Tolna Megyei Népújság, 1986. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-14 / 38. szám
1986. február 14. Képújság 3 Ez így nem megy Csökkentett munkaidő, régimódi tempó? Egy szórólap nyomában Két asszony és a takarékosság Magyarországon 1945-ben a Szövetséges Ellenőrző Bizottság rendelte él a 48 órás munkahét általános bevezetését, és ez kisebb módosításokkal 1968-ig érvényben maradt. A gazdaságirányítási reform nyitásával egyidejűleg megkezdődött a 44 órás, kéthetenként 5 napos munkahét meghonosítása, 1981-től pedig fokozatosan áttértünk a 42 órás, 5 napos munkahétre, majd 1984 óta az iparban, az építőiparban és az államigazgatásban 40 órás a munkahét. Mindannyian örültünk ezeknek az intézkedéseknek, és egyetértettünk azzal, hogy a rövidebb munkaidőt jobban kikeld használnunk,és a termelékenység növelésével kell ellensúlyozni a munkaidő csökkenését. A professzor véleménye Ámde hazánk csak a munkaidő hossza tekintetében közelítette meg a fejlett tőkés országokat, a gazdasági fejlettség szintjében fennálló korábbi különbségek kevéssé változtak. A viszonylag rövid :idő alatt végrehajtott, egymást követő munkaidő- csökkentések nem jártak együtt az állóeszköz-kihasználás javulásával. A munkaidőn belüli veszteségidő, a belső tartalék változatlanul nagy, és a termelékenység növekedése sem pótolta teljesen a kieső munkaidőalapot — állapítja meg Idő és munkaidő című tanulmányában (Közgazdasági Szemle, 1985. novemberi számában) Tímár János, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára. — Fontos tehát, hogy a kialakult munkaidő intenzívebb kihasználására törekedjünk, s — a -lehetőségekhez és a szükségletekhez képest — az üzemidő ésszerű növekedését, vagyis az állóeszközök jobb kihasználását is elérjük. Ezt sürgeti az is, hogy 1980 óta több mint 7 százalékkal csökkent a szocialista szektorban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak által ledolgozott munkaórák száma, mivel a munkaidő-csökkenést már nem egyensúlyozza ki a dolgozók létszámának növekedése. A gazdaságilag aktív népesség 98 százaléka dolgozik a szocialista szektoriban. Ez a gazdaság azonban a társadalmi újratermelés teljes folyamatát átfogó munkatevékenységnek csupán egy részét foglalja magában. Bármilyen fejlett is egy ország ipara, és társadalmi-gazdasági rendszere, tartósan fennmarad a háztartási munka, amelyet az aktív keresők és az eltartott családtagok együtt végeznek el. A háztartást a gazdasággal a közlekedés köti össze: az utazgatásra fordított idő nagyobb részét a munkába járás veszi igénybe. Ezen túlmenően az első gazdaság, vagyis a szocialista szektor és a háztartás közé ékelődik be a második gazdaság, amin a szocialista szektoron kívül végzett valamennyi -jövedelemszerző, vagy kiadást megtakarító munkatevékenységet értjük. Ide tartozik például a háztáji 'gazdaság, a magánkisipar, az üzemi munka után végzett ipari, szolgáltató tevékenység, köztük a „fusizás” és több más. A konyha rabságában A felsoroltak közül természetesen az első gazdaságnak (a szocialista szektornak) van meghatározó szerepe és jelentőslége a társadalmigazdasági fejlődésben, mivel ide tartozik az ország álló- eszköállományának túlnyomó része, méghozzá a legkorszerűbb, legtermelékenyebb gépek és berendezések, — hangsúlyozza Tímár János tanulmányában. Ebből megismerhetjük a társadalmi újratermelés időalapjának megoszlását is. Az adatok szerint a szocialista szektor munkaidő- alapja 1984-ben 9,1 milliárd óra volt. Ehhez kell hozzászámítani a közlekedésre fordított mintegy 3 milliárd ólát, amelynek nagyobb részét a munkába járás veszi igénybe. A munkába járás a szorosan vett munkaidőt átlagosan mintegy 20 százalékkal hosszabbítja meg.-Rendkívül sok időt, évente mintegy 8 milliárd órát, — ami 'megközelíti a szocialista szektor időalapját —, fordítunk a háztartási munkára, melynek terheit ma is nagyobbrészt a nők viselik, miközben az ipari fejlődés, különösen a szocialista iparosodás, a nőket a férfiakhoz hasonló módon és mértékben vonta be a „gazdaságba”. A kettős műszak terhei viszont elháríthatatlanul nyomot hagynak a nők munkahelyi tevékenységén, a háztartási munkán, és a családi életen. A megoldás egyrészt az lenne, hogy az iskolai neveléssel és a társadalmi ráhatással késztetnénk a férfiakat a háztartási munkában való fokozottabb részvételre. Másrészt széles körben el kellene terjeszteni a részmunkaidős foglalkoztatást, mert ez lehetővé tenné a munkahelyi és a háztartási munka jobb összeegyeztetését. A részmunkaidős foglalkoztatásnak sók előnye van a vállalatok számára is. Ez a kölcsönös érdék 'magyarázza, hogy például Svédországban, ahol a nők foglalkoztatása még a magyorországin-ál is nagyobb arányú, a nőknek csaknem 50 százaléka dolgozik rész- munkaidőben, míg nálunk csupán egy százalékuk. A társadalmi újratermelés sajátos és fontos szektora a második gazdaság, melynek időfelhasználása az első gazdaság időalapjának mintegy felét teszi ki, 4,6 milliárd órát 1984-iben. Ennek a tekintélyes mennyiségnek kétharmada a mezőgazdasági kistermelésre jut, 10—15 százaléka egyéb jövedelem- szerző munkákra, 20—35 százaléka pedig a háztartásban végzett építő, javító, karbantartó tevékenységre megy el. A legfontosabb: az első gazdaság Elgondolkodtató, hogy amíg a hagyományos háztáji gazdaságok munkaidőteljesítménye tartósan csökken az évek során, addig ezzel párhuzamosan jelentősen nő a nem mezőgazdasági dolgozók kisegítő gazdaságaiban végzett -munka időtartalma, és így növekszik a kettős státusú dolgozók aránya. Am miinél kiterjedtebb és jövedelme, zöbb e modem kétlaki munka, annál nehezebb az indokolt teljesítménykövetelmények érvényesítése és anyagi ösztönzése az első gazdaságban. Az ellentét feloldására oly módon keli támogatni a második gazdaság társadalmilag hasznos tevékenységét, hogy előmozdítsák az intenzív árutermelők önállósodását, s ezzel a kettős státusú munka- vállalók arányának fokozatos csökkenését. Az idő-kutatás fontos tanulsága: a társadalom akkor gazdálkodik jól az idővel, ha mindenekelőtt a létalapját képező első gazdaságot készteti hatékonyabb és jövedelmezőbb munkára. Ez alapozná meg a -munkaidő további csökkentését, és a tényleges szabad idő növekedését. IMRE ERSZÉBET Típustervgyűjtemény Több fűszerpaprika a szegedi tájkörzetben Nőtt a termelési kedv Több kedvezőtlen, főleg aszályos esztendő miatt bekövetkezett visszaesés után, ismét növekedett a termelési kedv a szegedi paprikatermelő tájkörzetben. A Szegedi Papriik,afeldolgozó Vállalat tájékoztatása szerint a termelési kedv fellendítésében fontos szerepet játszottak a különböző ösztönző rendelkezések. Ezek közé tartozik az átvételi áraik emelésén kívül a termelés, a feldolgozás és az értékesítés érdekeinek összehangolása. Az utóbbiak feltételeit az e célra létrehozott gazdasági társaság teremtette meg. A szegedi feldolgozó vállalat a tavalyinál 30 százalékkal nagyobb területre, csaknem 4700 hektárra kötött szerződést 77 nagyüzemi gazdasággal és 1500 egyéni termelővel. Több évtizedes tapasztalat, hogy a 4700 hektár olyan optimális nagyságú terület, amelyen viszonylag kedvezőtlen időjárás mellett i.s elegendő mennyiségű „piros aranyat” tudnak termelni ás — ami ugyanilyen fontos: a megtermelt paprikát veszteségmentesen, idejében és jó minőségben betakarítani. Ugyancsak sokévi tapasztalatra támaszkodva az idén az összes terület 80 százalékán magot vetnek, a többin palántát ültetnek. A magról való közvetlen vetéssel a termelési költségek lényegesen csökkenthetők. A hagyományos palá-n-taneve- lést és az arról való termesztést is még hosszú ideig fenntartják az optimálisnak tartott 20 százalékos arányban. Ez a területmáret azért megfelelő, mert ha elérkezik az ideje, május második felében, 2 hét alatt ki tudják tűzdelni az előnevelt növényeket. A szegedi vállalat már megkezdte a vetőmag szállítását a gazdaságoknak. Március közepéig mindenhová megérkezik a kiváló minőségű, fémzárolt szaporítóanyag. Kedvező idő esetén március végén már megkezdhetik a gazdaságok a magvetést. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium közzétette a típustervek új jegyzékét, amely a korábbihoz képest csaknem a felére csökkent. A tervező vállalatok ugyanis részletesen felülvizsgálták a korábbi gyűjteményt, s ebből „kiselejtezték” azokat, amelyek elmaradtak a műszaki haladástól, valamint az igényektől. Olyan egyedi megoldások kerültek előtérbe, amelyekkel a vállalatok az építési piacon jó eséllyel vehetik fel a versenyt más vállalkozókkal. Éppen ezért a minisztéhum a típustervek felhasználásánál is szabad kezet ad a1 tervező és kivitelező vállalatoknak. így a megjelölt műszaki megoldásokból annyit használnak fel és egészítenek ki, amennyit szükségesnek tartanak, hogy az adott építési feladatot gazdaságosan és a követelményeknek megfelelően teljesítsék. Az új jegyzék összesen 376 típustervet sorol fel, különböző épületszerkezetek, utak, közlekedési építmények, vízügyi létesítmények, művelődési, szociális épületek, lakóházak műszaki dokumentációit és 60 ajánlott tervet a magánlakásépítők részére. Bonyhádon 2260... Bonyhád központjában a járdaszegély mellett, megfakult szórólap hever. Szülőkhöz, nagyszülőkhöz szól. Tanácsolja, hogy gyermekeik, unokáik részére kössenek ifjúsági takarékbetét-megállapodást. Szerződéskötésre várják őket az Országos Takarékpénztár fiókjai... A szervező Tóth Endréné, az OTP bonyhádi fiókjának területi előadója. Munkája egy része az ifjúsági takarékbetét szervezése. A városkörnyék huszonegy településén szövetkezetek, vállalatok, ki- sebb-nagyobb közösségek fiataljai részére, de szülőkkel, nagyszülőkkel is megismertette ezt a betétformát. ■ — A fiatalok családalapításának elősegítése érdekében született a pénzügyminiszter rendelete — mutatja a nyomtatott szerződésmintát a szervező. — Milyen a propagandájának módszere? — Az elmúlt évben 497 megállapodást kötöttünk, ebből 174-en meg is kezdték a befizetést. Így teljesítettük a tervünket. Kdsvejkén a termelőszövetkezet varrodájában — hogy csak egy példát említsek — leállították a szalagrendszerben -dolgozó gépeket, és lehetőséget kaptunk, hogy szóljunk a takarékosságról. Ez néhány perc volt csak. Utána mindenkihez külön is oda mentünk, beszélgettünk, míg aláírták. A személyes meggyőzés a fontos. — Mi a megállapodás lényege? — A betételhelyező rendszeresen — havonta — egy százzal osztható összeget fizet be. Korában öt esztendő volt az az időtartam, amikor Tóth Endréné az évi 5 százalékos kamatra, a kivételkor még egy százalék prémiumot is kapott. Ez idő letelté után általában 'megszüntették a megálLapo- podást. Most egyre több példa van, hogy tovább fizetik. Hétévi takarékosság után ma 8 százalék a kamat. A vonzó leginkább az, hogy külön kölcsön felvételére is van lehetőség. A hitel mértéke függ természetesen a betétben elhelyezett forint összegétől és idejétől. A lakásépítéskor, -vásárláskor veszik legyakrabban igénybe a külön kölcsönt, ami hatévi takarékosság esetén a betett összeg 120 százaléka lehet, maximum 180 ezer forint. Hét év után 210 ezer forint. Egyéb szociálpolitikai kedvezményekkel már alapja az építkezésnek. A szervezőnek van-e ifjúsági takarékbetétje? — Gyermekeim — tizenkét éves lányom és kilencéves fiam — részére fizetek én is rendszeresen. Úgy kezdődött, hogy az iskolában, ahol a fiam is tanul, osztottunk tájékoztató szórólapokat. Jött haza a fiam, és panaszkodott, hogy neki nem jutott. Kapott ő is, hogy a takarékoskodó fiatalok közé tartozzon... A kismama Borbás Tiborné Tusa Ágotát, nyolchónapos kisfia társaságában, a bonyhádi Gyár utca 7. számú társasház II. emeleti lakásában találná. Szülei 8. osztályos korában havonta 300 forintot fizettek a nevére szóló ifjúsági takarékbetétjébe. Pécsett a postaforgalmi szakközépiskolában érettségizett. Amikor a bonyhádi postán munkába állt, 500 forintra emelte betétjének összegét. A felhasználás célja 1984-ben világosabbá vált, mert ekkor kötöttek házasságot, és az első perctől kezdve külön, önálló otthonra vágytak. — A lakodalmunk Hidason volt — mondja —. Nászajándékba 71 ezer forintot kaptunk. Szüleimnél laktunk az első évben. Ez takarékosság szempontjából nagyon jó volt, mert sem lakbérre, sem kosztra nem kellett költeni. Szerencsére elég népes a családunk, és az a ház kicsinek bizonyult. Férjem Szekszárdon dolgozik, földmérő a geodéziai vállalatnál. Ha jó hónapja van, akkor hatezer forintot hoz haza. Az én fizetésemet takarékba tehettük... — Volt-e jelentősége az ifjúsági takarékbetétjének abban, hogy új lakásba költöztek? — Természetesen. Amikor összeházasodtunk, már így terveztük. Tavaly novemberben jöttünk ide lakni. Ez tanácsi kijelölésű OTP- lakás. Értéke 714 ezer forint. Két gyermeket vállaltunk, így kedvezményt is kaptunk. Ifjúsági betétünkre 60 ezer forint külön kölcsönt adtak. Belépésünkkor 121 ezret kellett befizetni. A rendszeres takarékosságnak köszönhetjük, hogy nem jelentett különösebb gondot. Tudom, sokan mondják, hogy könnyű takarékoskodni annak, akinek van miből. Igaz, de én hiszem azt, hogy nevelés kérdése is a takarékosság ... * Bonyhádon 2260 ifjúsági tafcaré kbeté t-megá llapod ást tartanak nyilván az OTP- fióknál. Wiandt István vezetőhelyettes tájékoztatója szerint társasházbeli lakás- vásárláshoz 21 esetben, I millió 248 ezer forint összegben, családi ház építéséhez 7 igénylőnek 500 ezer forintot adtak külön kölcsön formájában, amire az ifjúsági takarékbetét volt a jogalap. DECSI KISS JÁNOS A Pécsi Akadémiai Bizottság harmadik szakcsoportjának Tolna megyei munkabizottsága szerda délelőtt ülést tartott Szekszárdon, amelyen áttekintette az elmúlt öt esztendő munkáját. István Józsefnek, a megyei tanács elnökhelyettesének megnyitó szavai után K. Balog János levéltárigazgató, a munkacsoport elnöke adott értékelést a csoport helytörténeti, régészeti, néprajzi, irodalomtörténeti tevékenységéről. Megállapította, hogy azok a célkitűzések, amelyeket fél évtizeddel ezelőtt a csoport maga elé tűzött, lényegében megvalósultak: segítette a helytörténeti, honismereti mozgalmat, fórumot biztosított a kutatási eredmények közzétételére, ismertette, feldolgozta a nyelvészeti, irodalmi emlékeinket, különösen előtérben volt Babits és Illyés emlékének ápolása. Mind a beszámolóban, mind a vitában többször is megfogalmazták egy megyei honismereti sajtó megteremtésének igényét. Szóba került egy megyetörténeti monográfia megírása is, amelyhez sok segítséget adhat majd a régészeti és az irodalmi topográfia elkészítése. A tanácskozás megelégedéssel állapította meg, hogy a 70-es években fellendült helytörténeti tevékenység a 80-as években kiteljesedett, a tanulmányok sokasága jelent meg — vagy készült el és kiadásra vár. Számos tanulmány ismerteti a mórágyi, a szekszárdi, a lengyeli, a dombóvári, a palánki és a gyönki régészeti feltárás eredményeit. A történészek behatóan vizsgálták a megye mezőgazdaságának XX. századi történetét és több tanulmány készült el a megye közéletében szerepet játszott nemesi családokról. Néhány dolgozat foglalkozott a századforduló tájékán lezajlott választásokkal, s elkészült az ellenforradalom és a tőkés restaurációról szóló tanulmány is. Lényegében befejeződött a megye oktatástörténetének feltárása. A nemzetiségi kutatás a történészek kedvelt témái közé tartozott. A néprajzosok munkáját dicsérik többek között a tájházak — hat készült el a tervidőszakban. A beszámoló arról adott tájékoztatást, hogy az utóbbi időben mind nagyobb érdeklődés nyilvánult meg a múzeum, és a levéltár rendezvényei iránt. Borbás Tiborné és kisfia Tudományos tanácskozás Szekszárdon
