellert. A lett köztársaság a bo­nyolult körülmények ellené­re is határidő előtt teljesí­(Folytatás a 2. oldalon.) A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: Á Minisztertanács csütör­töki ülésén rendeletet hozott az építéstervezési jogosult­ságról. Az új jogszabály az eddigieknél jobban érvénye­síti a szakmai felkészültség és hozzáértés követelményét, elősegíti az építéstervezési“ tevékenység színvonalának emelését, a vállalkozói szem­lélet kibontakozását és ver­senyhelyzetet teremt az épí­téstervezés területén. Az épít­tetők érdekeit szolgálja, hogy bővülnek a kisvállalko­zások és a magánszemélyek tervezési lehetőségei is. A kormány megerősítette a Tudománypolitikai Bizott­Az amerikai kongresszus képviselőháza szerdán 268 szavazattal 148 ellenében határozatot fogadott el, fel­szólítva a kormányzatot : újítsa fel tárgyalásait a Szovjetunióval az atorrvkí- sérleték teljes betiltásáról. Ezt 1984 júniusában a sze­nátus is megszavazta. Kép­viselőházi elfogadását mos­tanáig a Fehér Ház hátrál­tatta. (A tárgyalásokat 1979- ben az amerikai fél, Jimmy Carter kormánya szakította meg, az afganisztáni esemé­nyek ürügyén.) A határozat arra is felszó­lítja a kormányt, terjesszen a szenátus elé ratifikálásra két korábban megkötött szovjet—amerikai szerződést: az 1974-est, amely a 150 ki- lotonnánál nagyobb erejű katonai célú, kísérleti, föld alatti atomrobbantásakat tiltaná be, és az 1976-ost, amely a békés célú robban­tás Óiknál is 150 kilotonnás felső határt szabna. (Jólle­het az Egyesült Államok Ságnak a tudományos kuta­tás és a műszaki fejlesztés infrastruktúrája fejlesztésé­ről hozott határozatát, amely a kutatói tevékenység segí­tését és a tudományos ered­mények gyakorlati hasznosí­tását szolgálja. A VII. ötéves tervidőszakban a tudományos kutatás infrastruktúrája fej­lesztésének súlypontjait az információs szolgáltatások kiépítése, a műszerellátott­ság javítása, a kísérleti mű­helyek és üzemek létrehozá­sa, a szabványosítás, az ipar- jogvédelem hátterének erő­sítése, az automatizált mű­szaki tervezés eszközellátott­ságának javítása képezi. egyiket sem ratifikálta, a két fél kötelezettséget vállalt e szerződések tiszteletben tar­tására.) A képviselőház határozata röviddel Ronald Reagan te­levíziós beszéde előtt szüle­tett. Ebben az elnök kiállt amellett, hogy az Egyesült Államoknak az erő pozíció­jából kell tárgyalnia a Szov­jetunióval. A beszéd szelle­mével ellenkező képviselő- házi határozat a kormány súlyos vereségét jelenti — emeli ki az eseményről szó­ló jelentésében a TASZSZ washingtoni tudósítója. Az elnök sokszor hallott érveit vonultatta fel: szerin­te csak a katonai erő meg­növelésével lehet az Egye­sült Államoknak biztosítani a békét, elérni azt, hogy a leszerelési tárgyalások ered­ményesek legyenek. A Rea­gan által reklámozott kato­nai költségvetés támogatását a Demokrata Párt haladék­talanul elutasította. Az amerikai képviselőház az atomcsend mellett Tájékoztató és eszmecsere a megyei pártbizottságon Vádbeszéd az Agca*perben Szabó István munkalátogatása Szekszárdon Elejtették a vádat Antonovék ellen Kellő bizonyíték hiányá­ban felmentést kért csütör­tökön Antonio Marini állam­ügyész a bolgár vádlottak, Szergej Antonov, Zselju Va- szilev és Todor Ajvazov szá­mára a pápa elleni merénylet megszervezésével vádlottak perében, s ezzel összeomlott az úgynevezett „bolgár nyom” feltételezése. A per két török vádlottjára, Oral Celikre és Musza Szerdar Celebire életfogytiglani, egy harmadik törökre, Omer Bagcira hu­szonnégy évi szabadságvesz­tés kiszabását kérte az ügyész. Marini államügyész ezzel befejezte tizenegy napon át tartott vádbeszédét. Azt bi­zonyítottnak látta, hogy a vádlottak padján ülő török személyeknek közvetlenül részük volt az egyházfő ellen 1981. május 13-án elkövetett merénylet megszervezésé­ben. A „bolgár nyomról” szóló elmélet kizárólag Ali Agca börtönben, majd a törvény­széken tett, rendkívül zűr­zavaros, sűrű ellentmondá­sokkal teli vallomásain alapul, s ezeket nem sikerült egyet­len döntő bizonyítékkal sem alátámasztani. Marin) ezért hangsúlyozta, hogy Agca „furcsa”, sokszor bohózatba illő magatartásával „figyel­meztetni” akart „valakiket”. Az ügyész azt próbálta to­vábbá bebizonyítani, hogy az Ilario Martella vizsgáló- bíró által összeállított vizs­gálati anyag alapján „jogos” volt vád alá helyezni a bol­gár személyeket. Bűnössé­gükre azonban, mint e hosz- szú vádbeszédből kiderül, nincs bizonyíték. Tegnap a reggeli órákban munkálátogatásra Szekszárd- ra érkezett Szabó István, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagja, a Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsának el­nöke. A vendéget a megyei pártbizottság épületében fo­gadta Péter Szigfrid, a me­gyei pártbizottság első titká­ra és Császár József, a me­gyei tanács elnöke. Ezt köve­tően Péter Szigfrid részlete­sen tájékoztatta Szabó elv­társat megyénk 1985-ös gaz­dasági eredményeiről, me­gyénk lakosságának hangula­táról, az 1986-os év eddig el­telt időszakának eredményei­ről és problémáiról. A tájé­koztatón és az azt követő eszmecserén részt vettek a párt megyei végrehajtó bi­zottságának tagjai és az ál­landó meghívottak is. Szabó István és kísérete az eszmecserét követően a Szek­szárdi Húsipari Vállalat hús­üzemébe látogatott, ahol me­gyénk magas rangú vendégét Hartman Lajos, a vállalat igazgatója és Merk János, a pártvezetőség titkára köszön­tötte. Hartman- Lajos rész­letes tájékoztatást adott a szekszárdi húsüzem múltjá­ról, jelenéről, az exportfel­adatok teljesítéséről, a megye és a főváros hússal, illetve húskészítményekkel való el­látásáról. A szekszárdi hús­üzem 1983-ban még csak 300 tonna húskészítményt szállí­tott Budapestre, idén pedig már 2800 tonnát. A tájékoztatóban elhang­zott, hogy a húsipar me­gyénkben sokat tett a fehér hússertés aránynövelése ér­dekében : tenyészkanokat, kocákat helyeztek ki és ezzel elérték, hogy Tolnában lénye­gesen nőtt a fehér hússerté­(Folytatás a 3. oldalon.) A harmadik sorban (balról jobbra) a magyar delegáció tagjai: Gáspár Sándor, Szűrös Mátyás, Rajnai Sándor, Kótai Géza hallgatják a csütörtöki felszólalókat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom