Tolna Megyei Népújság, 1986. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-19 / 42. szám

2ÎVÉPÜJSÂG 1986. február 19. Ünnepi nagygyűlés Csepelen (Folytatás az 1. oldalról.) meth Károly mondott ünne­pi beszédet. Emlékeztetett arra: a Kommunisták Ma­gyarországi Pártjának meg­alapítóját, a dicsőséges Ma­gyar Tanácsköztársaság ve­zetőjét, a XX. századi mia­gyar történelem nagy alak­ját határainkon túl is meg­becsülés övezi. Személyisé­ge elválaszthatatlan az I. vi­lágháborút követő nemzet­közi forradalmi fellendülés történetétől. Tetteit, mun­kásságát az egész haladó vi­lág ismeri, nagyra értékeli. Kun Béla egyszerre volt magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemel­kedő egyénisége. Életműve szerves része a magyar for­radalmi munkásmozgalom, a párt és a nemzet történeté­nek, azon korszaknak, amely­ben élt, s amelynek nagy társadalmi kérdései megol­dásán munkálkodott. A továbbiakban az MSZMP főtitkárhelyettese Kun Bélának a KMP meg­alakításával kapcsolatos sze­repéről szólt. Kiemelte: a forradalom iskoláját kijárt, a lenini tanításokat követő Kun Béla a nemzetközi forradal­mi mozgalom magyar oszta­gának irányítójaként élt és dolgozott. Jól látta, hogy a hazai forradalmi küzdelem vezetésére csakis egy új típu­sú forradalmi munkáspárt képes. A magyar proletariá­tus érdékei sürgetően köve­telték çgy ilyen párt meg-, alakítását. Így jött létre kez­deményezésre a bolsevik párt magyar csoportja, amelynek vezetői az Osztrák-Magyar Monarchia szétesésének nap­jaiban elhatározták, hogy ha­zatérnék és megalakítják a kommunista pártot. Felis­merték, hogy Magyarorszá­gon ehhez már megvannak a feltételek. Kun Béla a még tapasztalható bizonytalanság­gal szemben határozott fel­lépésével, tekintélyéval lé­nyegesen fel tudta gyorsíta­ni a pártalapítást. Elévülhe­tetlen érdemeket szerzett Háfez Asszad szíriai elnök ki j elentette : meggyőződése szerint a három legnagyobb fegyveres milícia által kötött damaszkuszi megállapodás a libanoni béke legjobb útja, és az igazi megbékéléshez világi alapokra kellene helyezni a libanoni politikai rendszert. Hozzátette: országa nem avatkozik be többé katonai erővel a libanoni béke hely­reállításába, ha újból kitör­ne a belháború. Asszad a francia Libérati- onnak adott terjedelmes in­terjúban részletesen beszélt abban, hogy Budapesten 1918. november 24-én megalakult a Kommunisták Magyaror­szági Pártja. A pártalapítást kimondó gyűlésen ott voltak a forradalmi harc iskoláját kijárt egykori hadifoglyok, a magyar szociáldemokrata balszárny kipróbált vezetői, a magyar ifjúság legjobbjait képviselő forradalmi szocia­listák. A párt vezetője, ideo­lógusa és egyben a Vörös Üj- ságnalk az első szerkesztője Kun Béla lett. Kun Béla munkásságának, életművének bemutatásában teljességre és hitelességre kell törekednünk. Maradan­dó értékeit haladó öröksé­günknek tekintjük, ma is ér­vényes tapasztalatait hasz­nosítjuk, hiányosságaiból pedig okulunk — hangoztat­ta az ünnepség szónoka. — Ez utóbbiak közé sorolhat­juk az agrárkérdés megol­datlanságát, amelynek kö­vetkeztében elmaradt az annyira várt földosztás. Vagy például azt, hogy nagy 'ta­pasztalatai ellenére jó ideig ő sem vette észre: a fasiz­mus terjedésével szemben a népfrontpolitikával lehet eredményesen felvenni a küzdelmet. Tévedését felis­merve azonban korrigálta korábbi