Tolna Megyei Népújság, 1986. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-25 / 47. szám

1986. február 25. ^ÉPÜJSÂG 5 A Paksi Ifjúsági és Úttörőházban Készülődés a 40. születésnapra A II. számú iskola kisdobosai vállalásaikat tűzik ki a rajfalra Rádiőfelvótel az úttörőházb Vajek Róbert a decsi pajtásokkal készíti elő a riportot Úttörők Kisdobosok Úttörők Kisdobosok Az úttörőelnökségi beszá­molókban sokszor úgy fogal­maznak, hogy megyénkben két és fél úttörőház műkö­dik. A félen a Paksi Ifjúsági és Ú ttörő házat értik. Hogy miért? Mert nem tiszta pro­filú intézményről van szó, hiszen a város ifjúsági és közművelődési feladatait is ellátja, több felnőttklubot is működtet. Az épület jellege szerint is feleződik: az eme­letet az úttörőház foglalja el, míg a földszinten vendég­látóipari egység üzemel. An­nak ellenére, hogy fél ház­nak nevezik, mégis egy egész úttörőház feladatkörét ellát­ja. 1985-ben a Magyar Úttö­rő Szövetség dicsérő okleve­lét kapta az intézmény, és mellé a megyei úttörőelnök­ségtől pénzjutalmat is. — Alapvetően három terü­leten végezzük munkánkat — mondja Pétersz Mária, az ifjúsági és úttörőház vezető­je —, de ezek közül első he­lyen természetesen a moz­galmi munka és képzés áll. Igaz, hogy intézményünk szervezeti és működési sza­bályzata szerint városi fel­adatokat kell ellátnunk, en­nek ellenére a ház nyitott a kistelepülések úttörőcsapatai felé. Jól működik az őrsve­zetők klubja. Az 1985—86-os mozgalmi évben az őrsveze­tők alapképzését végezzük, de időnként más reszortoso- kat is meghívunk tovább­képzésre. A Nagydorog, Pál- fa, Kajdacs és Sárszentlőriinc környékén elő őrsvezetők •képzési feladatait ás ellát­juk. Jók a tapasztalataink, a gyerekek szeretik ezeket a foglalkozásokat. Február végén, március elején rendezik meg az Anyanyelv hete című soro­zatot. A csapatszintű fordu­lók után kerül sor a városi döntőre, amelyet már itt, a házban rendeznek meg. Há­rom területen mérik össze tudásukat a tanulók: helyes­írásban, versmondásban, vers- és prózaírásban. A leg­jobb munkákat megjelentet­jük a Mi Újság? című la­punkban. Lényegesnek tart­juk, hogy a helyesírási fel­adatokat a városi és a vá­roskörnyéki iskolákban min­den tanuló megkapja és megoldja. Természetesen so­kat segítenek ebben a mun­kában a szakfelügyelő taná­rok. A negyvenedik születésnap alkalmából képzőművészeti, fotó- és úttörőtörténeti pá­lyázatot hirdetünk meg. Szánté hagyománnyá vált már a gyermekhét, amelyet hatodik éve eddig egyedül­állóan rendezünk meg a gyermeknap idején. Az idén ez is .kapcsolódik a negyve­nedik évfordulóhoz. A váro­si úttörőelnökséggel és a művelődési központtal közö­sen május 25-én nyitnánk meg az úttörőtalálkozót. Ter­veink között szerepel, hogy az úttönőzene'kar térzenét ad, valamint sokféle játékos és kulturális vetélkedőt, sport- bemutatót tartanánk. Több kilónyi édesség felhasználá­sával pedig egy hatalmas Az „atomos” pajtások a csapatfal előtt gyülekez­nek a délutáni szánkó­záshoz születésnapi tortát .készíte­nénk, negyven szál gyertya elhelyezésével. Szeretnénk bővíteni a Va­káció-akció programajánla­tait is: a városi könyvtárral, a művelődési központtal és az ifjúsági házzal nyári gyer- mekpirognamokat szervezünk. Bővítjük az emlékhelyeket felkereső túrák számát és helyét is. így meglátogathat­ják a pajtások a sárszentlő- rinci gimnáziumot, a borjá- di méhest, a györkönyi táj­házat, a dunaföldvári várat és a paksi vasúti múzeumot is. Lesz mit beírni a próba- könyv.be. Hatalmas színházterem is van az épületben. Legna­gyobb szabású rendezvénye­inket itt tartjuk. Szeretnénk, ha a bábszínházunk mellett egy színjátszó csoport is mű­ködne. Sajnos éhhez nincs vezetőnk. Hiába van magyar szakos tanári végzettsége valakinek, aki szívesen el­látná a szakkör vezetését, ha ez működési engedélyhez kötött. A II. Számú Általános Iskolában Úgy is nevezik, hogy az „atomos” iskola. A megye, és talán az ország egyik leg­nagyobb általános iskolája. Ezerhatszáz tainuló jár ide nap mint nap. — „Mamutiskola” a mi­énk. Jövőre póttantermekre is szükségünk lesz — mond­ja az iskola igazgatója, Oláh Mihály. A Marie Curie nevét fel­vett úttörőcsapat vezetője, Sztavinovszki ímréné: — Az úttörőtanáccsá:! és az úttörő­vezetőkkel közös megbeszé­lés alapján úgy döntöttünk, hogy egész napos születés­napi stafétát állitunk össze, amely az éves úttörő-tevé­kenység minden részét át­fogja. A kulturális és sport- munka mellett közéleti ak­tivitásra neveljük a pajtá­sokat, és aktívan bevonjuk őket a társadalmi munkák­ba. j Kulturális délután formá­jában rendezzük meg a ba­rátság napját. A pajtások más népek és saját nemzeti­ségeink dalait, táncait és szokásait mutatják be. Em­léktúrát tartunk a negyve­nedik születésnapon. Ez egész napos program lesz. Kirándulást szervezünk a Paks .környéki helyekre, ha­gyományőrző jelleggel, le­velezés útján felvesszük a 'kapcsolatot más úttörőcsapa­tokkal, és a programot úttö­rőtörténeti akadályverseny­nyel zárjuk. A III. Számú Általános Iskolában Az Alpári Gyula nevét vi­selő úttörőcsapat negyedik osztályos kisdobosaival be­szélgetünk. Mezősi Árpád ta­nár hat kis pajtást kísér 'be a tanári szobába: Gócza Éva, Schiller Léda és Vágó László a Hunyadi raj tagjai, Varjas Gabriella, Kis Melinda és Varjas László pedig a Dózsa György naj tagjai. — Mi úgy készülünk a születésnapra — kezdi a be­szélgetést Gócza Éva —, hogy az idei év feladatait, az egész évi programot a szüle­tésnap jegyében alakítottuk ki. — Hulladékot is gyűjtöt­tünk — szól közbe Schiller Léda —, és az összegyűjtött pénzt az éhező afrikai gye­rekek megsegítésére és a battonyai gyermekfalu építé­sére fizettük be a csekk­számlán. — Minden raj egy-egy kis­dobos pontot mutat be játé­kosan az elsősöknek — mondja Varjas László. — A hétvégeken nagy gyalogtúrá­kat szoktunk tenni, elsősor­ban Paks környékén. Most készültünk el vállalásaink­kal is. — Most neveztünk be A vörös nyakkendő nyomában próbára is. Mindegyik új kis­dobos és úttörő nyakkendő­jének sarkára felkerül a negyvenes szám. Mi ezzel is emlékezünk — mondják be­fejezésül a pajtásak. Az oldalt írta Szekér József. A szekszárdi Városi Üttö- rőház aulájában került sor „Az úgy volt...” címmel az MR 10—14 rádióműsor felvé­telére. A hétrészes műsorban a szegedi és a miskolci paj­tások bemutatkozása után harmadikként a Tolna me­gyei gyerekek műsorát hall­gathatjuk majd meg április 9-én. Előzetesként csak annyit, hogy a negyvenedik évfordu­ló tiszteletére készült műsor­sorozatban bemutatkoznak többek között a decsi gyere­kek is. János Viktória dom­bóvári pajtás mikrofonja előtt beszél Czemmel Gyön­gyi és Molnár Mónika a sár­közi emberek régi életéről, a lakóházak beosztásáról, Ko- csár Tünde a nagymamája menyasszonyi ruháját ismer­teti, Birkás Gábor pajtás pe­dig a falu közelmúltjáról, a falukutatásról, a népművé­szeti házról számol be. A ragymányoki gyerekek né­met népdalokat és menyasz- szony-búcsúztatókat adnak elő, beszélnek a magukkal hozott tárgyakról, így a roz- maringos almáról is. Az iz- ményi úttörők székely nép­hagyományokat elevenítenek meg. Lesz mesemondás és fellép a székely hagyomány- őrző népi együttes Csiszér Ambrusné vezetésével. A műsorban a Tolna megyéből származó nevesebb emberek­kel készített riportok elhang­zása után a mai úttörők ajándékként népdalokat éne­kelnek, közjáték formájában jelenítik meg a szakköri, ha­gyományőrző és szabadidős tevékenységeiket. A felvételt és a műsort Va­jek Róbert vezeti. Farsang Az idei évben nemcsak az úttörőmozgalom kibontako­zásának negyvenedik évfor­dulóját ünnepük a Bonyhádi III. Számú Általános Iskolá­ban, hanem a huszonnégy tantermes iskola és a Perczel a bonyhádi Mór úttörőcsapat egyéves fennállását is. Február hónap a farsangolás ideje is. Ezút­tal a bonyhádi Fáy lakótelepi általános iskolában készítet­tük a képeket. számú iskolában Kicsik és nagyok a diszkóban „Megnyertem az egyik főnyereményt!” Iskolai tanulmányi kirándulás segítésére Minden év tavaszán és őszén sok ezer tanulói kö­zösség, sok százezer kisdo­bos és úttörő, sőt középisko­lai és főiskolai hallgató ke­rekedik fel, hogy megismer­je tanulmányi kirándulás formájában hazánk szépsé­ges tájait és érdekes, tarta­lommal megtöltött, izgalmas napokat töltsenek együtt — távol az iskolától, a megszo­kott otthon melegétől és rendjétől. Minden pedagó­gus, aki ilyen kirándulás szervezésének már neki lá­tott tudja, hogy az előké­szítés és lebonyolítás milyen fáradtsággal, vesződséggel jár. Nem elég időben elkez­deni, hogy megfelelő szál­lást, közlekedési eszközt, ét­kezési lehetőséget találja­nak. So'k levelezésre és tü­relemre van szükség és nem utolsó szempont, hogy ilyenkor mennyire csappan meg a szülők pénztárcája. A seregnyi tennivalók közt szerepel az utazási irodák végigjárása, a menetrendek és tériképek tanulmányozá­sa, mindez sok időt vesz igénybe. De tulajdonképpen ki vállalhatná át ezt a munkát? Van már segítség! Meg­alakult Budapesten, az Ig- mándi utca 13. sz. alatt a TAN-TÚRA gyermeküdülte­tést és főleg tanulmányi ki­rándulásokat szervező mun­kaközösség. Tagjai maguk a pedagógusok, akik szervező tapasztalataik alapján, sa­ját „végig járt” problémáik­ból kiindulva igyekszenek segíteni a kisdobosoknak, úttörőknek, kollégáknak. A tanulmányi kirándulás mel­lett a programok összeállí­tását is vállalják, így télen sítáborokat szerveznek. Nyá­ron vízi, illetve vitorlás tá­borokat biztosítanak az álta­lános és középiskolai tanu­lóknak. Az úttörőcsapatok­kal és KISZ-szervezetekkel közösen a természetjáró szakosztályokkal együttmű­ködve túrákat is szerveznek. A kész programok mel­lett segítséget adnak az is­kolák kiránduló-közösségei­nek a programjavaslatok ösz- szeállításához és az utazás megszervezéséhez. A szekszárdi zeneiskola növendékei a műsor szignálját fújják ___________________:____________________________

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom