Tolna Megyei Népújság, 1986. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-24 / 46. szám
aKépújság 1986. február 24. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Mennyibe kerül a borotvakrém? Huba János, szekszárdi olvasónk elmondta, hogy borotvakrémet vásárolt az 50. n. csemegeboltban 11 forintért. Meglepődve tapasztalta pár hét elteltével, hogy ugyanaz a borotvakrém ugyanitt 15 forintért kapható. Azonban ez ?z áru egy másik üzletben — például az illatszerboltban ,— még a régi áron, 11 forintért kapható. Miért van ez így? A Tolna Megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztály kereskedelmi felügyelősége vezetője, Mátyás Tibor küldte meg a választ: — Megállapítottuk, hogy az 1985. október 7-i árváltozás során a Derby nem habzó borotvakrém fogyasztói ára 11-ről 12 forintra emelkedett, míg a habzóé 13-ról 15 forintra. — A két fajta áru külső csomagolása a megtévesztésig hasonlít egymásra, ezért fordult elő, hogy a nem habzó borotvakrém árát helyes 12 forint helyett a helytelen 15 forintos árra módosították. Ezzel darabonként 3 forintos árdrágítást valósítottak meg az üzletben, melyért két személyt szabálysértési úton figyelmeztetésben részesítettünk (tekintettel az elkövetés körülményeire). T elefonszámunk : 16-211 Tönkrement a tölcsér, lehet-e újat kapni helyette? Bajkó Sándorné szekszárdi olvasónk elmondta, hogy vásárolt egy 6 személyes MIDIPRESSZ kávéfőzőt. Rövid idő elteltével a tölcsér, amibe a kávét kell tenni, eltörött. Helyette azonban másikat nem tudott vásárolni, mivel az üzletben nincs. A Tolna Megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályának vezetője Andrási Imre válasza : — A keresett kávéfőzőtölcsér valóban átmenetileg nem volt beszerezhető, de a vizsgálat időpontjában érkezett az Otthon Áruház háztartási és edényosztályára MIDIPRESSZ 6 személyes kávéfőzőhöz tölcsér. Kérjük olvasónkat, keresse fel az áruházát. Helyesen állapították-e meg szabadságát? Kláb Istvánné simontor- nyai olvasónk a három év gyes után járó szabadságról érdeklődött. Mint írta: az áfész, ahol bolti pénztárosként dolgozik, 18 napot állapított meg, amit ő kevésnek tart. Már többször is szólt ez ügyben, de hasztalan. A gyes 1986. február 11-én jár le, s a 18 napos szabadság eltelte után március 1-én megkezdheti a munkát. Azt kérdezte: reális-e a 18 napos szabadság, vagy sem? A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete Tolna Megyei Bizottságának titkára, Molnár Lajos válaszolt: — A szabadságra vonatkozó egyes élőírások megállapításáról szóló 5/1981. (XII. 29.) ÁBMH sz. rendelkezés 1. paragrafusa a következők szerint intézkedik : „A dolgozót a munkaviszony szünetelésének tartamára a következő esetekben illeti meg szabadság: — a tíz éven aluli gyermek gondozása miatt munkában nem töltött időre, legfeljebb azonban egy évre, függetlenül attól, hogy erre az időre jár-e gyermek- gondozási segély.” Az idézett rendelkezés szerint a háromévi gyes (munkában nem töltött) időre egy évre járó szabadság illeti meg. — A Mt. 42. § (1) bekezdése szerint a dolgozónak minden munkaviszonyban töltött naptári évben tizenöt munkanap alapszabadság és a munkaviszonyban töltött idejétől függően pótszabadság jár. A Mt. V. 46. paragrafus szerint a dolgozónak minden munkaviszonyban töltött három év után egy munkanap pótszabadság jár. — Miután 9 év munkaviszonnyal rendelkezik, ezért szabadsága 15 munkanap alapszabadságból tevődik össze, azaz naptári évenként 18 munkanap. A fent idézett rendelkezés szerint a három évet gyesen töltött időből legfeljebb egy évre illeti meg a szabadság, így ezen a címen 18 munkanap szabadság jár. Munkáltatója tehát a gyes idejére járó szabadság időtartamát helyesen állapította meg. Lesz-e nyilvános telefonállomás? Bősz Sebestyén, szekszárdi olvasónk kérdezte, hogy a Kápolna térre, a buszmegállóhoz, illetve annak közelében van-e lehetőség és mód arra, hogy jegy nyilvános telefonállomást elhelyezzenek. Ugyanis a környéken sehol sincs a közelben telefon, ha éppen sürgősen kellene értesíteni valakit, éppen orvost, vagy mentőt. A Tolna Megyei Távközlési Üzem vezetője, Posta Ferenc válaszolt: — Nyilvános távbeszélő felszerelésével kapcsolatosan értesítem, hogy a Kálvin térre tervezi a posta nyilvános telefonállomás telepítését. Mivel ez a szerelés pos ta beruházási keretet terhel, a felszerelés időpontja attól függ, hogy mikor lesz rá anyagi fedezet. Ml VÁLASZOLUNK Hazai tájakon Szirák kastélya Szirák Nógrád megyei falu, ■másfél ezernyi lakosa van, és olyan kastéllyal dicsekedhet, amelyhez foghatót messze földön nem találni. Hogy miiképpen került e kicsi nógrádi helység közepébe ez a főúri lak? Nos, eredete, históriája egyben- másiban még a kutatás tárgyát képezi, ám az bizonyos, hogy hajdan egy erődített építményt alapoztak meg ott. Mégpedig egy több szintes pincerendszer fölé, egyrészt nyilván azért, hogy legyen hová elbújni, másrészt meg azért, hogy a boroshor- dóknak legyen elegendő tér. Szirák ugyanis a Mátra-alji borvidék vonzáskörzetébe tartozott, és tartozik ma is. Az erődítmény a Teleki család birtokaihoz tartozott. Ez a sok ágra bomló, és számos történelmi, irodalmi, meg más kiválóságot kibocsátó família lakta es bővít- gette, egészein addig, amíg — házasodás vagy vásárlás útján? — a helyükbe nem lépett a Roth nemzetség. Roth Tamás és felesége, a szépséges és előkelő Wattay Borbála fogott aztán hozzá, hogy a köziben tűz pusztította lakot kilbővítse, palotává emelje. 1748-ban láttak hozzá az építkezéshez, és a négyszögletes alaprajzú erősséget két oldalszárnnyal bővítették ki. Ezekre a szárnyakra jobbról is, balról is könnyed sarok- tornyocskákát emeltettek, a főhomlokzatot pedig egy háromszögű oromzattal koronázták meg. Noha ez az utóbbi említett elem a klasszicista építészet jellegzetessége, a Sziráki kastély amúgy egészében barokkos külsőt kapott. A belső terek is a túlfűtött érzelmesség, a felfokozott játékosság szellemiségét árasztják. Különösképpen a díszterem tobzódik a barokk díszekben ; ezéken jelképes alakok láthatók mindenféle mitológiai jelenetekben. A felszabadulás utáni évtizedékben — amikor szükségszerűen más célokra fordítottuk a pénzt — lassú romlásnak indult a gyönyörű barokk kastély, amelynek a termaiben számos híresség megfordult, közöttük olyan politikus, írószemélyiség, mint az 4848—49-es forradalom és szabadságharc kormányának párizsi követe, Kossuth és Klapka hacos- társa az emigrációban : Teleki László. A hetvenes évtized végén új fejezet kezdődött a kastély történetében. Az épület és a hozzá tartozó 36 ezer négyzetméter kiterjedésű őspark 1979-iben az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt tulajdonába került, és a VÁTI tervei alapján, az Országos Műemléki Felügyelőség közreműködésével hamarosan elkezdődött a felújítás. 4984-ben fejeződött be a munka, több mint 120 millió forintért. A kastély eredeti, XVIII. századi formájában pompázik. Volt családi udvarház,, vállalati irodaközpont — ma háromcsillagos szálloda. Dr. Pa-kucs János, a százhalombattai székhelyű Magyar Szénihidrogén ipari Kutató-Fejlesztő Intézet ügyvezető igazgatója szerint kevés példája van nálunk annak, amit ők csinálnak, azaz vállalati működésű kutató- fejlesztő intézetként szállodát üzemeltetnek. A Kastély Szálló a korszerű igényeknek megfelelő szálloda és vendéglátó egység. A főépületben öt appartement, és két kétágyas, fürdőszobás szoba, a mellék- épületben hét kétágyas, fürdőszobás szoba áll a vendégek rendelkezésiére. Külön dolgozószobák, a könyvtár, a teniszpálya, a szabadtéri sakkozó, a szauna szolgálja a vendégek kényelmét. Éhséget és szomjat oltani a közel hatvan személyt befogadó étteremben, illetve a borozóban és a drinkbárban lehet. Az ősparkban könnyű séták tehetők. A kastélyban kis és nagy tanácskozótermet is berendeztek, alkalmassá téve a hotelt ezzel a kis létszámú hazai és nemzetközi rendezvények fogadására. A környék vadban bővelkedik; kívánság szerint a vendégek vadászhatnak, illetve lovagolhatnak. Akácz László Sulyok László ■) A szolgáltató szer- ï vezetek nyilvántartásáról szól a Minisztertanácsnak a 68/1985. (XII. 31.) 4 számú rendelete, amelynek hatálya a jogszabály mellékletében meghatározott szolgáltatást végző jogi lés magánszemélyekre terjed ki. A szolgáltató egység nyitva tartási idejét — mondja ki a rendelet — a szolgáltató egységet fenntartó jogi személy vezetője, illetőleg a jogosult magánszemély állapítja meg, de azt úgy kell megállapítani, hogy igazodjon a lakosság szolgáltatási igényeihez, biztosítva a szolgáltatások munkaidőn kívüli igénybevételének lehetőségét is, és a szolgáltató egységet a hét egy munkanapján 20 ódáig, szombaton legalább 13 óráig nyitva kell tartani. A nyitva tartási időt, illetve annak megváltoztatását az illetékes tanácsi szakigazgatási szerviének be kell jelenteni. Fokozatosan kell érvényesíteni a fentieket a postai szolgáltatások, a vezetékes távközlés és a pénzintézeti szol. gáltatások tekintetében is. A rendelet 1986. évi május hó 1. napján lép hatályba. A Minisztertanács elnökhelyettesének 14/1985. (XII. 31.) ME számú rendelete a vállalati dolgozók alapbérének megállapításáról szóló korábbi jogszabályt módosítja, mellékletei táblázatokban tüntetik fel a különböző gazdálkodó szervek kategóriákba sorolásának határait, a forgalmi követelményeket. Ezeket a táblázatokat ide nem másoljuk át, annyit azonban idézünk a jogszabályból, hogy: „A belkereskedelem hálózatában foglalkoztatott fizikai és nem fizikai dolgozók besorolását 1986. május 31-ig felül kell vizsgálni, és az e rendeletben foglaltaiknak megfelelően fcelll megállapítani.” A belkereskedelem hálózati dolgozói részére e jogszabályban előírt alsó bérhatárok alkalmazása 1987. december 31. napjától kötelező. A rendelet 1986. január hó 1. napján hatályba lépett. A 'külkereskedelmi jog megadásának és gyakorlásának rendjét szabályozza a külkereskedelmi miniszter 7/1985. (XII. 31.) KkM számú rendelete, amely szerint lehetőslég van úgynevezett egyszerűsített engedélyezési rend keretében állandó külkereskedelmi jog iránti kérelem benyújtására az így benyújtott, és a jogszabályban írt követelményeknek A Magyar Szakácsok és Cukrászok Szövetsége csaknem húsz éve segíti vendéglátásunk fejlesztését, a magyar gasztronómiai hagyományok őrzését, konyhaművészetünk hírnevének öregbítését a világ minden táján. A szövetség idei terveiről Unger Károly elnök tájékoztatta az MTI munkatársát. Elmondta, hogy a mintegy kétezres tagság továbbra is fontos feladatának tekint; a tanulók és a fiatal szakmunkások képzését, pályakezdésük segítését, valamint a tapasztalatcserék megszervezését különféle gasztronómiai bemutatók, versenyek