Tolna Megyei Népújság, 1986. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-22 / 45. szám
8 Képújság 1986. február 22. Gyorsuló idő - magasabb követelmények Az SZKP XXVII. kongresszusa elé 400 rubel, az állam gondja. Az ingyenes oktatás pénzügyi fedezetét is a társadalmi alapból vonják le. Egy iskoláskorú gyermek taníttatása évente átlagosan 180 rubeljébe kerül az államnak. Egy szakközépiskolásé 900, egy főiskolásé pedig ezer rubelt emészt fel. Az ingyenes oktatás révén, például egy kétgyermekes család - az első osztálytól az egyetem befejezéséig - 14 ezer rubelt takarít meg, ami az egyik szülő hétévi fizetésének megfelelő összeg. A gyógyítás összes költségét, beleértve a szanatóriumi ellátással járó utókezelést is, szintén a társadalmi fogyasztási alapból finanszírozzák. A családi költségvetésről szólva érdemes még megemlíteni, hogy az elmúlt ötéves tervben 10 millió lakás épült, s így 50 milliónál is több állampolgár lakáskörülményei javultak. A lakbérek igen minimális mértékben terhelik a családi költségvetést: lakbérre és a kommunális szolgáltatásokra az átlagbér 4-5 százaléka megy el a Szovjetunióban. Mindezek a tények, adatok a múltat mutatják. Erre a múltra épül a jövő, amely az eredmények fokozása érdekében megfeszített munkát követel mindenkitől, magasabb követelményeket állít az egész társadalom elé. A fejlődés intenzív útja Abel Aganbegjan akadémikus szerint a Szovjetunióban gyökeresen meg kell változtatni a gazdasági fejlődés extenzív tényezőinek arányát, amennyiben a nemzeti jövedelem évi növekedési ütemét a jelenlegi 3 százalékról 4 százalékra kívánják emelni a következő esztendőkben. Ez nem kis feladat, mivel a nemzeti jövedelem növekményét a termelőerők és a termelési erőforrások növekedése nélkül kell elérni. A foglalkoztatottak száma a 10. ötéves tervben még 4, a 11. ötéves tervben már csak 2 százalékkal növekedett, jelenleg pedig - legalább az ezredfordulóig - állandónak tekinthető. Ilyen feltételek mellett a növekményt csak a munkatermelékenység emelkedése eredményezheti. Egyetlen út marad, az intenzív fejlesztésé. Bár számos intézkedést hoztak az elmúlt három ötéves tervben is, a gazdaság e 15 év alatt is főként extenzív alapokon fejlődött. Nincs tehát mit csodálkozni a gazdasági hatékonyság hibáin. Nem vették figyelembe a gazdasági helyzet gyökeres változásait, nem fordítottak kellő figyelmet a szerkezetpolitikára, az irányítási módszerekre, így minden maradt nagyjából a régi, elavult formájában. Az új feladatok nem tűrik a régi módszereket, a népgazdaságot éles fordulattal rá kell állítani az intenzív gazdálkodás vágányára. S mindezt gyorsan kell megtenni, mert időtartalék gyakorlatilag nincs - hangsúlyozta a kiváló tudós, akinek receptje szerint a gazdasági növekedés meggyorsítását célzó nagyszabású tervek két csoportba és irányba oszthatók. Egyrészt szükség van a rendelkezésre álló tartalékok, források jobb felhasználását elősegítő szervezési és szociális lehetőségek kiaknázására. Ezek az intézkedések rendszerint nagyobb befektetések nélkül is eredményesek, s ami fontos: rövid idő alatt hatni kezdenek. A jelentékenyebb lehetőségek azonban a tudományosműszaki haladáshoz kapcsolódnak. Ez utóbbi válik a fő stratégiai ponttá a szovjet társadalmi-gazdasági fejlődés meggyorsításában. A Szovjetunió előtt álló feladatok olyan nagyok - figyelmeztet az akadémikus -, hogy képtelenség megoldani ezeket, ha a tudományos-műszaki haladást a jövőben is evolúciós úton kívánnák előre vinni. Ha ezt az utat választanák, a munkatermelékenység példának okáért 3 százalék, a tüzelő- és nyersanyag-megtakarítás 2 százalék lenne évente, de ugyanakkor 3 százalékkal növekedne az állóalap és felére csökkentené az eredményt. Tehát a népgazdasági hatékonyság gyökeres növekedését csakis a tudományos-műszaki haladásban létrejövő forradalmi változások biztosítják, amikor elvileg új technológiára térnek át. Ebben az esetben a termelékenység és a hatékonyság mutatói nem százalékkal emelkednek, mint az evolúciós út esetén, hanem többszörösen. Az egész termelést átalakító teljes rendszerekről van tehát szó, s ilyen rendszerek már ma is léteznek. A vaskohászatban ilyen a konverteres acélgyártás folyamatos öntéssel és szabályozott hengerléssel, a tömeggyártásban a számítógépes alapokon nyugvó információs technológia, a