Tolna Megyei Népújság, 1986. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-22 / 45. szám

8 Képújság 1986. február 22. Gyorsuló idő - magasabb követelmények Az SZKP XXVII. kongresszusa elé 400 rubel, az állam gondja. Az ingyenes oktatás pénzügyi fedezetét is a társa­dalmi alapból vonják le. Egy iskoláskorú gyermek taníttatása évente átlagosan 180 rubeljébe kerül az államnak. Egy szakközépiskolásé 900, egy főiskolásé pedig ezer rubelt emészt fel. Az ingye­nes oktatás révén, például egy kétgyer­mekes család - az első osztálytól az egyetem befejezéséig - 14 ezer rubelt takarít meg, ami az egyik szülő hétévi fizetésének megfelelő összeg. A gyógyítás összes költségét, beleértve a szanatóriumi ellátással járó utókezelést is, szintén a társadalmi fogyasztási alapból finanszírozzák. A családi költségvetésről szólva érde­mes még megemlíteni, hogy az elmúlt ötéves tervben 10 millió lakás épült, s így 50 milliónál is több állampolgár lakáskö­rülményei javultak. A lakbérek igen mini­mális mértékben terhelik a családi költ­ségvetést: lakbérre és a kommunális szolgáltatásokra az átlagbér 4-5 száza­léka megy el a Szovjetunióban. Mindezek a tények, adatok a múltat mutatják. Erre a múltra épül a jövő, amely az eredmények fokozása érdeké­ben megfeszített munkát követel min­denkitől, magasabb követelményeket állít az egész társadalom elé. A fejlődés intenzív útja Abel Aganbegjan akadémikus szerint a Szovjetunióban gyökeresen meg kell változtatni a gazdasági fejlődés extenzív tényezőinek arányát, amennyiben a nemzeti jövedelem évi növekedési üte­mét a jelenlegi 3 százalékról 4 száza­lékra kívánják emelni a következő esz­tendőkben. Ez nem kis feladat, mivel a nemzeti jövedelem növekményét a termelőerők és a termelési erőforrások növekedése nélkül kell elérni. A foglalkoztatottak száma a 10. ötéves tervben még 4, a 11. ötéves tervben már csak 2 százalékkal növekedett, jelenleg pedig - legalább az ezredfordulóig - állandónak tekinthető. Ilyen feltételek mellett a növekményt csak a munkatermelékenység emelke­dése eredményezheti. Egyetlen út marad, az intenzív fejlesztésé. Bár szá­mos intézkedést hoztak az elmúlt három ötéves tervben is, a gazdaság e 15 év alatt is főként extenzív alapokon fejlő­dött. Nincs tehát mit csodálkozni a gaz­dasági hatékonyság hibáin. Nem vették figyelembe a gazdasági helyzet gyöke­res változásait, nem fordítottak kellő figyelmet a szerkezetpolitikára, az irá­nyítási módszerekre, így minden maradt nagyjából a régi, elavult formájában. Az új feladatok nem tűrik a régi módszere­ket, a népgazdaságot éles fordulattal rá kell állítani az intenzív gazdálkodás vágányára. S mindezt gyorsan kell meg­tenni, mert időtartalék gyakorlatilag nincs - hangsúlyozta a kiváló tudós, aki­nek receptje szerint a gazdasági növe­kedés meggyorsítását célzó nagysza­bású tervek két csoportba és irányba oszthatók. Egyrészt szükség van a ren­delkezésre álló tartalékok, források jobb felhasználását elősegítő szervezési és szociális lehetőségek kiaknázására. Ezek az intézkedések rendszerint nagyobb befektetések nélkül is ered­ményesek, s ami fontos: rövid idő alatt hatni kezdenek. A jelentékenyebb lehe­tőségek azonban a tudományos­műszaki haladáshoz kapcsolódnak. Ez utóbbi válik a fő stratégiai ponttá a szov­jet társadalmi-gazdasági fejlődés meg­gyorsításában. A Szovjetunió előtt álló feladatok olyan nagyok - figyelmeztet az akadé­mikus -, hogy képtelenség megoldani ezeket, ha a tudományos-műszaki hala­dást a jövőben is evolúciós úton kíván­nák előre vinni. Ha ezt az utat választa­nák, a munkatermelékenység példának okáért 3 százalék, a tüzelő- és nyers­anyag-megtakarítás 2 százalék lenne évente, de ugyanakkor 3 százalékkal növekedne az állóalap és felére csök­kentené az eredményt. Tehát a népgaz­dasági hatékonyság gyökeres növeke­dését csakis a tudományos-műszaki haladásban létrejövő forradalmi válto­zások biztosítják, amikor elvileg új tech­nológiára térnek át. Ebben az esetben a termelékenység és a hatékonyság mutatói nem százalékkal emelkednek, mint az evolúciós út esetén, hanem többszörösen. Az egész termelést átala­kító teljes rendszerekről van tehát szó, s ilyen rendszerek már ma is léteznek. A vaskohászatban ilyen a konverteres acélgyártás folyamatos öntéssel és sza­bályozott hengerléssel, a tömeggyártás­ban a számítógépes alapokon nyugvó információs technológia, a gépiparban a gyártórendszerek sora. De érdemes megemlíteni a nagy jövőjű biotechnoló­giát is. t Három pillér Az elvileg új technológiák egyre inkább a tudomány alapvető eredmé­nyeire épülnek. Ide tartozik többek között az atomenergetika, a lézertech­nika, a sugártechnológia vagy a bio­technológia olyan ága, mint a gén- és sejtkutatás. Az új technológiák hatalmas haszna, hogy csaknem mind hulladék- mentesek, s ezzel a környezetvédelem ügyét is szolgálják. A tudományos műszaki haladás megyorsitásának politikája három pillé­ren, a beruházási elvek felülvizsgálatán, az irányítás átszervezésén, a tudomány és termelés integrációján nyugszik mind a 12. ötéves tervben, mind a későbbi években. Az elmúlt években a beruházási esz­közök kétharmadát a Szovjetunióban új építkezésekre és kapacitásbővítésekre használták fel, műszaki felújításra és rekonstrukcióra a maradékot fordítot­ták. A jelenlegi ötéves tervben az arány ötvenszázalékos lesz, később pedig a rekonstrukció kapja az elsőséget, a nagyobb összegeket. Csökken a befek­tetés a termelő ágazatokban, s előnyben részesülnek az anyagtakarékos ágaza­tok, mivel minden tonna megtakarított nyersanyag kétszer-háromszor olcsóbb, mint a frissen kitermelt. Nagy szerepet kell, hogy vállaljon ezen a terü­leten a gépgyártás. A befektetések növekedési üteme más ágazatokhoz képest a négy-ötszörösére emelkedik a gépgyártásban. Főként a mikroelektro­nika, a számítástechnika, a műszergyár­A Szovjetunióban jelenleg 278,7 millió ember, körülbelül 70 millió család él. A népgazdaságban foglalkoztatott mun­kások és alkalmazottak havi átlagkere­sete 190 rubel, az ipari és építőipari munkások átlagbére pedig meghaladja a 200 rubelt. Az elmúlt 15 évben a bérek 1,8-szeresére növekedtek. A dolgozók azonban nemcsak a megemelt bért viszik haza. Számos lehetőség kínálko­zik jövedelemkiegészítésre. Ilyen pél­dául az év végi 13. havi fizetés, illetve a tervtúlteljesítésért járó prémium, ami általában az alapfizetés 50 százalékát teszi ki. A lakosság a társadalmi fogyasztási alapból a statisztikai átlagkeresetnek körülbelül a 40 százalékában részesül. 1985-ben például 146,5 milliárd rubel összegű kifizetést, illetve kedvezményt kaptak a társadalmi fogyasztási alapból a szovjet állampolgárok, 5,8 milliárd rubellel többet, mint a megelőző évben. E kedvezményekkel kiegészítve a mun­kások és alkalmazottak átlagbére 261-268 rubelre növekedett. A társadalmi fogyasztási alapból gya­korlatilag minden szovjet állampolgár részesül a csecsemőtől a nyugdíjasig. Ma a Szovjetunióban a nyugdíjasok száma megközelíti az ötven milliót. Tavaly emelték a mezőgazdasági dolgo­zók öregségi, rokkantsági nyugdíját. Ugyanígy kiegészítették a tíz évnél régebben megállapított és 60 rubelnél alacsonyabb munkás- és alkalmazotti nyugdíjakat. Tovább javították a nagy honvédő háború résztvevőinek és az elesett katonák hozzátartozóinak anyagi és életkörülményeit. A családi kiadásokból sokat magára vállal az állam a gyermekellátás révén is. A 2-6 éves korú gyermekek bölcsődei és óvodai ellátásának költségeiből mindössze ötödrész terheli a szülőket, a további négyötöd, az évenkénti mintegy Két, szupernagyfeszültségű villamos távvezeték épül. Az 1150 kilovoltos váltóáramú vezeték Ekibásztuzt a Szovjetunió egyik legrégibb ipari körze­tével köti össze, az 1500 kilovoltos egyenáramú pedig Ekibásztuzból - az első 4000 megawatt teljesítményű erőmű már működik Ekibásztuzban, a másik három most épül - a központi európai területek felé halad. Ilyen nagy teljesítményű és nagytávolságú villamos vezetékek a világon első ízben épülnek Amikor az észtországi Lauristián kolhoz gépésze, Heldur Rohtsáar elhatá­rozta, hogy saját házat épít és kiválasztotta az Ants-5 jelű típustervet, szá­molt azzal, hogy ez nem olcsó mulatság. A ház 33 ezer 600 rubelbe került. A költségek felét a kolhoz vállalta, húsz százalékát neki kellett fizetnie két év alatt, 30 százalékra pedig hosszú lejáratú - 25 éves - kölcsönt kapott. Az elkészült ötszobás lakás nappalijában már együtt beszéli meg a követ­kező terveket a család Február 25-én kezdődik az SZKP XXVII. kongresszusa. Ma, ezen a két oldalon azokról a kérdésekről tájékoztatjuk olvasóinkat, amelyek a szovjet közvéleményt foglalkoz­tatják és amelyek szóba kerülnek a kongresszuson is. A sokoldalúan hasznosítható „Ciklon” ipari robot Â

Next

/
Oldalképek
Tartalom