keretében. Tervezik, hogy az ország csaknem 50 szakmunkásképző iskolájával az eddiginél szorosabb kapcsolatot építenek ki, a legjobb előmenetelő diákokat felveszik tagjaik sorába, fokozottan figyelemmel kísérik a szakmai előmenetelüket. A szövetség mesterszakácsai és cukrászai arra vállalkozna*, hogy a szakiskolákban működő gasztronómiai szakkörökben gyakorlati bemutatókat tartanák. A szövetség továbbra is védnökséget vállal a szakmegfelelő kérelemre a külkereskedelmi jog gyakorlását engedélyező határozatot a kérelem benyújtásától számított 45 napon belül ki teli adni. A rendelet csak kivételesen engedi meg a kérelem teljesítésének megtagadását. Ez a jogszabály is 1986. január hó 1. napján lépett hatályba. A Földvédelmi Alapról szól a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 17/1985. (XII. 31.) MÉM számú rendelete, amely szerint az állami tulajdonban lévő termőföldek kezelői, a mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezetek, valamint a mezőgazdasági szakszövetkeztek támogatást kaphatnak a Földvédelmi Alapból, éspedig vissza nem térítendő támogatást a tanácstól átvett parlagterület, művelés alól kivett terület, -kihasználatlan zárványterület, gyepterület, síkvidéki erdőterület, szántó művelési ágú újrahasznosításához, valamint indokolt esetben a termőföld védelmét szolgáló feladatok végrehajtásához. Adható az alapból természetesen visszatérítendő támogatás is, ennék feltételeit a jogszabály ugyancsak részletesen felsorolja. A visszatérítendő támogatást kamatmentesen, öt éven belül egyenlő részletekben kell Visszafizetni. Kihangsúlyozandó, hogy a támogatást nem lehet igénybe venni olyan föld termelésbe állításához, amelyre bármilyen jogcímen már adtak támogatást. Az ugyancsak 1986. január hó 1. napján hatályba lépett jogszabály meghatározza azt is, hogy az idevonatkozó kérelemnek mit kell tartalmaznia, s hogy azt mely időpontig, hová kell benyújtani. Röviden utalunk a pénz- ügyminisztemék az építőipari tevékenységek önköltségszámítási rendjéről szóló 67/1985. (XII. 31.) PM-ÁH számú rendeletére, amely meghatározza az önköltségszámítás feladatát, annak tárgyát, tényezőit, módszereit, fajtáit, szól a bizonylati rendről, és megjelöli az önlköltségszámítás rendjéért, az előírások megtartásáért felelős személyeket is. A jogszabály rendelkezéseit 1986. január 1. napjától kell alkalmazni, és valamennyi említett jogszabály a Magyar Közlöny 1985. évi 56. számában olvasható. DR. DEÁK KONRAD a TIT szekszárdi városi szervezeténeik elnöke mai versenyek, bemutatók felett. Idén körülbelül 25—30 verseny rendezésében működnek közre, elsőként az idegenforgalmi -szezon nyitánya idején, a Budapesti Tavaszi Fesztiválon, ahol nemzetközi tanulóversenyre kerül sor március 20. és 23. kő- zött. Az idei óv rangos nemzetközi versenye lesz a prágai Gasztro-prag, amelyen magyar csapat is szerepel majd. A szövetség segítségével rendezik -meg a vendéglátó vállalatok itthon is a különféle nemzetiségi bemutatókat, elsőként márciusban Nógrád megyében, ahol szerb és orosz -ételkülönlege>ségek kerülnek terítékre. A Komárom Megyei Vendéglátó Vállalat több ízben rendez kubai gasztronómiai napokat. A szövetség ismeretterjesztő tevékenységet is folytat, Sopronban, a vendéglátó szakiskolában a közeljövőben 3 szója alapanyagú ételek készítéséről, felhasználásáról tájékoztatóval egybekötött bemutatót rendeznek. Bacs- Kisfcu-n megyében háziasszonyok részére szerveznek főzőtanfolyamot. A Magyar Szakácsok és Cukrászok Szözetségéoek idei tervei A Kastély Szélló bejárata