gépiparban a gyártórendszerek sora. De érdemes megemlíteni a nagy jövőjű biotechnológiát is. t Három pillér Az elvileg új technológiák egyre inkább a tudomány alapvető eredményeire épülnek. Ide tartozik többek között az atomenergetika, a lézertechnika, a sugártechnológia vagy a biotechnológia olyan ága, mint a gén- és sejtkutatás. Az új technológiák hatalmas haszna, hogy csaknem mind hulladék- mentesek, s ezzel a környezetvédelem ügyét is szolgálják. A tudományos műszaki haladás megyorsitásának politikája három pilléren, a beruházási elvek felülvizsgálatán, az irányítás átszervezésén, a tudomány és termelés integrációján nyugszik mind a 12. ötéves tervben, mind a későbbi években. Az elmúlt években a beruházási eszközök kétharmadát a Szovjetunióban új építkezésekre és kapacitásbővítésekre használták fel, műszaki felújításra és rekonstrukcióra a maradékot fordították. A jelenlegi ötéves tervben az arány ötvenszázalékos lesz, később pedig a rekonstrukció kapja az elsőséget, a nagyobb összegeket. Csökken a befektetés a termelő ágazatokban, s előnyben részesülnek az anyagtakarékos ágazatok, mivel minden tonna megtakarított nyersanyag kétszer-háromszor olcsóbb, mint a frissen kitermelt. Nagy szerepet kell, hogy vállaljon ezen a területen a gépgyártás. A befektetések növekedési üteme más ágazatokhoz képest a négy-ötszörösére emelkedik a gépgyártásban. Főként a mikroelektronika, a számítástechnika, a műszergyárA Szovjetunióban jelenleg 278,7 millió ember, körülbelül 70 millió család él. A népgazdaságban foglalkoztatott munkások és alkalmazottak havi átlagkeresete 190 rubel, az ipari és építőipari munkások átlagbére pedig meghaladja a 200 rubelt. Az elmúlt 15 évben a bérek 1,8-szeresére növekedtek. A dolgozók azonban nemcsak a megemelt bért viszik haza. Számos lehetőség kínálkozik jövedelemkiegészítésre. Ilyen például az év végi 13. havi fizetés, illetve a tervtúlteljesítésért járó prémium, ami általában az alapfizetés 50 százalékát teszi ki. A lakosság a társadalmi fogyasztási alapból a statisztikai átlagkeresetnek körülbelül a 40 százalékában részesül. 1985-ben például 146,5 milliárd rubel összegű kifizetést, illetve kedvezményt kaptak a társadalmi fogyasztási alapból a szovjet állampolgárok, 5,8 milliárd rubellel többet, mint a megelőző évben. E kedvezményekkel kiegészítve a munkások és alkalmazottak átlagbére 261-268 rubelre növekedett. A társadalmi fogyasztási alapból gyakorlatilag minden szovjet állampolgár részesül a csecsemőtől a nyugdíjasig. Ma a Szovjetunióban a nyugdíjasok száma megközelíti az ötven milliót. Tavaly emelték a mezőgazdasági dolgozók öregségi, rokkantsági nyugdíját. Ugyanígy kiegészítették a tíz évnél régebben megállapított és 60 rubelnél alacsonyabb munkás- és alkalmazotti nyugdíjakat. Tovább javították a nagy honvédő háború résztvevőinek és az elesett katonák hozzátartozóinak anyagi és életkörülményeit. A családi kiadásokból sokat magára vállal az állam a gyermekellátás révén is. A 2-6 éves korú gyermekek bölcsődei és óvodai ellátásának költségeiből mindössze ötödrész terheli a szülőket, a további négyötöd, az évenkénti mintegy Két, szupernagyfeszültségű villamos távvezeték épül. Az 1150 kilovoltos váltóáramú vezeték Ekibásztuzt a Szovjetunió egyik legrégibb ipari körzetével köti össze, az 1500 kilovoltos egyenáramú pedig Ekibásztuzból - az első 4000 megawatt teljesítményű erőmű már működik Ekibásztuzban, a másik három most épül - a központi európai területek felé halad. Ilyen nagy teljesítményű és nagytávolságú villamos vezetékek a világon első ízben épülnek Amikor az észtországi Lauristián kolhoz gépésze, Heldur Rohtsáar elhatározta, hogy saját házat épít és kiválasztotta az Ants-5 jelű típustervet, számolt azzal, hogy ez nem olcsó mulatság. A ház 33 ezer 600 rubelbe került. A költségek felét a kolhoz vállalta, húsz százalékát neki kellett fizetnie két év alatt, 30 százalékra pedig hosszú lejáratú - 25 éves - kölcsönt kapott. Az elkészült ötszobás lakás nappalijában már együtt beszéli meg a következő terveket a család Február 25-én kezdődik az SZKP XXVII. kongresszusa. Ma, ezen a két oldalon azokról a kérdésekről tájékoztatjuk olvasóinkat, amelyek a szovjet közvéleményt foglalkoztatják és amelyek szóba kerülnek a kongresszuson is. A sokoldalúan hasznosítható „Ciklon” ipari robot Â
