Tolna Megyei Népújság, 1986. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-15 / 39. szám

12 NÉPÚJSÁG 1986. február 15. 1 MAGAZIN § MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN Slplipi: MAGAZIN íff|PÍ|!|§ i MAGAZIN * g MAGAZIN ■HÍ magazin MAGAZIN ■ MAGAZIN MAGAZIN • MAGAZIN ^ Gyermekörzés A gyermekek — sőt nélha még a zavaros fejű felnőttiek is — túl gyakran keverednek „rossz helyre", mint Milne a költő megjegyezte. A San Berniardimo-i (Kalilfornia) Cortex Electrics, Inc. által kifejlesztett figyelőrendszer megkönnyíti az elkeveredett gyermek megtalálását. A gyerek egy 5X5 cm-es rádió­adóit visel, amelyet az övére lehet akasztani, a jelek so­rozatát bocsátja ki. Ha a gyermek 30 méteren túl el- kószál, a jelek megszakadnak és működésibe hoznak egy riaszító és egy figyelmeztető fényjelet a vevőn. A riasztó akkor is megszólal, ha a gyermek a vízbe esik. Ez a rendszer az esetleges gyer- meknablókait is elriiaszithatja. Ha a gyermeket megijesztik, megnyomhat egy pánikgom­bot, amely bekapcsolja a riasztójelet. A riasztójel ak­kor is megszólal, ha valaki megpróbálja eltávolítani az adót. Rövidesen olyan modell gyártását tervezik, amély 60 méteres körzetiben működik és egyszerre két gyermekre tud vigyázni. Számjegyvezérlésű varrógép Békés agyuk A sugárzást a gyógyászat­ban képletesen a beteg szö­vetek elleni fegyverként le­het felfogni. A Curie házas­pár és munkatársai már kí­sérleteik kezdeti szakaszá­ban megismerték a radioak­tív sugárzás kellemetlen tu­lajdonságát, a „hideg tüzet". Pierre Curie egy kis ampul­lába zárt rádiumot hordott a meliényzsebében: bizonyos idő után testének azon a ré­szén „égési” sebeket fedezett fel. A sugaraknak a külön­féle élő sejtekre gyakorolt sugárérzékenysége sokkal nagyobb, mint az egészséges sejteké. Új fegyver született tehát a félelmetes betegség ellen. A daganatok rádium­mal való gyógyításával fog­lalkozó első központ 1906- ban létesült. A rákos daganatokat nagy­méretű berendezések segít­ségével sugározzák be, ame­lyekben a gamma-sugárfor­rást nagy súlyú árnyékolás­sal látják el. Az árnyékolás csupán szűk sugárnyalábot enged át, úgyhogy a besu­gárzást a szükséges helyre lehet összpontosítani. A rá­diumot használó berendezé­sek — az elem nehéz hoz­záférhetősége miatt — csak ritkán tartalmaznak tíz grammnál több rádiumot. A sugárdózis tehát a berende­zéstől bizonyos távolságban már gyenge volt, eltekintve attól, hogy a rendkívül drá­ga rádium csak kevés kór­házban állt rendelkezésre a szükséges mennyiségben. Vi- Iágviszonylaíban a rádium­ból — gyakorlati alkalmazá­sának kezdetétől egészen az ötvenes évekig, amikor kon­centrált alakban való előál­lítását megszüntették — ösz­szesen csupán fcb. három ki­logrammot termeltek. A rosszindulatú daganatok kezeléséhez a rádiumot a kobalt—60 pótolta. Ezt urán- reaktorban közönséges ko­balt besugárzásával állítják elő, amelynek gamma-sugár­zása néhány kilogramm rá­diuméval egyenértékű. Kis henger alakú ólomtokban tartják, nehogy a környeze­tet sugárzás érje. Az ólom- tokon csupán szűk nyílást hagynak, amelyen át a gam­masugarak a beteg testébe juttathatók: amikor a ké­szüléket nem használják, a tok nyílását lezárják. Az egész berendezést kobalt­ágyúnak nevezték el. A be­sugárzást igénylő beteget fekvő helyzetben betolják egy nagy dobba. Ennek bel­sejében a kobaltágyút haté­konyan árnyékolják. Kezelés közben a sugárforrás állan­dóan körbe mozog a besu­gározni kívánt zóna körül, így érik el, hogy ez a zóna nagyobb sugárdózist kap, mint a környezete. Más, ra­dioaktív kobaltot használó berendezés óriási harapófo­góra emlékeztet. A fogó egyik karjának végén he­lyezkedik el a kobaltágyú, a másik karon pedig ellensúly­ként ólomtömbök. Ez a „ha­rapófogó” is egyenletes for­gó mozgást végez a beteg körül. Újabban megjelent a gyógyászatban a Cézium— 137 és a radioaktív irídium is. „Saját gyártmányú” lelki betegségek Meglepő eredményeket ho­zott napvilágra a pszicho­szomatikus megbetegedések okait vizsgáló egyik tanul­mány, , melyet Gerhard Stumm .pszichológus végzett Becsben. Eszerint a lelki okokból keletkező betegségek okai között első helyen áll a saját személyiség, tehát olyan események is, melyeik messze Visszanyúlnak a gyer­mekkorba. „(Lelki kórokozó­ként" ezt közvetlenül követi a munkaihelyi helyzet (meg­terhelés, stressz), a harmadik helyen pedig a magánélet kö­rülményei következnek. Egyébként a nemzetközi vizsgálatok szerint minden harmadik nő és minden ne­gyedik férfi pszichoszomati­kus panaszoktól szenved, me­lyek többek közt, alvás- és étkezési zavarokban, szív­ás keringési zavarokban, va­lamint fejfájásban nyilvá­nulnák meg. A tengerek különös állatai a virágállatok, amelyek élénk színű tapogató koszo­rújukról kapták a nevüket. Valamennyi tengerben meg­találhatók, de főleg a mele­gebb tengerek lakói. Külső­leg az édesvízi hidrához ha­sonlítanak. Legjellegzete­sebb csoportjuk a tengeri rózsák, vagy más néven ak- tiniák: az Egyenlítő mentén éppúgy élnek, mint a hide­gebb égöv alatt, a partok mentén, és a 10 000 méteres mélységben egyaránt. Ezer­nél több fajuk között soknak szép élénk sárga, zöld, vö­rös, kék színe van. A legtöbb tengeri rózsa helytülő, csak kevesen változtatják helyü­ket. Vázuk nincs, ezért véd­telenek lennének, ha nem lennének csalánszerveik, amelyek mérgező anyagot termelnek. Ez segíti őket a zsákmányszerzésben is. Ha az áldozat, például egy hal nekiütközik a csalánszervet viselő tapogatónak, a rájutó méregtől megbénul, így a tengeri rózsa a szájnyílásába tudja gyömöszölni. Gyakran alakul ki társas viszony a tengeri rózsák és más állatok között: e kap­csolat mindkét fél számára hasznos. Ilyen például a ten­geri rózsák és a rákok kö­zötti kapcsolat: a tengeri ró­zsa így hozzájut a rák táp­lálékainak maradványaihoz, a rák számára viszont biz­tonságot jelentenek a ten­geri rózsa csalánszervei. Közismert a tengeri rózsák és a remeterákok kapcso­lata. Érdekes a viaszrózsa (ten­geri krizantém) és egyes ha­lak kapcsolata. Mintegy 200 tapogatója van, ezek hosz- szúak, és a krizantém virá­gaihoz teszik hasonlóvá az állatot. Erős csalánszerveik vannak, amelyekkel nagyobb halakat, rákokat és egyéb állatokat zsákmányolnak. A viaszrózsa és még néhány óriás tengeri rózsa szimbi­ózisban él több halféleséggel. E halacskák többnyire a ten­geri rózsák közvetlen köze­lében tartózkodnak, veszély esetén pedig a tapogatók kö­zé bújnak, ahonnan igen ne­héz kihalászni őket. Ha e halakat elválasztják a virágállattól, hamarosan a ragadozók zsákmányává válnak: a halak számára te­hát fontos menedéket jelen­tenek a tengeri rózsák. Együttélő állatok Kis korallhal egy tengeri rózsa tapogatói között Svéd mérnökök számjegyes vezérlésű, házi használatra szánt varrógépet készítettek. A gépbe az alapöltések programja van beépítve, ezenkívül öt cserélhető ka­zettát adnak hozzá. Ezek kö­zül négy különböző díszölté­seknek a programját tartal­mazza, míg az ötödik az ábécéét. így ez .utóbbinak az utasítására a varrógép ini­ciálékat vagy egész szókom­binációkat kivarr. A hót karikatúrája — Most eszel, olvasol vagy tévét nézel? Megszűnt a gond — Gondjai nincsenek? — kérdi az újságíró a száz­éves interjúalanytól, — Azóta nincsenek, mi­óta a fiam (bekerült az öre­gek otthonába. Csengettyű A szépség árt a karriernek Nem igaz, hogy a jó külső elősegíti a karriert — leg­alábbis a nők esetében. Ma­deline Heilman pszichológus­nő a New York-i egyetemen kiderítette, hogy a szépség gyakran ákadályozza a szak­mai előmenetelt. A tudósnő egy 113 alkalmazottból (fér­fiakból és nőkből) álló cso­portnak megmutatta kitalált vezető személyiségek fény­képét, valamint szintén kita­lált életpályájuk rövid leírá­sát. A fényképek mind von­zó, mind jelentéktelen külse­jű férfiakat és nőket ábrá­zoltak; a leírt szakmai pá­lyafutások abban különböz­tek, hogy a kitalált szemé­lyek egyik fele igen gyorsan, másik fele a szokásos úton csinált karriert. A kísérleti személyek többsége — írja a Science Digest tudományos folyóirat — a teljesítményt és rátermettséget csaknem mindig a jóképű férfiaknak tulajdonította. Ezzel szem­ben a csinos nők esetéiben a megkérdezettek hajlottak ar­ra, hogy a karriert nem any- nyina a nő képességeinek, mint inkább a „szerencse” tényezőnek tulajdonítsák. A kevésbé vonzó külsejű nőket a kísérleti személyek egé­szében rátermettebbeknek és derekasabbnak találták csi­nos kolléganőiknél. Rejtvényünkben a függőleges IS. öt zeneművét találják. Vízszintes 1. Az első zenemű: zenei komédia. (Eredeti elme: „Le roi l’a dit.”) 13. E bako­nyi hegyről Kisfaludy Sándor Irt verset. 14. Divatos arcszőr- viselet. 16. Mesefilm. 17. Igen kicsi, pici ikerszava. 19. A hét vezér egyike. 20. Korjelző rö­vidítés. 21. Pénzintézet névjele (ford). 23. Csípős Irodalmi mű­faj. 26. . . . Stignani, neves olasz operaénekesnő. 27. A sakkjátsz­ma egyik lehetséges befejezé­se. 29. Lakóhelyiség. 30. „Nem tudja a jobb kéz, mit csi­nál . . .” 31. Koros. 33. Ódivatú, népiesen. 34. Máshollét-igazolás. 35. Kínai hosszmérték. 36. Sze­gélydísz. 37. Az elmúlt Idők kedvelt törpebohóca volt. 38. Vércsoport. 39. Az ég, a tenger és a béke színe. 40. A filmek fényérzékenységének mérték- egysége. 42. Hüvelyes vetemény. 43. Az arzén vegyjele. 45. Pusz­ta a Hortobágyon. 47. Vízi nö­vény. 48. Egyforma betűk. 49. Kettőzve cukorka. 51. Gyakori szállodanév. 54. Névelő. 55. Pen­getés hangszer. 57. Tallinn ré­gebbi neve. 58. Délnyugat-ázsiai ország fővárosa. 60. Operaéne­kes (Éva). 62. Kamionjelzés. 63 ...............fakó”. 64. Japán hír­ü gynökség. 65. Kőből faragott, oszlopot helyettesítő nőalak. 66. Római hatos. 67. Az ilyen pat­kót meg lehet enni. 69. Irogat. 71. Eszmél. 72. Ha nem „hírla­pi”, elkészítve megehető. 73. Előcsarnok. Függőleges: l. Van Ilyen bor Is, játék is. 2. Magyar film. 3. Női becenév. 4. Védőszerke­zet. 5. Fűszer. 6. Két római szám; a második az elsőnek kétszerese. 7. Kossuth-dljas szobrász névjele. 8. 1848-as csa­ta színtere. 9. Zola-regény. 10. Két világtáj jele. 11. Morze­hang. 12. Johann Strauss ope­rettje. 13. A második zenemű, a szerző talán legismertebb táncjátéka. 15. Neves francia zeneszerző, személynevének kez­dőbetűjével az elején. (1836—91.) A rejtvényben levő őt mű szer­zője. 18. Leszármazott. 22. Azon a helyen. 24. A jelzett Időtől számítva. 25. Spanyol sziget és üdülőhely a Földközi-tengerben. 26. Furcsa egy hal. 28. Női név. 30. Más néven. 32. Délszláv nép­csoport. 34. Balkáni nép. 41. A harmadik zenemű: balett. 44. Értékes fafajta. 46. Egyes ve­gyi anyagokra mondható. 47. Perui pénz. 48. Adogat (te­nisznél). 50. Menetrendi rövi­dítés. 52. Ideghártya. 53. Nagy élettartamú. >54. Tromf. 55. A negyedik zenemű : opera, birei ' részlete a „csengettyűária”. 56. Bányászhelység. 58. Rudakra ál­lított szalmatetejü szénaszín. 59. Az ötödik mű: Ludvig Min- kus, lengyel zeneszerzővel kö­zös balettje, melynek eredeti elme La source volt, csak a bé­csi bemutatón kapta dj nevét. 61. ... Dashan, Etiópia legma­gasabb (4685 mm) hegye. 63. Német férfinév. 68. Kicsinyítő képző. 70. Kiejtett betű. Megfejtésként beküldendők a vízszintes 1., a függőleges 13., 15., 41., 55., és 59. számú sorok a Tolna Megyei Népújság Szer­kesztőségének elmére: 7101 Szekszárd, Széchenyi u. 36. Pf. : 71. Beküldési határidő: febru­ár 21. A borítékra, levelezőlap­ra kérjük Írják rá: Rejtvény! Az 5. heti, A borisszához cí­mű rejtvényünk megfejtése a következő : A bor s a jókedv árja pezsdül, Szép, szép az élet mindenestül A helyes megfejtést beküldők közül könyvet nyertek : Csapó Sándorné, 7054, Tengellc, Rákó­czi u. 7., Bocs Ferencné, 7095 Iregszemcse, Dózsa G. u. 20., Se­re Tibor, 7150 Bonyhád, Rákó­czi u. 3—5., Máté Józsefné, 7100 Szekszárd, Wesselényi u. 3., Till Eva, 7085 Nagyszékely, Táncsics u. 6. „Nehéz fegyver” a rák ellen

Next

/
Oldalképek
Tartalom