hibás álláspontját,, s ettől kezdve a széles körű összefogáson nyugvó antifa­siszta népfront létrehozásá­nak szószólója lett. Ez is mutatja, hogy az új törté­nelmi helyzet új feladataival vívódva maga is kritikusan és önkritikusan elemezte te­vékenységét, a Tanácsköz­társaság tapasztalatait. Mun­kásságának reális ábrázolá­sa megköveteli az utókortól, hogy életművét megtisztít­suk azoktól a rágalmaiktól, amelyeket az ellenség a munkásosztály árulói szór­tak rá, és minden szempont­ból a valóságnak megfelelő hitelességgel mutassuk 'be személyiségét. Kun Béla nem érhette meg annak az ügynek magyaror­szági győzelmét, amelynek egész életét szentelte. 1937- ben, alkotó erejének teljé­Szíria és Irak, Izrael, Irán, Egyiptom, Jordánia és Fran­ciaország viszonyáról is. „Ha a jövőben a libanoni­ak nem tudnak megoldást ta­lálni, nem avatkozunk be többé, mint azt a múltban megtettük, a harcokba. Ügy gondoljuk persze, hogy a megállapodást támogató fe­lek az erősebbek.” A szíriai államfő utalt arra hogy Szí­ria hosszú időn át megaka­dályozta azt, hogy valame­lyik libanoni frakció diadal­maskodjék a többi felett. Asszad ezután így körvo­ben, koholt vádak alapján letartóztatták és börtönben halt meg 1939-ben. Súlyos veszteség érte a magyar és a nemzetközi munkásmoz­galmat. A Kun Bélát éveken át visszaváró harcostársak megdöbbenve tapasztalták, hogy a Rákosi-féle vezetés agyonhallgatta és meghami­sította szerepét, és a magyar munkásmozgalom számos más jelentős egyéniségét is megrágalmazta, a politikai életből félreállította. Elvi, politikai és erkölcsi szem­pontból egyaránt jelentősége van annak, hogy amikor ve­szélybe kerültek a szocialis­ta vívmányok — a súlyos sérelmek ellenére — oly sok 1919-es elvtársunk vett részt az ellenforradalom leverésé­ben, majd a Magyar Szocia­lista Munkáspárt zászlóbon­tásában, a konszolidációért folytatott mindennapi küz­delemben — mutatott rá Né­meth Károly. Az MSZMP főtitkárhelyet­tese végezetül arról szólt, hogy Kun Béla 70 éves lett volna, amikor a Szovjetunió Kommunista Pártjának tör­ténelmi jelentőségű XX. kongresszusa ülésezett, s nem véletlen, hogy éppen akkor került sor nyilvános rehabi­litálására a Pravda hasáb­jain. Hosszú hallgatás után ez volt róla az első méltó megemlékezés. Azóta Kun Béla életútjá­nak feltárásáért, örökségé­nek ápolásáért sok mindent tettünk, de még nem eleget. Kötelességünk, hogy tovább vigyük az általa képviselt forradalmi hagyományokat, még teljesebben mutassuk be a 'magyar kommunista mozgalom e nagy harcosát, a küzdelmet vállaló a cse­lekvő, az áldozatra kész for­radalmárt, akit méltán tart­hatunk számon a magyar szabadságharcok és forradal­mak legkiemelkedőbb veze­tőinek sorában. A centenáriumi ünnepség második részében zenés iro­dalmi emlékműsort adtak elő Kun Béláról a nagygyű­lés résztvevőinek. (MTI) nalazta Szíria álláspontját és felelősségét : „A megállapo­dás aláírói érvényesíteni tud­ták volna azt a fegyverek erejével, de mi határozottan elleneztük az erőszakhoz fo­lyamodást. Elismerjük vi­szont felelősségünket azért, hogy megengedtük a megál­lapodás elutasítóinak, hogy ők menjenek át támadásba. Az ország keleti térsége nagy árat fizetett ezért... Ügy vél­jük, a damaszkuszi megálla­podás pontjai nyújtják az egyetlen lehetőséget a libano­ni békére. PANORAMA BUDAPEST Gyenes