Tolna Megyei Népújság, 1986. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-03 / 28. szám
O' Világ proletárjai, egyesüljetek AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 28. szám. ARA: MO Ft 1986. február 3., hétfő. Mai számunkból Vita ós munka\ A pénzügyi szféra évek óta szeizmográfként jelzi a gazdálkodás zavarait. Nem véletlen, hogy az alacsony hatékonyságú vagy veszteséges vállalatok sorsának rendezésére külön jogszabály készül. S mind több cég kényszerül várni a pénzére, mert I adósa átmenetileg nem fizet. Mindez felületi jelenség, amelyet különböző hitelekkel, támogatásokkal csak átmenetileg lehet kezelni. De az már húsbavágó kérdés, hogy a fejlődés perspektívái mind több vállalat előtt szűkülnek be, s ez nagyon gyakran azt is jelenti : a cég hosszú időre kiszorul az itthoni piacról, és olykor a külföldiről is. Bár a vállalatvezetők önkritikusan mindig saját hibáikat is felsorolják, azért egy-egy beszélgetésből a legritkábban marad ki a szabályozás kritikája. Az, hogy hovatovább ekkora elvonás mellett már j nem marad sem bérfejlesztésre, sem beruházásra. I S minél jobban, eredményesebben gazdálkodik manapság egy vállalat, — kis túlzással élve — csak adóforintjainak számát és nem a nyereségét gyarapítja. De nézzük meg a másik oldal érveit is. Az állami költségvetés elsőrendű kötelezettségeit tartja szem előtt; ügyel a külső és a belső egyensúly megőrzésére, a külföldi adósságok pontos törlesztésére. A külső és a belső egyensúly kettős követelményének szorításában nem választhat teljesen szabadon, döntéseit elsősorban a gazdaság teljesítménye determi-, tálja. Ha a tervezettnél kevesebbet termel a népgazdaság, akkor bevételei sem érik el a várt szintet, így növelni kell az elvonást. Nem véletlen, hogy ősszel a pesszimistáknak lett igazuk, akik a vállalati jövedelemszabályozás szigorítására tippeltél;. Igaz, visszatekintve az elmúlt évek közlönyeire, nemigen mondhatjuk, hogy jóslataik nem váltak be, hiszen szinte mindig szigorodtak az általános szabályok. De szerencsére mind több jele mutatkozik a szelektív fejlesztésnek — fejlődésnek is, idén az export célú beruházások után már kevesebb felhalmozási adót fizetnek majd a vállalatok. Persze, így is igaz, hogy a vállalati jövedelmek több mint 60 százaléka immár a költségvetés rovataiba olvad be. Ezért minden egyes változás, akár csak egy százalékkal növekvő elvonás, élénk tiltakozást vált ki. Még akkor is, ha a vállalati jövedelmek évről évre meghaladják a tervezettet. A globális számok azonban eltakarják azokat a cégeket, amelyek évek óta a csőd szélén egyensúlyoznak. S ne feledkezzünk meg azokról sem, amelyek különböző támogatások révén tartják fenn magukat. (Éppen az irányításra nehezedő vállalati nyomás miatt is nagyon nehéz ezeket megszüntetni. ..) A vállalatok alkalmazkodását az is gátolja, ha minden évben a szabályozóváltozásra készülnek, mert vannak helyek, ahol ilyenkor nem a termelést tartják a legfontosabb feladatnak. De az elmúlt esztendő nóvuma; az igazgatóválasztás, a vállalati tanács alakítása sem zajlott le mindenhol zökkenőmentesen. A példákat pro és kontra még sokáig folytathatnánk. S bizonyára tavasszal, az első negyedéves számok ismeretében újból fellángolnak majd a viták. A felsorolt problémákkal az idén is szembe kell nézniük a vállalatoknak, s csak remélhetjük, hogy az első félév nem szolgál olyan kellemetlen meglepetésekkel, mint 1985-ben. A VII. ötéves terv sikere az első esztendők eredményes voltától nagymértékben függ, hiszen az utolsó három év nagyobb növekedését az indulás I esztendejében kell megalapozni. S valóban sorsdöntő a népgazdaság számára, hogy sikerül-e meggyorsítani a növekedést. Ehhez viszont másféle munkastílusra van szükség, mint amihez az elmúlt években hozzászoktunk. Annak a belátására: vitatkozni lehet ugyan a szabályozókon, azok milyenségén, de ez sem változtathat — és nem is változtat — azon a tényen, hogy az adott közgazdasági környezetben kell dolgoznunk. Akár tetszik a szabályozók egyik-másik vonása, akár nem. Sok vállalat eredményes munkája, sőt, jó néhány I gazdálkodó szervezet kiugró sikere igazolja, hogy még a nehéz körülmények között is meg lehet taI lálni a dinamikus fejlődés útját, módját. Csak nem a szabályozókról folytatott vitákra, hanem a munkára, a gazdálkodásra kell helyezni a hangsúlyt. LAKATOS MARIA Gyorsan levonult a Dunán az ár Szivornyával táplálták a dombori holtágat Kedden megnyitják a bátai zsilipeket [ Nyitva a zsilipkapu A Duna meglehetősen korán hozta első nagy áradását. Mint vasárnap délelőtt a Közép-dunai Vízügyi Igazgatóság szekszárdi ügyeletétől megtudtuk, naponta harminc centit ért el az apadás. S várhatóan, hétfőn, vagy legkésőbb kedden már megnyithatják a bátai zsilipekéit, s akkor az öblözétben felgyűlt belvizet gravitációs úton tudják eltávolítani. A Sión magas a víz. Ennek nemcsak a sok eső, a felduzzadt patakok az okozói, hanem az is, hogy a Balatonból engedik a vizet. Még körülbelül tíz napig lesz nyitva a Siófoknál lévő zsilip, akkorra leapad any- nyira a Balaton, hogy nem tehet kárt a partvédő művekben a nagy fagy, a jégtorlódás. Egyébként éppen a balatoni vízeresztés miatt, és azért is, mert a Sió visszanyomta a pataikok vizét, a szekszárdi árvízklapu teljesen nyitvia van. Mert a Duna szinte szalad lefelé, így gyorsan húzódik vissza a csatorna vize, A magas vízállás kedvezett a domlbord víz szintjének emeléséhez is. A szivornyát január 22-én 14.30-kor nyitották meg, s .január 31- ig emelték át a Dunából, a most kivételesen tiszta vizet. A dombori vízszint ennek következtében 24 centiméterrel megemelkedett. Elsőfokú árvízvédelmi készültség Sinaontornya térségében van, inkább a Fejér megyei földeken lévő belvizek és a patakok magas vízállása miatt. A megye más területén nem jelentős a belvízzel elöntött területek száma és területe. — Pj.—Cz. S. Az argentin külügyminiszter Budapesten Várkonyi Péter külügymi. miszter meghívására szombaton este hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Dante Caputo, az Argentin Köztársaság külügyminisztere. A hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó Dante Caputo argentin külügyminiszter és kísérete vasárnap Budapest és Szentendre nevezetességeivel ismerkedett. Megtekintették a Magyar Nemzeti Múzeumban a koronázási ékszereket, a Mátyás-templomot, valamint a Kovács Margit Múzeumot és a Czóbel-emlékkáállítást. A külügyminiszter este az Állami Operaház előadását tekintette meg. A Portugál KP kongresszusa Lisszabonban vasárnap megkezdődött a Portugál Kommunista Párt XI. (rendkívüli) kongresszusa. A tanácskozáson Alvaro Cunhal, a párt főtitkára mondott beszámolót. Körvonalazta, hogy milyen álláspontot kíván elfoglalni a párt az elnökválasztás február 16-án esedékes második fordulójában. Alvaro Cunhal kifejtette, hogy a konzervatív jobboldal jelöltjének, Freitas do Amáliáinak a győzelme csakis úgy akadályozható meg, ha a vele szemben álló valamennyi erő Mario Soares jelöltségét támogata. A szocialista párti Soares támogatása nem jelenti a vele való politikai azonosulást. A legfontosabb a következő elnökválasztási fordulón, hogy megakadályozzák a jobboldal erőinek térnyerését, az 1974- ben végrehajtott forradalom vívmányainak, a demokrácia eredményeinek védelmében. Magyar és NSZK-beli állattenyésztők együttműködése Február elsején jelentős, az állattenyésztésre kiható együttműködésről tárgyaltak a Szekszárdi Állattenyésztő ■Vállalat palánki központjában. Az NSZK-beli, Alsó- szászországi Szarvasmarhatenyésztő Szövetség (Rinder- produktion Niedersachsen GmbH, Bremen—Hannover), mint az NSZK legnagyobb területen és legmagasabb színvonalon .működő Hols- tein-friz-tenyésztő szervezet küldöttsége a debreceni, a szombathelyi \és a szekszárdi vállalatok alapította Genetika Állattenyésztő Gazdasági Társaság (Genetika Gt) a Terimpex Külkereskedelmi Vállalat közreműködésével megállapodást kötött. A Holstein-friz szarvasmarha genetikai fejlesztését gyorsító tenyésztési együttműködés a cél. A felek képviselői egyeztették a véleményéket, és öt évre szóló, kölcsönösen előnyös megállapodást kötöttek. A megállapodást a németországi szervezet részéről dr. Gunther Rath igazgató, dr. Josef A. Lederer igazgatóhelyettes és Werner Stock export-import kereskedelmi képviselő írta alá. A hazai vállalatok részéről dr. Resli István, a debreceni, dr. Készéi István, a szombathelyi, dr. Irahof József, a szekszárdi vállalat igazgatója, valamint Nádor Miklós, a Terimpex osztályvezetője írta alá. A küldöttségek vezetői a tárgyalóasztalnál, balról az NSZK-heliek