Andrásnak, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizott­sága elnökének vezetésével a Német Kommunista Párt meghívására kedden párt­küldöttség utazott az NSZK- ba. A küldöttség tagjai: La­katos László, az MSZMP Győr—Sopron megyei bizott­ságának első titkára és Ko­vács László az MSZMP KB külügyi osztályának helyet­tes vezetője. (MTI) • Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Ma­rio Soaresnek, a Portugál Köztársaság elnökévé történt megválasztása alkalmából. GENF Az atom- és űrfegyverzet­ről folyó genfi szovjet—ame­rikai tárgyalások keretében kedden ülést tartott az űr- fegyverzettel foglalkozó mun­kacsoport. MOSZKVA A Szovjetunió Minisztertaná­csának meghívására hivata­los baráti látogatásra kedden Moszkvába érkezett Zbigni­ew Messner, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt KB Politi­kai Bizottságának tagja, a Lengyel Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke. A vendéget a repülőtéren Nyi- kolaj Rizskov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, Gejdar Alijev, a Miniszter- tanács első elnökhelyettese és más hivatalos személyisé­gek fogadták. BRÜSSZEL Kedden négynapos hivata­los látogatásra Belgiumba érkezett Francesco Cossiga olasz köztársasági elnök. Tárgyal Martens miniszter- elnökkel, a parlament és a szenátus elnökével, és fogad­ja I. Baudouin király is. Lá­togatást tesz több vidéki vá­rosban továbbá Brüsszelben, a Közös Piac, valamint a NATO központjában. KIJEV A magyar—szovjet barát­sági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szer­ződés aláírásának 38. évfor­dulója alkalmából ünnepi megemlékezésre került sor Kijevben. A Lenyinszkaja Kuznyioa hajógyár színház- termében rendezett ünnep­ségen részt vettek az ukrán társadalmi és politikai élet vezető személyiségei, a gyár dolgozói. PRÁGA Prágában kedden megnyílt a nemzetközi rádió- és tele­víziós szervezetek ötödik vi­lágkonferenciája. A kilenc rádió- és televíziós szerve­zetbe tömörült társaságok képviseletében 200 küldött hat napon át tanácskozik. Szíria nem avatkozik be katonailag a polgárháborúba Politikai bomba Bonnban Vád a kancellár ellen A jövő évi Választásokat megelőző kampány első iga­zi botránya rajzolódik ki a nyugatnémet belpolitikában : a koblenzi államügyészség esetleg vizsgálatot indít Hel­mut Kohl ellen. Ha igen, ez lesz az első eset, hogy hivataliban lévő kancellár ellen bírósági eljárás indul. A hétfői bejelentés szerint a vizsgálat megindításé-, hoz a Bundestag elnökének fel /kell függesztenie Kohl kancellár képviselői mentelmi jogát, illetve a koblenzi államügyészség bejelentésének kézhezvételétől számítva 48 órán belül közölnie kell, ha kifogása van a vizsgálat ellen. Azóta a jogászok szorgalmasan vizsgálják az elő­írások biztosította kiskapukat és olyan híreket is kö­zölt a sajtó, amelyek szerint magát a vizsgálatot min­den körülmények között meg lehet indítani, csak a vád alá helyezéshez szükséges a mentelmi jog felfüggesztése. A koblenzi bejelentés nem teljesen váratlan. A pártok­nak nyújtott .pénzügyi támogatások, az ezzel kapcsola­tos anyagi visszaélések ügye már sok kellemetlen percet szerzett a bonni politikusoknak. Kohl kancellárt július­ban Mainzban arról faggatták, hogy egy évtizeddel ko­rábban, amikor Rajna-'Pfalz tartomány miniszterelnöke volt, mennyire volt tudomása az egyes cégék és a pártok anyagi összefonódásairól. Kohl többnyire kitérő vála­szokat adott, s sokáig úgy tűnt, nemigen lehet kikezde­ni. Otto Schily, a Zöldek parlamenti képviselője a je­lék szerint mégis megtalálta a kancellárnak azt a meg­nyilatkozását, amely alapot nyújthat további vizsgálatra, és a közelmúltban a mainZi államügyészségnél vádat emelt hamis tanúzás miatt. Az ügy M'ainzból Koblenzbe került át. Igaz, közben a CDU egyik képviselője Schilyt is feljelentette hamis vádemelés miatt. Maga Kohl kancellár a múlt héten televíziós kerekasztalJbeszélgetésben volt kénytelen szem­be nézni Theo Sommer, a neves újságíró kényelmetlen kérdéseivel : mit kíván tenni, ha Schily indítványára valóban megindul az eljárás. A kancellár a kérdést „elméletinek” nevezte, és hozzáfűzte: az egész ügy hát­terében az áll, hogy a vita nyomán felvessék — hi­vatalban maradhat-e olyan kancellár, akivel szemben eljárás van folyamatban. A hétfői bejelentés nyomán Friedhelm Ost kormányszóvivő közölte: a ‘kancellár nyu­godtan néz szembe a vizsgálattal, jogi védelméről már Schily vádemelési kérésekor gondoskodtak. A kedd reggeli lapok nagy terjedelemben foglalkoztak a szenzációval — természetesnen pártállásuk szerinti szájízzel. A Frankfurter AU gemeine Zeitung arra ■ hívja fel a figyelmet, hagy az üggyel foglalkozó bíróságnak tudatában kell lennie: politikai bomba robbanhat. A Dié Welt azt taglalja, hogy a politikai életben egyre kedveltebbek a bűnvádi eljárások, úgyis mint az ellen­felek eltüntetésének egyik módja. Másrészt hozzáfűzi: ezek a vádemelések általában az esetek 90 százalékában légből kapottnak bizonyulnak. A koalíciós pártok egy­részt a közvéleményhez, másrészt a jogi hatóságokhoz fordultak felhíváslaikkal : ne ítéljék el előre és megalapo­zatlanul a kancellárt és kerüljék el azt, hogy a vizsgálat Kohl politikai hitelének elvesztéséhez vezessen. ' Sz. J. Mai kommentárunk CsáM csaták Csád a világ egyik legszegé­nyebb és legrit­kábban lakott or­szága. Az 1 millió 284 ezer négyzet- kilométeren élő 4,7 milliós lakossá­got immár tizen­egy éve polgárhá­ború is sújtja. 1975-ben a kato­nai puccsot köve­tően föloszlatták a parlamentet és a pártok tevékeny­ségét. 1982-ben a korábbi miniszter- elnök és hadügy­miniszter: Hisszén Habré megfosz­totta hatalmától Gukuni Veddei ál­lamfőt. Véres harc folyt a két poli­tikus hívei között, s ebbe a francia, illetve líbiai erők is bekapcsolódtak. Párizs az újonnan hatalomra került Hisszén Habré mellett kötelezte el ,magát, Tripoli viszont a volt államfővel rokonszenvezik. 1984. novemberében sikerült ugyan véget vetni az öldöklő harcoknak, a külföldi erők távozása után azonban a feszültség továbbra is fenn­maradt. A múlt héten azután ismét kirobbant az ellen­ségeskedés a GUNT (ideiglenes nemzeti egységkor- mány) és a kormányerőik között. Líbia „váratlannak, meglepetésszerűnek” minősítette a polgárháború újbóli föllángolását. Párizsban viszont a megfigyelők — aligha alaptalanul — összefüggésbe hozzák az újabb csádi harcokéit a francia konzervatív erők manővereivel. Aligha lehet ugyanis véletlennek tulajdonítani, hogy egy hónappal a francia nemzet- gyűlési Választások előtt a szocialista kormányzatot súlyos dilemmák elé állítatták. Ha ugyanis Mitterrand elnök — korábbi elkötelezettségének megfelelően — egykori gyarmatán a kormányerők mellett katonailag beavatkozik a konfliktusba, ezzel látványosan kudarcot szenved rendezési kísérlete, ráadásul emberéleteket kockáztat. Ha viszont elmulasztotta volna a -in’dzsame- nai rendszer támogatását, akkor az ellenzék másik ütőkártyáját játszhatta volna ki, nevezetesen: Mitter­rand lemondott az ország afrikai érdekeinek — úgy­mond — védelméről. Akár így, akár úgy, Csád mindenképpen veszélyez­teti a francia szocialisták pozícióit. Emellett a csádi konfliktus fölizzása isimét emberéleteket követel, s fokozza a feszültséget Közép-Afrifcáhan. Párizs máris négy harCigépet küldött a csádi fővárosba, s jelentős francia katonai erők is beavatkozásra készen állnak. Az ország északi részén a francia repülőik — Hisszén Habré elnök állítólagos kérésére — lebombáztak egy líbiai segítséggel épült légi bázist, a kormányerők pe­dig több helyen megütköztek Guíkuni Veddei fegyve­reseivel. A csádi csaták mozgatórugói minden bizonnyal Párizsiban keresendőik. Éppen ezért nehéz, szinte kilá­tástalan az afrikai országok Vállalkozása a békés ren­dezésre, a szemben álló felek közötti párbeszéd föl- újítására. GYAPAY DÉNES A Béke-világtanács felhívása A Béke-világtanács hétfőn Helsinkiben közleményben szólította fel a nemzeti bé­kebizottságokat: aktívan ve­gyenek részt az Indiai-óceá­non lévő imperialista kato­nai támaszpontok felszámo­lásáért megnyílt akcióhéten. A BVT dokumentuma fel­hívta a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok foko­zott katonai jelenléte veszé­lyezteti a térség országainak függetlenségét, szuverenitá­sát és területi integritását. A közlemény egyben felszó­lít az iraki—iráni háború befejezésére is. A kongresszus is kivizsgálja a Challenger-tragédia ekait Az amerikai kongresszus is megkezdi a Challenger űrrepülőgép katasztrófájá­nak vizsgálatát. A szenátus illetékes albizottsága kedden hallgatta meg William Ro­gers volt külügyminisztert, a szerencsétlenség okának feltárására alakított külön­bizottság elnökét és William Grahamot, a NASA megbí­zott igazgatóját a katasztró­fáról, a képviselőház egyik bizottsága pedig az űrrepü­lőgép-program szükséges módosításával foglalkozik. A hivatalos vizsgálat — amelyből most kizárták mindazon NASA-vezetöket, akik a rajtra utasítást adtak —, egyre több bizonyítékot talált arra, hogy az űrrepü­lőgép indítását nem kellő gondossággal döntötték el. A sz'lárd hajtóanyagú rakétá­kat gyártó vállalat szakértői ellenezték az indítást a rend­kívüli hideg időjárás miatt, s ahhoz egyes értesülések szerint csak a NASA veze­tőinek nyomására járultak hozzá. A program több szak­értője mutatott rá arra a baleseti veszélyre, amelyet a tömítőgyűrűk jelenthetnek, de a NASA irányítói figyel­men kívül hagyták ezeket a figyelmeztetéseket. A vizs­gálat most annak megálla­pítására irányul, hogy kide­rítse: szabályellenesek vol­tak-e ezek a döntések, vagy a szabályokat állapították meg túlságosan is engedé­kenyen. Folyik a kutatás a hibás hordozórakéta roncsai után, amelyek 400 méter mélyen vannak a tenger fenekén, mintegy hetven kilométerre a parttól. A roncsokról egy mini tengeralattjáró fényké­pet készített, de azokat még nem azonosították teljes bi­zonyossággal. A tengeralatt­járó csak kisebb roncsdara­bokat hozott a felszínre, a nagyobb darabok kiemelésé­ről egyelőre még nem dön­töttek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom